Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-14 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 242. szám 1986. októbci 14., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Exportkörkép '86 Szegedi szövetkezetek sikerei Csongrád megye ipari szövetkezetei az elmúlt évben közel i milliárd torint értékű árut exportáltak. Á megyeben mukodó hetvenhét szövetkezet, kisszövetkezet közül harmincötén járulták hozza ehhez az eredményhez. Az idei elkepzelésekben a rubelexport 2,4 százalékos, a tőkcskivitel 5,1 százalékos nóveléset tűzték ki célul. Az év első leieben azonban ennel jelentősebb jobb eredményt sikerült elerni: a szocialista országokba irányuló kivitel 21,b százalékos, a tőkés export 23 százalékos bővítését valósították meg Csongrád megye ipari szövetkezetei. Ez az ev első feleben 454 millió forintos forgalmat jelentette, 82 millióval többet, mint az elmúlt időszakban. Ha azt is hozzávesszük ehhez, hogy az év második fele általában „erőseDD" szokott lenni az elsőnél, akkor igencsak szép ereamenyt könyvelhet el a megye szövetkezeti ipara az év végi számadáskor. Hosszú ideje kiemelt feladatkent tartják számon a tőkés devizabevételek növelését a szóvetkezetek is. A cél elérése azonban az elmúlt években mind több nehézségbe ütközött. A tavalyi ev második felétől újból felfelé ívelő pályán indultak el, s ez. a siker ebben az évben is folytatódott. VII. ötéves tervükben a termeles ütemét meghaladó mértékű exportnövelést vállalták a szövetkezetek. Az idei terv a szocialista országokba történő kivitelnél az átlagosnál gyorsabb növekedési ütemmel számolt, míg a tőkés export fejlődését valamivel lassúbb üteműnek prognosztizálta. Ugyanakkor az év eLső felében, különösen a hagyományos formában működő szövetkezetek termékelhelyezési lehetőségei a hazai piacon valamelyest romlottak, ezért az értékesítés a külkereskedelem irányába tolódott el, több mint 3 százalékkal növelve a kivitelt. Százhúsz százalékkal nőtt, s így 306 millió forint volt nem a tőkés piacokra való termelest ösztönözte elsősorban. Hasonló cipőben járt a Tápéi Háziipari Szövetkezet is. Kivitelük legjelentősebb tétele, a széküléslap iránt szintén mérséklődött a kereslet, elsősorban a közelkeleti olcsóbb áruk előretörese miatt. A második félévben azonban ismét nőtt a rendelés, a tápéi áruk ugyanis — bár drágábbak — minőségileg többet is tudnak. A tőkés export csökkenese volt még jellemző az ev első felében a Nívó Ipari Szövetkezetre is. — 36-38 szövetkezet működik jelenleg Szegeden — tájékoztat Horváth János, az ipari szövetkezetek megyei szövetségének elnöke. — Három, tőkés exportot bonyolító ipari szövetkezet kivételével a többinél sikerült növelni a kivitelt az elmúlt félévben. Olyan vállalkozások is akadnak ezek között, mint az Elektrofém Isz, aki a tavalyi első félévhez képest megnégyszerezte a tőkés exportját, vagy a Fémaz év első felében a megye tex, ahol talán a legdinaszövetkezeteinek szocialista exportból származó árbevétele. A növekedésben jelentős szerepe volt az Elektrofém Ipari Szövetkezetnek, ahol a csehszlovák partnereknek szállított világítótestek mennyisége hirtelen megugrott, valamint a Fémtex Isz által Bulgariába exportált izzólámpák is jelentősen javították az egyenleget. Ennél is nagyobb többletexportot bonyolítottak a szocialista piacokon a könynyűipari szövetkezetek. Például jelentősen dött a Szegedi Tsz női táskáinak piaci pozíciója. A szocialista piacokon értékesített termékek továbbra is jelentősebb mennyiséget képviselnek, mint a tőkés piacokra szállítottak. Ennek egyik oka, hogy az itt megnyilvánuló kereslet biztosabb és tartósabb gazdasági kapcsolatokat. ígér. Sajátos