Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-20 / 222. szám

fr Szombat, 1986. szeptember 20. 20 Az amerikai külügyminisztériumban , Shultz-Sevardnadze találkozó 0 Washington (MTI) Az amerikai külügyminisztérium épületében pénteken, helyi idő szerint reggel, megkezdődtek a két napra tervezett szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. Eduárd Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter mellett mindkét részről vezető külügyminisztériumi tisztségviselők, szakértők vesznek részt a munkában. Előzetes közlések szerint a két miniszter pénteken és szombaton összesen négy megbeszélést tart egymással. Gorbacsov Szlavropolban 0 Moszkva (MTI) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a krasznodari határterület pártaktívája előtt mondott beszéde után Szlavropolba utazott. Itt több helyen spontán beszélgetéseket folytatott a város lakosaival. Kijelentette: „a szovjet társadalom egésze mozgásba lendült. Politikánk alapja az ország helyzetének valós értékelése." A belső gondokról szólva kifejtette, hogy a problémák megoldása halaszthatatlan. Magyar fölszólalás az ENSZ-ben 0i New York (MTI) Az ENSZ 41. közgyűlése rendkívüli ülésszakán a Namíbiáról folytatott vitában csütörtökön este felszólalt Esztorgályos Ferenc nagykövet, hazánk állandó ENSZképviselője. A Magyar Népköztársaság támogatásáról biztosította a szabadságáért küzdő namíbiai népet és aláhúzta: az ENSZ hosszú évek óta igyekszik érvényt szerezni az ország függetlenségét követelő határozatának. Dél-Afrika azonban a legkülönbözőbb ürügyekkel játssza ki a határozat érvényesítését, folytatja Namíbia megszállását, militarizálását. Namíbia területéről a pretoriai rezsim sorozatos Várhonyi Péter New Yorkba utazott Pénteken elutazótt New Yorkba Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az ENSZ közgyűlésének 41. ülés szakán részt vevő magyar küldöttséget vezeti. támadásokat intéz szomszédai ellen. A magyar képviselő elítélte azokat a kísérleteket, amelyeivel egyesek - namíbiai kérdést a kelet—nyugati konfliktus részévé kívánják tenni. Esztergályos Ferenc rámutatott: a dél-afrikai rezsim erőszakot alkalmaz, jogtipró lépéseket foganatosít. Pretoria magatartása bizonyítja: nem lehet már arra számítani, hogy a namíbiai kérdést toyábbi tárgyalásokkal lehet rendezni, csupán hatékony és határozott szankciókkal lehet rákényszeríteni a fajüldöző rendszert arra, hogy eleget tegyen az ENSZ érvényes határozatainak. Esztergályos Ferenc aláhúzta: hazánk nagy jelentőséget tulajdonít a közgyűlés rendkívüli ülésszaka munkájának. Az MSZBT elnökségének ülése A VIII. országos értekezlet előkészületeinek jegyében ülésezett penteken a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége az Országház vadásztermében. Apró Antalnak, a társaság elnökének bevezető szavait követően Biró Gyula főtitkár terjesztette a testület elé a barátsági mozgalom kiemelkedő eseményére készített, a mintegy 1900 tagcsoport elmúlt ötéves tevékenységit összegző beszámolót. Hangsúlyozta: az országos értekezletet megelőző regionális tanácskozásokon is kifejezésre Jutott, hogy az MSZBT aktivan hozzájárult az MSZMP XII. és XIII. kongresszusain hozott határozatok végrehajtásához, a nemzeti érdekeinkkel összhangban álló, internacionalista közgondolkodás, a magyar és a szovjet nép barátsága, együttműködése fejlesztéséhez. Hazánk belpolitikai életének alakulása, a magyar-szovjet együttműködés fejlődése kedvező feltételeket teremtett a két nép közötti barátság további erősítéséhez, a barátsági mozgalom Időszerű feladatainak megvalósításához. A november 22-re össze-hivott nagy Jelentőségű tanácskozáson várhatóan meghatározzák a mozgalom előtt álló feladatokat annak érdekében, hogy a társaság tevékenysége igazodjék a kor követelményeihez. s aktivistáinak közreműködésével mind jobban kielégítse a Szovjetunió iránt megnövekedett érdeklődést, bemutassu a magyar-szovjet kapcsolatok gazdagodását, elmélyülését. Sokoldalú, átgondolt, felelősségteljes előkészítő munka előzi meg a konferenciát: e hetekben megyei, budapesti kerületi elnökségi üléseken vonják meg a területen elmúlt öt évben végzett barátsági tevékenység mérlegét, s körvonalazzák a továbbfejlesztést célzó tennivalókat. A számos helyen tisztújítással kísért rendezvények pezsditően hatnak a tagcsoportok munkájára is. E fórumok is arra törekszenek, hogy sokoldalúan elemezzék, reálisan bemutassák az előző kongresszuson kitűzött célok megvalósulását, a mozgalom fejlődését. Az előterjesztést követő vitában kilencen mondták el véleményüket az értekezlet dokumentumaihoz kapcsolódóan. Járműipari szerződés Aláírták az 1987. évre szóló magyar—szovjet járműipari megállapodást. Az egyezményt a Mogürt, az Autóker és az Ikarus, valamint a szovjet Avtoexport vezetői kötötték meg. A szerződés alapján a két ország közötti autóipari árucsere jövőre 936 millió rubelt tesz ki. A magyar kivitelben 7600 különböző típusú Ikarus autóbusz, 750 lakókocsi, továbbá autóbuszpótalkatrészek szerepelnek, míg a Szovjetunióból 4750 haszonjármű érkezik. A szovjet személygépkocsikból 1987-ben 28 ezer érkezik hazánkba, ebből 27 ezer Lada, a többi Volga és UAZ terepjáró. A legújabb elsőkerékmeghajtású, új vonalú ka rosszériával készülő Lada Samara személygépkocsikból 500-at vásárolt a Mogürt. Külpolitikai reflektor 0 Milyen előzmények után találkozott a Szovjetunió és az USA külügyminisztere? Jó előre kitűzték a szovjet —amerikai külügyminiszteri találkozó időpontját, s amikor a világ megismerte a szeptember 19—20-i dátumot, úgy látszott, zökkenőmentesen folyhat a Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozó előkészítése is, Közben azonban jöttek a kémügyek, igaz, emellett azért folytak az alacsonyabb szintű, de sokrétű konzultációk más kérdésekről, amelyek mind Sevardnadze és Shultz eszmecseréin, mind pedig később, akár a „csúcson" is napirendre kerülhetnek. A Zaharov-. illetve Daniloff-incidens rendezésének lehetősége is megcsillant, de mégsem szűntek meg az okok a borúlátásra. Érdemes idézni például Arbatov akadémikust, aki szerint a Fehér Ház nem hajlandó új megállapodásokra, sőt, a meglevő egyezmények felrúgása révén kész hglyzetet akar teremteni, amely akár a következő amerikai, kormányzatot is nehézségek elé állítja 1988 után ... Persze, nem szabad elfeledni, hogy Amerikában november 4-én részleges választások lesznek: az egész képviselőház megújul, a szenátusnak pedig az egyharmada, s jó néhány államban a kormányzó is új ember lesz. Á választások előtti politikai harc sajátos szempontjai is közrejátszhatnak a washingtoni taktikázásban, nemcsak a „héják" igényei. Moszkvában mindenesetre kellő nyugalommal, a tárgyulások fontosságának tudatával szemlélik az eseményeket. tylég az olyan provokatív amerikai döntéseke? is, mint hogy az ENSZ szovjet állampolgár alkalmazottai közül 25-öt távozásra, szólítottak fel. A szovjet fővárosban inkább a genfi tárgyalásokon előterjesztett új amerikai javaslatokat elemzik: mennyiben jelezhetnek Washington részéről mégoly csekély megegyezési szándékot akár a hadászati fegyverek, akár az úgynevezett eurorakéták dolgában. 0 Miért vált Franciaország a terrorizmus új célpontjává? Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy Franciaország, pontosabban annak új kormánya valóban a terrorizmus új célpontja. A páratlan kegyetlenséggel támadó terroristák Párizsban szinte páratlan pontossággal hajtják végre gyilkos merényié- . teiket: egyszer a kormányfő és párizsi polgármester, Jaques Chirac politikai fellegvárában, a városházán, másszor éppen a rendőrség központjában. A jobboldal márciusi győzelme óta a Szajna partján bizonyos fokig átértékelődött az ország közel-keleti politikája, amelyet korábban az arab ügy iránti nagyobb megértés jellemzett. Az utóbbi időben közeledés mutatkozott Franciaország és Izrael között, úgymond a terrorizmus ellen, de valójában Líbiával szemben Párizs felsorakozott Washington mellé, a libanoni válságban szintén módosult a franciák által vállalt szerep. Persze, éppen