Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 3 Egységes metodika a gyermekintézményekben A Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének létre- dékben Bontovics Erzsébet hczasa annak idején jelentős lépés volt abban a törekvés- tartott előadást, ben, hogy egységes szakmai irányítással és ellenőrzéssel j^g a zsúfoltság jellemez­végezhessék munkájukat a bölcsődék. Korábban ugyanis e gyermekintézményeket összefogó módszertani intézet nem le a gyermekintezmenyeket, működött az országban, illetve csak a csecsemőintézetek- jórészt csak a gondozást nek volt. A BOMI létrehozását követően azonban hamaro- tudták vállalni a bölcsődék, san kiderült, egymaga nem képes ellátni az országos irá- Lassan úgy alakul a létszám, nyílás feladatait, mert időközben megduplázódott a böl- bogy a kihasználtság opti­csödés korú gyermekek száma, az intézményhálózat ki- reálisnak mondható. Így bővült. Ezért volt szükség arra, hogy minden megyében eRyre inkább megkövetelhe­legalább egy módszertani bölcsőde működjön, amelyen a gondozá.son kívül a keresztül végezheti irányító, ellenőrző tevékenységét az gyermekek nevelése is In­országos intézet. dokolt tehát a pedagógusok, a pszichológusok bevonása a munkába, annál is inkább, mert a gyermek életében a bölcsődében töltött évek, ez a kor meghatározó. A második témakörben tegnap délután a módszer­Megyénkben Szegeden és is korszerűnek számít me­Vásárhelyen látja el a fel- gyénkben a bölcsődei ellá­aaatokat módszertani böl- tás. Minden igényt ki tud­csóde, Szegeden a gondozó- rak elégíteni a legtöbb te­nök szakosító képzése, vala- lepülésen, ez azonban azt mint a munka melletti kép- is jelenti, hogy egyre keve­zés folyik, ezen tűi lehetősé- sebb gyermek születik. A get biztosítanak a többi gyed bevezetése is érezteti tani bölcsődék irányító, el­gondozónö számára a ta- hatását a bölcsődei ellátás lenőrző szerepének módszer­pasztalatcserére is. Vásár- iránti igényre. tanáról tartott előadást Bor­helyhez a megye bölcsódéi- Szabó G. László, a megyei háth Árpád. A már elmon­ben dolgozók tartoznak, tanács elnökhelyettese meg- dottakon kívül ebben fon­Mindkét intézmény termé- nyjtó beszédében Csongrád tos alapelv az is, hogy míg szetesen az országos intézet megye társadalmi, gazdasá- egységes módszer, irányítás irányelvei, útmutatói alap- gi kulturális helyzejt-röl, ján végzi az irányítási, el- eletéről adott tájékoztatót­lenőrzési feladatokat, vala mint a BOMI kutatási prog kell, nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi szem­A "tanácsko'zás tudományos Pontokatl 'ehetőségeket sem. Az előadásokat követően Csatorna és gáz Nagy munka Mórahalmon Gazdagodik Mórahalom. Olyan közműveket építenek, amelyek elkészültével a vá­rosi jogú nagyközség értéke­sebb, használhatóbb lesz. Ez az érem egyik oldala, de a másik fele a fontosabb: ala­kosság. amely életét ehhez a településhez kötötte. Mire is készülhetnek a lakók? Szennyvízelvezetésre a lehe­tő legkorszerűbb módon és fűtésre, tisztára, kényelmes­re, biztonságosra. A közösség akarta a csa­tornát és a gázt is. Jogos igényüket megértéssel fogad­ta a tanács. Minden lehetőt megtett azért, hogy polgárait segítse, azok kérését telje­sítse. Az elmúlt napokban a la­kók kérésére szennyviztársu­lat alakult. Megkezdték a csatornaépítést. A kivitelező A csatornát a Felszabadulás utcában építik az 1970-es