Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-10 / 213. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Szovjet-francia pártközi eszmecsere y Moszkva (TASZSZ) Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára e.s Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB tag­ja kedden Moszkvában ta­lálkozott a Francia Kommu­nista Párt küldöttségével. A delegáció Philippe Herzog­nak. az FKP Politikai Bizott­sága tagjának a vezetesével az SZKP KB meghívására azért tett látogatást a Szov­jetunióban, hogy megismer­kedjen a szovjet párt jelen­legi társadalmi-gazdasági po­litikájával. Anatolij Dobrinyin a talál­amelvek a háborús veszély felszámolására, a nemzetközi biztonság átfogó rendszeré­nek megteremtésére, a nuk­leáris fegyverkezési verseny megszüntetésére es — első lépésként — a nukleáris kí­sérletek haladéktalan be­szüntetésére irányulnak. A francia pártküldöttség kiemelte annak fontosságát, hogy a francia és a nemzet­közi közvélemény minél szé­lesebb köreit ismertessék meg az SZKP kül- és belpo­litikájával. Mindkét fél mély megelé­gedessel szólt a két párt kö­kozón rámutatott arra. hogy zötti gyümölcsöző kapcsola­az SZKP belpolitikája meg- tok fejlődéséről. A találko­bonthatatlan kapcsolatban zón megvitatták az SZKP t'an a Szovjetunió békeszere- és az FKP közötti párbeszéd tö külpolitikájává!, azokkal és együttműködés továbbfej­a bekekezdemenyezésekkel, lesztésenek kérdéséit. BUDAPESTRE ÉRKEZETT A DOMINIKAI KP KÜLDÖTTSÉGE Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására kedden Budapestre érkezett a Dominikai Kommunista KIVÉGZÉSEK A Reuter hírügynökség ér­tesülése szerint kedden ki­végezték Pretoriában az Af­rikai Nemzeti Kongresszus (ANC) három tagját. A há­rom fiatalembert gyilkosság Párt küldöttsége, Narciso isa vádjával ítélte halálra a Conde főtitkár vezetésével. A delegációt a Ferihegyi re­pretoriai legfelsőbb bíróság. A vád szerint egyikük, And­pülőtéren Gyorke József, a rew Zondo reszt vett egy KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője fogadta. CSAK KÉT MERÉNYLŐ A török rendőrség nyomo­zásának eredmenyeként újabb részletek kerültek napvilágra az isztambuli merényletről. Megállapítot­ták, hogy a korábbi feltéte­lezésekkel ellenlétben, nem ot, Ijanem csupán két. fegy­veres hajtotta végre a 22 áldozatot követelő öldöklést a Neve Shalom-zsinagógá­ban. DANILOFE-ÜGY Ronald Reagan elnök hét­fői beszedőben azzal fenye­gette a Szovjetuniót, hogy , súlyos következményekkel kell számolnia", ha nem en­gedi szabadon Nicolas Dani­loffot. a kémkedés vádjá­val fogva tartott amerikai újságírót. Reagan a Colora­do állambeli Denverben, a választási kampány előcsa­tározásai során mondott be­szédet, s ebben először ve­tette föl a nyilvánosság előtt Daniloff letartóztatásá­nak ügyét. FENYEGETÉSEK Nyíltan megfenyegette Lí­biát George Bush. Az ame­rikai alelnök az Illinois ál­lambeli Mount Vernonban kijelentette, hogy az Egye­sült Államok kész újabb tá­madásra az arab ország el­len. „Egyszer már csapást mértünk rá, és szükség ese­ten megismételjük ezt" — mondta kerteles nélkül. FOGADÁS Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából kedden fogadást adott a rezidenciá­ján A fogadáson részt vett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Csehák Judit, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter, Markója Imre