Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

Csütörtök, 1986. szeptember 4. 7 Program az ifjúságért A KISZ Csongrád Megyei Bizottsága tegnap délutáni ülésén fontos szerepet kapott a KISZ XI. kongresszusából adódó feladatok végrehajtására készült program. A feladat megfogalmazásakor jó néhány, a közelmúltban született határozat, terv ismerete segített. Így a KISZ legutóbbi kongresszusa, a megyei küldöttgyűlés határozatai, és a Csongrád Megyei Tanács VII. ötéves tervében megfogalmazott gazdasági és ifjúságpolitikai tervek. Az ifjúság megnyerése a szervezet és a társadalom számára fontos politikai munka. A hagyományos direkt politizálási formák mellett az indirekt módszerek és lehetőségek kiaknázására, a közvetett agitáció formáinak felkutatására, és a rétegenként differenciáltabb alkalmazására kell nagy figyelmet fordítani. Az ifjúsági szövetség tagjai önmaguk épülésére társadalmilag hasznos tevékenységet végezhetnek, ha minden szinten megfelelő, új, korszerű munkaformákat biztosítanak számukra, mely a tudatformálásban is eredményekhez vezethet. Véleményt kell mondani, és feladatokat kell vállalni az ifjúság társadalmi beilleszkedése. a környezetvédelem, a kulturált emberi környezet, ós az egészséges életmódra nevelés témakörében. Az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott, és a VII. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzéseket, a termelést segítő mozgalmakat egyaránt támogatni és segíteni kell. A különböző szakmai pályázatok, az újítások, az innováció, legyenek a mozgalmi munka húzóerejei. A megye sajátosságait kihasználva, a biotechnika, biotechnológia térhódítását szervezett úton segítik, mely érdekében bioklubot hoznak létre, és működtetik azt. Természetesen az első lakáshoz jutás akció, a lakásgazdálkodás időszerű problémáinak ismertetésére is nagy gondot kell fordítani, valamint továbbra is fontos az olcsó lakásépítési formák keresése és támogatása. Ennek érdekében 1987-ben építőtáboros lakásépítés indul. A környezetvédelem a fiataloknak mindennapi feladatukká kell hogy váljon. Előtérbe kell helyezni a gazdaságpolitikai agitációt, és az ezzel kapcsolatos információ oda-vissza áramoltatását. A politikai nevelőmunka tartalma és esz-köztára a mai igényekhez kell hngy igazodjon. Támogatni kell minden olyan, a fiatalok által szervezett társulásokat, közösségeket, amelyek az ezirányú munkát segítik. A tájékoztatás rendszerét, gyorsaságát, pontosságát a mai kor színvonalának megfelelően kell átalakítani. így a tömegbefolyás erősítése érdekében nagyobb nyilvánosságot kell teremteni a helyi sajtóorgánumok, a körzeti televízió, a rádióstúdió, és a kábeltévé segítségével. A hazafias nevelés javítása érdekében szorosabb együttműködést kell kialakítani középiskolákkal, az MHSZ honvédelmi klubjaival, hisz ez, a munka a honvédelmi nevelés mellett kielégítheti technikai érdeklődésüket ls. A nemzetközi kapcsolatokban az eddigi, már kialakult hagyományokat megőrizve, a konkrét együttműködéseket kell szorgalmazni. A kongresszusi határozat szellemében kiemelt feladat az egységes szervezeten belüli differenciált rétegmunka. Cz. J. Országgyűlési bizottság ülése Az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága szerdán Straub F. Brúnó elnökletével a Kiskunhalasi Állami Gazdaság oktatási központjában ülést tartott. A tanácskozás munkájában részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ls. Az ülés első napirendi pontjaként a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésének tapasztalafait tekintették át a bizottság tagjai. Az előadók rámutattak: a hozzájárulás bevezetését nehezítette, hogy a tanácsok nem mindig jelölték meg helyesen a lakosságot leginkább érintő közérdekű célokat. Nem sikerült mindenütt egyértelművé, tenni, hogy nem újabb adókötelezettségről, hanem megszavazható vagy elvethető hozzájárulásról van sz.