Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <G. évfolyam, 246. szám 1986. október 18., szombat NKFV szegedi üzeme A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA „Készülj a hosszú télre. 99 m • Október végén adják át a gázelőkészítőt SortiogyI Károlynő felvétele Félreértés ne essék, a fenti cím leírása előtt nem konzultáltam meteorológussal, mégcsak a vándormadarak röptéből sem tudtam kiolvasni, vajon meddig tart majd, es milyen kemény lesz a felénk közelítő, tél. Zorán dalának dallamát az idézte az emlékezetembe, hogy a Nagyalföldi Kőolajés Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében az elképzelhető legnehezebb körülményekre készülnek fel. S aztán, ha majd enyhébb napok sorakozna^ egymásután az időjárási naplóban — mondjuk januárban —, az csak kellemes meglepetés lehet. A már régebben működő technológiák felkészítése arra, hogy képesek legyenek a téli csucskapacitás biztonságos és huzamos tartására, tőként a második es a harmadik negyedév feladata a szénhidrogen-termelő vállalatnál. Ezen a munkán az idén száz-százhúsz ember dolgozott. A költségek — az előzetes gyons* számítások szerint — 400-450 millió forintra rúgnak. A nyári hónapokban tél terhéléssel ki tudják szolgálni az igényeket. Ilyenkor egyes egységeket leállítanak a gázüzemben. a gáz- és olajgyűjtőknél, a tarikállomásokon. Alkatrészeket ellenőriznek, javítanak. cserélnek. A felkészüléshez tartozik a műhely karbantartása, készleteinek feltöltése, a kazánkocsik, gőzkazánok, szivattyúk, kompresszorok átvizsgálása is. Senki se gondolja, hogy a már régebben használatos berendezések körüli teendők csupa rutinfeladatból állnak. Uj és új gondokkal kell megküzdeni nemegyszer. Igencsak elcsodálkozott az a tervező, akitől fáklyavezeték szigetelésének megoldását kérték 1985 tavaszán. Erre a munkára a magyar olajipar történetében nem volt példa. Eddig az emlékezetesen kemény télig persze, azt. sem jegvezték fel, hogy elfagyott a fáklyavezeték. Az idei tmk-tervben meghatározott felújítási feladatok közül az Utolsóval is végeztek a szegedi olajosüzemben. Október 14-től dolgozik a csőkemence is Ahhoz, hogy az idei olajkitermelesi tervet teljesíthessék, már 1985-ben meg kellett kezdeni a műszaki fejlesztéseket. A legjelentősebb gyarapodást a dorozsmai olajmező bekapcsolása jelenti. A tíz kútból évente 80 ezer tonna olajat hoznak a felszínre. Három tankállomáson voltak kisebb-nagyobb bővítések. Ezt az tette szükségessé, hogy nőtt áz olaj víztartalma, ezáltal emelkedett a teljes, vezetékekben szállított folyadékmennyiség is. Az idén összesen 25 új olajkutat és 28 vízvisszanyomó kutat kötöttek be a vezetékhálózatba. Az utóbbiakra a rétegnyomás csökkenésének lassítása miatt van szükség. A munka eredetileg elképzelt ütemétől az egyik tankállomás bővítésével elmaradtak. Ez a beruházás így várhatóan november közepére készül el. A tervek szerint az idén a szegedi olajmezőn 1 millió 452 ezer tonna kőolajat termelnek. Ez a mennyiség 10 százalékkal több a tavalyinál. Az időarányos teljesítésben most 6-8 ezer tonnás előnyük van a termelésieknek. Készül már az 1987-es terv is, végleges számadatok még nincsenek. A szakemberek között 10 ezer tonnás mennyiség felett van vita. Gázból az idén 3,8 milliárd köbmétert akarnak átadni a fogyasztóknak. A földgáz most körülbelül 40 atmoszférás nyomással tor a felszínre az algyői kutakból. Ahhoz, hogy az országos hálózatba juttassak. 60 atmoszférára emelik a nyomását. Ezért 8 darab nyomásfokozó kompresszort helyeznek üzembe. A berendezések már elkészültek. A jövő héten megkezdik egyenkénti kipróbálásukat. Az ü 1 lés i szénhidrogénmezőről 6 új gázku'at állítanak termelésbe. Ebből öt készült el máris. Az utolsó befejezését is elvégzik két héten belül, így a szegedi üzem az országos gázhálózatba naponta 13.5 millió köbméter földgázt lesz kepes eljuttatni. A regionális hálózat Szeged környékétől Békéscsabáig nyúlik. Ennek a gázigénye tavaly napi 15 millió köbméterre nőtt. Ide közepes nyomású, 40 atmoszférás gázt küldenek. Az idén elkészül a 40 ezer köbméteres óránkénti kapacitású gázelőkészítő. Még a műszerezés és a kapcsolódó villanyszerelés van hátra." Az átadás, ha nem is az október 15-i határidőre, de a hónap végére megtörténhet. Az üzemnek a propán-bután gáztöltésében 15 ezer tonnás lemaradása van. De az üzemvezető, Juratovics Aladár szerint alakosságnak hiánytól nem kell tartania, mert a tárolójukban jelentős mennyiségű propán-bután gáz van. Innen — ha kell — néhány napon belül nagy mennyiséget tölthetnek a palackokba. * Az emberekre is gondolnak a téli felkészülésnél, nemcsak a berendezésekre. A raktárban pufajkák, csizmák és más védőruhák halmozódnak. A méretekkel vannak még gondok. Például 42—44-es lábbelihez nem könnyű hozzájutni. Az étteremben is tettek el konzerveket arra az esetre, ha netán a hóviharban a dolgozók nyújtott műszakra kényszerülnek, vagy a hóakadályok miatt nem tudnak hazajutni a családjukhoz. Megvizsgálták a munkáspihenők és öltözők fűtőberendezéseit is, hogy a szénhidrogének felszínre hozói se fázzanak. Bőle István Tudományos tanácskozás A kommunista és munkáspártok központi bizottságai mellett működő tudományos intézmények vezetői október 14—15-én tanácskozást tartottak Prágában. A 21 országból érkezett résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást tevékenységük fő irányairól, majd eszmecserét folytattak a szocializmus időszerű kérdéseiről, a közelmúltban tartott pártkongresszusok dokumentumai alapján. A Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága marxizmus-'-leninizmus intézete által rendezett nemzetközi tanácskozáson az MSZMP KB Párttörténeti- Intézetét Huszár István igazgató és Molnár János igazgatóhelyettes, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetét Halay Tibor igazgatóhelyettes és Homonnai Márta munkatárs képviselte. (MTI) avijelőfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Közgyűlést tartanak az építőművészek A Kertészeti Egyetem dísztermében pénteken megkezdte kétnapos munkáját a Magyar Építőművészek Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson megjelent Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, ott voltak az építőiparhoz kapcsolódó több más egyesület és művészeti szövetség vezetői is. Borvendég Béla, a szövetség elnöke nyitotta meg a közgyűlést, majd Lázár Antal főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a szervezet négyéves munkáját összegező írásos beszámolóhoz. Hangsúlyozta, hogy erősödött a társadalom igénye a kulturált, a kellemes lakóhely környezet iránt. Ez a jogos társadalmi várakozás nagyobb felelősséget ró az építészetre. A szövetségnek és valamennyi tagjának az eddiginél nagyobb aktivitást kell kifejteni környezetünk jobbítására. A vitában többen kifejtették, hogy korunkban világszerte a stílusok sokfélesége, új formák kutatása, különlegességeket kereső divatok, tehát az útkeresés jellemzi az építészetet. Nincs tehát egységes irányzat, de az változatlanul alapigazság, hogy a formák akkor időtállóak, ha alkalmazkodnak az épület (funkciójához. A közgyűlésen a vita után az új tisztségviselőket választották meg. A tanácskozás szombaton folytatódik, és akkor ismertetik az új vezetőséget. Á szabályozók változásáról Az eddigi eredmények és felmérések azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ez évi termelése — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — valamelyest meghaladja az 1985. év eredményeit, bár az előirányzott növekedési ütemet nem sikerült elérni. A növénytermesztésben az aszály, az állattenyésztésben pedig az elmúlt évi nagyarányú állatlétszám csökkenés fékezte a kibontakozást. A holtpontról való kimozdulás első jelelt már felfedezhetjük, de az intenzív gazdálkodás pályájára átállni, még hosszab időt vesz igénybe. Milyen elvárásokat fogalmaz meg agrárpolitikánk a termelőkkel szemben, milyen feltételeket képes teremteni jövőre? Egyszóval, hogyan alakul a gazdasági szabályozórendszer és vele összefüggésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés? A megye vállalatainak, szövetkezeteinek szakemberei részére rendezték tegnap, pénteken a Csongrád Megyei Tanácsnál azt a tájértekezletet. ahol a jövő évben várható szabályozóváltozásokról tájékoztatták az érdekelteket. Szabó Jánosnénak, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettesének megnyiSzabó Ferenc miniszterhelyettes agrárpolitikánk ról Képviselők a KISZ KB-ban Ifjúságpolitikai kérdésekről, és a KISZ-nek a családjogi törvényjavaslatról kialakított álláspontjáról tanácskoztak fiatal országgyűlési képviselők pénteken a KISZ KB székházában. A tanácskozásra, amelyet má1 sod ízben szervezett ilyen körben a KISZ Központi Bizottsága, az Országgyűlés fiatal. KISZ-korosztályú tagjait hívták meg. Időszerű 11 j űságpoli t i ka i kérdések ról, es a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a kongresszusa utáni, megújult tevékenységéről adott tájékoztatót Domonkos László, a KISZ KB titkára. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal feladatairól, alakuló kapcsolatrendszeréről Bihari István főosztályvezető beszélt. A fiatal képviselők részletesen is megismerhették a KISZ intézőbizottságának állásfoglalását a közeljövőben a Parlament elé kerülő családjogi törvényjavaslatról. A fiatal országgyűlési képviselők tanácskozásán reszt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára is (MTI) tó szavai utón Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes elsőként az. idei év eredményeiről é.s gondjairól adott összefoglalót. Majd az 1987ben várható változásokról szólt. Központi célként jelölte meg azt, hogy a mezőgazdasági ágazat 1987-ben — az idei várható eredményhez mérten — mintegy 4-5 százalékos fejlődést érjen el, amelyben a növénytermesztés dinamikusabb, az állattenyésztés mérsékeltebb növekedési ütemmel képviselteti magát. Az idei kedvezőtlen időjárás miatti termeléskiesések a belföldi ellátásban várhatóan nem éreztetik hatásukat, de az exportárualapokat egyes esetekben mérséklik majd. Szabó Ferenc beszámolójában kiemelte, hogy a tervezett fejlődés anyagi-műszaki feltételei — vetőmag, takarmány, műtrágya, növényvédő szer — jövőre is rendelkezésre állnak, illetve biztosíthatók. Az agrárágazatok — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar — területére vonatkozó közgazdasági szabályozórendszerben módosításokra kerijl sor 1987-ben Kiemelt fontosságú kérdés lesz jövőre az állattenyésztés anyagi ösztönzésének javítása. Az időbeni felkészülés és a vállalati alkalmazkodás megkönnyítésére az e területen szükséges kormányzati döntések már a nyár folyamán megtörténtek, a január l-jével életbe lépő legfontosabb központi intézkedéseket a MÉM xmár meghirdette. Többek között a sertés 1,50, a vágómarha 2, a vágócsirke 1,50. a gyapjú 17 forintos kilónkénti, és a tej 30 filléres literenkénti felvásárlási áremelését. Jobban szeretnék ösztönözni a technológiakorszerűsítést megteremtik az állattenyésztésben kedvezőtlen munkafeltételek között dolgozók nagyobb anyagi elismerésének lehetőségét. A növénytermesztésben a felvásárlási árak nem változnak, de az érdekeltség javítására több jelentős intézkedésre kerül sor A tervezett hozamnövekedés elérése érdekében — a műtrágyák beszerzési árát átlagosan közel 11 százalékkal mérséklik. Emellett a talajjavításhoz felhasznált mész után hatóanyagtonnánként 500 forint költségtérítést kapnak a gazdaságok. A kukoricatermesztés ösztönzésére — a műtrágyaárcsökkentés melleit — a hektáronkénti jövedelemadókedvezmény összegét 200 forinttal növelik Az öntözési költségek mérséklése céljából a mezőgazdasági üzemek mentesülni fognak az állandó vízdíj 80 százalékának megfizetése alól Néhány további területen ís módosulnak a mezőgazdaságot érintő közgazdasági szabályozás feltételei A nagyüzemek kiegészítő tevékehységének ösztönzése érdekében néhány ipari-, szolgáltató tevékenységnél (műszeripari-, fémtömcgcikkgyártó — és vegyipari) termelési adót l-l százalékponttal mérséklik. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemekben — a szakemberek számára — állami támogatás igénybevételével épített szolgálati lakások mentesülni fognak a felhalmozási adó alól A mezőgazdasági felvásárlási áremelkedések és egyéb költségváltozások figyelembevételével egyels .élelmiszeripari szakágazatokban termelői árkorrekciót hajtanak végre. Várhatóan jövőre még közepes időjárás esetén is lényeges javulást mondhat majd magáénak az ágazat R. G