évek közepén Szabadság és a Lenin utca épült tisztítót. Jelenlegi 200 — összesen 2 ezer 600 méter, köbméteres teljesítményét Magyarán szólva azt jelenti az Ativizig, a munka szer"- napi 500 köbméterre kell ez. hogy december 31-ig a ramjában is reszt vesznek, programjában két témakört kiscsoportok^an vitatták meg a résztvevők a hallotta­Öntőfiatalok találkozója Pénteken kora reggel ér­keztek az első vendégek, Í ebédidőre már Ikarus bú­vár cs Sopron mellett Bu­dapestről három csapat (Kö­vac, Soroksár és Gábor szok foglaltak el minden Aron Gépgyár) küldte el A két megyei módszertani tárgyallak és vitattak meg. bölcsődéhez 30—30 bölcsőde Az üléselnöki tisztet Poló- kat, majd az esti órákban tartozik. nyi Erzsébet, a Bölcsődék megtekintették a vásárhelyi Természetesen elengedhe- Országos Módszertani Inté- módszertani bölcsődét. Ma tetlenül szükseges az is, hogy zetének főigazgató-főorvosa folytatódik a tanácskozás, időnként a módszertani böl- látta, illetve látja el. Az el- plenáris ülés keretében csődék vezetői, a gyermek- ső témakörben a pedagógu- hangzanak el a témák össze­nevelésben érintett szakem- sok és pszichológusok szere- foglalói berek, pszichológusok és pe- péről a módszertani bölcső- II. K. dagógusok, az ország külön- . boző területein tevékeny­kedők találkozzanak egy­mással, kicseréljék he­lyi tapasztalataikat, köz­ponti irányelvekről tájé­kozódjanak. s azokat közö­sen megvitassák. Ilyen fó­rum megrendezésére először tiz évvel ezelőtt került sor. Azóta előbb évenként egy­szer, majd az Utóbbi évek­ben két alkalommal tartja az országos intézet1 e fóru­mokat. Mindig olyan aktuá­lis témákat tűzve napirend­re, amelyek a változó idő, követelmények mind jobb kielégítését segítik. A módszertanibölcsőde-ve­zetők kétnapos országos ér­tekezletét ezúttal Szegeden rendezték meg a megyei ta­nács oktatási központjában. A tanácskozás tegnapi meg­nyitó ünnepségén jelen volt többek között Müller József­né, a Szegedi Városi Tanács elnökhelyettese, Hós Erzsé­bet, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának he­lyettes vezetője és Kiss End­re vásárhelyi városi főor­vos. A mintegy 80 résztve­vőt Csergő Tibor szegedi vá­rosi főorvos köszöntötte, tá­jékoztatva a fórumot arról, hogy országos viszonylatban talpalatnyi helyet a KIS2 Csongrád Megye Bizottsága újszegedi Politikai Képzési Központja előtt. A buszokra festett Volán-nevek mutat­ták, az ország legtávolab- lalat fiataljait a háromnapos ren­dezvényre. A vendégeket Baka Ernő, a szegedi öntö­de igazgatója köszöntötte, majd Sődar László, a vál­K ISZ-szer vezetének titkán szólt a találkozó je­lentőségéről bi pontjáról is érkeztek ön­tőfiatalok az idén XII. alka­lommal megrendezésre kerü­lő országos találkozójukra. A házigazda ez alkalommal a Szegedi Vas- és Fémöntö­de Vállalat, s mint a meg­nyitó előtti percekben meg­tudtuk ; már hosszabb ideje program keretében készülnek a rendezők, a vál- Zoltán humorista lalati KISZ-szervezet és gaz­dasági vezetés, hogy minél jobb programokat biztosít­sanak a vendégeknek. De nézzük meg pontosab­ban, honnan is jöttek azok a bizonyos buszok? Nos, Salgótarján, Kisvárda, Apc, Mohács. Eger. Székesfehér­növelni. Ezt a munkát' jő- felsorolt helyeken élvezhetik vőre kezdik. A hálózat és a a korszerű energia minden nagyobb tisztítómű 78 mii- kényelmét a lakók. Úgy ter­lióba kerül, amiből 28,5 