igazságügy-miniszter, öszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Kővári Péter k ü 1 ügy m i n iszter- helyettes, valamint a politikai es tár­sadalmi elet számos vezető­je Megjelent a diplomáciai képviseletek tobb vezetője os tagja is. pokolgépes merényletben, amelynek nyomán öt, sze­melv meghalt, a másik ket­tő. Sipho Xulu és Larence Payi pedig megölte az ANC egyix, árulóvá lett tagját. TALIZIN KÍNÁBAN A Szovjetunió nagy je­lentőseget tulajdonít a Kí­nával való együttműködés­nek. szeretné javítani kap­csolatait vele, hogy jószom­szédi viszony alakuljon ki a két ország kozott — fejtette ki Nyikolaj Talizin, a Szov­jetunió elsó miniszterelnök­helyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke kedden a Jao .!i-lin miniszterelnök­helyettessel folytatott tár­gyalásain VÁDIRAT Egy New York-i vádes­küdtszek kedden délben hi­vatalosan is vádat emelt egy szovjet ENSZ-alkalma­zott ellen. Gennagyíj Zaha­rovot, a világszervezet egyik tudományos szerveze­tének munkatársát azzal vá­dolják, hogy törvénytelen uton katonai titkok birto­kába kívánt jutni. A szov­jet tudományos szakértőt augusztus 23-án tartoztattak le az amerikai hatóságok. Xaharov ügyvédje valótlan­nak minősítette a vádat. Hazánkba érkezett a dán külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden Budapestre érkezett Uffe El­lemann-Jensen. a Dán Ki­rályság külügyminisztere. A dán diplomácia vezetőjét — aki első izben tesz látogatást hazánkban — vendéglátója fogadta a Ferihegyi repülő­téren. Jelen volt Király Andrásné, hazánk koppenhá­gai és Hans Kühne, Dánia budapesti nagykövete. A dán külügyminiszter ké­ső délután Budapest neveze­tességeivel ismerkedett. Meg­tekintette a Halászbástyát, s ellátogatott a Citadellára. A magyar—dán hivatalos tár­gyalások ma. szerdán kez­dődnek a Külügyminisztéri­umban. Marjai József tárgyalásai Pozsony (MTI) Csehszlovákiai látogatása során Marjai József minisz­terelnök-helyettest kedden Pozsonyban baráti légkörű megbeszélésen fogadta Jozef Lenárt. a Szlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. Marjai József és Jozef Le­nárt kölcsönösen tájékoztat­ták egymást országaik bel­ső helyzetéről, a szocialista építőmunka időszerű felada­tairól. Marjai József kedden visz­szaérkezett Budapestre. Mao - tíz évvel Mao után Máo Ce-tung 1893. decem­ber 26-án, egy tehetős huna­lii parasztcsaládban szüle­lett. Ifjúsága Kína páratlan megaláztatásainak idejére esett: a császárság bukása után a köztársaság nem bi­zonyult életképesnek, a kül­toidi hatalmak csaknem nyíltan osztották föl egymás kőzött különböző érdekszfé­rákra az országot, amely megannyi, egymással is vi­askodó hadúr ellenőrzése alá került. A nemzeti burzsoá­zia, az értelmiség ugyanúgy kiutat keresett, mint a szo­ciális forradalom felé tartó munkásság és parasztság. A fiatal Mao egyik alapító tagja volt 1921-ben a Kínai Kommunista Pártnak. s 1935-ben. a híres „hosszú menetelés'' (a bázisáról visz­szavonuló kommunista se­reg 10 ezer kilométeres út­ja) idején került kulcspozí­cióba: hivatalosan 1945-ben. e párt VII. kongresszusán választották elnökké. Első­sorban ő fogalmazta meg a Kuomintang ellen. majd 1937 utón a Kuomintanggal Tíz évvel ezelőtt, 1976. szeptember 9-én távozott • az élők sorá­ból Mao Ce-tung — és egy évtized elég volt ahhoz, hogy új helyet jelöljenek ki számára magában Kínában is. Ez szükségszerű folyamat volt: Mao értékelésének