ó. Ennek ellenére az ország 3079 települése közül 2740-ben szavazták meg a tehót. Az előkészítő munka néhány településen még tart. A bizottság a második napirendi pontként az ország elmaradott településeinek fejlesztésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt. r II« •• . •• wr Uj otvozoanyag A Salgótarjáni ötvözetgyárban megkezdték kalciumaluminát szintetikus sa.lak gyártását, amely az acélgyártás során megduzzasztja, ezzel a felszínre kényszeríti a zárványokat, javítva az acél mechanikus tulajdonságait. A szintetikus salak vállalati szabadalom;; voltaképpen egy másik ötvözóanyag mellékterméke, amit őrölnek és osztályoznak. Mindenki egy(el)ért ? Piacáthelyezés. Furcsa fogalom, ritka dolog. Tarjánban az eddig a Csillag téren levő termelői piaccal ez történt— áthelyezték a Retek u teába. Néhány nappal a helycsere után érdeklődtünk a fogadtatásról. — Nagyon gyenge a forgalom — mondja nagyot legyintve Gyurkó József dinynyeárus —, felét sem adtuk el annak a mennyiségnek, amit máskor szoktunk. A Csillag téren ott volt a buszmegálló, az ABC, akaratlanul is mindenki a piacon járt el. Ha a gyerek meglátott valami neki tetszőt, a szülő megvette. Nem beszélve orról, hogy ott árnyékban lehettünk, itt meg a tűző napon. — Biztosan tudja, hogy az ott lakók tiltakozása miatt helyezték ide a piacot. — Tudom hát. Az ir^yseg beszélt belőlük, zavarta őket, hogy jól megy a piac. Sétálgatok at. asztalsorok között, rajtam kívül alig van valaki — csúcsidőben. Lépten-nyomon megszólítanak, portékájukat kínálva az árusok. Virág József egyéni gazdálkodó is tétlenül áll sokféle gyümölcsöt rejtő ládái mögött. — Három-négyszerese volt az itteninek a Csillag teri forgalom — mondja keserűen. — Azért mégis kijün árulni? — Muszáj! Mit csináljak a gyümölccsel? El kell adni valahogy, ha olyan nem is 'lesz itt a forgalom soha, mint amott volt. — Majd csak átszoknak ide a vevők .., — Ugyan! Ismeri maga az embereket? Ha tíz méterrel megyünk arrébb a megszokott helyről, akkor sem veszik maguknak a fáradtságot," hogy utánunk jöjjenek. Nem beszélve arról: ha itt vásárol, nem cipeli magaval az ABC-ba, s ha már ott vásárolt, nem cuccol ide a boltból. Nem esik útba. Napernyő alatt álldjgál virágait, gyümölcseit kínálva Lévai Györgyné. — Ezeket az asztalokat a régi helyre is kirakhattak volna, nem? S azt mondták, a szemét a gond. hát itt nem lesz szemét? Mert kukát Ide sem raktak. Inkább szednének helypénzt, csak mehetnénk vissza — zúdítja rám kifogásait, majd folytatja. — Fa nincs, így az árut is, mi iket is érhet a nap. Sok idős ember árult ott, aki ide nem jön, s ugyanígy a vásárló öregek sem jönnek át. Beszélgetés közben kisebb csoportosulás támad körülöttünk, több elkeseredett ember mondja a kifogásait. Egy idősebb férfi is van közöttük, Bartók Sándor, az ő véleményét kérdezem. — Én elmondanám, de r.zl úgyse irja meg! — válaszol. — Miért, hogy látja a dolgot? — Ügy, hogy a hivatal nem a vásárló érdekét képviselte. Mert azoknak is sokkal jobb volt ott. Most a többség issza a levét két-három ember akaratának. — Azt mondják, zajos volt a piac, és elfoglalta a járdát. — Az éjszaka, hajnalban zajongókat könnyen ki lehet szűrni, « a területet is lehetett volna rendezi. Szigorúbbnak kellett volna lenni, s akkor rend lett volna. — El vagyok keseredve teljesen — mondta Tárók Lászióné, aki láthatóan nagy gonddal ápolt virágait árulta. — Nyugdíjas vagyok, nagyon kellett az a kis kiegészítés a piacon. Itt szinte semmit nem keresek. Es nemcsak velünk toltak ki: a vásárló, ha sietett, ott gyorsan vehetett valamit, s ha nem is eleve ezért jött, de látta, hogy szép a virág, megvette. Pár száz. vagy ezer évvel ezelőtt a városok, települések spontán módon ott jöttek létre, ahol a legkedvezőbbek voltak az, adottságok: hegyvidék, s alföld találkozásánál, folyók torkolatánál, vagy éppen fontos kereskedelmi útvonalak összefutásánál. Az emberi élet ezen sajátosságát néhol most is fölhasználják: az új lakótelepeken a kitaposott „ösvények" vonalán építik a járdát. Nos, ugy gondolom, ezeket az emberi sajátosságokat nem vették figyelembe a Csillag téri piac áthelyezői. Az ott lakókkal meglevő, egy-két súrlódást okozó problémát meg lehetett volna oldani, s a piac némi fejlesztéssel kiválóan eleget tehetett volna feladatának. Az új helyen nem, mert nem forgalmas helyen van, az árusok nehezebb körülményeit nem is említve. Gyanítom — mindenfajta demokratikus törekvésnek ellentmondva —, most néhány ember érdeke megelőzte több ezerét. S mi lesz, ha most a Retek utcai lakóknak nem