Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Ml? HOL? MIKOR? Hogy mit meg kell élni!... Egyik kollégám a csődről szóló jogszabály megjelenése után kérdezte: mit szólok hozzá? De azon nyomban megjegyezte: Még ilyet! Hogy mit meg nem kell élnie az embernek! Miután nem voltam hajlandó osztani aggodalmait, közénk telepedett a vita Boncolgattuk a témát. Elsőként is, vajon a csőd. mint eljárás, miként illik bele a szocialista gazdálkodás kereteibe? Induljunk ki abból, hogy az Új Magyar Lexikon (1960. évi kiadás) még arról ir, hogy ez kimondottan kapitalista intézmény. Való igaz, fiatalabb éveinkben a vállalati gazdaság kormányrúdjánál ülve nem kellett a csőddel számolni. A fizetés, mint jellegzetes minősítő, úgy ment, mint a karikacsapás. A bank a kényszerhitelszámláról egyenlítette ki a tartozást, ha az un. egyszámlán (sokan még ma is így nevezik a vállalati MNB-számlót) nem volt fedezet. Azután ez a lehetőség megszűnt, ráadásul azért nem is volt olcsó dolog a magasabb kamat. Az 1968. évi reform után egyre nagyobb szerepet kaptak a monetáris módszerek. Elsősorban a differenciált kamatpolitika jelezte: az állam immár nem szívesen vállalja a minden körülmények közötti készfizetői kezességet Mindez a hatékonyság emelése érdekében, a vállalati munka minőségének javításáért. Megnő az idő szerepe a gazdálkodásban, és egyre több gondot okoznak a tartozások, késedelmes kiegyenlítések. Újra megtanultunk kamatot számolni. A vállalatok pénzügyi osztályainak fő feladatává vált a fizetőképesség biztosítása (likviditás). Tovább nő a pénz szerepe a gazdálkodásban, míg a párt XIII. kongresszusa kimondta: „a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését..." (III. fejezet, 9 pontja). Világossá vált ugyanis, hogy a vállalati munka minőségét alapvetően a fizetőképesség jelzi. Ahol arra sem képesek, hogy kötelezettségeiknek pontosan eleget tegyenek, ott nyilvánvalóan baj van. Ennyiben tehát a csőd beleillik a monetáris (pénzügyi! fejlődésbe. Olyan eszköz, mely a hitelező jogait érvényesiti, biztosítja. Talán nem kell bizonygatni, hogy maga a lehetőség is visszatartó erő. Egyszerűen számolni kell vele. Bár aligha hihető, hogy a hitelezők nem próbálnak meg más lehetőséget követeléseik behajtására, mivel, a csőd nem garancia a teljes összegre. Ilyenformán a csőd előtti egyeztetések jótékonyan járulhatnak hozzá a gazdasjgi kapcsolatok rendezéséhez. A csőd tehát a monetáris eszközök egyike. Olyan automatizmus, mely a feleket a helyzet tisztázására szorítja. Ha ez nem lehetséges: jöhet maga a csődeljárás. Az sem világos, főleg a gazdaságban nem járatosak előtt, hogy eddig is volt ún. burkolt csőd. Mert mi más volt az, hogy eRy nem jól gazdálkodó vállalatot hatósági intézkedéssel, tehát legtöbbször kényszerrel, egy jobban, netán jól gazdálkodó vállalathoz csatoltak? Igen ám, de ezek a döntések sok szubjektív elemet tartalmaztak, amint gyakran az ilyen „csődöt" is úgy értelmeztük, hogy az állam nem adott meg minden támogatást. A hetvenes évek közepe óta azonban az állami csatornák elapadtak. Egyre jogosabb kívánság lett, hogy a jó vállalatok jövedelmét nem szerencsés átcsoportosítani a gyengén gazdálkodók kasszájába. Ez a legbiztosabb út az általános lemaradáshoz, mivel még a jók sem képesek fejleszteni. A „nagy hal — kis hal" eset szocialista változatairól is kiderült, amit a korábbi kényszer különben jelzett, hogy nem valódi gazdasági megoldásról, hanem a kényes kérdések elfeledéséről van szó az esetek döntő többségében. Ezen a ponton