képet mutat, a konvertibilis piacokra történő kivitel növekedése. Míg a megve szövetkezetei az elmúlt félévben több mint 20 százalékkal tudták növelni ez irányú exportjukat, addig a szegediek csak nyolccal. Lassúbb növekedési ütem döntően két szegedi szövetkezetnél jelentkezett. Jelentősen visszaesett a szőrmepiaci kereslet. így a Szegedi Ruházati Szövetkezet kereslet hiányában nem tudla hozni az évek óta megszokott tobb mint 40 millió forintos exportját. A konkurencia növekedese miatt az általuk elérhető ár mikusabb volt a növekedés, közel nyolcszoros. — Recesszió, beszűkülő piacok, élesedő konkurencia — sokat halljuk mostanában ezeket a fogalmakat. Az ipari »zövetkezetek hogyan tudtak ennek ellenére is ilyen jelentős növekedest érni? / Már tavaly sikerült megindítani egy offenzív külpiaci munkát, ami mostanában kezd beérni. Végiglátogattuk a szövetkezeteket, biztatni próbáltuk őket a hatékomegerősö- nyabb külpiaci munkára. Bőrdíszmű Igyekeztünk segítséget nyújtani a tőkés exportot bővítő pályázatba való bekapcsolódásra is. Néhány szövetkezet már lépett is ez ügyben. Sokan most fontolgatják. Jelentős segítséget nyújt az Okisz is a közös fejlesztési alapból. A szövetkezeti iparnak nagy előnye, hogy gyorsabb, rugalmasabb. mint a nagyvállalatok A piac változásait is könynyebben tudja követni. — ... és hátránya van-e? — A külkereskedők sokszor alig méltatják figyelemre a kisebb teteleket. Az ő érdekeltségük úgy diktálja, hogy a nagyokat részesítsék előnyben. Ha ez a gyakorlat változna a jövőben, úgy hiszem, még ennél is nagyobb tőkés exportra lennének képesek a szövetkezetek, A pályázati rendszer bemutatásával kezdtük körképünket. A szövetkezeti ipar kapcsán most fejezzük is be ezzel. A két háziipari szövetkezet — a szegedi és a tápéi — is eredményesen vett részt a tőkés exportot bővítő országos pályázaton. Tóth Lászlót, a Szegedi Háziipari Szövetkezet elnökét kértük meg, foglalja öszsze a „szerződés" eddigi eredményét: — Az idei évre több mint hárommillió forintos többletexportot vállaltunk, ez közel 20 százalékos növekedést jelent. Cserébe a kereskedelmi alapból ártámogatást, valamint, adókedvezményt kapunk a teljesítés arányában. Terveink szerint 1990-re 25 millió forintra tornázzuk fel tőkés exportunkat. A teljes képhez még az is hozzátartozik, hogy eddig a nyugatnémet, dán, olasz és francia piacokon csak rongyszőnyegekkel jelentkezett a szövetkezet. Egyetlen tételből persze, ekkora növekedést aligha lehetne elérni. Most a hagyományos exportcikk mellett számos új mintát. terméket ajánlanak a külföldi vevőknek. Exportfejlesztő beruházásba is belevágtak. A Szegedi Ruházati Szövetkezet Francia utcai telepét vásárolták meg, amit az épület átalakításával, új technológia beállításával varrodai termelésre tesznek alkalmassá. Ha minden jól megy, jövőre már innen is kerülhet ki a külföldi piacokra új termék. A Tápéi Háziipari Szövetkezetet a már meglevő tőkés exportjának mentése sarkallta a pályázaton való részvételre. Eddig Kaposváron működött szalmafestő üzem, ami a közelmúltban megszűnt. így az ő exportjuk is veszélybe került. Most rsaját üzemrészt kívánnak kialakítani, ami végül is jelentős tőkésexport-bővítést is eredményez majd. A többletteljesítés arányában adókedvezményt és a kölcsönös fejlesztési alapból támogatást kapnak vállalkozásukhoz. Ezen túl további nyolc szövetkezet tervezi, hogy él a pályázat nyújtotta lehetőségekkel. A terveket mostanában vetik papírra ... Rafai Gábor Vi Mhn.1 » Auyrrfi Ikarust Volkswagen autóbusz Az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzeméből hétfőr. útnak indították az NSZK-beli Hannoverbe az Ikarus—Volkswagen gyár között kialakult kooperációban készülő autóbuszok mintapéldányát. A Volkswagen-alvázra és Ikarus-karosszeriára épített 6,7 méter hosszú. 