Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 4. II kölcsönös biztonság kérdései A Pugwash-mozgalom budapesti tanácskozásának második napján a résztvevők zárt plenáris ülésen foglalkoztak a kölcsönös biztonság kérdéseivel. Az Olof Palme svéd politikus emlékének szentelt ülésen — amelyen Maj-Britt Theorin svéd !.ü'iigyminisztériumi állami itkár elnökölt — Anatolij Qromiko szovjetunióbeli, Richard Garwin egyesült áll imokbeli és Essen Gulal egyiptomi szakértő tarlóit előadást. A szovjet tudós ismertette a jelenlegi szovjet biztonságpolitikát, részletesen szólt az atomrobbantási kísérletek moratóriumáról Az amerikai szakértő elitélte az Egyesült Államok kormányának magatartását, amiért az nem hajlandó csatlakozni a szovjet kezdeményezéshez, örvendetes lenne — mondotta, ha annak az összegnek, amelyet a légy ver kezes re fordítanak, legalább egy százalékát a békére költenék. Zárt plenáris ülés a Pugwash-konferencián A kialakult vitában megemlítették: a világon meglevő 50 ezer nukleáris eszköz árnyékában fontos cél lenne, ha mind az amerikai, mind periig a szovjet ezer-ezerre csökkentené e fegyverek szamát. Hangsúlyozták Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára 1986. január 15-én közzétett javaslatának jelentőségét. amelynek célja hogy az emberiséget az ezredfordulóra teljesen megszabadítsák a nukleáris eszközöktől. Szerdán a munkacsoportok zárt szekcióüléseken foglalkoztak az atomfegyverkezési verseny, az európai biztonság kérdéséivel, s a szövetségi rendszerekbe nem tartozó államok szerepével a nukleáris veszély elhárításában. Összehasonlítva a szovjet és az amerikai katonai doktrínát, elítélték az amerikai csillagháborús terveket. Több nyugati szakértő nagy elismeréssel szólt a Varsói. Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, budapesti felhívásáról. Este a Pugwash nemzeti csoportjainak tagjai találkozón vitatták meg a mozgalommal kapcsolatos technikai kérdéseket. Fekete-tengeri hajókatasztrófa Nagy erőkkel kutatnak a túlélők után i Moszkva (MTI) A Fekete-tengeren tovább folyik a kutatás a szovjet, hajózás legnagyobb szerencsétlenségének lehetséges túlélői után. A legutóbbi hivatalos jelentés szerint 79 személyt holtan emeltek ki a tengerből, 319 Tragédia a Nios-tónál Kristálytiszta es édes vize miatt a környék lakossága nagyon kedvelte a Kameruni Nios-tavat, amely augusztus második felében természeti katasztrófa miatt vált ismertté az egész világon. A tóból kiszivárgott: mergezö gáz 1700-nál tobb ember halálát okozta. Augusztus 21-én este kilenc óra körül a tókornyéki falvak lakói házaikban P'hentez, sokan már békésen aludtak, amikor — az eddigi vizsgálatok szerint — vulkanikus eredetű robbanás történt a tó mélyén. Az áttetsző tiszta víz fortyogó, vörösesbarna „pocsolyává" változott, és sürü fehér pamacsokban halált okozó gáz tört a felszínre, ami pillanatok alatt ellepte a kornyéket. „Valami egészen furcsa szagot éreztem. Olyasmi lehetett. mint a lőporfüst" — mesélte néhány nappal később egy 27 éves fiatalember, aki a Kevés szerencsésen megmenekült közé tartozik. Az emberek egy részét álmában érte a halál, mások a hatalmas hőérzet miatt ruhájukat szaggatva igyekeztek menekülni, de csak az ajtóig jutottak. ElpusatultaK a madarak ő\s az erdei állatok, csak az erdő fái és zöldellő fű maradt a