Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. Teremgondok a zeneiskolákban Csongrád megye városai mellett Kisteleken is van állami zeneiskola, mely a makóihoz és a csongrádihoz hasonlóan, közös igazgatású az általános iskolával. Kísérleti jelleggel, nem tanácsi felügyeletú intézményként, hét éve működik a zeneművészeti főiskola szegedi intézetének előkészítőjeként, egy tehetséggondozó műhely, ahol BácsKiskun, Békés és Csongrád megye legtehetségesebb tanulóival foglalkoznak, speciális tanterv alapján, a főiskola művésztanárai. A megye valamennyi zeneiskolájára jellemző sajnos, hogy nincs korszerű hangversenyterem. szobái nélkülözik a megfelelő hangszigetelést. Általában véve teremgondokkal küszködnek, a hódmezővásárhelyi intézmény például külső felújításra szorulna. de ugyancsak KÖZÖS gond — megfelelő szakemberek hiján — a hangszerek javítása, kiváltképpen a vonosoké. Szegeden sok a növendék és a tanár, ezért a Tábor utcai épület első emeletén levő 22 tanterem kevés, a városban további nyolc helyen tanítanak. A főépület folyamatos korszerűsítése, javítása sem nyújt végleges megoldást. Hangszerállományuk évről évre jelentősen bővül, minősége közepesnek mondható, egyes hangszerekből jó. Kisteleken a, közös igazgatású Rákóczi általános iskolával nem kevés gondot jelent 16 tanulócsoport foglalkoztatása. Megnyugtató megoldást egy 8— 10 tantermes emeletráépítés jelenthetne. Kotta és lemeztáruk rendszeresen bővül, s a hangszerkészletük is nagyjából megfelel a létszámnak, jó állagú, csak éppen nemigen tudják hol tárolni. Ami a megye zeneiskoláinak oktatóit illeti, 167 engedélyezett státusén 11? megfelelő képesítésű pedagógus dolgozik. Közülük 7 művésztanári.' 110 zeneiskolai tanári dilomával rendelkezik, további 19-en egyéb fölsőfokú intézményben szereztek diplomát, hatan zeneművészeli szakközépiskolát végeztek. A zenei képesítéseket másutt elnyert pedagógusok száma 25 Vagyis kevés szakképzett oktató, a zeneművészeti főiskola szegedi intézetében évente csak húszan kapnak diplomát. Mivel zenekari képzés sehol sincs az országban, szimfonikus-, operai- és színházi együtteseink zenetanárképzőt végzett pedagógusokat alkalmaznak, minek következtében tanévenként Csongrád megyében az új vagy megüresedő zeneiskolai státusokra csupán kettő-négy tanárt tudnak fogadni. A hiányzó pedagógusoKat szerződéses, óraá'dó és kinevezett tanárok helyettesitik, magas túlórákkal. A pályázatban kiírt üres állásokra ritkán érkezik megfelelő pályázó — kivéve- a szegedi zeneiskolát, ahol viszont jelentős túljelentKezés tapasztalható. Csongrád megye képesítés nélküli oktatóinak jelenleg a zenetanárképzó főiskolán nyújtanak levelező tagozati képzést, kísérleti jelleggel. A zenepedagógusok hiányának olyan következményei is vannak, hogy részint kevés hallgatót vehetnek föl a főiskolára, részint bizonyos tanszakokat s?m tudnak működtetni. A békéscsabai, kecskeméti és szegedi zeneművészeti szakközépiskolákban évente körülbelül hetvenen érettségiznek, a szegedi tanárképző tagozatra viszont csak 20 hallgatót vesznek fel. Jövőre újabb tanévvel emelik a főiskolai képzés idejét, ami azt eredményezi, hogy évfolyamonként tizenketten tanulhatnak. A zeneoktatás helyzetiéről, fejlesztésének feladatairól ad tájékoztatót a megyei tanács művelődési- és ifjúságpolitikai bizottságának mai ülésén Rákos Istvánné, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője. Az értekezleten a megyei gyermek és ifjúságvédelmi intézet munkájáról, megelőző és felderítő tevékenységéről Vidéki Ferenc igazgató számol be. N. I. Szombaton Gyermekbemulató a Kisszinházban Szegedi költőnek, a Kincskereső foszerkesztő-helyette-T sének. Simái Mihálynak gyermekdarabját, a Félszá'nyú tündérek titkait mutatja be a szegedi színitársulat szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Kisszínhágban. A rendező Angyal Mária. a díszleteket és jelmezeket Molnár Zsuzsa tervezte, a zenét Nagy Imre „szolgáltatja". A főbb szerepekben Goda Mártát és Jakab Tamasl láthatják a legfiatalabb nézők, mellettük azonban ott lesz Flórián Antal. Szabó Mária. Kató Sándor, Herczeg Zsolt. Högye Zsuzsa, Vadcsi Tünde, Kovács Zsolt, Gerencsér Lajos, Fodor