kell rámutatni, hogy a gazdaság szocialista megítélése, a húszas évek végétől kialakított modell alapján meglehetősen sajátos volt. Nem ismerte a kudarcot! Még a nyilvánvaló hibákat sem. Kiderült a fejlődés és az igények magasabb szintjén, hogy a gazdasági reálfolyamatokról alkotott eufórikus kép csalóka. Hovatovább alapvető ellentmondás keletkezett az ideológia és a teljesítmény között. Már. J. Andropov jelezte ezt a Marx halálának centenáriumára irt tanulmányában (Kommunyiszt 1983/3. száma), de az SZKP XXVII. kongresszusa éppen ennek alapján mondta ki a gyorsítás politikájának elkerül hetet lenségét. Joggal kérdezhetjük: vajon, miért csak nálunk van csőd, és miért nincs más országokban? Egyfelől ez így nem igaz, hiszen a napi sajtó (1986. aug. 5-én a Délmagyarország is) adott hírt az első kínai csődről, másfelől azonban számításba kell venni, hogy az egyes szocialista gazdaságok eltérő modellel dolgoznak. Nyitottságunk és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk mértéke, nemkülönben gazdaságunk színvonala ezt a folyamatot már 1968 előtt elindította. Az azonban kétségtelen, hogy módszertanilag a csőd nálunk jelent meg először az európai szocialista országok sorában. Ennek oka igen sokrétű. Az azonban nyilvánvaló, hogy a sok azonosság mellett lényeges különbségek is vannak ezen országok között. Így gazdasági struktúra, természeti adottságok és nem utolsósorban a szubjektív (pl. szervezhetőség, fegyelmezettség stb.) feltételek tekintetében, nem is szólva a gazdaságtörténeti múltról. Azt azonban jól lehet látni, hogy az utóbbi húsz esztendőben mindenütt jelentősen változott a gazdasági szervezet. Ebből követkeitetni lehet, hogy a csőd másutt is jelen volt (van), csak eppen nem látható. És azt sem kell elhallgatni, hogy hazánk sajátos adottságok miatt aktív az új. a fejlett szocialista gazdasághoz nélkülözhetetlen modell kidolgozásában. Ennek lényege, hogy az irányítás központi jellegétől, bizonyos állami funkciók megtartása mellett, a gazdasági automatizmusok felé haladunk. Ebben pedig a csőd a hatékonysági szelekció pótolhatatlan eszköze lehet. Sok embert foglalkoztat a csőd lehetséges mértéke. Nem kevés azok száma, akik a csőd tömeges megjelenésétől tartanak. Ennek a magyarázata két irányból közelíthető meg. Az egyik az, hogy a hazai viszonyok között a közgazdasági műveltség relatíve alacsony. Ezt a körülményt a mindenható állam (paternelizmus) ideája még fokozta is. Azt meg lehet állapítani, hogy ennek következtében a vállalatok munkáját rosszabbnak tartjuk, mint amilyen az a valóságban Például a közismert prioritások következtében kapott állami támogatásokat sokan úgy fogják fel, mint a veszteséges tevékenység finanszírozását. Nyilván nem erről van szó, hanem arról: ha a vállalat érdekével szemben cselekszik, kárát, kieső hasznát stb. meg kell téríteni. A másik közelítésben az optika irreális: gyakran a legfejlettebb országok gazdaságaihoz viszonyítunk Miután a realitás, hogy legfeljebb közepesen fejlett ország vagyunk, és ilyen a gazdaságunk is, ez is oda vezet, miszerint nálunk sok az alacsony hatékonyságú és veszteséges vállalat. Ezekből le kell szűrni, hogy a csőd az adott gazdaság szintjén szelektál, és nem a legfejlettebbekén. Így a csődhelyzet kialakulása a mi sajátos viszonyaink szerint fog jelentkezni. Azt meg lehet máris mondani: a tényleges csődök száma mélyen alatta fog maradni a szubjektív vélekedések szintjénél. Ebben a legfontosabb, hogy a vállalat természetes magatartása lesz elkerülni a csődöt. Ez belső tartalékok feltárását, új életképes szervezetek létrehozását fogja jelenteni, hiszen mára már többségében önigazgató vállalatok és más gazdasági egységek működnek. Ezek döntései nemcsak rövidebb úton és ott születnek, ahol a problémák, de radikalizálódásuk (pl. személyi kérdésekben) ugrásszerűen nőni fog. A vállalaton belül megnő a tisztánlátás kényszere, csökken és kivételes lehet az állami segítség. Mindez jelentősen növelheti a vállalat életerejét. Másfelöl arra gondolni sem lehet, hogy az állam kivonul a gazdaságból. Ez a kapitalista államokban sem valósítható meg, nem szólva a szocialista állam elkötelezettségéről. Az azonban világos, hogy a beavatkozás szűkebb köre (társadalmi ellátás, — biztonság, szociális gondoskodás stb.) módosul. Talán sok mindent megmagyaráz néhány külföldi példa. A védelem körébe tartozó csődtől megmentett vállalatok: Rolls-Royce (Anglia), General Dinamics (USA). Nemzeti presztízs játszott közre: Chrysler (USA). Volkswagen (NSZK). Foglalkoztatási okokból megmentett vállalatok: AEG (NSZK), Renault (Franciaország), hogy csak a legnevesebb ún. világcégeket soroljam. Ebből arra is következtetni lehet, hogy önmagában a hírnév, nem ment meg a csődtől. A felsorolt vállalatok mindegyikében a szubjektív elemek, — elmaradó szervezettség, rossz piacpolitika, túlhajtott és megfelelő hozamot nem biztosító fejlesztések, és nem ritkán az előre nem látható kockázati tényezők — játszottak közre. Kiderült mára. hogy a „computonómia" (komputerizált vezetés) sem biztos gyógyszer a csőd ellen. Hiába, emberek vagyunk, és leszünk mindvégig, tehát tévedhetünk. A csőd viszont ezt felszínre hozza. Nem kell tehát szégyenkeznünk, hanem megragadni a csődből való kikerülés lehetőségeit. Mert fontos tudni: a csőd nem a befejezett múlt. A gazdaságtörténet nem egy híres esetet ismer, amikor a csőd, a hitelezőkkel folytatott eredményes tárgyalás nyitott kaput a kiemelkedésre (pl. a Volkswagen esetében is). Legújabb hír: az LTV Steel — az USA második legnagyobb acélipari cége — önmaga kért csődöt maga ellen, mert ezt látja a legmegfelelőbbnek a bajból való kikerülésnek, a struktúraváltásnak. (Heti Világr gazdaság. 1986. aug. 1-jei száma). Tehát meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy a gazdaság nem a folyamatos siker, a rendszeresen megismétlődő diadal területe. Minél magasabb a szint, annál magasabb a tét: a vállalkozásban. A csőd eszköz árra, hogy lemérjük: hol szorít a cipő? A többi már mérlegelés dolga. Mindenesetre annyi pénzünk (tőkénk) soha sem lesz, mert nálunk gazdagabbaknak sincs, hogy mindent fenntartsunk — mint eddig. Kell-e félni a csődtől? Tehetségtelen vezetőknek — ajánlatos! Marosi János 1986. SZEPTEMBER 4., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ROZAL1A A Nap kel 6 óra 6 perckor, és nyugszik 19 óra 21 perckor. A Hóid kel s óra 54 perckor, és nyugszik 19 óra 41 perckcr. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 114 cm (apadó). SZÁZNEGYVEN ÉVE 19.05: született Pásztón Keszler József 19.30: (1846—1927) újságíró, mükritikus. Tulajdonképpen jogásznak készült. Jogi tanulmányait pesti 19.50: egyetemen végezte, de csakhamar a Pester Lloyd ós a Nem- 20.05: zeti Hírlap munkatársa lett. Megjelent írásai közül a legrangosabbak a George Sandról, 20.30: Vietor Hugóról, Petőfiről és Jókairól irt tanulmányai. Fonto- 21.00: sabb müve — A jellem a müvé- 21.20: szetben és Dante Gellcottója — 1980-ban jelent meg Budapesten. 