régi. Yaoundeba, a kameruni fővárosba csak két nappal később futottak be az első jelentések a történtekről. Egy Wum városában dolgozó kormánytisztviselő rokonlátogatásra indult Niosba, s nem túl messze úticéljától döglött antilopot talált az úton. amit motorkeréKpárjára .erősített, s hálát adott a sorsnak, I amiért ilyen szerencsés napja van. Később azonban már emberi holttesteket fedezett fel. szédülés fogta el s gyorsan viszszafordult. Vasárnap, augusztus 24-én a hadsereg egyik alegysége vonult be Niosba és környékére. s az ország lakossága — s nem sokkal rá az egész világ — csak akkor szerzett tudomást arról, mi is tortént. Megfelelő szürőberendezéseK hiányában azonban a katonák sem kezdhettek hozzá a holtak elhantolásához, a tetemek eltakarításához A járványok megakadályozásában így a környező völgyekből érkezett dögkeselyűknek volt a legnagyobb szerepük. A kameruni kormány felhívása nyomán több országból érkeztek a helyszínre tudósok a szerencsétlenség okainak megállapítására. Az első feltételezésekkel ellentétben a tudósok azt állítják, hogy n^rn hidrogén-szulfid, hanem szén-dioxid és Kéndioxid szabadult ki a viz alól. Az égési sérüléseket annak tulajdonítják, hogy a kén-dioxid reakcióba lepett a levegőben található nedvességgel és kénsav formájában hullott alá. Szakértők véleménye szerint további vizsgálatokra van szükség a gáz összetételének pontos meghatározására. Fontosnak tartják azt is, hogy vízminták és a viz hőmérsékletének rendszeres mérése alapján megállapítsák, nem fenyeget-e másutt is ehhez hasonló tragédia veszélye. Francois Leguern francia vulkanológus a helyszínen végzett vizsgálatok után kijelentette, hogy az ilyen jellegű természeti csapások közül a mostanj volt a legborzalmasabb. Az ENSZsegélyt összehangoló genfi irodának legfrissebb jelentése szerint az áldozatok száma 1746. s 437 embert ápolnak kórházakban. f. Í^CTi iji//. liRi Síi«!?::::::::-:' RADIDTELEX KONZULTÁCIÓ A szovjet—amerikai külügyminiszter találkozót szolgáló konzultációsorozat keretében Moszkvában, kedden és szerdán szakértői szintű tárgyalások voltak az Afganisztán körüli helyzetről. CSEHÁK JUDIT LÁTOGATÁSA Csehák Judit, a kormány elnökhelyettese, aki a bécsi 2. hungarológiai világkongresszus alkalmából Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes kíséretében tartózkodott Ausztriában, szerdán befejezte látogatását. Fogadta Csehák Juditot Franz Vranitzky kancellár is. ELUTAZOTT AZ ENSZ FŐTITKÁRHELYETTESE Befejezte ötnapos magyarországi látogatását, és szerdán elutazott Jan Martenson, az ENSZ főtitkárhelyettese, aki az Országos Béketanács vendégeként érkezett Budapestre. KÖNNYGAZ AZ OPERABAN . Könnygázgránát . robbant kedden este a' New York-i Metropolitanben, öt perccel azután, hogy a szovjet Mojszejev-egvüttes elkezdte 15 fellépésből álló amerikai turnéjának első előadását. A teltházas előadás mintegy 4100 nézője rövid időn belül elhagyta a nézőteret. A gránát felrobbantását egy telefonáló, az úgynevezett Zsidó Védelmi Liga nevében vállalta. » KINEVEZÉS A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Vagyim Malisevet nevezte ki az Atomenergetikai Munkák Biztonságosságát Felügyelő Állami Bizottság elnökének. ELVESZLTET BOMBÁK Az amerikai légierő egyik zaragózai állomásoztatású F—4 Phantom típusú vadászbombázója a múlt hét végén három gyakorló bombát „elveszített" egy spanyol falucska közelében. Az esetről kiadott hivatalos jelentés szerint, a gyakorló bombák csupán helyzetjelző műszert tartalmaztak. főt pedig eddig még nem találtak meg a mentűosztagok. Az elsüllyedt „Nahimov tengernagy" nevű szovjet tengerjáró személyszállítón 888 utas és 346 főnyi legénység tartózkodott, amikor augusztus 31-én éjjel Novorosszijszk kikötőjétől mintegy 8 tengeri mérföldre nekiütközött a 33 ezer tonnás „Pjotr Vaszjev" nevű szovjet teherhajó. A helyszínen kormánybizottság vizsgálja a baleset okait, irányítja a mentési munkálatokat, amelyben 50 hajó, számos helikopter, repülőgép vesz részt. A szovjet televízió kedd esti híradójában a tengeri flottaügyi miniszterhelyettes reményét fejezte ki, hogy számos eltüntet megtalálnak még. A tenger nyugodt, a viz 20—22 fokos. Bár a szerencsétlenség okairól még nem lehet biztosat mondani, az Izvesztyija helyszíni riportja teljesebb képet ad az eseményekről. A „Nahimov tengernagy" fekete-tengeri körútra indult Novorosszijszk kikötőjéből, fedélzeitén többségükben Moldáviából, szovjet KözepAzsiából és a balti köztársaságokból érkezett turisták tartózkodtak. Gennagyij Gcraszimov szovjet külügyi szóvivő keddi közlése szerint külföldi állampolgár nem volt a hajón. Augusztus 31-én 23 óra 15 perckor a gabonát szállító „Pjotr Vaszjev" a „Nahimov tengernagy" közepének ütközött. A szerencsétlenség előzményeiről az egyik matróz a következőket mon.Pa: „Rendben elhagytuk Novorosszijszk kikötőjét, majd a távolban megláttuk a teherhajót, és észleltük, hogy felénk tart. A fedélzeti segédtiszt rádión hívni kezdte őket. A teherhajót bemértük és kiderült, ha nem változtat irányt, egyenesen nekünk jön. Néhány perc múlva válaszoltak a Pjotr Vaszjevröl: ne aggódjatok, elmegyünk egymás mellett, minden rendben lesz. Kis idő után újból hivtuk a teherhajót, mert változatlan irányban haladt. Aztán nagyon Közel került, hátramenetbe kapcsoltak, de már késő volt. .." Hatalmas lökés rázta meg az utasszállítót. Az utasok többsége már kabinjában tartózkodott. A villany kialudt, a hajó rendkívül gyorsan süllyedni kezdett. A kapitány mindvégig az irányítókabinban maradt, megpróbálta a hajót kormányozni, de a kormány nem engedelmeskedett. A 174 méter hosszú, 21 méter széles „Nahimov tengernagy" 11— 15 perc alatt elsüllyedt, jelenleg mintegy 40 méter mélységben, a tenger fenekén fekszik. Az idő rövidsége miatt nem tudtak minden mentőcsónakot vizre bocsátani. A legénység a nőket és gyermekeket igyekezett elsősorban menteni. A kikötőből azonnal hajók indultak a szerencsétlenül jártak segítségére. A viz olajos volt, ami nehezitette az emberek kiemelését. A mentésben a „Pjotr Vaszjev" legénysége is részt vett. A teherhajón tartózkodók, nem sérültek meg, a hajó az ütközés után is a vízen maradt. Barangolás a Szentföldön 9. A Holt-tenger és vidéke „Te Betlehem. Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz." A Jeruzsálemben élő magyar kutatAk kedvességének. vendégszeretetének köszönhetően, városkörnyéki kirándulásainkon sem maradtunk soha hozzáértő idegenvezető nélkül. A Jeruzsálemtől 8 kilométerre fekvő Betlehembe — van-e ki e nevet nem ismeri, ha máshonnan nem, hát József Attila Három királyok című verséből — népes kis magyar csapat, kíséretében érkeztünk. A főtérén kocsik százai, szemben a turistáktól nyüzsgő parkírozóval az Öváros falai, mögötte templomtornyok, minaretek törnek az ég felé. Szemben velünk, négyzet alakú tér öblében sárgás színű kövekből épült templom bejárata: a születés templomáé. A misztiküs félhomályban különleges benyomást keltenek a vöröses oszlopok, az évszázadokat megélt mozaikmaradványok. Szűk lépcsőhöz érünk: a szöveget megmegszakító énekszó száll föl a mélyből. Odalenn szabálytalan alakú, durva kövekből épített sziklabarlang: falán vastag, fekete koromréteg. Gyertyák sárga fényében, tömjénfüstbe burkolózva, fekete csuhás szerzetesek imádkoznak, az apró oltár alól, a pap reverendájának redői mögül elővillan a Jézus születésének helyét jelző ezüstcsillag. Az apró oldalkápolnában, egyket lépcsőfokkal alacsonyabb szinten, a keresztény zarándokok talán legszentebb állomása: a kisded bölcsőjének helye. Vakuk fénye villan: itt nem tiltják a fényképezést. Elbódulva a soha meg nem élt élménytől — visszafelé száguldott velem az. időgép, és lefékezett e falak között —, maradnék még, s hallgatnam a hivek szivet facsaróan széD énekét, de a lépcsőkön bebocsátásra váró embersor kígyózik: átadjuk helyünket az utánunk jövőknek. Földrajzilag ugyan távol esik Betlehemtől Názáret, Krisztus élettörténete azonban szinte öszszekapcsolja a két helységet. A Betlehemben született „vezért" gyakran emlegetik názáreti Jézusként. Hogy miként került a kisded megszületésekor a galileai varosból Betlehembe József es Mária? Lukács evangéliumában ott a lehetséges felelet. .. Augusztus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze . . . Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is .fölment' Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják feleségével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Maria megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott neki hely a szálláson." Jézus azonban mégis názáreti. Először is azért, mert Gábor angyal ott adta hírül Máriának, hogy fiút fog szülni, és végül is Jézus 30 éves koráig, működésének kezdetéig, abban a városban élt. Prédikációiban itt mondta a ma is elgondolkodtató mondatot a csodákat követelő városbélieknek: „Bizony, mondom nektek, hogy egy próféta sem kedves hazájában." Itt akarták emiatt letaszítani a hegyről, s innnen ment a Galileai-tó egyik városába, Kafarnaumba, hogy ott hirdesse az igét. A mai Názáret — Jeruzsálem gazdagsága után — elszomorító képet nyújt. Csaknem azonos arányban élnek itt keresztények, zsidók és arabok, mégis, a szűk sikátorokban kanyargó, szemetes bazársor uralja a városképet. A széles főutca fölbontott, hepehupás burkolatán bukdácsolva közlekednek az emberek — köztük igen kevés a turista. Száll a por a mellettünk elhúzó autóbuszok után, s lerakódik az út menti vendéglő teraszának asztalaira. Szemben valamiféle árkádos „kultúrház", mozival, céllövöldével, szeszmentes talponállóval, játékautomatákkal: úgy tűnik, jobb híján a környék minden apraja-nagyja itt igyekszik agyonütni az időt. A három vallás minden temploma zárva. arra várunk, hogy délután legalább az Angyali kihirdetés templomába beléphessünk. A nagyon modern, kör alakú építményben sülylyesztett oltár, azon az állítólagos helyen, ahol elhangzott az angyali üdvözlet. Valamivel távolabb a Szent Józs íf-templom, alsó