Zsóka, Andódy Olga és Galkó Beme is. Ez a bemulató tehát r.em a nagyszínházban lesz, és nem is premierbérletben. Azonban. A színház vezetői kérik, akik még nem vették át bemutató- és vegyes bérleteiket, tegyék meg szeptember 10-ig, ellenkező esetben értékesítik azokat. Jelentkező tudniillik akad most jópár. Odessa-művelet Odessa-művelet címmel új, izgalmas dokumentumfilmet készített a Magyar Televízió, s a Mafilm Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiója. Frederic Forsyth neves angol szerzőnek — a hazánkban is jól ismert Sakál című film szerzőjének valós tényekre épült regénye és filmje, az Odessadosszié indította a hazai forgatócsoportot arra, hogy filmes oknyomozást végezzen a volt SS tagjainak illegális szervezetéről. E szervezetet annak idején azért hozták létre, hogy a felelősségrevonás alól kimentse a háborús bűnösöket, s a rablott pénzekből új egzisztenciát teremtsen számukra, leginkább DélAmerikában. Az új, 60 perces dokumentumfilm arra keresi a választ, vajon egyedi esetet tár-e a világ elé az angol szerző, s létezik-e még napjainkban is az Odessa, és a hajdani bűnösök folytatják-e korábbi tevékenységüket Dél-Amerikában. A film — amelynek szerkesztője Radványi Dezső, rendező-riportere Székely Ferenc — négy beszélgetésre épül. A Forsythtal készült interjú nyomán jut el a forgatócsoport a bécsi dokumentumcentrumba, ahol a vizsgálati dossziékba is bepillanthat a kamera. A délamerikai helyszíneken folytatott beszélgetések riportalanya egy venezuelai bűnügyi szakember, egy teológus professzor, valamint egy aktív rendőrfőnök. A riportokat különböző archívumokból gyűjtött, ismeretlen anyagok — köztük angol, francia és amerikai híradók —. korabeli filmrészletek és Forsyth filmjének kockái egészítik ki. Az új produkciót szeptember 10-én, szerdán 21.40 órakor sugározza a televízió. Szobornézőben a várudvaron Nem tudom. Ligeti Miklós látta-e Ferenc József császári és királyi fenség hitvesét? Mégis úgy érzem: etég pontos képe lehetett róla. A szegedi vár udvarában meghúzódó Erzsébet királyné szobor a modell tragikus halála után kilenc évvel készült. Ma már keveset tudunk erről az asszonyról. Annyit azért igen, hogy megsejthessük a szobrász hitelességre törekvő igényességét. Ugy tűnik: Ligeti nem akarta ezt a figurát a századforduló romantikus beszédességével felruházni. Lemaradt róla minden, akkoriban divatos teatralitás is. Kevés szóval beszél erről a titokzatos nőalakról. Nem a bécsi udvar császárnéját, nem a magyarok nagyasszonyát, nem az Európa hírű szépséget mintázza meg, hanem a befeléforduló, sorsán vagy talán a világ baján (?) töprengő asszonyt. Anonymus szobra tűnődik így a városligeti padon, a magyarok krónikáját írván. Erzsébet csak verseket (Nemeskürty István szerint nem is roszszakat) és leveleket írt. Ezekből tudjuk, hogy a szobrász nem tévedhetett, mikor az érzékeny intellektust fedezte fel a császárnéban. Ha elképzeljük a bécsi udvar vnicerral vegyitett protokoll ¡út, kínosan megkomponált hétköznapjait, rájövünk, hogy ez a figura sehogysem illik a képbe. Persze ez nyílt titok volt Magyarország — és a magyar szobrász számára akkortájt is. Tudjuk, Erzsébet egy idő után nem leplezte az udvar iránt érzett ellenszenvét. A királyné nagy népszerűségnek örvendett a magyar reformista körökben. Halála után pedig a nép legendát szőtt alakja köré. Ligeti ezt a legendái se akarja megtoldani. Nem idealizál, 'nem avat szentté, csak a lényegeset mutatja meg ebből az akaratán kívül történelmi figurává lett személyiségből. Tartását, méltóságát, finom eleganciáját. Egv pókhálóval beszőtt, maradi szellemű uralkodóház emancipálódni akaró, modern asszonyát. Azt az intelligens nőt faragja kőbe, pitit férje — ez a merev, anakronisztikus színirendező — soha nem tudott „belerendezni" a Burg színDadképébe. Az epizódszereplő ugyanis túlnött az erőltetett színjáték keretein. A szobor modellje egyedként lehetett volna bármelyik haladó szellemű, művelt nemzetes asszony is. A szimpátia lefelejtett a szoboralakról minden monarchiás külsőséget. Igaz, az idő eróziója is besegített a ruha csipkéinek, fodrainak kisimogatásába. A legyezővel szórakozottan babráló kezek is vesztettek