Délmagyarország, 1986. október (76. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
2 Csütörtök, 1986. október 21. Nők a pilótafülkében A férfiuralom a Lufthansa pilótafülkéjében belátható időn belül véget ér. Heinz Ruhnau, a légiforgalmi társaság vezetője maga mutatta be az első két nőt, akiket a vállalat a pilótaiskolába április 21. óta kiképezhet. Nem a Lufthansa az első légiforgalmi társaság, amely női pilótákat képez ki. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és NyugatEurópában a női pilóta már régóta mindennapi jelenség. Ha a szolgálati beosztás úgy hozza, még a nagy távolságú légijáratokon is teljes egészében női személyzet vezeti a repülőgépet. Már az NSZK-ban is ülnek nők a repülőgép kormánya mellett. Olyan hivatásos pilótanö, akit még nem oszlottak be légijárat-szolgálatba, tőbb mint egy tucat van. Még a meggondolt Swissairnél is eleget tett két évvel ezelőtt a 24 éves Gabriella Lülhi a felvételi vizsga követelményeinek és azóta megszerezte igazolványát. Védett motívumok Igen, védettek, mert Gerle Margit háromdimenziós kerámiakepződmenyei és Benes József kétdimenziós titokzatos foliaszörnyei. kötözött alakzatai ízig-vérig saját szellemi teremtményeiknek tekintendők, és mára olyan jelrendszerekké lettek, amelyeket csak ők képesek közlési célzattal felhasználni. Szentesi közös kiállításuk legfőbb tanulsága éppen az, hogy a tárlat két szuverén alkotó munkásságába enged betekinteni, és együttes jelentkezesük révén a ,.saját vizuális nyelvrendszer" még szembetűnőbb, mint akkor, mikor nagyobb kollektív tárlatokon találkozunk munkáikkal. Gerle Margit jó évtizedes munkálkodása során a keramiakészités alapjaihoz nyúlt vissza, és az anyagátalakítás legelemibb fogásait felelevenítve, csak belső meggyőződésére és anyagának életre kel.tésére figyelt. Rövidesen meg is jelentek kiállitótermeinkben az antropomorf alakzatok, amelyek már félreismerhetetlenül magukon viselték Gerle sajátos plasztikai gondolkodásmódjának jegyeit. Ezzel párhuzamosan kezdett feltűnően különbözni pályatársaitól abban, hogy tárgyai messze túlléptek az üres esztétizálás általánosan elterjedt keramikus gyakorlatán, de a másik, jellemző keramikus eljárásmódot, az anyagban rejlő erők, hatások érvényre juttatását sem követte. Saját utat járt: kerámiaalakzatai mintha modelleznék az életerőt, fikcióként teremtett vegetációt alkotnak, ahol hasonlatossági alapon, ha kell, környezetünk visszásságaira ismerünk, vagy éppen a holt anyagnak szüntelen változást, mozgást adó életjelenségekre lelühk. Alakzatai kitaláltak, képzelet szülte formákat öltenek. Sok esetben nemhogy szépek, de rútak, visszataszítók, de mindig emlékeztetnek valamire, s legfőképpen ugyanazoknak a törvényszerűségeknek engedelmeskednek, mint amik Makó szobra Csak most tünt föl, amikor Tandi Lajos cikkében olvasom: nem ismerjük a színház előcsarnokában ismét fölállított mellszobornak. Makó Lajos büsztjének alkotójat. Az útikönyvek nem közlik, az enyém sem, de akkor nem tartottam fontosnak, hogy utána járjak, hiszen úgysem volt látható. Most ideje pótolnunk, s néhány szóval emlékeznünk Makó Lajosra, szobrának történetére .és elfelejtett alkotójára. Makó Lajos (1854—1908) három izben (1889—1892, 1895—1899, 1905—1908) volt a szegedi városi színház igazgatója. Az operettkultusszal szemben gondja volt a klasszikusokra, és az akkor modern társadalmi drámákra is. Maga is irt népszínmüveket, zenét is szerzett hozzájuk, sok operát, színmüvet fordított. Szinte a színpadon halt meg. A Bánk bánt adták 1908. november 12-én, és ő Tiborcot alakitotta. Ott lett rosszul a világot jelentő deszkákon, és még azon az éjszakán meghalt. A temetés után az első társulati ülésen Csiky László indítványára a színeszek elhatározták, hogy mellszobrot állítanak a jeles direktor emlékének. A határozatból csak két évre rá lett valóság. Közadakozásból gyűjtötték öszsze a pénzt, es megbízták Vígh Ferencet a szobor elkészítésére. A halál második évfordulóján leplezték le a szobrot, 1910. november 12én. Azon az estén ismét a Bánk bánt játszották — Makó emlékére. Ki volt Vígh Ferenc? A Művészeti Lexikon szerint 1881. április 5-én Hódmezővásárhelyen született. (A Vásárhely jelesei cimü helyi életrajzi lexikon nem vett róla tudomást.) Fényképét és addigi életrajzát közli a Színházi Újság 1010. november 20-i száma. éppen a Makó-szobor kapcsán. Szobráról Babits barátja, Kun József írja ugyanott: „Szeged a szobrok várása. Sajnos, nem a jó szobroké. A Dugonics- és a Tisza Lajosszobrokat kivéve mind gyengébb alkotás. E két szép emlékműhöz egy harmadik művészi szobor került. Makó Lajos mellszobra. Igaz, hogy ez az emlékmű nem nagyigényű, hanem csak kisebb méretű, intim mellszobor. Szerencsére azonban a művészi alkotás értékét nem a nagyság é.s méret, hanem a kvalitás szabja meg." Önéletrajzát 1947-ben a városi tanács folszólitására — több szegedi művésszel együtt — Vígh Ferenc is megírta, és közöltem a Somogyi-könyvtár Műhely 1975. évi 3. számában. Ebből kiderül, hogy szülővárosából, gyermekként került át Szegedre, iskoláit is itt végezhette, ezért emlegetik a kritikák szegedi szobrászként. Négy középiskola után 1902-től Szeged 500 koronás ösztöndíjával végezte el a budapesti főiskolát. ahol Mátrai Lajos tanítványa volt. 1904-ben szintén a város ezer koronás ösztöndíjával a müncheni akadémiára iratkozott be, és négy évig Balthazar Schmidt tanítványaként sajátította el a szobrászat titkait. 1905-ben nyolc hónapot töltött a nagybányai festőiskolában. 1906ban Párizsban képezte magát tovább. Hosszabb tanulmányúton volt Bécsben, Milánóban, Genovában, Mentonban, Monté Carlóban, Nizzában, Marseille-ben. 1915-ben bevonult katonának, 1918-ban szerelt le. 1919-ben Stróbl Alajos iskf Iájába iratkozott. Makó Lajos szobrán kívül ö készítette el Magyar Gábornak, a piarista gimnázium igazgatójának, a későbbi tartományfőnöknek mellszobrát, és a mórahalmi honvédtisztek domborművét is. A Dugonics Társaság megbízásából Mikszathról emlékplakettet csinált jubileumára, 1910-ben. Az ország különféle helyein számos hősi emlékműve áll. Francia felesége, Chevalier Antónia (1886—1922) festőművész volt. 1911 novemberében — erről Szelesi Zoltán Szeged képzőművészete című műve is beszámol — a Közművelődési Palotában közös kiállításuk nyílt. Ezt Szőri József festőművész és műkritikus méltatta a Délmagyarország hasábjain. 1947-ben Vígh Ferenc a Bérházban, a Széchenyi tér 11. sz. I. emeleti 2. sz. lakásában élt. A lexikon szerint 1948-ban hunyt el. Halálának napját nem közli a lexikon. A színházi ünnepségek közt essék némi fény az elfelejtett szegedi szobrászművészre, a Makó-szobor kiváló alkotójára is. S érdemes lenne ízléses kis réztáblán föltüntetni a nevét, hogv többé ne merüljön feledésbe. Péter László a Földön minden élő növekedését, mozgását, terjeszkedését, meghatározzák. Tehát édestestvéreink ők, Gerle „hajtásai", „védett", vagy „mérgező növényéi", „tájai" és „kiskertje". Megkülönböztető tulajdonsága plasztikáinak az is, hogy alakzatai szüntelen változásban, lassú mozgásban levőnek tűnnek. Sajátos állapotok hordozóiként, titokzatos erők hatása alatt „növekednek", hajladoznak, csavarodnak a szabad tér megnyílt dimenziói felé. Gerle művészetének titka éppen ebben rejlik, képes ugyanis a megszilárdult, holt anyag legsajátabb tulajdonságát. a statikus állapotot, a formák dinamizmusa révén elfedni. Benes József művészetének gyökeresen mások a kiindulópontjai. Ö a társadalmi lét viszonyait modellezi, bonyolult jelrendszerrel a mai kisemberéletérzéseit fogalmazza meg. A kiállításon még bemutatott néhány szerigráfiát a korábbi munkái közül is, a kötözött figurák, pókszerü emberszörnyek sorozatából. Jól látni, hogy az újab?) korszakából származó grafikáin már egyáltalán nem enged teret karikatúraszerű ötleteinek, és a bombasztikus ötletek hatásmechanizmusának. Fékezte motívumainak burjánzását, teret engedett a vizuális képletszerűségnek. Visszafogta lapjai színezését is, és főszerepet adott a fotónak, mint a környezetünkből kölcsönzött, manipulált látványelemek dokumentálójának. Jó érzékkel talált rá a bebugyolált alakzatokban rejlő asszociációs lehetőségekre, mai keletű munkáit már uralják a monumentális fóliaszörnyek, vászonbugyrokba csomagolt titokzatos valamik alakzatai. Benes az ezekben cpjlő vizuális lehetőségekkel mesterien operálva, kozmikus méretű szorongások interpretálói vá lényegit i át motívumait. Különös világként jellemeztem a grafikáin megteremtett világot, alighanem érzékcsalódás áldozataként, hiszen nincs Benes grafikáin egyetlen elem se, amit ne közvetlen alföldi kőrnyezetünkből menekített volna át lapjaira. Ugyanazt a világot modellezi, amiben élünk, csak éppen ő abból azt, latin meg. amit mi csak érzünk. Benes művészetének vonzása ebben reilik. Tóth Attila HAZASSAG Szabó József es Pálfl Anna Maria. dr. Párkányi László és dr. Nagy Katalin Ágnes, dr. Katona Endre Zoltán és Berkes Gabriella Zsuzsanna. csordás János es Darabos Ágnes Sara. Koitál Zsolt Péter es Kiss Katalin Zsófia, Wehli Miklós és Kiss Alice Eva. Sági János és Módra Mária. Racz Ferene és Sándor Katalin Mária. Kovanecz István és Antal Andrea. Miklós László és Varga Piroska. Farkas László Jenő és Krajcsik Etelka Kalalin, Király Csaba és Réti Emese. Magyar Tamás és Toruk Zsuzsanna, Nagy István es Sánta Ágnes, Menlcy Zsolt és Papp Júlia. László Károly és Nagy Margit, dr. Páldy László és Csikós Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Varga Károly Istvannak és Vörös Erzsébetnek Zsolt. Kovács Sándornak es Sisak Teréziának Andrea Terez. Turi Gábor Mihalynak és Mellcher Ibolyanak Dávid, Battancs Gergelynek es Budai Katalin Angélának Katinka. Molnár Jánosnak és Borotvás Katalinnak Melinda, Papp Arpadnak és Tanács Mariinak Tamas. Szilágyi Lajosnak es Kecskés Marta Ildikónak Tibor. Tóth Janosnak es dr. Busa Edit Csiltanak Edit Janka, Dako Tibornak es Eerenezl Maria Piroskának Gabriella. Pap Vince Lászlónak és Németh Mária Zsuzsr.nnának Tünde. Zöld Antalnak és VadaszI Beátának szabolcs Antal. Szűcs Gábor Zsoltnak és Fehér Évának Nóra. Szórád Bélának es Hories Teréziának Mónika. Szabó Mihály Laszlónak és Birinyi Martának Márta Anna. Czékus Zoltán Frigyesnek es Csonka Erika Gabriellának Csilla. Sprok Sándor Györgynek es Mnroli Zsuzsanna Katalinnak Marcell András. Fodor Jozjoinek es Polesik Editnek Kinga Edit. Boros Zoltánnak es Orbán Zsuzsanna Klárának László Zoltán. Hegyközi Antalnak es Fülöp PiroskaCsaládi események nak Péter. Marton Károlynak és Virág Edit Rozanak Attila. Márton Istvánnak és Tart Évának Eva. Mai Antalnak és Csiszár Jolánnak Tímea Katalin. Erdei Jánosnak és Bugyi Erikának Kitti. Palugyai Ernőnek és Trócsányl Anna Máriának Lilla. Sutka Lajosnak és Bérkó Máriának Attila. Gyermán Istvánnak és Benkö Mária Ilonának Renáta. Lázár Jánosnak és Kormány Margitnak János. Rovó Mihálynak és Nagy Mária Piroskának Ágnes. Dimovics Jánosnak és Seres Erzsébetnek Milán. Kis Lászlónak és Ábrahám Zsuzsannának Anita Júlia. Gyöngyösi Tibornak és Bereczki M.irtanak Tibor. Péter Ignácnak és Kalmár Ilonanak Andrea, BÓrcsök Gabornak és Tölti Editnek Edit. Veres Atilla Istvannak és dr. Varga Ildikó Juditnak Petra. Kovács Istvánnak es GLogoviez.an Erzsébetnek Norbert. Szabó Józsefnek és Pálfi Anna Máriának József István. Vass Istvánnak és Godo Zsuzsannának Zsuzsa. Daroezi Lászlónak és Horváth Editnek László, Soós Istvánnak és Sehmidt Mária Magdolnának Miklós, Szemcrédi Ferenc Lajosnak és Papdi Ibolyának Ferenc. Asztalos Zoltán Gusztávnak és dr. Timár Erzsébetnek Tímea, Kecskés Mihály Lászlónak és Simon Ilonának Renáta Krisztina, Simcsik Józsefnek és Bera Juliannának József István, Varga Györgynek es Balogh Piroskának Norbert. Kenderest Mihály Jenőnek es Pintér Sarolianak Tibor, Kokavee/ Andrusnak es Brezovszki Er/sebetnek Andrea. Czombos Ferencnek es Balla Kozalia Irmanak Ferenc. Keleti Miklósnak és Holopov Ilonának Adrienn, Tokod! Jánosnak és Rajkai Ilona Ildikónak Dávid János. Szabó Attilának és Szűcs Katalinnak Attila. Király Endre Jánosnak es Simon Zsuzsannának Kitti, Nyerges Zoltánnak és Bacsa Ágnes Erzsébetnek Stefánia nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Gombos Ferenc, dr. Gajó István Rudolf. Hajós Pál József, Dobó Béla Imre, Kovács Károlyné Jenéi Julianna Anna, Kunszegi Györgyné Révész. Julianna, Gazdag Istvánná Kozma Teréz. Sarok László. Molnár Antal, Szűcs Józsefné Schütz Emma. Koesó István, dr. Rákat István László, Jójárt Lajos, Lippai Józsefné Dékány Zsuzsanna, Juhász István, dr. Cscrne Jánosné Rak Piroska. Zsiday lmréné Tcichmann Gizella Irén. Kalló Mihalyné Pintér Zsuzsanna. Gyömbér Jánosné Mészáros Erzsébet. Boldog Ignacné Mészáros Terézia. Cseh Béla. Szabó Józsefné Simon Marta. Fenyvesi László. Radnóti Marion. Faggyas László Ödón. Erindt llenrikné Edipp Erzsébet. Vass Mihalyné Gyuris Brigitta. Kószó Ferencné Árokszállási Etelka. Vekerdi Sándor Józsefné Miskolczi Irén. Magyari János. Bus István. Bozóki Györgyné ördugli Terézia. Deli István. Horváth Géza. Goda Miklós, Szili György. Karla Gyula, Tóth István. Keszthelyi Józsefné Lajkó Maria. Hajnal Palpc Blumm Mária, Bárszki Petemé Bartos Ilona. Winter Izabella, Karácsonyi Janosné Antal Mária, Kúszó József. Füleki Jánosné Horváth Margit. Rcngci Béláné Haász Kornélia, Németh Imre, Nagy Vilmosné Hegedős Etelka. Kökény Mihály, Csamangó Istvanne Jambrik Elei ka. Hídi Jozse! Bet:: .lo/sei Andrasné Hegedűs Etelka, Kosa János, Borosok Sándor Karoly. Sánta Imre. Beck Dezsoné Weisz Róza. Markovlcs Istvánná Konkoly Ilona meghaltak 1986. OKTÓBER 21., KEDD — NÉVNAP: ORSOLYA A Nap kel 6 óra II perckor, és nyugszik 16 óra 48 perckor. A Hold kel 18 óra 13 perckor, és nyugszik 10 ora 12 perekor. VtZAl.LAS A Tisza vízállása Szegednél hétfőn plusz 137 cm (áradó). SZAZ ÉVE halt meg Jósé Hernándoz (1834— 1886) argentin író es költő, a gauehokoltészet fő képviselője. Fiatalon ö maga Is gaucho (marhapásztor) volt. Ekkor ismerte meg a gauchók életét. Fő muvc a Martin Ficrro. a marhapaszlor. és ennek második része, a Martin Ficrro visszalérésc cimü paraszteposza, amely az argentin és egyben a latin-amerikai irodalom klasszikus alkotá-. sa. Ebben a szabad, a maguk erejére utalt emberek nehéz sorsát. szakadatlan küzdelmét örökítette meg. E mu azóta több száz kiadást éri meg. s népszerűsége ma Is példátlan. Szamos nyelvre, igy magyarra is lefordították. SZAZ ÉVE született Körmendi-Fiim Jenő (1886—19511) szobrászművész. A szegedi Nemzeti F.mlekrsarnokban Jedlik Ányos és Eötvös Loránd mellszobrai az ö alkotásai. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 1(1. délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Londoni randevú (színes, m. b. angol bűnügyi film). Fáklya: háromnegyed 3 órakor: Tündér Lala (színes, mesesorozat) negyed fi órakor: Viszszaszámlálas (magyar film) fél 8 órakor: Ez Amerika! (színes amerikai film. III. helyár! Csak 16 éven felül!). Szabadság: fel 4 órakor: Nős agglegény (színes, m. b. szovjet filmvígjáték) háromnegyed 6 és 8 órakor: Lenni, vagy nem lenni (színes amerikai film. Ili. helyár!). Kiskörüssy halászcsárda: (vtdiomozi) este in órakor: Kőműves (színes hongkongi kung-fu film). Filmtéka: (Kígyó u. 4.) délután 6 órakor: Egy faun megkéselt délutánja (színes csehszlovák film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balcsetft szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika • (Pécsi u; 4.) veszi fel, sebészett ós urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi Jánm sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap rcggci fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK 21.15: Stúdió '86 22.15: Híradó 2. 22.35: Himnusz BUDAPEST 2. 18.25: Képújság 18.3(1: Körzeti adások — Budapest. Pécs. Szeged 19.35: Ünnepi hangverseny — Liszt Ferenc születésének 175. évfordulóján A szünetben, Kb. 20.10: Hagyomanyos népi mesterségek Máramaroson — román kisfilm — (ism.) 21.50: szabadfogású Birkózó-vb 22.50: Képújság BEI.GRAD 1. 13.40: Elmulasztották — nézzék meg: 15.00: Mezopotámia ösi kullu rái 15.30: Franciaországi tájképek 16.00: Jo napot! — tájékoztató mozaikmüsor 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.25: Krónika 17.45: Műsor gyerekeknek 18.15: Egykor es most — muVélodési műsor 18.45: Tv-knlendarium 18.55: Számok es betűk — vetélkedő 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.0(1: Lottóhúzás 20.05: Ausztrál filmeiklus: játékfilm 21.35: Belpolitika 2.3.00: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.30: Zágrábi körkép 19.00: Természetbarátok — népszeru-tudomanyos film 19.30: Tv-napló 20.00: Zenés műsor 20.50: Tegnap, ma. holnap 21.05: Spanyolországi harcosok találkozói 21.50: Művelődési műsor ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szcrbhorválul 17.45: Akarni kell, merni kell! 18.15: A művészet világában 18.45: Ifjúsági lórum 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: Játékfilm 21.25: Újvidéki képeslapok ESEll KOSSUTH ' Tá rsalgó Gyermekversek zenével Eneklö ifjúság Verbunkosok, katonadalok 10.42: A Borogyin vonósnégyes játszik Gösta Bcrling — Selma Lagerlof regénye 8.20: 9.44: 10.05: 10.20: 11.35: FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 15.19: 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti 15.40: ügyelét az Újszeged' Gyermekkórházban van (Szeged, Odesz- 16.05: szál krt. 37.). Telefoq: 22-655. 17.01): Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, 17.30: Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u 1—3. Telelőn: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGÁLAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telelőn: 11-000. nfiíi'j BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: ITV 9.55: Mozgató 10.05: Láthatatlan arevonal — a Koreai NDK filmje 11.15: ..Jó estél. Jó estet..." — Farkas Ferenc zenes iatékaibol — (ism.) 12.10: Képújság 15.40: Hírek 15.45: A repülés története — francia filmsorozat — 5. — (ism.) \ 16.35: Három nap tv-műsora 16.40: Szabadfogású Birkózó-vb 17.30: Képújság 17.35: Reklám 17.40: Kalendárium 18.30: Iparvtlág 18.50: Mlnl-stűdió '86 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Rckl.un 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Rabszolgasors — brazil tv-fílmsorozat — 8. 21.10: Betüreklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Gül Baba — részletek Iluszka JenőMartos Ferenc daljátékából 14.10: Magyarán szólva — nyelvörködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmclódiák 15.00: Elő világirodalom — Hollandia — 1. — (ism.) Zeneisjiolásoknak — zeneiskolások muzsikálnak Poggyász — tudnivalók utazóknak Kérhetek valamit? Századunk zenéjéről — (ism.) A Teka együttes felvételeiből 17.45: A Szabó család 18.25: Konyvuidonsagok 18.30: Esti Magazin 19.15: Az. Esti Magazin különkiadása 19.35: Budapesti Zenei Hetek — a Magyar Állami I langversenyzenckar játszik 20.1 .v: Egy pálya vonzásában 20.35: A hangversenyközvetítés folytatása 22.20: Tíz. perc külpolitika Kb. 22.30: Népdalok 23.00: Operaest 0.10: Himnusz 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.08: Slágermuzeum 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.03: Napközben 12.10; Fuvosszolisták 12.30: A KISZ Központi Művészegyüttes Rajkózenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Sokfele! 15.05: Hauser Adrienne zongorázik 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom . .. 17.27: Reklám 17.30: Mlnt(a) film — Hollywoodi fenegyerekek 18.30: Gramoíunalbum 19.05: Nóták 19.40: Közvetítés a szabadfogású birkózó-vb-ről 20.05: Csak fiataloknak! 21.05: Pesti nórablo — Krndy Gyula regénye ?! 30: II1I.11 ktuson innen <** tul 22.50: Az cin népdal — (ism.) 23.20: A mai dz.sessz 24.no: Virágenekek 0.15: — 4.20: Éjfél után .