mii- vezik, hogy az első gázgyűj­liót adnak a lakók, 29 és fe- tásra a következő hónap kö­let tanácsi és vizügyi alap*; zepén sor kerül, ból fedeznek, húszat pedig a Az építő a Dégáz. A föld­közületek. munkákat a tanács és a la­A másik nagy munka a kosság végzi, önkéntes tár­gázvezetés. Elkészült az idei sulásban házanként, lakáson­nyáron Ullés és Mórahalom ként tízezer forintot fizet­között a gerincvezeték. En- nek a tulajdonosok, lometer csatomat fektetnek nek a kivitelezési költségét Ezek hát az első lépések, le 1989 vegéig. Ha elkészül, _ 14 mjHjó forintot — 11 amelyeket majd követ a töb­összesen 810 család és közű- közület finanszírozta. Ezután bi. addig egészen, amíg Mó­lét szennyvízelvezetése oldó- láthattak hozzá a helyi háló- rahalom egész területén, dik meg. zat kiépítéséhez Az idén mindenki használhatja a két Ahhoz, hogy az űj közmű négy utcában fektetik le a — ma már nélkülözhetetlen maradéktalanul kielégíthesse csöveket. Ezek a követke- — csővezetéket, az igényeket, bővíteni kell zök: Felszabadulás. Táncsics, Acs S. Sándor vezoje az Alsótiszavidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése. Ez utóbbi cég feladata a különböző enge­délyek beszerzése, az építő­kapacitás biztosítása, sőt a terveket is ők készítették. Az építési költségekbe a lakók telkenként, lakáson­ként 35 ezer forintot adnak. Az első négy ütemben 18 ki Sikeres kötvényakciók a postán A posta azt vállalta, hogy ez év végéig vala­mennyi kötvényesnek fel­szereli a telefonját, vagyis összesen csaknem 7 ezer te­lefonkészüléket helyez üzem­be a közületi, illetve az egyé­ni igénylőknél. Eddig mint­egy 4 ezer 500 kötvényes te­lefon talált gazdára, de a posta már szinte a teljes Befejezésül röviden a | műszaki hátteret megterem­tette a további készülékek felszereléséhez is. A szük­séges nyolc telefonközpont közül hét már teljesen ké­szen áll. egy kisebb — két­száz vonalas — központtal pedig egy hónapon belül el­készülnek. Az átadás októ­programról. Már a megnyi­tót követően megkezdődtek a sportversenyek; labdarú­gók és lövészek vetélkedtek délután. Este a kulturális Maksa lépett színpadra, s végül videodisz­kó zárta a napot. Ma az öntödében először a szakmai versenyre kerül sor. a gya­korlati feladatok megoldá­sát követően pedig elméleti vetélkedőn szerezhetnek pontokat a csapatok. B. Z. A Magyar Postán ösz­szesítették az eddig meghirdetett telefonköt­vények jegyzésével kap­csolatos tapasztalatokat. Az első, az 1982-ban in­dított szegcdi kötvény­akció várakozáson felüli sikerrel járt. Az erede­tileg meghirdetett 310 millió forint helyett ösz­szesen 360 millió forint értékben jegyeztek köt­vényt a szegediek, illet­ve a környékbeliek. ben. Boglárlellén, valamint Kiskőrösön és környékén bocsátottak ki telefonköt­vényt. A határidőig megkö­zelítően 470 millió forintot fizettek be a kölvényjegy­zők. A befizetésekkel egy­idejűleg megkezdődtek a tervezési-kivitelezési mun­kák is. Debrecenben két űj konténerközpontot telepítet­lek (a meglevő régi telefon­központ kapacitásának bő­vítése csak 1988-ra várható), s már egy hónapja meg is kezdődött a telefonok szere­lése. Újpesten folyamatosan épül a hálózat, és készül a szükséges műszaki háttér. Itt a napokban kezdték meg Az elmúlt év novemberé­ben hirdette meg a posta második kötvényes akcióját, H" jövőre be is feie/ik — ber közepére várható. A sze- ezúttal elsősorban a főváro- az UJJ telef„nok üzembe he­re lés i munkák jó ütemben si lakótelepeken, így Újpest iyezését. Budaörsön a né­haiadnak, így bizonyos, hogy e^ részén. Budaörsön, Ká- gyedjk negyedévben látnak a kötvényeken szereplő ha- ^asmegyeren, Gazdag- hozzá a távbeszélő-álloma­reten es a Romai uti lakó- „..i. taridore a posta eleget tesz telepen. Vidéken Egerben ' vállalt kötelezettségének. Kazincbarcikán, Debrecen­nem teszi lehetővé túlzott igényeik kielégítését. Mivel a vállalatok által hangoztatott munka­erőhiány alapvetően nem befolyásolta a terme­lési feladatok megvalósítását, bizton állithatjuk: munkaerőhiány és -felesleg nemcsak városi méretekben létezik egymás mellett, hanem a gyárkapukon belül is. S hány és hány munka­helyet találhatunk, ahol egyeseknek nagyon so­kat kell dolgozniuk, míg másokkal szemben igen alacsonyak a teljesítménykövetelmények. Sőt. különböző okok miatt jelentősek a munka­idő-veszteségek, és fellelhető a teljesítmény-visz­szatartás, s a hajszolt munka is. Miközben munkaerőhiányról beszélnek egyes vállalatoknál, s nagy aktivitást mutatnak a munkaerő megszerzésében, alig, vagy egyálta­lán nem törekszenek a létszámkiváltó műszaki fejlesztésre, a munka- és üzemszervezésre. Nem folytatnak tudatos átképzési tevékenységet a jobb munkaerő-szerkezet kialakítása érdekében igaz, hogy a műszaki fejlesztés gyorsítását első­sorban pénzügyi lehetőségek korlátozzák, de az üzem- és munkaszervezés, az átképzés nem el­sősorban anyagi, hanem vezetői elhatározás kér­dése. Ahol éltek a lehetőséggel, jelentősen nőit a termelékenység: például a könnyűiparban. A létszámhiány ellensúlyozására munkaidőalapot növelő, extenzív megoldások is születtek. Mun­kaközösségeket szerveztek, nyugdijasokat foglal­koztattak, sőt, külföldi munkaerőt, szünidős diákokat, katonákat alkalmaztak. Esetenként üzemen belül és üzemek között átcsoportosítást hajtottak végre, kooperációs, illetve bérmunka­szerződéseket kötöttek. A munkaerő-struktúra változása, a társa­dalmi-gazdasági fejlődés velejárója és átalaku­lásának szükségszerű következménye a munka­erő mozgása. Az egyes vállalatoknál jelentkező, a korábbitól eltérő összetételű létszámszükséglet kielegítése — mivel pótlólagos források már alig állnak rendelkezésre — többnyire már csak a dolgozók munkahely-változtatásával valósul­hat meg. Szegeden az úgynevezett fizikai lét­szám összetétele általában megfelel az adott műszaki-technológiai követelményeknek. Ehhez mérten igen magas a munkaerőmozgás mértéke. Mind a kilépők, mind a belépők aránya meg­közelíti a foglalkoztatottak 25 százalékát. A ki­lépés többnyire a dolgozó egyéni kezdeményezé­sére történik. Ezek legfőbb indokai között a munkakörülmények miatti elégedetlenség, a munka nehézségi foka, a kedvezőtlen munka­rend stb. szerepel. A munkáltatók — tekintettel létszámhelyzetükre — általában nem élnek a tervszerű létszámcserével, leépítéssel. Ha fe­gyelmezetlenség miatt kell valakit felelősségre vonni valahol, az elbocsátás helyett inkább jel­lemző a megbocsátás. A munkaerőmozgás ellensúlyozására egyes helyeken növelik a vállalat munkaerő-megtartó képességét, de előfordul, hogy korlátozó intéz­kedéseket hoznak. Például, csak nagyon indo­kolt esetben vesznek fel „kilépett" bejegyzéssel munkavállalókat az Ikarus, a Taurus, az olaj­ipar szegedi üzemeiben, a textilművekben, a