26 személyes, turista kisbusz homlokfala követi a Volkswagen gyártmányokra jellemző vonalakat, lépcsőit, az Ikarus autóbuszokhoz képest alacsonyabbra helyezték, belső terében pedig a szokásosnál több védő- és kapaszkodó karlátot helyeztek el. Az autóbuszt 102 lóerős, 6 hengeres, turbófeltoliésú 2400 köbcentis Volkswagen motor hajtja. A járművet a megrendelő teszteli, s az Ikarus ennek eredményeitől függően kap megrendeléseket. (MTI) Hazánkba érkezett az NSZK szövetségi elnöke Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett dr. Richard von Weizsäckcr, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Ütjára elkísérte felesége, érkező dr. Richard Marianne von Weizsäcker is. Weizsäcker ünnepélyes Az elnökkel érkezett többek között Klaus Blech államtitkár, az Elnöki Hivatal vezetője, Rudi Walther, a Szövetségi Gyűlés költségvetési bizottságának elnöke és Kari Deres képviselő. Az NSEK államfőjének különgépe délelőtt 11 órakor landolt Ferihegyen. A magas rangú vendég fogadtatására a magyar es NSZK-zászlókkal, valamint magyar és német nyelvű üdvözlő feliratokkal díszített repülőteren megjelent Losonczi Pál és felesége, Kovács László külügyminiszter-helyettes, s ott volt Horváth István, a Magyar Népköztársasi g bonni, illetőleg Ernst Friedrich Jung, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak, és a Kossuth Lajos térre indultak. A diszmotorosok kíséretében a Kossuth Lajos térre von |Pi fogadtatására a magyar és NSZK-zászlókkal díszített Parlament előtt megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, az Országgyűlés alelnöke. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, Vnrkonyi Péter külügyminiszter, valamint a politikai és a gazdasági élet számos vezető személyisége. Jelen volt a diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A magas rangú vendég Losonczi Pál társaságában érkezett a térre, meghallgatta a tiszteletére felsorakozott díszzászlóalj parancsnokának, jelentését. A két ország himnuszának elhangzása után a két államfő ellépett a disz(Folytatás a 2. oldalon.) Kereskedelem és a kis települések Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja az őszi ülésszakra készülve tegnap, hétfőn délután Szegeden a népfront székházban tanácskozott. Takács Imréné, a képviselők megyei csoportjának vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd Szabó Jánosné. a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatót adott a falusi lakosság kereskedelmi ellátásának helyzetéről. Szűkebb pátriánk településszerkezetének sajátossága a magas fokú urbanizáció mellett az egymástól viszonylag távol eső, kis és nagy lélekszámú ' község, a nagy kiterjedésű, szétszórt tanyavilág. Ez részben kedvező helyzetet teremt a megfelelő kereskedelmi hálózat kialakítására, de a külterületi kisboltok működtetése sokszor Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának tanácskozása jelent. A tanácstagok é> országgyűlési képviselők jelölögyűlésein e téma nagyon gyakran szerepelt, ezért is tűzte napirendre megvitatását a képviselőcsoport. Tavaly a megye községeinek kiskereskedelmi forsalma 4 milliárd 271 millió íorint von, ami 38 százalékkal több az 1980. évinél. Legdinamikusabban a vegyesiparcikkek forgalma növekedett, ezt követte a bolti élelmiszereké, a vendéglátásé, valamint a ruházati cikkeké. Az egy lakosra jutó értékesítés az átlaghoz képest jelentősen emelkedett Morahalmon es környékén, valamint a Szeged városkörnyéki községekben. A többi településcsoportnál a fejlődés nem érte el az átlagot, különösen gyenge Kistelek valamint a Hódmezővásárhelyét, Csongrádot övező gondot falvak forgalma, örvendetes, Interker börze Hétfőn az Ipari Reklám é> Fropaganda Vállalat Rákóczi úti bemutató házában megkezdődött az XXVI. Interker börze, amely október 17-ig tart, és naponta reggel 9-től délután 3 óráig várja az érdeklődőket. Az Országos Piackutató Intézet rendezésében 1975 őti szerveznek évente egy két börzét, amelyen a vállalatok. szövetkezetek feleslegessé vált készleteiket ajánlják megvételre a felhasználó partnereknek. Hogy az eddigi rendezvények a gazdálkodó szervezetek számára mennyire voltak hatékonyak és szükségesek, azt bizonyítja a résztvevők számának dinamikus növekedése is. Az első Interker börzén még csak 17 vállalat ajánlotta megvételre feleslegeit, a mostanin pedig 120 eladó vesz részt. A 11 év alalt megrendezett börzéken összesen milliárd torint értékű anyag, alkatrész és műszer 10 százaléka talált vevőre, került vissza a népgazdaság vérkeringésebe. A résztvevő vállalatok ezúttal mintegy 120 ezer féle kohászati terméket, szerelési anyagot, gépet, műszert, alkatrészt, szerszámot és kötőelemet kínálnak megvételre, körülbelül 1,2 milliárd forint értékben. A börzére 1200 oldalas katalógust is kibocsátottak, amelyből az érdeklődök kiválaszthatják a számukra szükséges anyagokat. (MTI) hogy az alapellátáshoz tartozó áruk kínálata javult. A tanyai boltok kivitelével valamennyi helyen biztosított a tőkehús és a húskészítmények árusítása. Az élelmiszerek ellátási szrinvonalának további fejlesztését többek között hátráltatja a kiegyensúlyozatlan szállítás, a nagykereskedelmi vállalatok a kis boltok igénye szerint az egységcsomagokat nem bontják meg. a kenyér csak későn érkezix sok helyre és nem megfelelő az üzletek érdekeltségi rendszere. E téma napirendi vitájában szót kért Antalffv György, szóvá tette Kistelek és környéke kereskedelmi elmaradottságát, az okok iránt érdeklődött, valamint, hogy mi lesz a sorsuk a bezárt üzleteknek. Vári Miklós a kenyérszállítás iav'*ását szorgalmazta, Csókási Zoltánná a diákétkeztetes lalusi helyzetére volt kíváncsi. Tóth László elmondta, a kis településekről sokan a városba mennek ruhát venni. Sajnálatos, hogy egyes gyermekruházati cikkek az üzletekből hiányoz-/ nak. Szentes környékén néhány nagyközségben a vendéglátás alacsony színvonalú és javasolta, hogy létesítsenek benzinkutat Nagymágocson. Eke Károly elismeréssel szólt a falusi boltosok nehéz életéről és erőfeszítéseiről, kérte, Csanytelek, Tö-' mörkeny es Felgyó lehetőséget kapjon, hogy közösen egy tüzéotelenrt alakítsanak ki. Szabó Sándor hangsúlyozta: a tanácsoknaK mindenütt biztosítaniuk kell az alapellátást, sajnos ez az elv sokszor csorbát szenved. Az áruhiány miatt egymásra mutogat a boltos és a gyártó, ezen a helyzeten csak a jobb együttműködéssel lehet változtatni. Mag Pál rámutatott arra, a kereskedelmi vállalatokat érdekeltté kell tenni a külterület javuló ellátásáért. A tegnapi tanácskozáson Gaál Sándor, a Szeged Városi Bíróság elnöke ismertette a házasságról, caládról szóló törvény módosításának szükségességét. ami napirendje lesz az őszi országgyűlésnek. E kérdés során szót kért Mag Pál, Csókási Zoltánná, Bcdöné Rózsa Edit, Eke Karoly Antalffy György, Szabó Sándor, Tóth László, valamint Bódi György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az országgyűlési képviselők egyértelműen aláhúzták; kizárólag jogi eszközökkel nem lehet összetartani a családot, a társadalom felelőssége is jelentős, hogjt olyan helyzet legyen, ami nem kedvez a válásnak. Természetesen itt nem adminisztratív niegk iöttségre gondoltak, hanem a házastársak alkalmazkodóképességének erősodésere. H. M. 1