ebben az utóbbi kérdésben a párizsi magatartást az a szomorú tény is befolyásolta, hogy Libanonban egyre-másra raboltak el és tartottak fogva túszul franciákat. Az új kormány kezdettől fogva erélyes rendszabályokat hirdetett meg a terrorizmus visszaszorítása címén. A francia földön hagyományos bánásmódot az idegen politikai menekültekdolgában felváltották olyan intézkedések, mint a baszkok ismételt kiadása a spanyol hatóságoknak, arabok sorozatos kiutasítása, irániak felelősségre vonása. Különösen Pasqua belügyminiszter helyezte kilátásba a kemény kéz politikájának alkalmazását. A hatalmon levők épp azt vetették az előző, szocialista párti kormány szemére, hogy túl liberális volt a gyanús külföldiekkel szemben, s hogy terroristák ügyében is inkább csak alkudozott. Párizs mostani keménysége a francia közvélemény nagy részének helyeslésével találkozik, hiszen a vak és kegyetlen terrortámadások általános felháborodást váltottak ki. A Le Pen nevével fémjelzett szélsőjobboldali mozgalom az idegengyűlölet új hullámának elindításával is fenyegetőzik. A baloldal a Jelek szerint nem tud tárgyalási lehetőségekre utalni, hiszen a gyermekek és aszszonyok gyilkosaival ki merne-tudna alkuba bocsátkozni? 0 Kibővül-e a GATT? Jövőre lesz 40 esztendős a bonyolult elnevezésű nemzetközi gazdasági szervezet, a GATT. Ez tulajdonképpen többoldalú megállapodás a nemzetközi' kereskedelem szabályairól, amely a tagállamok vámtarifáinak egyeztetését, kereskedelmi politikájuk összehangolását írta elő. Ha komolyan veszik, akkor a GATT valóban rendkívül fontos eszköz a világkereskedelem harmonikus fejlesztésében. Időről időre a GATT tagjai tárgyalásokat folytatnak a vámok csökkentéséről. A legismertebb volt ezek közül az 1963-ban Kennedynek, az USA akkori elnökének kezdeményezésére létrejött „Kennedy-forduló". Napjainkban is szükséges lenne egy újabb „forduló", s ahogyan a magyar küldöttség vezetője, Veress Péter külkereskedelmi miniszter az uruguayi Punta del Estében, a GATT miniszteri értekezletén kifejtette: az egyre erősödő protekcionizmus viszszaszorftásának, az exportfeltételek megkönnyítésének egyetlen reális útja egy újabb GATT-forduló megindítása. Punta del Este minden bizonnyal úgy vonul be a GATT történetébe, hogy itt vetődött fel először konkrétan mind a kínai, mind a szovjet csatlakozás lehetősége. A kínaiak korábbi GATT-tagságukat felújítani szeretnék, a Szovjetunió, amely eddig nem volt a GATT-nak aláírója, előbb megfigyelőként kívánna részt venni a tárgyalásokban. A szovjet jelentkezést elsőnek az USA utasította el, a miniszteri értekezleten a Közös Piac képviselője ugyanezt az álláspontot képviselte. A nyugati ellenérv: a szovjet külkereskedelem nehezen illeszkedhetne a GATT soraiban többségben levő tőkés országok gazdasági rendjéhez. A szovjet gazdaság méretei is aggasztják a nyugatiakat, mondván, hogy csatlakozása esetén csak éleződnének a GATTon belüli ellentétek. Ezekre a nézeteltérésekre Punta del Este vitái külön is rávilágítottak. Jellemző, hogy az USA is, Franciaország is fenyegetőzni kezdett: hátat fordít a GATT-nak, ha azon belül a maga különleges kívánságait nem veszik figyelembe. Pálfy József A Juhász Gyula Művelődési Központban SZABAS-VARRAS tanfolyam Indul kezdők részére. szeptember 24-én délután S órakor Részvételi díj: 500 Ft. Tanfolyamvezetö: Dr. Endrödl Andorné. Jelentkezni a helyszínen. Nem a munkahelyhez, beosztáshoz, hanem a munkához való jogot ismeri el az alkotmány Ezért, ne a munkahelyhez való ragaszkodást becsüljük meg. hanem a teljesítményt, mégpedig anyagi és erkölcsi értelemben egyaránt. Csak igv valósulhat meg a racionális munkaerő-gazdálkodás, különben felborulnak az értékrendek, mert a keresetek továbbra sem tükrözik a végzett munkát. Ot évvel ezelőtt hangzottak el e szavak egy szegedi pártaktívaülésen, ahol ismertették a városi párt-végrehajtóbizottság akkori megállapításait a munkaerőgazdálkodás tapasztalatairól, feladatairól. Azóta is — különösen a gazdálkodás külső feltételrendszerének változása, s belső okok miatt — gyakran esik szó a termelés feltételei között az emberi tényezőkről, a munkaerő- és a foglalkoztatáspolitika időszerű kérdéseiről. Ha vizsgáljuk a gazdálkodás, a gazdaságirányítás változásának hatásait, a munka- és az üzemszervezés, az anyagi ösztönzés, a munkafegyelem helyzetét, sohasem hagyjuk figyelmen kívül az embert. Nem, mert az eszközökben tárgyiasult holt munkát az eleven munkaerő hozza mozgásba, és teremt új értéket. A munkaügy, mint a gazdálkodás szerves része, befolyásolója és következmenye is a gazdasági-társadalmi folyamatoknak. Ilyen értelemben a munkaerővel való gazdálkodás politikai kérdés is. Ezért tűzte a közelmúltban is ülésének napirendjére a városi párt-végrehajtóbizottság a munkaerő-gazdálkodás helyzetének vizsgálatát. Ismét összegezte a foglalkoztatásban meglévő és várható feszültségeket, a Jelentkező új tendenciákat. Napjainkban, de holnap méginkább, a munkaerő-állomány szakmai foglalkozási, ágazati stb. szerkezetének alakulása Szegeden is újszerű feladatok elé állítják nemcsak a vállalatokat, szövetkezeteket, intézményeket, hanem a területi, állami, szakszervezeti és más érdekvédelmi szervezeteket is. Gondoljunk csak arra, hogy a város lakossága tovább nő, a demográfiai hullámhegy éveiben született fiatalok munkaképessé válnak, s elhelyezkedésre várnak. A vállalatokat pedig létszámcsökkentésre készteti a gazdasági érdekeltség, s érezteti majd hatását az alacsony- hatékonyságú veszteséges egységek felszámolásáról hozott rendelet várható hatása. Megállapította a többi között a párt-végrehajtóbizottság, hogy a város lakossága a VI. ötéves terv időszakában 7900 fővel gyarapodott, s ez a tendencia folytatódik. A munkaképes korú népesség aránya növekedett, miközben csökkent az aktív keresőké. Ebben szerepe volt annak, hogy nőtt a tanulók, s mérséklődött a naponként ingázók, a nyugdíjkorhatáron túl foglalkoztatottak száma. Szeged foglalkoztatási szerkezetét a könnyűipar magas, a mezőgazdaság alacsony aránya, s a nők magas foglalkoztatási színvonala jellemzi. A város munkaerőhelyzetére jellemző, hogy különösen az iparban, építőiparban, a szállításban és hírközlésben, valamint a kereskedelemben tapasztalható munkaerő-kereslet. Nőtt az első alkalommal munkába lépők, a szünidei, az alkalmi munkát, bedolgozást, mellékfoglalkozást, s a munkát kereső nyugdijasok száma. Gondot jelentett a városban a megváltozott munkaképességűek és az egy műszakos, könnyű, fizikai munkát, részmunkaidős foglalkozást kereső nők elhelyezkedése. A munkaerő-gazdálkodásban Szegeden is figyelemre méltó a demográfiai csere, azaz, a nyugdíjazás miatt kilépők ifjúsági utánpótlása. Nem okozott gondot a pályakezdők számára a munkahelykínálat, hiszen a nyugdíjba vonulók száma meghaladta a munkába lépő fiatalokét. Például az elmúlt évben 2400 fiatal részére 2680 munkahelyet ajánlottak. Mégis volt feszültség, mert a munkát vállalók szakmai képesítése. felkészülése nem volt szinkronban a felajánlott munkakörökkel. A jövőben várhatóan nő a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók száma. Mivel állandóan csökken Szegeden az irodai munkakörök száma, mind nehezebb a gimnáziumi érettségivel rendelkezők elhelyezése. A vízügyi, az erdészeti és a művészeti szakközépiskolákban végzettek esetében pedig a túlképzés okozott túlkínálatot. Viszont, nagy volt az igény a szakmunkások iránt. Lényegesen több munkahely várta a szakmunkásokat, különösen a lakatos, esztergályos, kőműves szakmában, és az egészségügyi munkakörökben. Az utóbbiban tovább nő a munkaerő-kereslet, ha felépül az új klinika, az egészségügyi gyermekotthon, a SZOT-gyógyüdülő. Nemcsak az ilyen és ehhez hasonló jelenségek érzékeltetik, hogy ma Szegeden egymás mellett létezik munkaerőhiány és munkaerő-felesleg. A vállalatok többsége növekvő gazdasági feladataikat, még mindig többnyire a létszám emelésével kivánják megoldani, bár jól tudják: a munkaerőforrás alakulása Szegeden ma már sem mennyiségben, sem szerkezetében