plasztikai értékükből. De a fej tartása meg maradt. Es a merengő tekintet is. A XX. század küszöbén, „a boldog békeidők" fölött gyülekező felhőket megpillantó tekintet. Jó helyre került ez a szép szobor. A várudvar fái alatt üldögél ugyanolyan magányosan, mint modellje tett« azt egy fényesebb udval trónján. Mintha azon is tűnődne, miért maradt csak ennyi a szegedi várból. Lehet, ha a Monarchia kincstára jobban a zsebébe nyúl annak idején talán nem kellett volna lebontani az évszázados falakat? De hát Ferenc József császári és királyi őfőméltósága szerint igy is „minden nagyon szép, minden nagyon jó..." volt akkoriban. Pacsika Emília n Széchényi Könyvtár az olvasók szolgálatában Mintegy 32 ezren keresték fel az első félévben az Országos Széchényi Könyvtárat. A 10 137 beiratkozott olvasó 380 000-féle könyvet, folyóiratot, kottát, plakátot lapozott át az említett időszakban. A különböző olvasótermekben összesen 700-an foglalhatnak helyet. A központi teremben 70 ezer kötet várja az érdeklődőket: ezeket a könyveket és folyóiratokat bárki szabadon leemelheti a polcról. A speciális olvasóhelyiségekben különféle témájú, szakterületű anyagokat kérhetnek az olvasók. A könyvtárba tizennyolc éven felül bárki beiratkozhat, szeptember 15-től pedig a 16. évüket betöltő, harmadikos-negyedikes középiskolások is megválthatják az olvasójegyüket. Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatát gyakran keresik fel azzal a kéréssel, hogy régi újságokról, könyvekről» másolatot készítsen. E kérést teljesitik, kivéve, ha olyan értékes és egyedülálló anyagról van szó, amelyet károsítana az eljárás. A könyvtárnak egyébként van olyan gépe is, amely mikrofilmről készíthet másolatot. Jelentős szerepet játszik a könyvtár tennivalói között a tájékoztatás. Az elmúlt évben például 664 írásos tájékoztatót küldtek szét, szerte a világba az érdeklődőknek. Számos intézmény is fordul az olvasószolgálathoz. Legutóbb a budapesti NDK Kultúrcentrumból keresték meg a könyvtárat, hogy leendő Kleist-kiállításához megkérjék az íróról Magyarországon megjelent anyagokat. Az Országos Széchényi Könyvtár — az országban egyedülállóan — köteles a Magyarországon megjelenő valamennyi könyvet, folyóiratot gondozni, s megőrizni a jövőnek. Az intézmény 6 millió 200 ezer egységnyi anyagot: könyvet, folyóiratot, kéziratot, plakátot, térképet, zeneművet, hanglemezt, röplapot, metszetet, színházi díszlet- és jelmeztervet, valamint fényképet tárol (MTI) Elhunyt Kórász Mihály Tartalmas életút zárult le a napokban, 75 éves korában elhunyt Kórász Mihály, a munkásmozgalom régi harcosa. Kórász Mihály 1911. március 26-án született, Tiszaszigeten. Négy elemi iskolát végzett, majd ezt követően gazdasági cselédként dolgozott. 1925-től tanoncnak szegődött el Szegedre, egy szabómesterhez. A 30-as években, a nagy munkanélküliség idején nehezen kapott munkát, több mesternél is dolgozott Szegeden és Vásárhelyen. A munkásmozgalommal 1936-ban került kapcsolatba, ekkor lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Az SZDT baloldali frakciójában aktív tevékenységet fejtett ki 1944-ig. A Szabó Szakszervezeti Csoport elnöke, az SZDP V. B.-Tiek tagja volt Szegeden, s részt vett a bérmegállapító bizottság munkájában is. Szeged felszabadulása után 1944 októberében tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak. A felszabadulás után is aktív részt vállalt a munkásmozgalomban. Egy ideig a tiszaszigeti párt-alapszervezet titkáraként dolgozott, tagja volt a Nemzeti Bizottságnak. a képviselő testületnek, 1945-ben pedig a palgárőrsógnek. 1949-ben koholt vádak alapján kizárták a pártból, s bár visszavételét több esetben is szorgalmazta, ügye csak 1956. szeptemberében került illetékes pártfórum elé. Az ellenforradalom leverése után ' jelentkezett 3 karhatalomba, és tagja Tett az MSZMPnek. Később h munkásőrségben is teljesített szolgálatot. Munkahelyein, a Szegedi Szabó Kisipari Szövetkezetben, majd a Szegedi Ruhagyárban is becsülettel végezte munkáját, nyugállományba vonulásáig. Kórász Mihály munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Kórász Mihály temetéséről később történik intézkedés. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Emlékezés Szilágyi Istvánra Nyolcvan évvel ezelőtt, 1906. szeptember 6-án született Nagybecskereken, élete, munkásmozgalmi tevékenysége azonban Kiskundorozsmához kötődött. Itt, először kubikosként, majd téglagyári munkásként dolgozott. A két világháború között az alig 20 ezer lakosú Oorozsma mezőgazdasági település volt, munkásrétegét a viszonylag nagyszámú kubikos és a mintegy ezer családot kitevő téglagyári munkásság alkotta. Az első világháború után leszűkült gazdasági lehetőségek, majd az 1929—33-as gazdasági válság a dorozsmai téglagyári munkásokat is kilátástalan helyzetbe sodorták. Az egyik korabeli dokumentum így írt erről: „Amit kerestek a béke éveiben, abból élősködnek ma is, azt élik fel. ruházatuk nincs. tele vannak adóssággal, dolgozni szeretnének, de nem tudnak munkaalkalomhoz jutni . .." Ez a sors^ jutott Szilágyi Istvánnak is. Az ellenforradalmi Horthykorszak idején a téglagyári munkások — a vidéki szocialista szervezkedés ismert nehézségei ellenére is — viszonylag erős helyi szociáldemokrata szervezetet hoztak létre. E munkába Szilágyi István 1932-ben kapcsolódott be. Az 1932—33-as esztendő a szokásosnál is nehezebb feladatok megoldása elé állította a dorozsmai szociáldemokrata szervezetet. Nemcsak a rendszer munkásellenes intézkedéseit buzgón túlteljesítő főszolgabíróval szemben kellett biztosítani a helyi csoport működését, de ekkor már életbe léptették az 1930. szeptember 1-jei nagy, helyi munkanélküli tüntetés miatti fokozott óvintézkedéseket is, és ekkor bontakozott ki országszerte, így Kiskundorozsmán is a szociáldemokrata szervezetek elleni jobboldali támadás. Szervezett munkássá válásának idejére esett a Gömbös-féle Nemzeti Egység Párt helyi megalakulása is, amelybe igyekeztek a téglagyári munkásokat is bevonni. Néhány „munkanélküli eltévedt proletárt" ugyan sikerült bizonyos ígéretekkel megtéveszteni, de mint az MSZDP helyi titkára írta: „Mi, kiskundorozsmai öntudatos munkásság ezekre, ami történt, azzal felelünk, hogy még erősebb hittel és meggyőződéssel, dacosan álljuk a reakció viharait és főkozottabb agilációval erősítjük azt az eszmét, amely az éhező és nyomorgó tömegeket felszabadítja, a szocializmust." Ezzel az „erősebb hittel és meggyőződéssel" agitált e cél érdekében Szilágyi István is a nagy politikai erőpróbát jelentő 1934-es községi helyhatósági választásokon . a szociáldemokrata jelölt mellett Olyan légkörben, amikor a főszolgabíró kijelentette, hogy megmutatja, Dorozsma határában nem lesz egyetlen szocialista sem. 1937 februárjában már a helyi szociáldemokrata szervezet vezetőségi tagja volt. és több sztrájk szervezésében vállalt aktív szerepet. A második világháború éveiben a tovább szűkülő szervezeti lehetőségek miatt a politikai kiállás és agitáció egyik fokmérője a Szovjetunió győzelme melletti kiállás volt. Ezt tette Szilágyi István is, aki számára — sok társával együtt — a szovjet győzelem egyet jelentett a szocializmussal, a jobb, emberségesebb élet lehetőségével. Szűkebb pátriája felszabadulását követően újult erővel és a biztos siker reményével látott munkához. 1944 októbereben egyik szervezője volt a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének, részt vállalt a polgárság munkájában, majd párttitkárként dolgozott régi munkahelyén. Az 1956-os ellenforradalom idején is tettekkel bizonyította a szocialista Magyarország iránti elkötelezettségét. Jórészt az ö agitációjának eredményeként a téglagyárban nem szünetelt a munka. Elkötelezett, politikailag aktív munkásélete elismeréseként megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet. 1971-ben halt meg. Szilágyi István életútját, amely a fiatalon vállalt eszmék megvalósulása mellett sok nehézségit és minden bizonnyal keserű tapasztalatokat is magába foglalt, mindvégig a szocializmushoz való hűség, valamint az ezért végzett, kevésbé látványos, ám mégis nélkülözhetetlen tettek jellemezték. A. Sajti Enikő Szilágyi István születésének 80. évfordulója alkalmából holnap, pénteken délután 3 órakor koszorúzást rendez a kiskundorozsmai temetőben levő sírjánál az MSZMP Szeged Városi Bizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa.