Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 18. Közös közlemény (Folytatás az 1. oldalról.) kongresszusán elfogadott ha­tározatok vérehajtásáról, Magyarország külpolitikai törekvéseiről. A kétoldalú kapcsolatok áttekintese során megelege­déssel állapították meg. hogy a két ország kölcsönös elő­nyökön alapuló együttműkö­dése a legkülönbözőbb terű­leteken eredményesen fejlő­dik. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és az Arab Újjászületés Szocialista Pártja közötti kapcsolatok jól szolgálják a magyar és a szír nép barát­ságát, a társadalmi hala­dásért vívott közös harcuk erősítését. Kifejezték készsé­güket a párt- és államközi kapcsolatok további fejlesz­tésére, az érvényes együtt­működési megállapodások alapján. Kiemelték, hogy Losonczi Pál szíriai látogatása, a két ország között fennálló ma­gas szintű politikai kapcso­latok hozzájárulnak a két ország és nép baráti kapcso­latainak erősítéséhez, az együttműködés új lehetősé­geinek feltárásához. Kedve­ző a légkör a kölcsönösen előnyös együttműködés fej­lesztésére a gazdasági. ke­reskedelmi, műszaki-tudo­mányos és kulturális terüle­teken egyaránt. A felek aláírták a Magyar —Szíriai Gazdasági Együtt­működési Vegyes Bizottság III. ülésének jegyzőkönyvét, az 19R7-re és 1988-ra szóló árucsere-forgalmi jegyzö­könyvet, a műszaki-tudomá­nyos együttműködési egyez­mény 1988—88. évi munka­programját.. Ugyancsak sor került konzuli egyezmény, tájékoztatási együttműkö­dési egyezmény, valamint az egyetemi és főiskolai diplo­mák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás aláírásá­ra. A két elnök vélemenyt cse­rélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangot adtak aggodalmuknak a nemzetközi feszültség élezö­dese miatt, amelyet a szélső­séges imperialista körök erö­ipolitikája a fegyverkezesi verseny fokozásával és an­nak a világűrre való kiter­jesztésével idéz elő. Rámu­tattak, hogy a fegyverkezési hajsza megállítása, a fegy­verkezési verseny minőségi­leg magasabb szintre történő emelésének megakadályo­zása érdekében szükség van a világ valamennyi békesze­rető erejének összefogására. Hangsúlyozták, hogy or­szágaik támogatják a lesze­relésre, az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetésére, a világűr mililarizálásának megakadályozására, a tö­megpusztító fegyverek megsemmisítésére irányuló szovjet javaslatokat. Nagyra értékeltek a Szov­jetuniónak, a szocialista kö­zösség országainak erőfeszi­teseit, amelyek a kelet— nyugati párbeszéd folytatá­sát, az európai földrész és a világ biztonságának megszi­lárdítását szolgálják. Hang­súlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO-tagországaihoz inté­zett júniusi budapesti felhí­vása az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésére je­lentős kezdeményezés, amelynek megvalósítása nagymértékben erősítené az európai földrész és a világ békéjét. Elítélték az amerikai—iz­raeli különutas részmeg­egyezesek politikáját, min­den olyan próbálkozást — különösen a legutóbbi izrae­li lépeseket bizonyos arab országok irányába —. ame­lyek azt célozzák, hogy to­vább folytassák a Camp David-i megállapodás folya­matát, kiélezzék az arab or­szágok ellentéteit, s csapást mérjenek a palesztinügyre. Támogatásukról biztosí­tották a fezi arab csúcsérte­kezlet határozatát. A két el­nök áttekintette a Golan­fennsikon megszállt szír te­rületen kialakult helyzetet. Elitélték Izrael beavatkozá­sát Libanon belügyeibe, a libanoni területek megszál­lását. és követelték az izrae­li csapatok azonnali es felté­tel nélküli kivonását az or­szág területéről. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok Líbia ellen végrehaj­tott fegyveres támadásával kapcsolatban hangsúlyoz­ták, hogy ez az agresszív lé­pés nyíltan sérti az ENSZ alapokmányát, fenyegeti a földközi-tengeri térség és a világ békéjét, biztonságát. Országaik szolidaritásáról és támogatásáról biztosítot­ták az.újgyarmatosítás, a fa­ji megkülönböztetés felszá­molásáért az afrikai földré­szen folytatott küzdelmet. Elengedhetetlennek tartják Namíbia megszállásának azonnali megszüntetését. Hangoztatták országaik el­tökéltséget. hogy folytatják erőfeszítéseiket az Egyesült Nemzetek Szervezete haté­konyságának növelésére, a világbéke megőrzése, a né­pek biztonságának erősítése, a nemzetközi együttműködés előmozdítása érdekében, az ENSZ alapokmányának tisz­teletben tartása alapján. Losonczi Pál Kádár János, az MSZMP főtitkára és a sa­ját nevében hivatalos, bará­ti látogatásra hívta meg Hafez Asszadot, a Szíriai Arab Köztársaság elnökét, az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja főtitkárát, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Jaruzelski Kínába látogat O Peking (MTI) Wojciech Jaruzelski. a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Nép­köztársaság Államtanácsá­nak elnöke szeptember vé­gén a kínai kormány meg­hívására munkalátogatást tesz Kínában — jelentette be szerdán a kínai külügymi­nisztérium szóvivője. A szó­vivő kérdésre válaszolva kö­zölte. hogy az államközi kapcsolatok mindig jók vol­tak a Kínai Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint nem az a fontos, hogy a lengyel veze­tőt ki hívta meg Kínába, ha­nem magának a látogatás­nak a ténye. A szóvivő egyúttal pozití­van értékelte Nyikolaj Tali­zin első szovjet miniszter­elnök-helyettes pekingi láto­gatását, es a folytatott tár­gyalásokat. Aláhúzta, hogy a kínai és a szovjet fél első­sorban a kétoldalú gazdasá­gi kapcsolatok kiterjesztésé­ről cserélt véleményt Mind­két fel felvetett új javaslato­kat, terveket és elképzelese­ket a gazdasági, a műszaki és a tudományos együttmű­ködés továbbfejlesztésére, de ezek a javaslatok és ter­vek további megvitatást és tan u 1 mán yoz ás t i gé nyel nek mindkét fél szakértői és szervezetei részéről — tette hozzá. A szóvivő elmondta még, hogy Dániel Ortega nicara­guai köztársasági elnök pe­kingi látogatása, az aláírt megállapodások, a Kína ál­tal Nicaraguának nyújtandó 20 millió dolláros hitel, új távlatokat nyitnak a két or­szág baráti kapcsolatai és együttműködése fejlesztésé­ben. Kína — tette hozzá — nem nyújt katonai támoga­tást a nicaraguai kormány­nak. Szeptember 22 — 24. EGK-KGST párbeszéd 0 Brüsszel (MTI) Szeptember 22—24-én Genf­ben tájékozódó megbeszélés­re ülnek össze az EGK és a KGST szakértői szintű kép­viselői, hogy megvitassák a két gazdasági tömörülés pár­beszédének módjait. — kö­zölték szerdán EGK-forrá­sok. Ez lesz. hat év után az első megbc.szelés közöttük az 1980-ban megszakadt tár­gyalások után. A párbeszéd folytatását a KGST kezde­menyezte az elmúlt év­ben. A párbeszéd célja a brüsszeli főbizottság illeté­kesei szerint az. hogy az elvezessen a két szervezet között hivatalos diplomá­ciai kapcsolatok megterem­téséhez. Az ÉGK azzal a feltétellel járult hozzá a KGST-vei kialakítandó együtműködéshez és a pár­beszédhez, hogy azzal egy időben javulnak az intéz­ményes kapcsolatok az EGK és a KGST tagországai között is, kétoldalú kap­csolatok és megállapodások formájában. Népünk atomfegyvermentes Európában szeretne élni Várkonyi Péter találkozott az OBT képviselőivel Az Országos Béketanács vezetésével a magyar béke­mozgalom is csatlakozott az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév világ­programjához, s ebben az időszakban az akciókat a békeévi célok jegyében szer­vezték. A békeév során újó­lag bebizonyosodott — mondotta Barabás Miklós.— hogy a kormányok a társa­dalmi mozgalmakkal és szervezetekkel együttműköd­ve, jelentős eredményeket érhetnek el a béke megőr­zésében. A magyar békemoz­galomban tevékenykedő ak­tivisták megelégedéssel és örömmel tapasztalták, hogy az ENSZ is egyre nagyobb figyelmet szentel a „népi diplomáciában" rejlő erők­nek. az önállóan tevékeny­kedő társadalmi mozgal­maknak. A főtitkár beszámolt ar­ról, hogy az Országos Bé­ketanács az ENSZ-nek a bé­kével. a leszereléssel és a fejlődéssel foglalkozó prog­ramjaihoz is csatlakozik. Az együttműködés konkrét kér­déseiről nemrég megállapo­dás is született az ENSZ főtitkárhelyettesével, aki a magyar békemozgalom meghívására látogatott a közelmúltban hazánkba. A nemzetközi békeév ma­gyar programja tovább nö­velte idehaza a békemozga­lom közéleti súlyát, és élénk nemzetközi figyelmet is kel­tett. Az „őrizzük a békét!" elnevezéssel meghirdetett békenépszavazás során száz­ezrek írták alá a békemoz­Várkonyi Péter kül­ügyminiszter szerdán a Külügyminisztériumban találkozott az Országos Béketanácsnak a ma­gyar békemozgalom kü­lönböző rétegeit, szak­mai és világnézeti cso­portjait képviselő tag­jaival. Az F.NSZ-köz­gyülés 41. ülésszakára készülő külügyminisz­tert Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára tájékoztatta a mozgalom eredményei­ről és törekvéseiről. galom állásfoglalás-terveze­tét. Az Országos Béketanács képviselői kérték Várkonyi Pétert, tájékoztassa az ENSZ ülésszakát arról, hogy a magyar nép — kormányá­nak politikája által is kife­jezett — békevágya cselek­vésre sarkalló erő. A béke­népszavazás eredménye is jelzi, hogy népünk atom-, biológiai és vegyi fegyve­rektől mentes Európában szeretne élni, tiltakozik az űrfegyverkezés minden for­mája ellen, és követeli az atomfegyver-kísérletek azon­nali beszüntetését. Ezek a célok áthatják a békemoz­galom őszi akcióit is. Az Országos Béketanács nevében átnyújtottak a kül­ügyminiszternek egy doku­mentumalbumot. amely be­mutatja a magyar nép bé­ketörekvéseit, a békenép­szavazás eredményét és a mozgalom békeévi munká­ját. Arra kérték a minisz­tert, hogy juttassa el az ENSZ vezetőihez az albu­mot, mint a nemzetközi bé­keév sikeréért és a további békeévek ' reményében foly­tatott magyar tevékenység dokumentumát. Várkonyi Péter az album átvétele után tájékoztatta az OBT képviselőit az ENSZ közgyűlése előtt álló felada­tokról, az ülésszak napi­rendjén szereplő legfonto­sabb kérdésekkel kapcsola­tos 'magyar álláspontról. Kiemelte a tíz szocialista ország nevében tett, egy át­fogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésére irányuló kezdeményezést. A külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ tevékenységének, és meggyőződése, hogy a világszervezet pozitív szere­pet játszhat a világbéke magóvását, a nemzetközi helyzet javítását és az álla­mok közötti sokoldalú, szé­les körű együttműködés elő­mozdítását szolgáló erőfe­szítésekben. Várkonyi Péter szólt ar­ról. hogy az ülésszakon részt vevő magyar delegáció konstruktív szellemben ke­zeli a felmerülő kérdéseket. Lehetőségeivel összhangban, azon munkálkodik, hogy a megoldásra váró problémá­kat valamennyi fél számára elfogadható módon, az érde­kek kölcsönös tiszteletben tartásával rendezzék. Kiutasítás Cl Washington (UPI) Az amerikai kormány ki­utasította az Egyesült Álla­mokból a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviseletének 25 munkatársát — közölte szerdán Washingtonban Bemard Kalb külügyi szó­vivő. A kiutasított szovjet dip­lomaták névsorát Vernon Walters amerikai ENSZ­nagykövet szerdán átadta a szovjet képviseletnek. Az érintetteknek, október else­jéig kell elhagyniuk az Egyesült Államok területét. Kalb az amerikai döntést a New York-i szovjet ENSZ­képviselet állítólagos túlzott létszámával indokolta. RADIRTEIEX RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAK Az ENSZ közgyűlése szer­dán megszakította előző nap megnyitott 41. rendes ülés­szakát, és háromnapos rend­kívüli ülésszakot kezdett, hogy megvitassa Namibia ügyét. TANÁCSKOZÁS BERLINBEN A beszámoló megvitatásá­val folytatta munkáját szer­dán Berlinben a XI. szak­szervezeti világkongresszus. A délutáni ülésen szólalt fel Bányaszerencsétlenség Dél-Afrikában Cl Johannesburg (AP) Megrázó hírek érkeztek a keddi dél-afrikai bányasze­rencsétlenségről. H í rü gy n ők ­ségek nem hivatalos forrá­sokra hivatkozva jelenlel­ték, hogy legalább 200 bá­nyász vesztette életét a Jo­hannesburgtól száz kilomé­terre keletre fekvő Kinross aranybányában. A bányában kedden he­gesztés közben tűz ütött ki. Bár a tüzet eloltották, mér­gező füst keletkezett. Mint­egy 300 bányász rekedt a mélyben. Egyes források szerint valószínűleg vala­mennyien meghalták. A legutóbbi súlyos bánya­szerencsétlenség Dél-Afri­kában 1978 decemberében volt. Akkor 41 bányász halt meg. Korábban, 1960-ban egy Johannesburg közeieben fekvő tárnában 437 bányász vesztette életét, Lengyelország Amnesztia és normalizáció Szeptember 15-től nincse­nek úgynevezett politikai foglyok Lengyelországban. Az ország nemzeti ünnepén meghirdetett amnesztia ér­vényét kiterjesztve a len­gyel vezetés úgy döntött, hogy mindenkit szabadon engednek, akit állam- vagy közrendellenes vétségekért ítéltek el, vagy aki ezért elő­zetes letartóztatásban volt. A Hazafias Nemzeti Újjá­születési Mozgalom javasla­tára hozott intézkedés újabb bizonyítéka annak, hogy az ország vezetése őszintén munkálkodik az 1981-ben meghirdetett nemzeti köz­megegyezés programjának megvalósításán. Azt a kö­vetkezetes szándékot jelzi, amely mindenkinek esélyt kíván adni az újrakezdésre, korábbi döntésének felül­vizsgálatára és arra, hogy megszabadulhasson annak kényszerű következményei­től. Az amnesztia mostani kiterjesztése tényleges esé­lyeket ad azoknak, akik ed­dig még nem találták meg a visszautat a normális élet­be. Nem gesztus. Csak ak­kor válik azzá. ha a most utoljára szabaduló 225 sze­mély nem tud, vagy nem akar élni a lehetőséggel. Varsóban ezzel is számol­nak, de úgy ítélik meg, hogy az ország belpolitikai hely­zete, az egyre nyugodtabb közhangulat, a normalizáció folyamatában eddig elért si­kerek lehetővé teszik a pró­bára bocsátást. Ez az újabb humánus in­tézkedés kétségtelenül a ko­rábbinál is kedvezőbb lég­kört teremthet a politikai párbeszéd folytatásához. Ezt Látszik alátámasztani a len­gyel püspöki kar sajtóirodá­jának nyilatkozata, amely megállapítja: „A lengyel püspöki kar megelégedéssel fogadta a hírt az összes po­litikai fogoly szabadon bo­csátásáról. Csak remélni le­het — folytatódik a nyilat­kozat, hogy új lehetőségek nyílnak meg a tényleges közmegegyezés előtt, amely nélkül leheletlen kivezetni hazánkat a második világ­háború utáni történetének legmélyebb válságából. A katolikus egyház elismerés­sel fogadja az amnesztia ki­teljesedését, és reméli, hogy a jövőben a különböző világ­nézetű lengyel állampolgá­rok az eddiginél kedvezőbb körülmények között fejthe­tik ki aktivitásukat hazájuk javára." A döntés kedvező belpoli­tikai visszhangja mellett Varsóban arra is számíta­nak, hogy azok a nyugati körök, amelyek eddig sem­mibe vették a pozitív és a normalizáció felé mutató té­nyeket, mégis fokozatosan változtatnak ellenséges poli­tikájukon. Ennek kisebb-na­gyobb jeleit már most is ér­zékelni lehet. Természetesen Lengyelországban nem vár­ják, hogy a gazdasági és po­litikai szankciókat alkalma­zó és az ország belügyeibe beavatkozni próbáló nyuga­ti országok, mindenekelőtt az Egyesült Államok egy csapásra változtat viszonyán Lengyelországgal. Azzal azonban joggal számolnak, hogy felülkerekedik a rea­lizmus és a józan ész, hiszen bebizonyosodott: a lengye­lek a legválságosabb pilla­natban is képesek voltak megőrizni szuverenitásukat, és az ország eleget tett szö­vetségesi kötelezettségeinek. Innen már csak egy, nem is nagy lépést kell tenni annak megérteséhez, hogy ez a jö­vőben meg inkább így lesz. Zsebesi Zsolt Gáspár Sándor, a SZOT el­nöké. RÉSZVÉTTAVIRAT Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Pham Van Dongnak, a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa elnö­kének az országát ért, je­lentős emberáldozatokat is követelő súlyos természeti katasztrófa miatt. A LÉGI ELLENŐRZÉSRŐL Az amerikai kormányzat kész megvitatni a katonai csapatmozdulaloknak leve­•göböl történő ellenőrzésére vonatkozó szovjet javasla­tot — közölte szerdán Larry Speakes, a Fehér Ház szó­vivője. A javaslatot a Szov­jetunió a 33 európai és két észak-amerikai ország rész­vételével folyó stockholmi konferencián terjesztette be. ROBBANTÁSOS MERÉNYLET PÁRIZSBAN Ujabb pokolgépes me­rényletet hajtottak végre szerdán Párizsban: délután fél hatkor nagy erejű rob­banás történt a Montpar­nasse-negyedben, a Tati áruházban. A legelső jelen­tések szerint a robbantás­nak ót halálos áldozata, és tóbb mint hatvan sebesültje — köztük tizenhat súlyos sé­rültje — van Félő, hogy az áldozatok száma még nö­vekedni fog. Tíz nap alatt ez volt az ötödik robbantás Párizsban. VRANITZKY FOGADTA SZŰRÖS MÁTYÁST Franz Vranitzky, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja szerdán fogadta Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnökét, aki ausztriai hivatalos láto­gatásán megbeszéléseket folytat a kormány, a par­lament es a politikai pártok vezetőivel. A találkozón jelen volt Nagy János, bécsi magyar nagykövet. »

Next

/
Thumbnails
Contents