tetszik majd a piac? Balogh Tamás Kérdés az aszály után Mit tehet újévig az ipar ? Több évtizedes gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy a nemzetijövedelem-termelés, a gazdasági növekedés meghatározója az ipar, annak mindenkori fejlődése. Mégpedig azért, mert az ipar az anyagi termelés föés legnagyobb ágazata, amelynek részesedése a nemzeti jövedelem előállításában 44-46 százalék, az építőiparral együtt viszont már csaknem 60 százalék. Az anyagi termelés másik alapvető ágazatának, a mezőgazdaságnak amolyan stabilizátor szerepe van a nemzeti jövedelem termelésében, a gazdasági növekedés mértékében. A mezőgazdaság tervezettnél nagyobb produktuma ugyanis fél-egy százalékon belüli hatásfokkal élénkítheti a növekedést, a nemzetijövedelem-termelést, bruttó termelésének visszaesése viszont hasonló mértékben vsszafogja a gazdaság növekedési tempóját, a nemzeti jövedelem alakulását. 1. Általában minden tervidőszak, a legutóbbi is, újólag bizonyította ezt a hatást. A 6. ötéves terv második évében valósággal megugrott, több mint 7 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelése, s abban az évben majd 3 százalékkal gyarapodott a nemzeti jövedelem is. A másik, a negatív, a fékezővisszafogó hatás az elmúlt esztendőben volt érzékelhető; az. ipar termelése ugyan valamelyest növekedett a mezőgazdaságé viszont majd 6 százalékkal visszaesett, s az. összeredmény is negatív lett, az ország nemzeti jövedelme csökkent. Gazdaságunk első félévi teljesítményeinek ismeretében sajnos, az idei növekedés, nemzetijövedelemtermelés kilátásai, esélyei sem rózsaszínűek. Pedig ebben az esztendőben épp az volt a célunk, hogy a gazdasági növekedést szerény mértékben élénkítsük az. utóbbi esztendők átlagához képest. Arra számítottunk, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság növeli teljesítményét. Az. iparban ez. a tavalyi 1 százalékos növekedési lépték 2,0-2,5 százalékra való fokozását igényelné, míg a mezőgazdaságban az. elmúlt évi viszszaesést kellene ledolgozni, visszaállni az 1984. évi teljesítmény szintjére. Az. idei év kétharmadánál tartva, az. a kérdések kérdése: a gazdaság melyik ágazata tehet még egyetmást annak érdekében, hogy a népgazdaság összteljesítménye az. év derekán mérthez. "képest még javuljon? Mert azt már bizonyosan tudjuk, hogy a mezőgazdaságban a tervezett produktum aligha lesz. elérhető, hiszen milliárdos károkat okozott az aszály. résnek; termelésének növekedési üteme ugyan erőteljesebb volt, mint 1 évvel korábban, de jócskán elmaradt a tervben megcélzott' tempótól. Ha eltekintünk az élelmiszeripartól, amelynek produktuma továbbra is stagnál, az ipar termelése az első félévben 1,5 százalékkal emelkedett, s ez éves szinten csak tizedszázalékokkal fokozható. Mit tehet, mit tegyen az ipar, amikor legjobb esetben legfeljebb megközelíti a tervezett növekedés alsó mértékét? Igaz, hogy élénkíteni kívántuk a gazdasági növekedést, ami legfeljebb a tavalyi visszaeséshez képest valósul meg, ám emellett vannak egyéb életbevágóan fontos feladataink is. amelyekbe még besegíthet az ipar. Ilyen teendő — a gazdaságpolitika prioritása — a külgazdasági egyensúly javítása. Ebben az összefüggésben az ipar első félévi teljesítménye kedvezőnek Ítélhető, mert konvertibilis elszámolású kivitele dinamikusabb, több mint 7 százalékkal nőtt. S épp itt van az a csatlakozási pont, ahol az ipar még javíthatja mind a 6aját, mind a népgazdaság pozícióit. Konvertibilis elszámolású kivitelünk több mint negyedét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar állítja elő. Nyilvánvaló, hogy az agrárszektor gyengébb teljesítménye a világpiaci helyzettől függetlenül is hátrányosan befolyásolja kivitelünket: az agrártermékek, élelmiszerek exportja az elmúlt évben majd tíz, az idei év első felében ennél is nagyobb mértékben csökkent. Kétségtelen, hogy az ipari exportnak is volt „Csernobil"je, az olaj és az abból előállított vegyipari termékek világpiaci áresése, akad tehát mit pótolnia többletexporttal, de ugyanez a szerepe, feladata az agrárexport tekintetében is. 3. Igaz ugyan, hogy a KGSTországokban történő értékesítést szó szoros értelemben behatárolják a kontingensek, az ipari termelés