felülvizsgálata nélkül nem léphetett tovább az ország. •áiakor Hua Kuo-feng bel­ügyminiszter került, aki egjr nőnappal később elrendelte Csiang Csing és a sanghaji ideológusok (a „négyek ban­dája") letartóztatását. Huo a maga legitimitását azonban Mao később közzétett sza­vaira alapozta: „Ha te inté­zed az ügyeket, nyugodt va­gyok". A politikában pedig azt hirdette, akármit mon­dott Mao, az helyes, akármi­lyen utasítást adott, azt végre kell hajtani. Miután a „négyek bandá­nelmi korszak nyílt. Megva- jánalc" bukása után új lósult (Tajvan kivételével) egyensúly alakult ki a kínai Kína egysége, megkezdőd- vezetésben. Teng Hsziao­hetett az országépitő munka, pinget 1977-ben ismét reha­Az első évtizedet a Szovjet- bilitálták. Ö azt hirdette, unióval és a szocialista or- iiogy Hua nézetei — a „két •szagokkal alkotott szoros aKarmi" elmélete — téve­szövetség, kiegyensúlyozott *ek, s szembe kell nézni fejlődés jellemezte. Ez ter- Mao Ce-tung reális értéke­meszetesen nem szüntethette lésének kérdésével. Meg meg egy csapásra áz ország kell becsülni azt, amiben a elmaradottságát. Mao 1958- maga idejében igaza volt — Lan fő kezdeményezője volt alapvetően a kínai fprrada­ía „nagy ugrás" irreális, lü- lom, s az orszagépités első relmetlen tömegmozgósításá- < vei idején —. és el kell rak, amelyet „a kommuniz- vetni azt, amiben tévedett, musba vezető rövidített út- mar a „nagy ugrástól" kezd­együtt a hódító Japánnal „ak.. kiáltottak ki Kínában ve, s főleg a „kulturális for­.'zemben majd ismét Csang Kaj-sek legyőzéséért vívott forradalmi háború katonai és politikai stratégiáját írá­saiban Az.'1945-ös VII párt­kongresszuson már a mar­— valójában a kezdeti lát- ludalom" idején. A „Teng­szatsikerek utón éhínségre vonal" 1978 decemberében \ezetett. s egyik forrásává fölénybe került a párt köz­vált a szovjet—kínai konf- óonti bizottságában. Ettől liktusnak is. A kudarcért Uzdve Hua Kuo-feng befo­való felelősség kérdése és a lyása szamárbőrként zsugo­xizmus Kínára alkalmazott gazcjasági katasztrófából va- r'odott — szinte jelképes. i < \ 1 j 'M »I t ' » • % 1 • n/\if/i'f l/v T »Ii változatának nevezte Liu Sao-csi — Mao későbbi ál­dozata — a „Mao Ce-tung-i gondolatot" Amikor a forradalom győ­zelmével Mao Ce-tung 1949. október 1-jen a Mennyei Beke Kapujának emelvé­nyéről kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, új törté­Magyar felszólalás Genfben o Genf (MTI) Az egyezmény, az első va­lódi nemzetközi leszerelési intézkedés. nagymértékben hozzájárult a biztonság erő­sítéséhez — hangoztatta ked­di felszólalásában Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség vezetője a genfi tanácskozáson. Országunk, amely az elsők között írta alá a szerződést, annak előírása­it szigorúan megtartva soha nem rendelkezett biológiai fegyverekkel. A nagykövet hangoztatta, hogy az egyez­ményt egyébként aláírása óta nem sértették meg, és erre utal, hogy 'az egyezmény életbe lépése óta egyetlen ál­lam sem indítványozott még vizsgálatot a megállapodás megsértése miatt. A biológia legújabb vív­mányainak tükrében a meg­állapodás megtartása fonto­sabb, mint valaha.. Fontos egyebek mellett azért is, hogy a jó példára építve ha­ladhasson tovább a leszere­lés ügye — mondotta a ma­gyar küldöttség vezetője, ki­fejezve reménvet, hogy — az érdekelt felek politikai szán­déka esetén — a belátható jövőben aláírhatják a megál­lapodást