Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

Csütörtök, 1986. szeptember 18. Bányászlakás­építési akció A hetedik ötéves tervidő­szakban korábban megkez­dett bányászlakás-építési ak­ció folytatásaként újabb 8 ezer lakast építenek állami támogatassal hazánk bánya­vidékein. Az öt év alatt 2,6 milliárd forintot kapnak er­re a célra a bányavállalatok. A bányászok az új akció­ban az eddiginél elönyősebb jeltételek között jutnak az új otthonokhoz. A lakásvá­sárlási, illetve -építési álla­mi támogatás lakásonként a korábbi 100 ezerről 200 ezer­forintra emelkedett. Ezt az összeget a vállalatok saját erőforrásaikból még kiegé­szíthetik. A támogatás fon­tos feltétele, hogy az arra igényt tartó dolgozó 10 évre szóló munkaszerződést kös­sön a vállalattal. A pénzt ugyanis 10 évre felfüggesz­tett kölcsön formájában kap­ják a bányászok, amit a 10. év után — amennyiben to­vábbra is a vállalatnál dol­goznak — nem kell vissza­fizetniük. Aszalják a szilvát, almát Zala megye göcseji táj­egységében, különösen Kus­tánszeg környékén régi ha­gyományai vannak a gyü­mölcs házi feldolgozásának. Évtizedekkel ezelőtt még népélelmezési cikknek szá­mított az aszalt alma, körte és szilva, amit télen meg­főzve fogyasztottak. A szilva ilyen fajta feldolgozásával ma is soKam* foglalkoznak. Az idén ezekbeit; a napok­ban gyújtottak be^fl göcseji házi aszalókban. Tassá tűz fölött tizedére zsugorodik a szilva. Az aszalványt a Za­lai Zöldért , vásárolja meg: idén ötven tonna szárított szilvára kötött szerződést a termelökkel, s az áru na­gyobb részét nyugat-európai országokba szállítja. Sok év elteltével idén új­ból aszalnak hámozatlan al­magerezdet a göcseji portá­kon. A házi kertekben ter­mett vegyes alma így magas áron értékesül. Az aszaltal­ma-gerezdet szintén a zöl­dért vásárolja, és ugyancsak exportra. (MTI) Küldöttközgyűlésre készül az MTESZ Országos megbeszélés Szentesen A Műszaki és Természet­tudományi Egyesületek Szö­vetsége tegnap, szerdán, Szentesen rendezte meg az országos intézőbizottsági el­nökök és titkárok tanácsko­zását. Ezen részt vett Fock Jenő, az MTESZ elnöke, va­lamint Bartha László, a megyei pártbizottság titká­ra is. Az október 18-án sor­ra kerülő tisztújító küldött­közgyűlés előtt ülésező fó­rum összefoglalta a szövet­ség elmúlt öt évben végzett munkáját, és tanácskozott a további feladatokról. Tóth János, az MTESZ főtitkára a közgyűlés előké­születeiről, feladatairól adott tájékoztatást, kiemelve a városi szervezetekben foly­tatott szakmai és társadalmi munka fontosságát. A fötiB­kár utalt arra, hogy az el­múlt esztendők is igazolják, a helyi döntések, nagysza­bású tervek Imeghozatal előtt számítanak az MTESZ­szervezetekben dolgozó szak­emberek tudására, hozzáér­tő tanácsaira. Az októberi közgyűlés elé terjesztendő határozati ja­vaslatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap a műszaki fejlesztési tevé­kenység meggyorsítása, a reálértelmiség kezdeménye­zőkészségének további erő­sítése. Az alkotómunka fel­tételeinek javítása megkí­vánja a társadalmi érték­rendben meglevő — a mű­szaki szakemberek viszony­lag alacsony anyagi és er­kölcsi elismerésében jelent­kező — torzulások fokozatos felszámolását. Gazdasági gondjaink meg­oldásában a jövőben meg nagyobb szerep hárul a műszaki fejlődést segítő, előrevivő értelmiségiekre. Éppen ezért a szövetség a következő ötéves cselekvési programjában még nagyobb szerepet szán a műszaki, agrár és természettudomá­nyos szakembereknek, mér­nököknek. A szentesi tanácskozás ré­sze volt annak a rendez­vénysorozatnak, amely az MTESZ XIV. küldöttköz­gyűlésének eredményes elő­készítéséért zajlott az el­múlt hónapokban. A jelen­levő városi intézőbizottsá­gok elnökei és titkárai a be­számoló után hozzászólása­ikkal, ötleteikkel egészítet­ték ki azt a határozati ja­vaslatot, amelyet elfogadás­ra terjesztenek majd elő az októberi közgyűlésen. A vendégeknek a tanács­kozás mellett arra is jutott ideje, hogy délelőtt a házi­gazda vetőmag vállalat ku­tatóállomásával ismerkedje­nek. A program végén pe­dig ellátogattak a Kontak­ta szentesi gyárába. Ibolya lába lyek vezető képviselői. Miként elmondották, ép­pen két évtizeddel ezelőtt zajlott le az első ilyen jelle­gű rendezvénysorozat, azzal Vihar után Károkat térit a Hungária Biztosító Viharral mutatkozott be az „újszülött", alig három­hónapos Hungária Biztosító­nak az elemi kár. Mint is­meretes, augusztus 19-én Csongrád megye déli részén átvonult és pusztított a szél­vihar, és az azt követő fel­hőszakadás rombolt min­dent. ami útjában állt. A Hungária Csongrád megyei igazgatóságán. Szegeden, a Vár utca 1. szám alatt tá­jékoztattak, hogy a hozzá­juk tartozó állami vállala­tok közül 36 károsodott. Tudni kell: ez 60 telephelyet érint. 'A? megyei igazgatóság műszaki szakértői a vihart követően azonnal megkezd­ték a károk felmérését. Az eltelt idő óta megközelítően pontos kárösszeget meg is állapítottak. Elmondható, hogy a Hungáriával — rö­vid idő alatt — kialakult jó kapcsolat révén a biztosí­tottak elégedettek. A vállalatok végezhetik a mészetesen csak a helyreál­lítás után válik ismertté. Több helyen jelentős volt az üvegkár is, de azt az ed­digi biztosítás alapján nem fizethetik ki. Jobbító szán­dékkal, felkészült erre a Hungária: a jövőben a gaz­dálkodó szervek mindenféle biztosítási igényét kielégíti. Rendelkezik máris azokkal a biztosítási módozatokkal, amelyek a mostani gazdál­kodási rendszerben, nélkü­lözhetetlenek a vállalatok részére. Szegeden a legnagyobb kárt a szalámigyár és hús­kombinát szenvedte. Az ösz­szeg meghaladja az egymil­liót. Meg kell említeni a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatot is. Ez a cég 900 ezer forint kárt szenvedett az orkán erejű széltől. A baj nem jár egyedül. Ez utóbbi cég dunaföldvári kenderfonó gyárában jelen­tős tűzkár is keletkezett. Ez a becslések szerint 6 millió­ba kerül a Hungária Bizto­helyreállítást saját vagy ide- sitónak. Újdonság? Érdekes­gen kivitelezővel. A kárt minden esetben — érthető­en, számla alapján — térí­tik. A pontos kárösszeg ter­Tájékoztató Budapesti Művészeti Hetek Az idén is gazdag ^ prog- a céllal, hogy a művészeti ram várja áz érdeklődőket évad' kezdetén a különböző a Budapesti Művészeti He- művészeti alkotóműhelyek teken, amelyet szeptember segítségével képviselje és 25. és november 2. között bemutassa a magyar szelle­rendeznek meg. A sorozat- mi élet legjelentősebb áram­ról szerdán a Fészek Mű- latait. Az immár hagyomá­vészklubban tájékoztatták a nyos őszi kulturális sereg­sajtó képviselőit a rendező szemle eseményei ma már szervek: a Fővárosi Tanács, átfogó képet adnak a fővá­a Budapesti Szabadtéri Szín- ros kulturális életéről, szem­padok és Művészeti Hetek léltetik a különböző müvé­Igazgatósága, a kulturális szeti ágak fejlődését, ered­intézmények és alkotóműhe- ményeit, és bepillantást nyújtanak a megyék, illet­ve más országok művészeté­be is. A szervezőg az idén is arra törekedtek, hogy él­vonalbeli hazai művészeket, egy ü t tesek el s ze re|>el tesse­nek, és olyan külföldi mű­vészeket hívjanak meg, aki­ket a magyar közönség szí­vesen lát viszont, illetve, hogy megismertessék az ér­deklődőket a kortárs művé­szet jeles alkotásaival, azok megteremtőivel. Hangsúlyozták, hogy a jö­vőben a Budapesti Művé­szeti Hetek immár két év­tizede kialakult kulturális regisztráló szerepét megőriz­ve. szeretnék a művészeti élet „elhanyagolt" területeit is a közönség elé tárni, tá­mogatni, s ezzel a magyar kulturális és szellemi élet egészét kívánják tükröztet­ni. Ennek érdekében életre hívják a Budapesti Szabad­téri Színpadok és Művészeti Hetek Igazgatósága mellett működő művészeti tanácsot, amely művészeti alkotókat tömörítve határozná meg az elkövetkezendő kulturális seregszemlék koncepcióját, segítene a programok kiala­kításában, megszervezésében, s új kezdeményezések, ötle­tek megvalósításával is gazr dagítaná azokat. A Budapesti Művészeti Hetek, és egyben a Buda­pesti Zenei Hetek nyitánya szeptember 25-én a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban a Magyar Állami Hang­versenyzenekar koncertje lesz. ség? "A várostól távoli kárt is .a szegedi szakemberek mérték fel. A. S. Az ördög vasárnap dél­után se alszik. Ibolya csa­ládja a battonyai földön dolgozott, vízért kellett mennie, át egy ciroktáblán. Állítólag nem akart elmen­ni, kérte ne küldjék, mert hátha baj lesz. A cirok magas és sűrű, nem hallott semmit, ő így mondja, a ci­rokvágó gép kezelője pedig nem látta — így jutott a Szegedi Idegsebészeti Klini­kára. Időbe telt ugyan, amig mentő mehetett érte, Orosházára vitte, ott meg­nézték, fölhívták a szegedi klinikát tudja-e vállalni. Persze, vállalta. Nem ez a klinika volt ugyan ügye­letes, de ilyen műtétet min­denki nem tud elvégezni. Mire a mentő ideért, „be­mosakodva" várták az or­vosok és a teljes assziszten­cia. Hazulról hívták be va­lamennyit. Ibolya lábat ugyanis úgy elvágta a gép, hátul kicsi bőrlebeny tar­totta csak össze. * Rémülettel és jóleső érzés­sel vegyesen hallgattuk an­nak idején, hogy Pécsen valakinek a karját varrták vissza, nemrég Győrből jött hasonló hír. Hogyne érde­kelne bennünket, ha Szege­den a lábát varrták vissza Ibolyának. Akkor is. ha korábban már hallottunk csodás kézvisszavarrásokról uijak sikeres visszaülteiésé­ről. A világért se akarnánk különbséget tenni a kétféle műtét nehézségi foka kö­zött — mint ahogy akárme­lyik másik műtéttel sem szabad összevetnünk, — de adózzunk elismeréssel azok­nak, akik végigcsinálták a műtétet. Úgy látszik, ered­ménnyel. Simonka János Aurél és Varga Endre operálta. Ro­mán Györgyné volt a műtős és Horváth Györgyi altat­ta. illetve ébresztette föl a műtét végén. Illene még fölsorolnunk a többit is. de spórolnunk kell a betűvel, hogy magát az esetet rész­letesebben leírhassuk. Si­monka János Aurél az utó­lagos kalauzunk. * Délután kettőkor történt a haiese» öt óra után már Szegeden volt, és körülbe­lül fél 6-kor már aludt a szerencsétlenül járt leány a műtőasztalon. Fél 8 körül Indult meg a vérkeringés a lábában, bűre kipirosodott, izmai átmelegedtek. A rész­letek után is érdeklődtünk, természetesen. — Amikor már alszik a b«teg, megtisztítjuk a sérült véatagot. a sebet fertőtle­nítjük. steril leoedökkel kö­rülhatároljuk. ujabb fertőt­lenítés következik, a ron­csolt szövetdarabokat eltá­volít iuk. a beszorult cirok­szálakat és cirokmagokat is kiszedjük, a csontokat ösz­szeillesztjük. lemezzel rög­zítjük. és megkeressük a verőereket. Kettpt összevarr­tunk belőlük — és a vissz­ereket is —, ekkor indult, meg a vérkeringés a bal láb alsó harmadában is. — Trombózis nem fenye­get ilyenkor? — A verőerekel mindig átmossuk az összeillesztés előtt, hoav vérrög véletlenül sem mehessen tovább. Vég­zetes lehetne. Mikroszkóp alatt varrjuk össze az ere­ket. . . — Géppel? — Volt időszak. amikor csodálatosan működő ér­varró gépekkel voltak tele az újságok, de nem váltak be Mindig kézzel, a hajszálnál is vékonyabb „cérnával". A hailítóinakat kerestük meg utána, még finomabb fonal­lal varrjuk össze őket. aztán a feszítőinakat, az idege­ket és végül az izombőnyé­ket. — Elsorolni is sok. Az idegrostot például hogyan? — Egyik legnehezebb fel­adat még most is. Az Ideg olyan, mint a kábel. A pos­tás szerelő beül az akna száiába, és a kismillió ve­zetéket űgv köti össze, feke­te! a feketével, sárga a sár­gával találkozzon A mi Ibolya, a sikeres műtét után ideg-kábelünkben nincsenek ilyen elhatárolódó vonalak, de annál rosszabbul műkö­dik, minél kevésbé találjuk el a legjobban megközelítő pontosságot. Amióta mik­roszkóppal dolgozhatunk, jobban sikerül. — Illetlen kérdés, mert eleven ember szerencsétlen­ségéről van szó, de hadd tegyük föl mégis: mibe ke­rül? — Rettenetesen sokba. Ha csak a fonalakat számoli nánk össze, akkor se ér­nénk a végére. Egy mik­roszkóp ára 2 millió körül. Ne számoljuk össze. egy baleset úgyse fizethető ki forintokkal. Könnyebben mondanám, ha nem ope­ráltam volna magam is. de meg se kerülhetem: meg­szállottság. őszinte segíteni akarás nélkül ilyet megcsi­nálni nálunk még ma s c lehetne. Néhány eszközünk ára öt év alatt megduplázó­dott, időközben a betegek száma is kétszerese lett, a ráfordítható keret viszont nagyjából maradt: érdemes tovább folytatni? — Tehát ne adjunk föl olyan hirdetést, hogy hoz­za a lábát a hóna alatt, mi visszavarrjuk? — Suinos se a személyi, se a tárgyi föltételek nin­csenek meg hozzá, az óriási kockázatról meg ne is be­széljünk. Intsünk inkább mindenkit, jobban vigyáz­zon magára. Tudja mekkora szerencse kellett hozzá, hogy időben (még így is időben!) beérkezhetett hozzánk. Ha nem sikerül úgy haladnunk, hogy hat órán belül újra megindulhasson a vérkerin­gés, az összes igyekezet hiá­bavaló lett volna. Ha heli­kopter szállíthatná a ha­sonlóan súlyos betegeket, mennyivel egyszerűbb len­ne! — Pedig Szeged hajdani távlati fejlesztési tervében szerepelt már a helikopter­tér. Sajnos elvitte a válság. Rettenetesen kellene. Na­ponta szinte, nem is egy al­kalommal csak. És az egyébként is kevés baleseti sebész között mindössze hárman rendelkezünk olyan gyakorlattal, akik hasonló bajokban a siker reményé­ben, operálni képesek. — Kiss Gyula tartozik meg^ ide —, tehát ez is irtózatosan kevés. Korunk, sajnos, ont­ja a súlyos baleseteket. — Miben reménykedhet Ibolya? — Visszafelé vagyunk kénytelenek számolni. Ha nem marad csonk, ha nem kell művégtag ha járni is tud, ha netán észre se ve­szik később, hogy eltörött — mi reménykedünk. Korai még jósolnunk, de talán nem hiába állt csatasorba a kli­nika egyetlen beteg meg­mentéséért. Az a szerencse, az ördög mellett az orvosok se alud­tak hétfő hajnalig. Utána kezdődött a napi munká­juk. Horváth Dezső Kisalföld Öntözési mérleg Befejeződött az öntözési idény a Kisalföldön. Ebben az esztendőben minden ed­diginél nagyobb terület, együttesen 25 ezer hektár kapott átlagosan 150 milli­méternyinek megfelelő csa­padékot. A Rába folyóból és a Mosoni-Dunából 18 millió köbméter öntözővizet emel­tek ki. Hasonló mennyiségű öntözővíz jutott a szomjas földekre tobb mint ezer cső­kútból. Az öntözött területek jó termést adtak. Elsősorban a cukorrépát és a lucernát, a zöldségfélé­ket és a burgonyát öntözték, de juttattak mesterséges csapadékot a vetőmagnak termelt kukoricának, az ap­rómagvaknak. a réteknek, legelöknek is. A Hanság déli részén 6200 hektárnyi erdő is kapott a nyáron 100 milliméternyi mesterséges csapadékot. Tanácskozott a mórahalmi pártbizottság Tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsá­ga. A testület tagjai szóbeli kiegészítést hallhattak Szúcs Istvánnétól, a pártbizottság titkárától az 1986. évi gaz­daságpolitikai feladatok idő­arányos végrehajtásáról. A jelentést követő vitá ban felszólalt Farkas Ferenc, Mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet, Fődi Imre, Pusztamé/gesi Rizling Szak­szövetkezet, Ábrahám Vince, a Rúzsai Népszabadság Ter­melőszövetkezet pártvezetö­ségének titkára, Szaniszló József, a megyei pártbizott­ság munkatársa I *

Next

/
Thumbnails
Contents