növekedése tehát e külpiaci bázison ebben az évben nem dinamizálható. Ismeretes viszont, hogy az exportpályázati rendszer kiszélesítette a vállalati ^szinten jövedelmező konvertibilis kivitel lehetőségét, s az exportérdekeltség évközbeni erősítése az év utolsó harmadában már kamatozni fog. Nincs értelme hallgatni arról, ami a fentiekből úgyis kitűnik: Az anyagi termelés ágazataiban, az. iparban és a mezőgazdaságban nem érhetjük el maradéktalanul céljainkat, s az ország nemzeti jövedelme várhatóan a tervezettnél kisebb lesz. Am 1986-nak még nincs vége. Ezért az év utolsó harmadában minden értelmes és hatásos erőfeszítést — s legfőképpen az iparban — arra kell összpontosítani, hogy ne folytatódjék külgazdasági helyzetünk elmúlt évben tapasztalt romlása, éppen ellenkeződeg: valamelyest javuljon. Van erre esély, van ennek realitása, ,sok függ attól, hogy végül is, mit tesz az ipar az év utolsó harmadában. Garamvölgyi István 2. A kalászos gabonatermés kisebb a tavalyinál, s az időjárás . a2 őszi betakarítást sem ígéri gazdagnak, rnig az állattenyésztés termelési értéke a tavalyi alacsony szinten valószínűsíthető. Aligha kell hangsúlyozni, hogy az év utolsó harmadában ebben a gazsági ágazatban a dolgok s a termés, a produktum alakulásat már aligha lehet érdemben befolyásolni, kedvezőbb irányba fordítani. Ily módon adva van az ágazat — az ipar —, amely a kérdés címzettje lehet, amelynek még 4 hónapja van arra, hogy teljesítményét fokozza, javítsa. Ez egyébként az ipar szempontjából is feltétlenül indokolt. Az első félév az iparban sem bizonyult sikeEredményes szakszervezeti munka A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában tartotta meg tegnap délután a Közalkalmazottak Szakszervezete Csongrád Megyei Titkársága kihelyezett ülését. Azt a jelentést vitatták meg, amely a biológiai központ dolgozóinak élet- és munkakörülményeiről, a kutatómunka személyi és tárgyi feltételeinek alakulásáról, szakszervezeti bizottságuk elmúlt évben végzett munkájáról adott számot. A biológiai központ elsődleges feladata: alapkutatások végzése. A szakszervezet sajátos eszközeivel c/.l a munkát segíti. Egyebek között a dolgozók érdekképviseletével, továbbá azzal, hogy intézkedéseivel, elért eredményeivel hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, annak megtartásához. Az előzőleg írásban kiadott jelentés, valamint a testület tagjainak kérdéseire adott válaszok is erről tanúskodtak. Természetesen szó esett a szakszervezet, valamint a pártszervezet és az állami vezetés jó kapcsolatáról, együttműködéséről. Az utóbbiak igénylik a szakszervezeti bizalmik, a vezetőség — vagyis a szervezett dolgozók — véleményét; döntéseiknél, határozataiknál, állásfoglalásaiknál figyelembe veszik. Az alapszervezet anyagi lehetőségei megfelelőek, a tagdíjbevételből származó megmaradó összeget a szerződéses munkák árbevételéből képződő részesedési alap jelentősen növeli. Az üzemi étkeztetéshez az elmúlt évben 27 ezer forinttal járultak hozzá — adagonként 4 forinttal. A költségvetésből gazdálkodó szervek ennél magasabb összeget számolhatnak el, ezért már korábban kérték ezen elszámolási rendjük felülvizsgálatát, összesen 52 ezer 400 forint beiskolázási segélyt fizettek ki — ahol ez indokolt volt —, 700, illetve 500 forintot gyerekenként. Jelentős összeget fordítottak üdültetésre (208 ezer forintot), ugyanis, nem tartották és tartják elfogadhatónak, hogy az. egész intézet — dolgozói létszámuk több mint 500 fő — egyetlen családos SZOT-beutalót kapjon főszezonban. Ezért aztán a korábbi években üdülőnészt vásároltak, valamint belföldre és külföldre csereüdültetést szerveztek. Segélyezésekre 48 ezer 300 forintot fordítottak. Körülményesnek tartják a nyugdíjasok szociális segélyezését. Lakásépítési kölcsönként 340 ezer forintot fizettek ki, amelyet öten kaptak meg. A biológiai központ dolgozói és családtagjaik részére nőgyógyászati, belgyógyászati és fogszakorvosi rendelést szerveztek, hoztak létre. Nyaranta szakképzett felügyelőt fogadnak és fizetnek, aki biztosítja hetente 30—40 gyerek felügyeletét. A gyerekek minimális öszszegért a biológiai központ ebédlőjében kapnak uzsonnát és ebédet is. A szülök nyugodtan dolgozhatnak. K. R.