szintjén lánccal körbekerített, sötét sziklába vájt emléket őriz: fényesre koptatott, keskeny lépcsői József föltételezett műhelyébe vezetnek. A názáreti kitérő után ismét Jeruzsálem kornyéke. A holt-tengeri kirándulást — noha terveztük — a nagyon kedves vendéglátók; egyike sem ajánlotta. Buszra szálltunk hát magunk, és nekivágtunk — a pokolnak. A pokolnak, mondom, mert a sziklás, kopár, valóban kihalt tájon, a mindent fölperzselő forróságban ott érezheti magát az ember. Kilométereken át semmi más — se növény, se állat, se egy ember —, csak vörösesbarna sziklák, kék ég és türkiz színű, olajos sűrűségűnek tűnő tenger, partján fehér szegéllyel: a kicsapódott sókristályokkal. Egyedülálló vidéke ez a világnak: tenger a tengerszint alatt 390 méterrel A hajdani tengerhullámok vésnöki munkáját, a lassan lehúzódó' vízszint egyes szakaszait jelzik a sziklafalak oldalán látható bemélyedések. Alig hihető, hogy a legmagasabb csúcsokat is ellepnék itt a világ más tengerei. Amikor úticélunknál, Masadánál kiszállunk a légkondicionált buszból, tüzes katlanban érzem magam. Akkor azt hittem, sejtem, miért nem akad vállalkozó, aki elkísért volna bennünket ide. Néhány méternyi gyaloglás után, szerencsére, büfé, hideg narancslé, fagylalt, hűtött vizű ivókutak várják a szédelgő turistákat, napszúrás elleni fejfedő, meg figyelmeztető táblák: „Ha nem érez szomjúságot, akkor is igyon, annyit, amennyit csak képes." A csúcsra a svájci gyártmányú függővasút szállít bennünket. Azaz, nem egészen a csúcsra: addig — úgy tűnik —i még lépcsők tömkelegét kell megmásznunk. S odafönn, amikor se holt, se eleven az ember, Nagy Heródes i. e 42-ben építtetett téli palotájának romjai közt találja magát, a zsidó történelem egyik legszomorúbb eseményének színterén. Várfalak, raktárak, fürdők, ciszternák, teraszok maradványai. óriási, sütő sziklatömbök. Körülöttünk holdbéli táj, amely ma is őrzi a 73-ban itt zajlott harc emlékét. Föntről jól láthatóan kirajzolódnak a várat három évig ostromló római hadak táborhelyének szabályos négyszöget rajzoló nyomai. Onnan próbálták bevenni a várat, onnan ostromolták szakadatlanul az erős falakat: a védők azonban ellenálltak. Ellenálltak, amíg erejük bírta, amíg raktáraik ki nem ürültek. Amikor utolsó falat élelmük, utolsó korty vizük is elfogyott, Elazar Ben Yair és 960 katonája öngyilkosságot követett el. Amikor a rómaiak ismét megrohamozták a falakat és ellenállás nélkül bejutottak a fellegvárba, csak a hős zsidó katonák holttestét találták ott. A história szerint az ellenséget is mélyen megrendítette a látvány . .. Még aznap este. egy baráti beszélgetés alkalmával tudtam meg, hogy nem a pokoli hőség tartotta vissza az oly kedves jeruzsálemi ismerősöket a masadai kirándulástól: a zsidó történelem e tragikus színhelyére nem szívesed lép a késői utód sem — mondták. Mi is menekültünk e testet-lelket kimerítő helyről", hogy Ein Gedinél, sok más, hasonlóan szenvedő turistával együtt, megmártózzunk a tengerben, e kopár, holt vidék egyetlen strandján. A vízben nehezen engedelmeskedik a láb; a só egyre csak földobja a testet a felszínre, s ott lebeg — különleges érzés — úszó mozdulatok nélkül is. Ujabb meglepetés ezen az életet nem tűrő, elvarázsolt tájon, ahol a madár se jár . « Chikan Ágnes (Következik: A Genezáreti tó partján.) ft