Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

Csütörtök, 1986. szeptember 18. Bányászlakásépítési akció A hetedik ötéves tervidőszakban korábban megkezdett bányászlakás-építési akció folytatásaként újabb 8 ezer lakast építenek állami támogatassal hazánk bányavidékein. Az öt év alatt 2,6 milliárd forintot kapnak erre a célra a bányavállalatok. A bányászok az új akcióban az eddiginél elönyősebb jeltételek között jutnak az új otthonokhoz. A lakásvásárlási, illetve -építési állami támogatás lakásonként a korábbi 100 ezerről 200 ezerforintra emelkedett. Ezt az összeget a vállalatok saját erőforrásaikból még kiegészíthetik. A támogatás fontos feltétele, hogy az arra igényt tartó dolgozó 10 évre szóló munkaszerződést kössön a vállalattal. A pénzt ugyanis 10 évre felfüggesztett kölcsön formájában kapják a bányászok, amit a 10. év után — amennyiben továbbra is a vállalatnál dolgoznak — nem kell visszafizetniük. Aszalják a szilvát, almát Zala megye göcseji tájegységében, különösen Kustánszeg környékén régi hagyományai vannak a gyümölcs házi feldolgozásának. Évtizedekkel ezelőtt még népélelmezési cikknek számított az aszalt alma, körte és szilva, amit télen megfőzve fogyasztottak. A szilva ilyen fajta feldolgozásával ma is soKam* foglalkoznak. Az idén ezekbeit; a napokban gyújtottak be^fl göcseji házi aszalókban. Tassá tűz fölött tizedére zsugorodik a szilva. Az aszalványt a Zalai Zöldért , vásárolja meg: idén ötven tonna szárított szilvára kötött szerződést a termelökkel, s az áru nagyobb részét nyugat-európai országokba szállítja. Sok év elteltével idén újból aszalnak hámozatlan almagerezdet a göcseji portákon. A házi kertekben termett vegyes alma így magas áron értékesül. Az aszaltalma-gerezdet szintén a zöldért vásárolja, és ugyancsak exportra. (MTI) Küldöttközgyűlésre készül az MTESZ Országos megbeszélés Szentesen A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tegnap, szerdán, Szentesen rendezte meg az országos intézőbizottsági elnökök és titkárok tanácskozását. Ezen részt vett Fock Jenő, az MTESZ elnöke, valamint Bartha László, a megyei pártbizottság titkára is. Az október 18-án sorra kerülő tisztújító küldöttközgyűlés előtt ülésező fórum összefoglalta a szövetség elmúlt öt évben végzett munkáját, és tanácskozott a további feladatokról. Tóth János, az MTESZ főtitkára a közgyűlés előkészületeiről, feladatairól adott tájékoztatást, kiemelve a városi szervezetekben folytatott szakmai és társadalmi munka fontosságát. A fötiBkár utalt arra, hogy az elmúlt esztendők is igazolják, a helyi döntések, nagyszabású tervek Imeghozatal előtt számítanak az MTESZszervezetekben dolgozó szakemberek tudására, hozzáértő tanácsaira. Az októberi közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap a műszaki fejlesztési tevékenység meggyorsítása, a reálértelmiség kezdeményezőkészségének további erősítése. Az alkotómunka feltételeinek javítása megkívánja a társadalmi értékrendben meglevő — a műszaki szakemberek viszonylag alacsony anyagi és erkölcsi elismerésében jelentkező — torzulások fokozatos felszámolását. Gazdasági gondjaink megoldásában a jövőben meg nagyobb szerep hárul a műszaki fejlődést segítő, előrevivő értelmiségiekre. Éppen ezért a szövetség a következő ötéves cselekvési programjában még nagyobb szerepet szán a műszaki, agrár és természettudományos szakembereknek, mérnököknek. A szentesi tanácskozás része volt annak a rendezvénysorozatnak, amely az MTESZ XIV. küldöttközgyűlésének eredményes előkészítéséért zajlott az elmúlt hónapokban. A jelenlevő városi intézőbizottságok elnökei és titkárai a beszámoló után hozzászólásaikkal, ötleteikkel egészítették ki azt a határozati javaslatot, amelyet elfogadásra terjesztenek majd elő az októberi közgyűlésen. A vendégeknek a tanácskozás mellett arra is jutott ideje, hogy délelőtt a házigazda vetőmag vállalat kutatóállomásával ismerkedjenek. A program végén pedig ellátogattak a Kontakta szentesi gyárába. Ibolya lába lyek vezető képviselői. Miként elmondották, éppen két évtizeddel ezelőtt zajlott le az első ilyen jellegű rendezvénysorozat, azzal Vihar után Károkat térit a Hungária Biztosító Viharral mutatkozott be az „újszülött", alig háromhónapos Hungária Biztosítónak az elemi kár. Mint ismeretes, augusztus 19-én Csongrád megye déli részén átvonult és pusztított a szélvihar, és az azt követő felhőszakadás rombolt mindent. ami útjában állt. A Hungária Csongrád megyei igazgatóságán. Szegeden, a Vár utca 1. szám alatt tájékoztattak, hogy a hozzájuk tartozó állami vállalatok közül 36 károsodott. Tudni kell: ez 60 telephelyet érint. 'A? megyei igazgatóság műszaki szakértői a vihart követően azonnal megkezdték a károk felmérését. Az eltelt idő óta megközelítően pontos kárösszeget meg is állapítottak. Elmondható, hogy a Hungáriával — rövid idő alatt — kialakult jó kapcsolat révén a biztosítottak elégedettek. A vállalatok végezhetik a mészetesen csak a helyreállítás után válik ismertté. Több helyen jelentős volt az üvegkár is, de azt az eddigi biztosítás alapján nem fizethetik ki. Jobbító szándékkal, felkészült erre a Hungária: a jövőben a gazdálkodó szervek mindenféle biztosítási igényét kielégíti. Rendelkezik máris azokkal a biztosítási módozatokkal, amelyek a mostani gazdálkodási rendszerben, nélkülözhetetlenek a vállalatok részére. Szegeden a legnagyobb kárt a szalámigyár és húskombinát szenvedte. Az öszszeg meghaladja az egymilliót. Meg kell említeni a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot is. Ez a cég 900 ezer forint kárt szenvedett az orkán erejű széltől. A baj nem jár egyedül. Ez utóbbi cég dunaföldvári kenderfonó gyárában jelentős tűzkár is keletkezett. Ez a becslések szerint 6 millióba kerül a Hungária Biztohelyreállítást saját vagy ide- sitónak. Újdonság? Érdekesgen kivitelezővel. A kárt minden esetben — érthetően, számla alapján — térítik. A pontos kárösszeg terTájékoztató Budapesti Művészeti Hetek Az idén is gazdag ^ prog- a céllal, hogy a művészeti ram várja áz érdeklődőket évad' kezdetén a különböző a Budapesti Művészeti He- művészeti alkotóműhelyek teken, amelyet szeptember segítségével képviselje és 25. és november 2. között bemutassa a magyar szellerendeznek meg. A sorozat- mi élet legjelentősebb áramról szerdán a Fészek Mű- latait. Az immár hagyomávészklubban tájékoztatták a nyos őszi kulturális seregsajtó képviselőit a rendező szemle eseményei ma már szervek: a Fővárosi Tanács, átfogó képet adnak a főváa Budapesti Szabadtéri Szín- ros kulturális életéről, szempadok és Művészeti Hetek léltetik a különböző müvéIgazgatósága, a kulturális szeti ágak fejlődését, eredintézmények és alkotóműhe- ményeit, és bepillantást nyújtanak a megyék, illetve más országok művészetébe is. A szervezőg az idén is arra törekedtek, hogy élvonalbeli hazai művészeket, egy ü t tesek el s ze re|>el tessenek, és olyan külföldi művészeket hívjanak meg, akiket a magyar közönség szívesen lát viszont, illetve, hogy megismertessék az érdeklődőket a kortárs művészet jeles alkotásaival, azok megteremtőivel. Hangsúlyozták, hogy a jövőben a Budapesti Művészeti Hetek immár két évtizede kialakult kulturális regisztráló szerepét megőrizve. szeretnék a művészeti élet „elhanyagolt" területeit is a közönség elé tárni, támogatni, s ezzel a magyar kulturális és szellemi élet egészét kívánják tükröztetni. Ennek érdekében életre hívják a Budapesti Szabadtéri Színpadok és Művészeti Hetek Igazgatósága mellett működő művészeti tanácsot, amely művészeti alkotókat tömörítve határozná meg az elkövetkezendő kulturális seregszemlék koncepcióját, segítene a programok kialakításában, megszervezésében, s új kezdeményezések, ötletek megvalósításával is gazr dagítaná azokat. A Budapesti Művészeti Hetek, és egyben a Budapesti Zenei Hetek nyitánya szeptember 25-én a Budapest Kongresszusi Központban a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje lesz. ség? "A várostól távoli kárt is .a szegedi szakemberek mérték fel. A. S. Az ördög vasárnap délután se alszik. Ibolya családja a battonyai földön dolgozott, vízért kellett mennie, át egy ciroktáblán. Állítólag nem akart elmenni, kérte ne küldjék, mert hátha baj lesz. A cirok magas és sűrű, nem hallott semmit, ő így mondja, a cirokvágó gép kezelője pedig nem látta — így jutott a Szegedi Idegsebészeti Klinikára. Időbe telt ugyan, amig mentő mehetett érte, Orosházára vitte, ott megnézték, fölhívták a szegedi klinikát tudja-e vállalni. Persze, vállalta. Nem ez a klinika volt ugyan ügyeletes, de ilyen műtétet mindenki nem tud elvégezni. Mire a mentő ideért, „bemosakodva" várták az orvosok és a teljes asszisztencia. Hazulról hívták be valamennyit. Ibolya lábat ugyanis úgy elvágta a gép, hátul kicsi bőrlebeny tartotta csak össze. * Rémülettel és jóleső érzéssel vegyesen hallgattuk annak idején, hogy Pécsen valakinek a karját varrták vissza, nemrég Győrből jött hasonló hír. Hogyne érdekelne bennünket, ha Szegeden a lábát varrták vissza Ibolyának. Akkor is. ha korábban már hallottunk csodás kézvisszavarrásokról uijak sikeres visszaülteiéséről. A világért se akarnánk különbséget tenni a kétféle műtét nehézségi foka között — mint ahogy akármelyik másik műtéttel sem szabad összevetnünk, — de adózzunk elismeréssel azoknak, akik végigcsinálták a műtétet. Úgy látszik, eredménnyel. Simonka János Aurél és Varga Endre operálta. Román Györgyné volt a műtős és Horváth Györgyi altatta. illetve ébresztette föl a műtét végén. Illene még fölsorolnunk a többit is. de spórolnunk kell a betűvel, hogy magát az esetet részletesebben leírhassuk. Simonka János Aurél az utólagos kalauzunk. * Délután kettőkor történt a haiese» öt óra után már Szegeden volt, és körülbelül fél 6-kor már aludt a szerencsétlenül járt leány a műtőasztalon. Fél 8 körül Indult meg a vérkeringés a lábában, bűre kipirosodott, izmai átmelegedtek. A részletek után is érdeklődtünk, természetesen. — Amikor már alszik a b«teg, megtisztítjuk a sérült véatagot. a sebet fertőtlenítjük. steril leoedökkel körülhatároljuk. ujabb fertőtlenítés következik, a roncsolt szövetdarabokat eltávolít iuk. a beszorult cirokszálakat és cirokmagokat is kiszedjük, a csontokat öszszeillesztjük. lemezzel rögzítjük. és megkeressük a verőereket. Kettpt összevarrtunk belőlük — és a visszereket is —, ekkor indult, meg a vérkeringés a bal láb alsó harmadában is. — Trombózis nem fenyeget ilyenkor? — A verőerekel mindig átmossuk az összeillesztés előtt, hoav vérrög véletlenül sem mehessen tovább. Végzetes lehetne. Mikroszkóp alatt varrjuk össze az ereket. . . — Géppel? — Volt időszak. amikor csodálatosan működő érvarró gépekkel voltak tele az újságok, de nem váltak be Mindig kézzel, a hajszálnál is vékonyabb „cérnával". A hailítóinakat kerestük meg utána, még finomabb fonallal varrjuk össze őket. aztán a feszítőinakat, az idegeket és végül az izombőnyéket. — Elsorolni is sok. Az idegrostot például hogyan? — Egyik legnehezebb feladat még most is. Az Ideg olyan, mint a kábel. A postás szerelő beül az akna száiába, és a kismillió vezetéket űgv köti össze, fekete! a feketével, sárga a sárgával találkozzon A mi Ibolya, a sikeres műtét után ideg-kábelünkben nincsenek ilyen elhatárolódó vonalak, de annál rosszabbul működik, minél kevésbé találjuk el a legjobban megközelítő pontosságot. Amióta mikroszkóppal dolgozhatunk, jobban sikerül. — Illetlen kérdés, mert eleven ember szerencsétlenségéről van szó, de hadd tegyük föl mégis: mibe kerül? — Rettenetesen sokba. Ha csak a fonalakat számoli nánk össze, akkor se érnénk a végére. Egy mikroszkóp ára 2 millió körül. Ne számoljuk össze. egy baleset úgyse fizethető ki forintokkal. Könnyebben mondanám, ha nem operáltam volna magam is. de meg se kerülhetem: megszállottság. őszinte segíteni akarás nélkül ilyet megcsinálni nálunk még ma s c lehetne. Néhány eszközünk ára öt év alatt megduplázódott, időközben a betegek száma is kétszerese lett, a ráfordítható keret viszont nagyjából maradt: érdemes tovább folytatni? — Tehát ne adjunk föl olyan hirdetést, hogy hozza a lábát a hóna alatt, mi visszavarrjuk? — Suinos se a személyi, se a tárgyi föltételek nincsenek meg hozzá, az óriási kockázatról meg ne is beszéljünk. Intsünk inkább mindenkit, jobban vigyázzon magára. Tudja mekkora szerencse kellett hozzá, hogy időben (még így is időben!) beérkezhetett hozzánk. Ha nem sikerül úgy haladnunk, hogy hat órán belül újra megindulhasson a vérkeringés, az összes igyekezet hiábavaló lett volna. Ha helikopter szállíthatná a hasonlóan súlyos betegeket, mennyivel egyszerűbb lenne! — Pedig Szeged hajdani távlati fejlesztési tervében szerepelt már a helikoptertér. Sajnos elvitte a válság. Rettenetesen kellene. Naponta szinte, nem is egy alkalommal csak. És az egyébként is kevés baleseti sebész között mindössze hárman rendelkezünk olyan gyakorlattal, akik hasonló bajokban a siker reményében, operálni képesek. — Kiss Gyula tartozik meg^ ide —, tehát ez is irtózatosan kevés. Korunk, sajnos, ontja a súlyos baleseteket. — Miben reménykedhet Ibolya? — Visszafelé vagyunk kénytelenek számolni. Ha nem marad csonk, ha nem kell művégtag ha járni is tud, ha netán észre se veszik később, hogy eltörött — mi reménykedünk. Korai még jósolnunk, de talán nem hiába állt csatasorba a klinika egyetlen beteg megmentéséért. Az a szerencse, az ördög mellett az orvosok se aludtak hétfő hajnalig. Utána kezdődött a napi munkájuk. Horváth Dezső Kisalföld Öntözési mérleg Befejeződött az öntözési idény a Kisalföldön. Ebben az esztendőben minden eddiginél nagyobb terület, együttesen 25 ezer hektár kapott átlagosan 150 milliméternyinek megfelelő csapadékot. A Rába folyóból és a Mosoni-Dunából 18 millió köbméter öntözővizet emeltek ki. Hasonló mennyiségű öntözővíz jutott a szomjas földekre tobb mint ezer csőkútból. Az öntözött területek jó termést adtak. Elsősorban a cukorrépát és a lucernát, a zöldségféléket és a burgonyát öntözték, de juttattak mesterséges csapadékot a vetőmagnak termelt kukoricának, az aprómagvaknak. a réteknek, legelöknek is. A Hanság déli részén 6200 hektárnyi erdő is kapott a nyáron 100 milliméternyi mesterséges csapadékot. Tanácskozott a mórahalmi pártbizottság Tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága. A testület tagjai szóbeli kiegészítést hallhattak Szúcs Istvánnétól, a pártbizottság titkárától az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok időarányos végrehajtásáról. A jelentést követő vitá ban felszólalt Farkas Ferenc, Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet, Fődi Imre, Pusztamé/gesi Rizling Szakszövetkezet, Ábrahám Vince, a Rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet pártvezetöségének titkára, Szaniszló József, a megyei pártbizottság munkatársa I *