22.25: MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A Saolin-templom szentköntöse (színes kínai— hongkongi kung-fu kalandfilm. Kiemelt helyár!). Fáklya: baromnegyed 3 órakor: Mesebolt (színes. m. b. NDK mesefilm) háromnegyed 6 és fél 8 órakor: A Saolin-templom szentköntöse (színes, kínai —hongkongi kung-fu kalandfilm. Kiemelt helyár!). Szabadság: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: A smaragd románca (színes, m. b. amerikai kalandfilm. Kiemelt helyár!). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: A zsaru nem tágít (színes, m. b. francia filmvígjáték. III. helyár!). Kiskörössy halászcsárda: (videomozi) este 8 órakor: A csavargók (színes hongkongi karatefilm). Kertmozi: este 8 órakor: Nagy z.abalas (színes olasz film). III. helyár! Csak 18 éven felülieknek !). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-ig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket a II. Kórház (Tolbuhln sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi Ugyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. 17.00: 17.40: 17.45: 18.15: 18.45: 18.55: 19.15: 19.30: 20.00: 21.00: 21.10: 22.10: 22.30: 0.00: 19.00 19.30 20.00 21.10: 21.15 Trlesport Alekszandr Vegyernyikov énekel — szovjet film — (ism.) Egy ló. amely nem volt — lengyel kisfilm — (ism.) F.deni kertek — francia rövidfilmsorozat — 8. Versenygyóztesek a pódiumon Hiradó 2. A nősülés viszontagságai — lengyel filmsorozat — 5. Képújság BELGRÁD 1. Magyar nyelvű tv-napló Hirek A tanitó — sorozat gyermekeknek Tudomány Tv-naptár Számok és betűk — vetélkedő Rajzfilm Tv-napló , Reflexek — politikai magazin Kiválasztott pillanat Üt a tudás közepébe — vetélkedő Tv-napló Plusz műsor Hírek BELGRÁD 2. slágerlista helyett — ifjúsági adás Tv-napló A ház — filmsorozat Hírek Művészeti est »1 12.30: 12.40: 12.45: 13.00: Orosz nyelvtanfolyam indul A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Központi Gorkij Nyelviskolájának Csongrád Megyei Tagozata az 1986/87. tanévben orosz nyelvtanfolyamokat indít az alábbi formában : — turistautat előkészítő tanfolyam kezdők és haladók részére; — társalgási tanfolyam általános és középiskolákban orosz nyelvet tanító tanárok részére; — középiskolába előkészítő tanfolyam az általános istfolai tanulók részére; — orosz nyelvtanulást előkészítő tanfolyam az általános iskola 1—3. osztályos tanulói részére; — felzárkóztató tanfolyam azoknak, akiknek nehézségei vannak a nyelvtanulás terén (általános és középiskolások) ; — klubjellegű társalgási tanfolyam az orosz nyeh'et kedvelő tanulóknak; — egyetemi-főiskolai felvételire előkészítő tanfolyam ; • — kandidátusi és állami nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam (kezdő és haladó). A fentebb felsorolt típusokon kívül kívánság szerint céljellegű tanfolyamokat is indítanak. Elegendő — legalább tíz — jelentkező esetén üzemekben, vállalatoknál és intézményeknél kihelyezett csoportokban is indítható oktatás. Az ?gyes csoportokban heti 1x2, 2x2 és 3x2 órásak a foglalkozások. A részvételi díj óránként 10 forint. Jelentkezni lehet 1986. szeptember 26-ig az alábbi helyeken: a szegediek a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Orosz Nyelv és Irodalom Tanszékén. (Szeged, Hámán Kató u. 25. sz. dr. Szögi Istvánné városi tagozatvezetőnél) ; Szeged környékiek a kisteleki gimnáziumban (Bárkányiné Krancz Zsuzsa tagozatvezetőnél) ; Hódmezővásárhelyiek a Kun Béla Általános Iskolában (Tátrai Erika városi.tagozatvezetőnél) ; Szentesiek a Horváth Mihály Gimnáziumban (Anionjuk Éva városi tagozatvezetőnél) ; Csongrádiak a Batsánvi János Gimnáziumban (Fábián Györgyné városi tagozatvezetőnél) ; Makóiak a József Attila Gimnáziumban (Bojkóné Hadar Mária városi tagozatvezetőnél). Bővebb felvilágosítást a városi tagoMtvezetők, valamint az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Csongrád Megyei Tagozatának vezetője, Bokányi Dezsőné dr. (Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Orosz Tanszék, telefon: 10-122/091 mellék) adnak. 14.05: 14.10: GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti 13.40 napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GEGESZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az ÜJszegedi Gyermekkórházban van (Szeged, Odeszszal krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LEI.KISEGELYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. KOSSUTH 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Rousseau: A falusi jós egyfelvonásos opera 9.24: Katonadalok 9.44: Nefelejcs 10.05: Két keréken * Magyarországon — (ism.) 10.35: Négykezes zongoramuzsika gyerekeknek 10.50: Csajkovszkij: IV. szimfónia 11.38: A planétás ember — Goda Gábor regénye — 8. Ki nyer ma? Reklám Intermikrofon A századforduló operáiból Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót Műsorismertetés A magyar széppróza századai — (ism.) 14.26: lldvardy Tibor operettfelvételeiből 15.00: A csodák birodalmában 15.30: Nóták 16.05: Révkalauz 17.00: Vesszőparipáink . . . 17.30: Ormándy Jenő vezényli a Philadelphiai Szimfonikus Zenekart 17.50: Lukacsi Huba népdalfelvételeiböl 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 19.15: Rádiószínház: Az ember tragédiája — Madách Imre drámai költeménye Közben: 20.31; A Clemencic együttes felvételeiből 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Stúdió II felvételeiből 22.49:Egy igazgató névjegye... 23.09: Lemezmúzeum 0.10: Himnusz Dnr/j BUDAPEST I. 8.25: Tv-torna 8.30: Zűrzavar a fellegekben — csehszlovák ifjúsági film 9.40: Barangolás a Kapós és a Koppány völgyében — a Pécsi Körzeti Stúdió műsora — (ism.) 10.30: Képújság 16.35: ITV 17.10: Hírek 17.15: Betüreklám 17.20: Vikingek — angol filmsorozat — (ism.) — 9. 17.50: Képújság 17.55: UJ Reflektor Magazin 18.55: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Sherlock Holmes kalandjai — angol tvfilmsorozat 21.00: Hirháttér 21.50: Betüreklám 21.55: Sopoti Dalfesztivál 22.25: Hiradó 3. 22.35: Himnusz BUDAPEST 8. 16.50: Képújság 16.55: Játsszunk bábszínházat — 12. — (ism.) 17.30: Ohne Vergangenhelt Keine Zukunft... — (A múlt ismerete, a jövő záloga) — a Pécsi Körzeti Stúdió műsora 18.00: A nősülés viszontagságai — lengyel tumsorozat — 4. — (ism.) 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A Szabó család... — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben 12.00: Hirek németül, oroszul és angolul 12.10: Fúvósindulók 12.25: Ütikalauz — üdülőknek 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 12.58: Műsorismertetés 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Körhinta 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Rockhangversenyekről 16.58: Műsorismertetés 17.08: A Yeillowjaekets rockdzsessz együttes lemezeiből 17.30: Zöld telefon 18.30: Slágerlista ... 19.05: Sporthíradó 19.15: Operettkedvelöknek 20.05: Reklámparádé 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Nótacsokor 21.45: Reklám 21.50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Gál völgyi-kabaré — (ism.) 23.20: „Hangoló 24.00: — 0.14: Régi fúvóBzene 0.15: — 4.20: Éjfél után...