a vegyi fegyverek eltiltásáról is. a harcok Bászrá városát támadta. Ti­zenhét polgári személy — köztük 5 gyermek és 5 nő # Bagdad (MTI) Négy nap viszonylagos nyugalom után kiújultak a harcok az irak—iráni fron- — életét vesztette, negyven tonj Az iraki katona) pa- nél többen megsebesültek, s rancsfiokság közleménye az anyagi károk is jelentő­szerint az iráni tüzérség sek. ló kilábalás módszere ettől hogy ugyanakkor mondott le fogva a vezetés belső vitái- hivatalosan is pártelnöki nak tárgya volt, és ez tor- t'sztségéről, amikor — 1981 kollott végül az 1966—76-os nvarán — a kozponti bizott­.kulturális forradalom"-ba. sug elfogadta a párt törté­Mao. akit személyenek "étéről, azaz Mao értékelé­Lin Piao hadügyminiszter :*röl szóló határozatát, irányította kultusza a leg- Ez. Mao „egyéni tragédiá­lőbb döntőbíróvá tett, 1966- ;jnak" nevezi a „kulturális to. előbb a/- ügynevezett forradalom" kirobbantásá­„vorosgardisták", majd a va| elkövetett hibát — de hadsereg mozgósításával számolta fel azt a pártappa­rátust, amely egyenlősítő, voluntarista elkepzelései­nek végrehajtását addig bi­zonyos mértekig fékezte. A korábbi harcostársak egész nora — élükön Liu Sao-csi államelnökkel, aki börtön­ben halt meg, és Teng nem palástolja, hogy az a pártnak, az országnak je­lentett igazi tragédiát. Azóta-' h-kínai gazdaság­politikában az citvenes évek végétől követett niaói vonal­lal homlokegyenest ellenke­ző gyakorlat érvényesül, az anyagi érdekeltség, a kül­llsziao-pinggel, aki a párt foldi tök^ .^vonása alapján főtitkárának tisztségét visel­te — került a „süllyesztőbe". Hosszan tartó politikai és gazdasági zűrzavar követ­kezett. Csou En-laj miniszterel­nök, aki a „kulturális for­radalom" idején megpróbál­ta menteni a menthetőt, 1973-ban elérte Teng Hs/.iao­ping rehabilitálását, hogy neki adja át az irányítást — dt Csou néhány Mao előtt halt és az előző évtizedek fejlő­dését felgyorsítva látványos eredményeket hoz. A belpo­litikában a „sohasem szabad megfeledkezni az osztály­harcról'' elvét. amelyet, a r.éhai elnök hirdetett, a mi­nél szélesebb együttműkö­dés keresése váltotta fel. A nemzetközi életben talán lassúbb, de nem kevésbé* mélyreható a változás, a hónappal bat»orú elkerülhetetlenségé­meg, 1976 nek hirdetése már a múlté*. januárjában Ez lehetővé * a kuliold felé történő nyi­tette a Csiang Csing — Mao ,ES mur bizonyos mértékben felesége — által vezetett a Szovjetunióra is kiterjed, szélsőséges sanghaji ideoió- Kínát még annak a nem­gusoknak, hogy a , már sú- zedéknek a veteránjai irá­iyos beteg pártelnökre hi- nyitják, amely Maóval együtt vatkozva, ismét eltávolítsák menetelt a forradalom győ­a hatalomból Tenget 1976 zelméig. De már nem arra, tavaszán — az irányítást és nem úgy, mint Mao pró­azonban nem tudták megra- balta a győzelem utón. gadni A párt élére Mao ha- Baracs Dénes Nikolényi István A szegedi színjátszás históriája 3. Nagy nevek fémjelzik ekkoriban is a helyi szinikultúrát. Beregi Oszkár, Tóvölgyi Margit, az enekex Andav Blanka vendégeskedik; a fő­városi Nemzeti vagy a Vígszínház érdekesebb premierjei pur heten belül lejutnak. Az 1901 nyarán Fiúméban turnézó társulat Gárdonyi népszínmüvével, A borral is visszhangos sikert arat. A huszadik század első igazgatócseréje Jano­vies Jenőnek kedvez — kissé jelképesen, mi­vel Kolozsvárra távozik majd, az ottani művé­szeti életet lendíti fol (Kolozsvár színikultúrája a II. világháború után köztudomásúan alaposan „besegített" a szegedi színház újjászületésébe). Janovics működését mi sem jellemzi hívebben, első szezonjának 309 előadásából 131-et magyar írók darabjainak szentel. Bemutat helyi szer­zőket (Terecsényi Gyula, Liptai Imre, a cigány­prímás-népszínműíró Dankó Pista) bátran elő­veszi Maeterlinck Mona Vannáját, Gorkij Éjje­li menedékhelyét, e.s a város szülöttének. Husz­ka Jenőnek friss' sikere, a Bob herceg, Szege­den sem téveszti hatását Amikor 1905-ben har­madszor veszi át a színhazat Makó Lajos, már lut évadra kötik a szerzódesl — ám a sors ke­gyetlen játéka, hogy a kitűnő szakember ezzel a lehetőséggel, sajnos, nem élhetett: 1908-ban váratlanul meghalt. A stafétabotot „formálisan" a neje. gyakorlatilag a veje, Almássy Endre vette át. aki 1911-től de jure is elfoglalhatta az igazgatói széket. Az 1910—11-es szezon újra a látványos vendégjátékoké. Fedák Sári, Ödry Árpád. Rátkay Márton, Hegedűs Gyula neve a legjobb ajánlólevél Almássy dráma,/ályázattal próbálkozik a honi szépirodalom megpezsdité­sére — minthogy a korábbi hasonló akcióra 91 pályamű' érkezett —, ezúttal azonban nincs eredmény. Akad viszont nem is egy, helyi szín­háztörténeti jelentőségű bemutató. 1913. február 28-án sikerül becsalogatni a rivaldafénybe Tö­mörkény Istvánt; Barlanglakók című egyfelvo­násosa elősorban friss hangütésével vívja ki a szakma általános elismerését, de ez idő tájt ke­rül közönség elé az Atalanta, Juhász Gyula al­kotása, valamint az első „szegedi" opera, A fa­luni bányász, Király-Kőnig Péter kompozíciója. Gyulán vendégszerepel a színház, amikor meg­kapják a mozgósítási parancsot, 1914. július 23­én. Almássy a csőd szélén áll, -bejelenti a kon­zorciumot (a tagok állandó fizetés helyett része­sedést kapnak a bevételből), mivel azonban 1915-ben majd minden férfi bevonul a társulat­ból, csak vendégszereplésekkel lehet biztosítani a túlélést. Nehéz idők járnak, a nézők búfelej­tőnek vásárolják a jegyeket, meglepően sokan: van mit felejteni. Az 1918 októberében létrehozott Nemzeti Ta­nácsot gyorsan követi a Szegedi Színészi Ta­nács, amit november 7-én alakítanak meg, sőt itteni javaslatra szervezik meg az Országos Vi­déki Színész Tanácsot is. Almássyt lemondat­ják, 1919. április 8-án rendkívüli társulati ülé­sen jelentik be, háromtagú direktórium veszi át a színház vezetését: Juhász Gyula, Ocskay Kor­nél, Baróthy József. A Tanácsköztársaság egyéb­ként is rövidre szabott „lélegzetvétele" Szege­den — az ismert történelmi események miatt — még szerényebb esélyt kapott; mindössze egyetlen hónapot. Ez is elég volt azonban arra, hogy új távlatok villanjanak fol, demokratikus program, egy új közönség fölnevelésének nemes szándékával. Olcsó jegyek, munkáselőadások, hangversenyek — prológusként Juhász, Móra, Csányi Mátyás eligazító ismertetőivel. Színre vitték Heyermans proletácdrámáját, a Reményt, Szomory historikus darabját, a II. Józsefet; be­mutattak a Szentivánéji álmot, s a Barlangla­kók mellé Turgenyev-színmű, a Kegyelemke­nyér költözött föl a szegedi deszkákra. A be­masírozó francia csapatok azonban szertefosz­latták a legendát. Megint Almássy az igazgató, s hiába lépnek sztrájkba a színészek, immár semmi sem drága, elbocsátják az egész társula­tot. Igaz, hamarosan mehet Almássy is. „ (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents