Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

2 Csütörtök, 1986. október 18. Befejeződtek a magyar-iráni kormányfői tárgyalások Pénteken zárómegbeszéléssel véget ért Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatása. Az iráni kormányfő. aki magas rangú személyiségek kíséretében érkezett 'Budapestre, megbeszéléseket folytatott Lázár Györggyel, a /Minisztertanács elnökével. Találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával, az Elnöki Tanács tagjával, s fogadta őt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke. Az iráni politikus Budapest történelmi é; kulturális nevezetességeivel ismerkedett es felkereste a Magyar Tudományos Akadémia világhírű keleti könyvtárát. A miniszterelnök kíséretének tagjai magyar partnereikkel folytattak megbeszeléseket, s látogatást tettek ipari üzemekben. tudományos intézményekben. A két kormányfő — nyiit és szívélyes legkörben — eszmecserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, s különös figyelmet szentelt a magyar—iráni kapcsolatodnak, további fejlesztésük lehetőségeinek. A magyar—iránti Kapcsolatok áttekintese során a két kormányfő megelégedossel állapította meg. hogy a Magyar Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság kapcsolatai az elmúlt evekben politikai és gazdasági téren számottevően fejlődtek. Egyetértettek abban, hogy eltérő ideológiájuk és társadalmi berendezkedésük ellenére — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján — meg számos lehetőség kínálkozik az együttműködés bővítésére az elet különböző területein. Lázár György hangsúlyozta, hogy hazánk kész sokoldalúan közreműködni az önálló iráni nemzetgazdaság megteremleseben es fejlesztési terveinek megvalósitásában. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az országaik közötti gazdasági együttműködést hosszú távú alapokra kell fektetni. Kiemelték a magyar—iráni kormányközi gazdasági vegyes bizottság munkájának fontosságát, a kereskedelmi Mir Hoszein Muszavi elutazott Budapestről és. a gazdasági kapcsolatok fejlesífésével összefüggő közvetlen feladatok végrehajtásában betöltött szerepét. Ugyancsak megállapodtak a kulturális-oktatási es műszaki-tudományos együttműködés egyezmenyes kereteinek kidolgozásában. A két miniszterelnök a kormányfői látogatás eredmenyeit összegéző emlékeztetőt írt alá. A kormányközi gazdasági vegyes bizottság magyar és iráni társelnökei a napokban Blidapesten véget ért soros üléséről jegyzökönyvet írtak alá. Lázár György és Mir Hoszein Muszavi megállapította hogy a világpolitika fontos kérdéseiben, így a világbeke megőrzése, a tömegpusztító fegyverek teljes felszámolása, a leszerelés, az államok belügyeibe történő imperialista beavatkozás megszüntetése kérdésében országaik álláspontja közös vonásokat mutat. Lázár György szólt a Magyar Népköztársaság legfontosabb külpolitikai törekvéseiről. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között minden országra felelősseg hárul a béke es a biztonság erősitesében, a leszerelési az államok közötti együttműködés es a párbeszéd előmozdításában. Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatása befejeztével pénteken hazautazott Budapestről. Az iráni kormányfőt Lázár György búcsúztatta az iráni és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. '""'/SM I R, till RÁDIÓTELEK MAGYARORSZÁGON TARTJA ÜLÉSÉT A PALME-BIZOTTSAG Budapesten tartja soron következő ülését — a magyar kormány meghívására — a Palme-bizottság október 24.- és 26. között. A neves politikusokból álló bizottság tagjai a hazánkban tartandó ulesen mindenekelőtt az európai biztonság és a nukleáris kiserletek témakörében folytatnak eszmecserét ROMÁN DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN A Román Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának dr. Ioan Salajan elnök vezette delegációja dr. Szilbereky Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására október 13-tól 17-ig hazánkban tartózkodott. IZRAELI KORMÁNYALAKÍTÁS Hájim Herzog izraeli államelnök pénteken kormányalakítási megbízást adott Jichak Samirnak, a Likud-tömb vezérének. Ezzel, hosszas huzavona után, megnyílt az út az úgynevezett rotáció lebonyolításához es a kormányalakításhoz. Kárpáti Ferenc kitüntetése Az Elnöki Tanács Kár'páti Ferenc vezérezredesnek, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének több évtizedes kiemelkedő közéleti tevékenysége, valamint a honvédelem területén kifejtett odaadó munkássága elismeréseként — 60. születésnapja alkalmából — a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetest Losonczi Pal, az Elnöki Tanács elnöke penteken adta at a Parlamentben. A kitüntetés átadásánál jelen volt Horváth István, az MSZMP Kozponti Bizottságának titkára és Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Kárpáti Ferenc születésnapja alkalmából magas szovjet elismerésben részesült. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete alapján a szovjet éa a magyar fegyveres erők harci barátságának erősítésében szerzett érdemeiért Kárpáti Ferenc vezérezredest, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterei az Októberi Forradalmi Érdemrenddel tüntették ki. Rakétatámadás Bagdad (Reuter) Hat halottja- és 64 sebesültje van a Bagdadot csütörtökön ért iráni rakétatámadásnak. A sebesültek jelentős resze az iraki fővárosban élő. egyiptomi és szudáni állampolgárságú munkások közül került ki. M agyar napok Hannoverban e Hannover (MTI) Az NSZK-beli Hannover vásárközpontjában penteken megnyílt a magyar gazdasági hét rendezvénysorozata. Alsó-Szászország fővárosának világhírű vásárában 54 magyar termelő és külkereskedelmi vállalat mutatja be mintegy 1000 termékét, 3000 négyzetméternyi kiálütási területen a Hungexpo szervezeseben. A magyar kiállítók elsősorban fogyasztási cikkekkel erkeztek. Elsősorban az élelmiszeripari cikkek tartanak számot nagy érdeklődésre. Magyarország 1985-ben 540 millió márka értékben exportált élelmiszereket az NSZK-ba, ebből 266 millió márka húsra és húsipari termékekre jutott. Az élelmiszeripari kivitel a teljes magyar export 24,1 százaléka volt. 1 Képviselteti magát az építőipar, a bányaipar, a gépipar (Komplex, Lehelex), a vegyipar (Chemolimpex, Chemokomplex, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt), az alapanyagokat előállító ipar (a Magyar Alumíniumipari Tröszt, Metaiimpex) és a könnyűipar is (Hungarocoop, Hungarotex, Pécsi Bőrgyár, Sabaria Cipőgyár, Tricotex). A rendezvényt Ernst Albrecht, az NSZK alsó-szászországi tartományának miniszterelnöke és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese nyitották meg. Albrecht emlékeztetett 1983-as magyarországi látogatásának gazdag tapasztalataira, amelyek eredményesen szolgálták Magyarország és Alsó-Szászország kapcsolatainak elmélyítését. Ezzel kapcsolatban méltatta azt a szerepet, amelyet az újító szellemű magyar gazdaságirányítási politika játszik a kétoldalú kooperáció bővítésében, az ehhez szükséges felteteiek megteremtésében. Marjai József szólt arról, hogy országainknak sok hasonló feladatuk van, mindenekelőtt a gazdasági szerkezet korszerüsítesének területen. Gazdaságunk jelenleg olyan fordulóponthoz érkezett, amikor a tervezett fejlesztések technológiailag hosszú távra meghatározzak a további nemzetközi együttműködés irányát. A nyugatnémet cégek a korábbi iparfejlesztési fordulópontokon > mindig jelen voltak, azok véghezvitelében tevékenyen közreműködtek. Jó példával szolgálnak erre a 70-es évek, amikor — az idők szavát megértve — a nyugatnémet cégek elsőként jelentkeztek kooperációs partnerként. A mostani fejlesztési elképzelések megvalósitásában az igényelt technika és technológia átvétele egyszerű adásvétel formájában már nem elképzelhető. Tartós, a gyártási folyamaton túl í.z irányítást és a tulajdonformákat is érintő együttműködésre van szükség. Ezeket az új követelményeket szem előtt tartva könnyítettünk a vegyes vállalatokra vonatkozó szabályozáson. Jól tudjuk, hogy a vegyes vállalatok alapításához a kedvező jogi kereteken túlmenően a partnerek alapos ismerete is szükséges. Ezt szolgálja ez a mostani kiállítás is — mondotta Marjai József. Afganisztán Csapatkivonás t Kunduz. Kabul (MTI) Penteken az eszak-áfganisztán Kunduz helyőrségből elindult a második szovjet ezred, amely a szerdán megkezdett csapatcsökkentés keretében visszatér a Szovjetunióba. A mintegy 2 ezer 500 katona ünnepélyes búcsúztatásán részt vett Muhammad Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára. Beszédét követően az afgán vezető átadta az ANDP KB, a forradalmi tanács és a minisztertanács emlékzászlaját az ezrednek. A továbbiakban Abdul Mohamad, az afgán népi hadsereg századosa búcsúzott a fegyvertársaktól, majd Marian Karvar, az afgán nőszövetség tartományi szervezetének elnöke köszöntötte a harcosokat. Az afgán úttörők virágkoszorúkat akasztottak a búcsúzó katonák nyakába. > A hazatérők nevében Vlagyimir Zólotarjov harcos, a Vörös Zászló Érdemrend kitüntetettje, majd Alekszandr S/korodumpv gnrdaalezredes búcsúzott az afgán néptől, a fegyvertársak túl. Biztosították barátaikat, hogy mindig készek szabadságuk megvédel mezesere, és a haza parancsainak teljesítésére. A Czestochowa nevét viselő gépesített lövész gárdaezred katonái vigyázzmenetben vonultak el a dísztribün előtt, ahonnan virágesö hullott soraikra. A díszszemlét követően elhangzott a „gepjármüre" vezényszó, majd a tobb mint kilencven páncélozott csapatszállító harcjármű, a harckocsik, a lövegek, a szállító és kiszolgáló teherautók elindultak a szovjet határ irányába. A gárdaezred 1941-ben alakult, részt vett Kijev védelmében, majd 1942. január 19-én hősiességéért megkapta a gárdaezred címet. 1942 szeptemberétől a sztálingrádi, később a kurszki ütközetben vett részt. Ukrajnán keresztül Lengyelországba vezetett az útja. ahol Czestochowa felszabadításában szerzett érdemeiért.kapta mai elnevezeset 1945. január 17-én. Az ezredet Lengyelországból Csehszlovákiába vezényelték, ahol 1945. május 7-től részt vett Prága felszabadításában. Az egység a turkesztáni katonai körzetből 1980-ban érkezett Afganisztánba Többször részt vett a/, ellenforradalmi bandák elleni harcokban, tűzerejével támogatva az afganisztáni alakulatokat. Utászai 2 ezernél tobb aknát tettek ártalmatlanná, utakat, termőföldeket tisztítottak meg a robbanóeszközöktől. A korábban elnyert Vörös Csillag Érdemrend mellé 1983-ban tűzhette zászlajára a Vörós Zászló Érdemrendet az egység Külpolitikai reflektor 'fi Reykjavík visszhangja milyen irányban módosíthatja a szovjet—amerikai párbeszédet? Nem csoda, hogy ezen a héten szinte másról sem esett szó a világsajtó címoldalait), mint a reykjavíki találkozóról. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy a ..minicsúcs" utáni első reagálások mindenekelőtt a csalódottságot tükrözték. A sötéten látók azt mondták, hogy ..szakítás" történt azon a ..fekete vasárnapon", ami egyenesen „tragédia"... A visszhangok időrendben második csoportja egyrészt már arra figyelmeztetett, hogy mind szovjet, mind amerikai részről a párbeszéd folytatását helyezték kilátásba, másrészt elkezdte az okok elemzését: miért nem sikerült megegyezésre jutniuk a szovjet és amerikai vezetőknek? A nyugati táborban is világosan látták, hogy az SDI, az űrfegyverkezés, a csillagháborús program miatt maradt el a lehetséges megegyezés. Abban már eltértek a vélemények Nyugaton, hogy Reagan csak nem tudott, vagy nem is akart engedni, vagy egyáltalán nem volt felkészülve: hogyan fogadja a Gorbacsov által előterjesztett, óriási horderejű „cábmagtervet". Úgyszólván minden egyes nap elmúltával új és új elemek jelentkeztek az izlandi fővárosban történtek ismételt átgondolásában: a hírmagyarázók megjegyezték, hogy ekkora szovjet engedményeket még nem láttak. Ehhez csak annyit fűztek, hogy az amerikai űrfegyverkezési programnak pusztán laboratóriumi kísérleti keretben' való végrehajtását és a rakétaelhúrításról szóló, úgynevezett ABM-szerződés 10 évvel való meghosszabbítását a washingtoni „héják" nyilván nem fogadhatták el. Azt Loondonban és Párizsban nyugtázhatták elismeréssel, hogy a Szovjetunió most már eltekint a szovjet —amerikai hadászati mérleg felállításakor a brit és a francia atomütőerő számbavételétől Általában megfigyelhető volt, hogy a nyugat-európai NATO-tagországok igyekeznek nyomást kifejteni Washingtonra a fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatására, és rugalmasabb magatartást várnak el. Kohl nyugatnémet kancellár a jövő hét elején az USA-ba utazik, s bonni értesülések szerint megkísérli latba vetni befolyását Reagan elnöknél. Thatcher asszony és Mitterrand francia államfő Londonban egyeztette nézeteit. Bukarestben a Varsói Szerződős tagállamainak külügyminisztereit Eduard Sevardnadze tájékoztatta a reykjavíki találkozó eredményeiről. A külügyminiszteri bizottság sajnálkozását fejezte ki azért, hogy az amerikai fél álláspontja miatt az izlandi fővárosban nem sikerült megállapodásra jutni, de kifejezte a Varsói Szerződés tagországainak eltökéltségét a párbeszéd folytatására. A Reykjavikban tett szovjet javaslatok megvalósítása lehetővé tenné, hogy rövid időn belül gyökeres fordulat történjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a leszerelésért vívott harc minden területén. Sevardnadze, aki a külügyminiszteri bizottság ülése után Bukarestben kétoldalú tárgyalásokat is folytatott, egy sajtóértekezleten a leszerelés szempontjából „történelmi eseménynek" minősítette Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozóját. Bizakodóan nyilatkozott a november" 4-én Bécsben kezdődő „helsinki utókonferencia" esélyeiről is. Nem érdektelen idézni a NATO főtitkárának, az angol Lord Carringtonnak a véleményét: szerinte a Szovjetunió változatlanul nyitott a jövőbeni eszmecserék előtt. A lényeget abban látja a NATO első embere, hogy a reykjavíki javaslatok továbbra is a tárgyalóasztalon vannak. A tárgyalások pedig folytatódnak ... Ronald Reagan, akin a reykjavíki megállapodás elmaradása múlott, most mát újra arról beszél, hogy a két fél álláspontja igen közel került egymáshoz, s meg azt is elismerte, hogy a Szovjetunió minden eddiginél radikálisabb javaslatokat tett a leszerelés problémakörében. De . .. A Feher Házban és a Pentagonban változatlanul azt hangoztatják, hogy az USA biztonsági érdekei végett nem hagyhatnak fel az űrfegyverkezési programmal. M«t ielent a szovjet—kínai határtárgyalások felújítása? Immár a kilencedik „forduló" ért véget a szovjet— kínai államközi kapcsolatok normalizálását szolgáló tárgyalássorozatban: felváltva, Pekingben és Moszkvában találkoznak a külügyminiszter-helyettesek vezette küldöttségek, egyszer ősszel, egyszer tavasszal. A mostani tárgyalások befejeztéről kiadott közleménynek volt egy mondata, amely világszerte feltűnést keltett. Ebben bejelentették, hogy jövő év februárban Moszkvában felújítják a két ország közötti határtárgyalásokat, amelyek 1964-től 1978-ig bizonyos rendszerességgel, de végül is eredménytelenül zajlottak le. A nyolcéves szünetet Pekingnek az afgán kérdésben elfoglalt álláspontja , magyarázta. Ha tehát most e tárgyalássorozat felújításáról döntöttek, akkor ez azt is jelzi, hogy Kína bizonyos mértékig elismeri az afgán kérdés rendezesére tett szovjet erőfeszítéseket. A pekingi bejelentés a tárgyalások újrakezdéséről különben egybeesett az első szovjet egységek hazaindulásával Afganisztánból. A szovjet—kínai közös határ mintegy 7 ezer 500 kilométer hosszú. Az Usszuri és az Amur folyók térségét, valamint a kínai Hszin-Csiang és Kazahsztán határvidékét illetően voltak-vannak viták a két ország között. Emlékezetes, hogy Gorbacsov főtitkár idén, július 28-án bejelentette: a Szovjetunió kész elismerni, hogy a határ az Amurnak, és az Usszurinak a sodorvonalán, nem pedig a kínai parton húzódik. így új helyzet áll elő a folyók kis szigeteinek hovatartozása tekintetében. Palfy József Sertéshizlaló kistermelők, figyelem! A MÓRA FERENC TSZ megkezdte az 1987. évi sertéshizlalási szerződéskötéseit Emelt ár — kedvezőbb feltételek — garancia. Várjuk régi és új termelőink jelentkezését. Címünk: Szeged, Bocskai utca 3/B. Jövedelmező gazdálkodást kíván a Móra Ferenc Tsz.