Szegedi Ruhagyárban és a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalatnál. Az egy évben többször munkahelyet változtatókat pedig nem alkalmaz­zák. A fluktuáció fontos eleme a munkavállalók érdekérvényesítésének. Ezért természetesen nem szabad Szegeden sem egyszerűen „társadalmi­lag indokolatlannak" tekinteni a munkahely­változtatást. Nincs abban semmi különös, ha az egyén így akar például kitérni a rossz körül­mények, a kedvezőtlen munkarend vagy a bér­es teljesítményalku részére hátrányos kimenete­le elől. Éppen ezért, a szankcionálástól nem várhatunk tartós javulást a fluktuáció inten­zitásának mérséklődésében. Helyesebb, ha a vál­lalatok tudatosabban törekszenek a kiváltó okok megszüntetésére. Gyakran okoz munkaidő-veszteséget a fluk­tuáció, ezért a helyes gazdálkodás a munka­idővel megalapozhatja a munkaidő jobb ki­használását. Igaz, hogy a munkaidő védelmét elsősorban gazdasági eszközökkel, megfelelő tel­jesítménykövetelményekkel lehet elérni. De ez esetben hasznos az adminisztratív beavatkozás is. A szegedi vállalatoknál a munkaidőalap-ki­használás csupán 80 százalékos. Az összes ki­eső munkaóra nagyobb része a szabadság és a betegség miatti távollét. A többi oktatással, a szakmai-politikai továbbképzéssel, hivatalos és magánügyek intézésével és igazolatlan távollét­tel kapcsolatos. A vállalatoknak az egész- és tört napi távollétek csökkentése érdekében ha­tározottabban kell foglalkozniuk a kilépések en­gedélyezésének szigorításával, és szelesebb kor­ben lehetőséget adni a műszakcserére. Az iga­zolatlan hiányzások esetén pedig még követ­kezetesebben alkalmazniuk a felelősségrevonást. Csupán néhány kiemelt jelentőségét sikerült felsorolni annak, hogy a munkaidőalap védel­me és a munkaerő-gazdálkodás miként kapcso­lódik össze, és mennyire igazodik az élet egé­szébe. A tanulság azonban — merjük remélni — minden vállalatnál, munkahelyen gondolkodás­ra késztet, s legfőképpen cselekvésre. Szegeden sem nélkülözhetjük a hatékony munkaerő-gaz­dálkodást, a munkaügyek területén összetorló­dott feszültségek oldását. Ugyanis a jövőben a többi között ettől is várjuk, hogy emelkedjék a vállalati gazdálkodás hatékonyságának színvo­nala, ezzel együtt nőjön a népgazdaság jövede­lemtermelő képessége, javuljon a lakosság élet­színvonala. Nagy Pál Ez év júniusában a har­madik kötvényes akciót 800 millió forint értékben hir­dették meg; ezúttal egyebek között a Sas-hegy és a Gel­lért-hegy körzetében, a Te­réz-központ területén, a IV. kerületben, valamint vidé­ken: Pécs egyes részein, Veszprémben és körzetében. Szarvason és környékén, to­vábbá Szeged újabb terüle­tein. Ezeknek a kötvényeknek a jegyzése még nem zárult le. mert az eredeti, szeptem­beri határidőt október 15-ig meghosszabbították. A nyár végéig ugyanis a meghirde­tett összegnek mindössze a feléért jegyeztek kötvényt a telefonra várakozók. Külö­nösen a közületek érdeklő­dése volt a vártnál kisebb: a Teréz-központ területén például a nyilvántartott 1600 közületi várakozó közül mindössze 135 iratkozott fel az eredeti határidőig a köt­vényjegyzők listájára. A lát­szólagos érdektelenség okát a nyári szabadságolásokkal magyarázzák, hiszen az el­múlt napokban látványosan felgyorsult a kötvények jegy­zése. Október 15, után egy hónapon belül kapnak érte­sítést az igénylők jegyzésük elfogadásáról

Next

/
Thumbnails
Contents