Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! DEEMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 209. szám 1986. szeptember 5., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Budapestre érkezett Zbigniew Messner Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kí­séretében volt felesége, Irena Messner is. A Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt a lengyel kormányfő külön repülőgépe. A gépből kilépő Zbigniew Messnert és feleségét, vala­mint kíséretének tagjait Lá­zár György és felesége, Vár­konyi Péter külügyminisz­ter és Biczó György, hazánk varsói nagykövete fogadta, majd úttörők virágcsokorral kedveskedtek a magas ran­gú lengyel vendégeknek. A fogadtatásnál ott volt Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, valamint politikai, társadalmi és gazdasági éle­tünk több vezető személyi­sége. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Nép­köztársaság budapesti nagy­követe. A kölcsönös üdvözlések után a vendégek vendéglá­tóik kíséretében gépkocsik­ba szálltak és a szálláshe­lyükre hajtattak. Zbigniew Messner a dél­előtt folyamán megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Em­lékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődte^ a magyar—lengyel tárgyalások a Parlament delegációs ter­mében. A magyar tárgyalócsoport vezetője Lázár György, tag­jai : Marjai József, Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese, Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Biczó György. A lengyel tárgyaló­csoportot Zbigniew Messner vezeti, tagjai: Józef Koziol miniszterelnök-helyettes, Marék Holdakowski, a LEMp KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Fran­ciszek Kubiczek, a Tervbi­zottság első elnökhelyettese, Henryk Jaroszek külügymi­niszter-helyettes, Andrzej Zor, a Minisztertanács Hi­vatalának miniszterhelyette­se, valamint Tadeusz Cze­chowicz. A szívélyes, nyílt elvtársi légkörű eszmecserén a tár­gyaló felek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a szo­cialista építés legfontosabb eredményeiről, az MSZMP XIII. és a LEMP X. kong­resszusa határozatainak megvalósításáról, az idősze­rű tennivalókról. Áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok alakulását, különös te­kintettel a gazdasági együtt­működésre. Véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről, s kiemelték a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerző­dés tagállamai békekezde­ményezéseinek fontosságát. Pozitívan értékelték a két ország együttműködését, s azt a szerepet, amelyet eb­ben a magyar—lengyel kap­csolatok fejlesztését szolgáló komplex program tölt be­Méltatták Kádár János, az MSZMP főtitkára és Woj­ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára találkozóinak je­lentőségét a két nép barát­sága és országaik együtt­működése elmélyítésében. A találkozón megállapí­tották. hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat dinamizmus jellemzi. A gaz­dasági együttműködésben fontos szerepet tölt be a gyártásszakosítás és a ter­melési kooperáció. Nagy fi­gyelmet szenteltek az együtt­működés egyéb korszerű formái alkalmazásának, kü­lönösen az elektronikában, a közúti járműiparban és a vegyipar egyes szakágaza­taiban. Hasznosnak minősí­tették a tapasztalatcseréket a két ország előtt álló fel­adatok megvalósításában. A lengyel kormányfő és kíse­rete délután a Vácszentlász­lói Zöld Mező Termelőszöve'­kezetbe látogatott. Este a lengyel kormányfő a két testvéri ország közötti barátság és együttműködés fejlesztése, elmélyítése terén kifejtett tevékenysége elis­meréseként Lázár György­nek -a „Lengyel Népköztár­saság Szolgálatáért Érdem­rend Nagy Szalagja" kitün­tetést nyújtotta át a Parla­mentben. Ezt követően Lázár György és felesége díszvacsorát adott Zbigniew Messner és felesége tiszteletére az Or­szágház vadásztermében. Kukoricabemutató a GKI-ben Tegnap, csütörtökön dél­előtt ismét mezőgazdasági szakemberek népesítették be a Gabonatermesztési Kutató­intézet üvegházi nagytermét. Az évről évre megszervezett előadás és bemutató jól szol­gálja a kutatók, a vetőmag­előállítók és a termelőüze­mek információcseréjét. Az érdeklődés nem véletlen, hisz a témaként szereplő ku­koricatermesztés gazdasági jelentősége kiemelkedő. Ügy is mondhatjuk, hogy ez a mezőgazdaság nehézipara, az éves 30 milliárd forintnyi termelési értékével. A nem­zetközi összehasonlításban is álljuk a próbát, a termésát­lagokban a vezető USA-t jól megközelítjük. A termesztés feltételeiben is hasonló fran­ciákkal vagyunk verseny­ben. Mint ahogy az intézet ve­zetői és kutatói elmondták, a nemesítő munkájának vég­eredménye a jó minőségű vetőmag, ez a termésátlagok növelésének hatékony esz­köze. A saját nemesítések mellett az elterjedt Pioneer és Zágrábi hibridek ma­gyarországi hasznosítására, fajtafenntartására és alap­anyag-szaporítására is ki­emelt figyelmet fordítanak. A/, agrotechnikai és ökonó­miai kísérletek az optimális tőszám meghatározásában segítenek, a tápanyagvizsgá­latok a gazdaságos műtrá­gya-felhasználás alapját ad­ják, s a vegyszerérzékeny­ségből, szárazságtürésről közreadott ismeretek is rendkívül hasznosak A faj ták, hibridek, a különböző éréscsoportok meghatározá­sa, az adott területre való kiválasztása eldönthetik a termelés jövedelmezőségét. A növényben rejlő genetikai adottságokat országos átlag­ban még csak 60 százalék­ban tudjuk kihasználni. A tömegtermelés méretei mi­att egy-két százaléknyi el­mozdulás is hatalmas tar­talék. A vetőmagtermesztők jó hírrel szolgálhattak, az igé­nyelt választékban tudják szállítani a szaporítóanyagot. Ez alól csak egy-két hib­rid a kivétel, de hasonló jó tulajdonságú társaikból még felesleg is van A szegedi­ek érdekeltségi területén a rendelkezésre álló, és a most betakarítandó mennyiség egyharmada tartalékként maradhat a következő év­re, illetve elképzelhető egy részének pótlólagos exportja is. Az itteni szakszerű mun­ka elismerése, hogy hazánk Franciaországgal együtt a világ legnagyobb kukorica­vetőmag-exportőre. A bemutatón a korábbi években megszokottnál több új fajtát és fajtajelöltet tud­tak ajánlani. A képünkön levő othalmi kísérleti par­cellákon a különféle hibri­dek közötti, szemmel látható küionbségek megtekintésére is lehetőség nyílt Tanévnyitó ünnepség s Integráció után : Élelmiszeripari Főiskolai Kar Nagy László felvétele Az ünnepség résztvevői a megyei tanácsházán Szeged felsőoktatási intézményei közül elsőként a volt Élelmiszeripari Főiskolán kezdődik a tanév. A mondat magyarázatra szorul: a tegnap megtartott tanévnyitón Gábor Miklósné főigazgató bejelentette, hogy az Elnöki Tanács 1986. augusztus 29-i döntése alapján szeptember 1­jétöl a Kertészeti Egyetem és az Élelmiszerpari Főiskola összevonásával Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem lé­tesült. A szegedi intézmény ezután az új egyetem Élelmi­szeripari Főiskolai Karaként működik. , A szervezeti változások in­doklásaképpen egy idézet a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium állás­foglalásából: „A kertészeti egyetem és az Élelmiszer­ipari Főiskola integrációjá­nak a célja nem a főiskola visszafejlesztése, hanem az összehangoltabb munka. A kialakítandó kapcsolat a tar­talmi fejlesztésen alapul, kutatási vonalon informá­ciós rendszernek kell léte­sülnie. Az Élelmiszeripari Főiskolából létrehozandó kar az egyetemi szervezet­ben gazdálkodási és mun­káltatói önállóságát meg­tartja, az oktatási és szak­mai kérdésekben viszont szoros koordinációra kell tö­rekedni." A főiskolai kar megyei ta­nácsházán tartott évnyitójá­ra eljött a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter he­lyettese, Dobóczky István, az Édosz titkára, Szilágyi Lász­ló. Ott volt Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titká­ra, Szilágyi János, a megyei pártbizottság osztályvezető­je. Szabó Jánosné megyei, Csonka István városi ta­nácselnök-helyettes, a KISZ képviselői, valamint a társ­intézmények, kutatóintéze­tek, élelmiszeripari vállala­tok vezetői. Gábor Miklósné az elmúlt tanévben történt személyi változások (a kinevezésekel. lapunkban már közöltük) is­mertetése után áttekintette az oktató-nevelő és a tudo­mányos kutatómunka ered­ményeit. A minisztérium ta­vasszal értékelte az intéz­mény 1982—85 között vég­zett munkáját; a főiskoláról minden szempontból kedve­ző kép alakult ki: példás az oktatók hallgatócentrikus tevékenysége; a nevelés-ok­tatás-kutatás egysége meg­valósul; a közösségi nevelés jó; az intézmény tröszti, vállalati és más intézmé­nyekkel való kapcsolatai jók. A főiskolának tovább­képzési feladatai is vannak, a most induló tanévben két szaküzemmérnöki kiegészítő tanfolyamot és három egycb továbbképző tanfolyamot in­dítanak. A tudománoys ku­tatások — diszciplináris, ágazati, tárcaszintű és ot­szágos programok, valamint megbízásos munkák — cél­ja elsősorban az élelmiszer­ipari termelés problémáinak megoldása. A „Fűszerpapri­ka örléstechnológiai optimi­zálása szabályozott kémiai összetétel és színkialakítás biztosítása révén" című. a Tudománypolitikai Bizottság által finanszírozott kutató­munka sikeresen lezárult. Még három évig folytatódik ugyancsak a Tudománypoli­tikai Bizottság égisze alatta „Gabonafehérjék sajátságait befolyásoló genetikai és ag­rotechnikai tényezők vizsgá­lata" című munka. Az idén kiemelt kormányprogram keretében indul az „Élelmi­szer-termelés fejlesztését és nemzetközi versenyképessé­gét fokozó fontosabb K+F feladatok" címmel a kutató­munka, melynek egyik al­programját vezeti az intéz­mény. 1986—87-ben 17 ku­tatási témát gondoz a főis­kolai kar. Egyik szabadal­muk alapján jóváhagyták a Szegeden létesítendő, hu­mán végterméket biztosító vérporüzem létesítését. Egy folyamatos instantizáló be­rendezés üzemi átadása most folyik, és az első ma­gyar ultrahangos rexesz­mosógép prototípusának üzemi próbája is — a me­gyei tejipari vállalatnál. A főiskolai kar az idén 49 millió forintból gazdál­kodik, de gépek és műsze­rek vásárlására további 1 millió 200 ezret, valamint egy devizás műszer beszer­zésére 500 ezer deviza­forint összeget biztosított a főhatóságuk. Június l-jén elkezdődött a Moszkvai kör­úti harmadik oktatási épü­let rekonstrukciója, az üzem­be helyezés várhatóan 1989 szeptemberében lesz. Az elmúlt tanévben nap­pali tagozaton végzett hall­gatók könnyen el tudtak he-, lyezkedni: mindegyikük négy meghirdetett álláshely közüj választhatott. Az idén a nappali tagozaton 366-ant a levelező tagozaton 116-an tanulnak, 8 hallgató külföl­di. Az új tanév tartamára Népköztársasági ösztöndíj­ban részesül Bakos Tibor, Kocsis Tibor, Lehotai Ist­ván, Mogyorósi Éva és Szauter Erika. Gábor Mik­lósné köszöntötte az első­éveseket, akik a tanévnyi­tók hagyományai szerint es­küt tettek. S. E. Két hét múlva nyit az őszi BNV Két hét múlva, szeptember 19-én nyitja meg kapuit, s szeptember 28-án zár az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek seregszemléje. A szervezők az eddigi je­lentkezések alapján arra számítanak, hogy hazánkon kívül 34 ország mintegy ezer kiállítója mutatja be azokat a fogyasztási cikkeket — el­sősorban újdonságokat —, amelyekre ezen a fórumon is vevőket remélnek. A kiállí­tók eddig összesen mintegy 75 ezer négyzetméternyi te­rületet igényeltek. A legna­gyobb külföldi bemutatót ez­úttal is a Szovjetunió rende­zi, s az idén köztársaságai közül a Grúz Szovjet Szocia­lista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. A kő­bányai vásárvárosban elő­ször jelentkezik árucikkei­vel Indonézia, s nemzeti ki­állítóként ugyancsak első al­kalommal mutatkozik be Olaszország. A Kínai Nép­köztársaság kétszer akkora területen kínálja árucikke­it, mint tavaly ősszel.

Next

/
Thumbnails
Contents