Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

Kedd, 1986. szeptember 16, Ma kezdődik az ENSZ­közgyíílés 41. ülésszaka 0 New York (MTI) Ma, kedden nyílik meg az ENSZ köz­gyűlésének 41. ülésszaka, amelynek a rendszercsen visszatérő témakörök mel­lett a világszervezet súlyos pénzügyi gondjával is szembe kell néznie. Az ülés­szakon döntenek arról is, ki töltse be az ENSZ főtitkári posztját az elkövetkező, öt évben. A közgyűlés megnyitására több állam-­és kormányfő érkezik az ENSZ székhe­lyére: Ronald Reagan amerikai elnök, Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek állam­fője; Róbert Mugabe zimbabwei kor­mányfő, az el nem kötelezettek mozgal­mának elnöke; Denis Sassou-Nguesso, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, az Af­rikai Egységszervezet elnöke; Dániel Or­tega nicaraguai és MigueV de la Madrid mexikói elnók, Jacques Chirac francia kormányfő. Az ülésszakon mintegy 120 külügyminiszter is jelen lesz, köztük a szovjet és az'amerikai diplomácia veze­tője. Eduárd Sevardnadze és George Shultz a tervek szerint találkozót tart New Yorkban. Az őszi ülésszak rendszerint december 16-ig tart, de a pénzügyi nehézségek mi­att Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtit­kár javasolta, hogy az idén három héttel rövidítsék meg munkájának idejét. A világszervezet pénzügyi gondjainak egyik oka, hogy számos tagállam késle­kedik hozzájárulásának befizetésével. A legérzékenyebb veszteséget a költségve­tés egynegyedét fedező Egyesült Államok okozta, a befizetések egy részének vissza­tartásával. Washingtonban ezt az ENSZ „Amerika-ellenes elfogultságával", vala­mint „pénznyelő" bürokráciájával indo­kolják. Az amerikai kongresszus a kor­mány szándékánál is nagyobb mérvű csökkentést szorgalmaz, s ha érvényesíti akaratát, az amerikai hozzájárulás a kor­mány által elképzelt 20 százalék helyett az ÉNSZ költségvetésének 10 százalékát sem tenné ki. Losonczi Pál Szíriában (Folytatás az 1. oldalról.) programban való részvételé- röviden szólt a magyaror­ről — hangsúlyozta. A szí- szági szocialista építésről, elmúlt evek során számos te- riaj e]nök birálta az ameri- A szocialista országok leg­ruletre kiterjedő együtt- Raj patikát, amely mind- főbb külpolitikai törekvése működés bontakozott ki az ezzei párhuzamosan külön- az atomháború veszélyének antiimperialista politikát a)kuba próbálja belevonni elhárítása, a béke megőrzé­folytató arab ország es Ma- az arab rendszereket. A kő- se és a nemzetközi bizton­gyarorszag között. Vonatko- ze]_keleti k zik ez az MSZMP és a dásának az Baath párt kapcsolataira mány elvejn ^ a Közel_Ke_ éppúgy, mint a kereskedel- k,tr(, vonatkozó ENSZ-hatá­mi, a kulturális egyuttmu- rozatokon kell aiapuinia ­ködösre vagy az ugyancsak mondotta pohárköszöntőjé­egyezményes keretek kozott ben ^^ eInok zajló egyeb iranyu kapcso­lattartásra. Magyarország Losonczi Pál válaszában számára Szíria fontos gaz- megköszönte Háfez Asszad­dasági partner a fejlődő or- nak a meghívást, és kifejez­szágok sorában. te háláját a meleg fogadta­tásért, a vendégszeretetért, amelyben a vezetése zel-keleti konfliktus megöl- ság megszilárdítása, Támo­ENSZ-aLapok- gátjuk a Szovjetunió fegy­verzetkorlátozási, a nukleá­ris és a hagyományos fegy­verek felszámolására, az űr­fegyverkezés megakadályo­zására, a regionális válságok felszámolására irányuló ja­vaslatait. erőfeszítéseit — jelentette ki Losonczi Pál. Losonczi Pál és Háfez Asszad négyszemközti talál­kozójával hétfőn késő dél­után megkezdődtek a hiva­talos magyar—szíriai tár­gyalások. A két vezető megbeszélé­A magyar nép nagyra ér­tékeli azokat az erőfeszité­alatt seket — mondta Losonczi Szíriába érkezett küldöttsé- Pál —. amelyeket Szíria get részesítették. Tolmácsol- tesz az izraeli agresszió kö­ta az MSZMP Központi Bi- vetkezményeinek felszámo­sévei egyidejűleg a magyar zottsaga, az Elnöki Tanács, biztons4gának heljTeállitá. küldöttség a szíriai targya- a kormány és a magyar nép S3i a közel-keleti válság át­lóküldottséggel tanácskozott szívélyes üdvözletét a szíriai fogó. igazságos és tartós az ogyuttmukodes kulonbo- „épnek és vezetőinek, s ki- rendezése érdekében, ző területeiről. A tárgyaláso- jelentette­kon eevezmén veket készite. » A kétoldalú kapcsolatok ­,,Elismeréssel tekintünk ról szólva az Elnöki Tanács eredményeikre, amelyeket az elnöke elégedetten nyugtáz­Arab Újjászületés Szociális- ta a magyar—szíriai együtt­ta Pártja és személy szerint működés eredményes fejlő­Iláfez Asszad elnök úr veze- dését, és megállapította, tésével a szíriai nép az or- hogy ebben meghatározó az az MSZMP PB tagja, az El- szágépítő munkában, hazája MSZMP és az Arab Üjjá­lása, Libanon békéjének és kon egyezményeket készite. nek eiö. * Háfez Asszad szíriai ál­lamfő hétfőn este a damasz­kuszi elnöki palotában dísz­vacsorát adott Losonczi Pál nöki Tanács elnöke tisztele­tére. A díszvacsorán pohár­köszöntök hangzottak el. Háfez Asszad pohárkö­szöntőjében üdvözölte Lo­sonczi Pált, feleségét, és a magyar küldöttség tagjait. Emlékeztetett arra, hogy a magyar államfő első alka­lommal látogat Szíriába, majd kijelentette: a látoga­tás igen fontos esemény a két ország közötti baráti kapcsolatok történetében. A/, elmúlt évekbep tovább szilárdultak és bővültek a két ország kapcsolatai a po­litikai, gazdasági, kulturá­lis, műszaki és tudományos együttműködés területein — állapította meg Háfez Asz­szad, és kifejezte azt a meg­győződését, hogy Losonczi Pál látogatása hozzájárul a kapcsolatok fejlesztéséhez, a szíriai—magyar barátság el­mélyítéséhez. Az elnök nagyra értékelte Magyarország és a többi szocialista ország elvi állás­pontját, a támogatást, amely­ben Szíriának az agresszió és a megszállás ellen, a tér­ségbeli igazságos béke érde­kében folyó harcát részesi­tik. Háfez Asszad bírálta azo­kat az erőket, amelyek meg­fosztották a térséget a béké­től, és uralmi törekvéseik­kel jelenleg is akadályozzák a béke létrejöttét a térség­ben. Háfez Asszad rámuta­tott, hogy Izrael az imperia­lizmus támogatásával arab területeket tart megszállva, az Egyesült Államok straté­giai szövetségre lépett Izra­ellel és megállapodást kö­tött vele a csillagháborús ...J,—1 védelmében és külpolitikai születés Szocialista Pártja törekvéseiben elért." között kialakult jó együtt­Az Elnöki Tanács elnöke működés. Közéleti napló SZŰRÖS MATYAS AUSZTRIÁBAN Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke Fritz Marschnak, az osztrák parlament külügyi bizottsá­ga elnökének meghívására Ausztriába utazott. Szűrös­Mátyás látogatása során megbeszélést folytat az oszt­rák politikai élet vezetőivel. A DOMINIKAI KOMMUNISTA PART KÜLDÖTTSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem­ber 9. és 15. között látoga­tást tett hazánkban a Domi­nikai Kommunista Párt kül­döttsége Narciso Isa Condé főtitkár vezetésével. A dele­gáció tagja volt Jose Riva Tavares, a párt politikai bi­zottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára és Sully Sanneux, a központi bizottság tagja. A küldöttsé­get fogadta Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyet­tese. PARTKÖZI ESZMECSERE Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 8. és 15. között hazánkban tartózkodott Bruce Skilton, az Üj-zélan­di Szocialista Egységpárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke. Az új-zélandi vendég, akit fogadott Gye­nes András, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, megbeszéléseket folytatott Kótai Gézával, a Központi Bizottság tagjával, a külügyi osztály vezetőjével. Az elvtársi, szívélyes légkö­rű megbeszéléseken kifeje­zésre jutott a két párt nézet­azonossága, a megvitatott kérdések széles körét illető­en. EGYHÁZÜGYI TÁRGYALÁSOK Az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökének meghívásá­ra Cao Jinru alelnök vezeté­sével szeptember 9. és 15. kö­zött hazánkban tartózkodott a Kinai Államtanács Egy­házügyi Hivatalának kül­döttsége. A vendégek meg­beszélést folytatták Miklós Imre államtitkárral és tanul­mányozták az állam es az egyházak kapcsolatának ta­pasztalatait. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese hétfőn a Parlamentben fogadta a kinai küldöttséget. A rigai találkozó 1/ ¿tszáznyolcvan tagú amerikai delegáció érkezett Rigába, hogy a szovjet vendéglátókkal megvitassa a kétoldalú kapcsolatok időszerű kér­meginduló párbeszédet, jól tudják, hogy a minap még úgy tűnt, a dialógus meg­torpan, és e szomorú fej­lemény egyik következmé­nyeként a rigai kísérlet is déseit. Ennek a nem akár- elmarad (az amerikai kül­milyen jelentőségű kap- döttség utazását látványo­csolatnak manapság bi- san el is halasztották). Amikor a közeledés amúgy is csikorogva induló, de mégis csak induló gépeze­tébe bekerült az úgyneve­zett Daniloff-ügy homok­szeme, voltak a túlparton, akik azt remélték, és vol­tak ezen a parton, akik zony a szokásosnál is több időszerű kérdése van. A beszélgetők Rigában alig­ha szűkölködnek témában. Bár a reprezentatív ta­lálkozó csak,hétfőn kezdő­dött, nemcsak fontossága és érdekessége, de — bizo­nyos értelemben — jel- attól féltek, hogy a nap­képjellege is figyelmet ér­demel. A külpolitika régi igazsága, hogy vannak események, amelyeknek puszta ténye is kihat a dolgok alakulására, vagy éppen érzékelteti, tükrözi azok alakulásának irányát. A rigai találkozó nemcsak jellegénél, de előzményei­nél, egész történeténél fog­va jellegzetesen ilyen ese­mény. Olyannyira ilyen, hogy — talán, de csak ta­lán — némi túlzással azt mondhatnánk: létrejötte eleve némi reményt ad a legfontosabbra. Arra, hogy mindenféle disszonáns hang (és disszonáns hozzá­állás) ellenére „a karaván halad". Akik csak valamennyire is nyomon követik a sokéves fagy után lassan-nehezen sugaras nyárutón gyors politikai lehűlés követke­zik. Veszélybe került a menetrend, amelynek ré­sze a rigai tanácskozás is. C sütörtökön újabb szov­jet—amerikai tárgya­lás kezdődik Genfben, az­tán New Yorkban talál­kozik a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter, mindez egy-egy lépésnek bizonyulhat a második Gorbacsov—Reagan csúcs­találkozó felé vezető úton. A tét nem kisebb volt, mint az. sikerül-e az el­lendrukkereknek a Dani­loff-ügy ürügyén megtor­pedózniuk mindezt? A válasz Rigában — és hi­tünk szerint nemcsak ott — egyelőre pozitívnak bi­zonyult. Harmat Endre Magyar—NSZK külügyminiszteri megbeszélés Várkonyi Péler kül- vemberben Bécsben kezdődő ügyminiszter hétfőn találko- utóértekezlet jelentőségét, zott és megbeszélést folyta- annak fontosságát, hogy tott Hans-Dietrich Gen- azon a helsinki záróokmány­scherrel, a Német Szövetsé- ban foglaltak kiegyensúlyo­gi Köztársaság külügymi- zott végrehajtását, az euró­niszterével. pai biztonsági és együttmű­A nemzetközi helyzetről ködési folyamat továbbvite­folytatott véleménycsere so- lét előmozdító megállapodá­rán a két külügyminiszter sok szülessenek, különösen a fegyverzetkor- Dr. Várkonyi Péter és látozás kérdéseire, az ezt Hans-Dietrich Genscher előmozdító javasiátokra, egyetértően állapította meg, kezdeményezésekre fordított hogy a Magyar Népköztársa­nagy figyelmet. Egyetértet- ság és a Német Szövetségi tek abban, hogy meg kell Köztársaság kapcsolatai a őrizni a korábban megkö- kölcsönös érdekeknek meg­tött fegyverzetkorlátozási felelően fejlődnek és véle­megállapodásokat. Kifejez- ményt cseréltek az együtt­ték reményüket, hogy a hé- működés további bővítését ten befejeződő stockholmi szolgáló időszerű tennivalók­konferencián sikerül a biz- ról. tonságot és a bizalmat kői- Hans-Dietrich Genscher csönösen erősítő megegye- hétfőn délben elutazott Bu­zést elérni. Aláhúzták a no- dapeströl. Nikolényi István A szegedi színjátszás históriája 8. Mielőtt Vaszy elkerülne az igazgatói posztról (1969. augusztus 1), a prózai tagozat munkáját Sándor János, Komor István, Szász Károly és Angyal Mária neve fémjelzi. A színházból 1969­ben kiválik a zenekar, Vaszyt az önállósult szegedi szimfonikusok élére nevezik ki, de meg­tartja vezető beosztását az operában; a színházi operettek és zenés darabok ellátására újabb zenekart szerveznek, az operákat pedig azóta is, immár szerződéssel, a szimfonikusok játsszák. Lendvai Ferenc igazgatói ténykedése, ha rö­vid időre, régmúlt szép korszakokat idézett föl, amikor jelentős egyéniségek képviselték a pró­zát Néhány „nagy nevet" státusba vett (Nagy Attila. Bitskey Károly), másokat alkalmilag szerződtetett, egy-egy premier sorozatára (Daj­ka Margit, Ajtay Andor, Ráday Imre, Medvecz­ky Ilona). Színre vitték Mórától a Négy apá­nak egy leányát, ősbemutatót tartottak Németh Lászlónak (Az írás ördöge) és a Debrecenből Szegedre települt Mocsár Gábornak (Mindenki városa), helyi szerzőt avatott az Üriszék-premi­er '(Bárdos Pál); a kamaraszínházat viszont, mely utóbb Játékszín néven működött — s ko­rábban Jászai Lászlónak, Demjén Gyöngyvér­nek, Szabó Kálmánnak (Bánk bán!), Koltay Já­nosnak, Kiss Gábornak, Csikós Gábornak, Hő­gye Zsuzsannának, Horsenyi Lászlónak és mások­nak volt kirepítő fészke — átépítés miatt be kellett zárni. Rekonstrukciója igencsak elhúzó­dott, addig természetesen csökkentették a bemu­tatók számát, ellenben új típusú tájolási sziszté­mát vezettek be, 6-10 napokra ruccant ki a társulat vidékre. Az 1971—72-es szezonnak Giricz Mátyás igazgatásával vágott neki a színház. Ifj Ojlaky László, Fogarassy Mária, Máriáss József, Király Ijevente, Körtvélyessy Zsolt nevével találkozni ekkor az expresszionista stílusban fogant elő­adásokon, s a kezdet biztató kilátásokat ígér. Politikus színházat hirdet Giricz, pontosabban politizálót, mely direktebb stílusban akar szólni a mindennapok aktuális kérdéseiről, így nem utolsósorban a hatalomról, a vezetők és veze­tettek viszonyáról: eszerint alakítja a prózatár­sulat műsorát. Görög klasszikusokkal, Euripi­désszel, Szophoklésszel indít (Medea, Antigoné), majd mind erőteljesebben fordul a kortárs drá­ma felé, nemegyszer a szomszédos országokból, hogy kevéssé ismert vagy ritkán játszott alko­tásokkal mondja el véleményét fontos politikai, erkölcsi problémákról. Lunacsarszkij: A felsza­badított Don Quijote, Krleza: Golgota, Peter Hacks: A lobositzi csata, Danek: Negyven gaz­fickó meg egy ma született bárány — a sor, amit Kodály—Balázs Béla: Cinka Pannájával, a Déry-kisregénybő! készült musicaladaptációval, a Képzelt riporttal meg a La Mancha lovag­jával (Nagy Zoltán fölfedezés értékű címszere­pével) erősített föl, miközben Sándor János Dürrenmatt-bemutatót rendez a nagyszínházban (Angyal szállt le Babilonban), s a klubban lét­rehozták a stúdiót is. Itt Peter Weiss: Marat/ Sade drámáját Giricz, Witkiewicz kamarada­rabját, Az anyát — Barta Mária és Csernák Árpád emlékezetes alakításaival —' Sándor Já­nos tartja keresztvíz alá. Hosszas vajúdás után, 1977-ben végre elkészül a kamara épülete, melynek új neve Kisszínház; 363 személyes nézőterével hamarosan a próza egyedüli otthona lesz, amikortól bezárják a nagyszínházát. A Kisszinházat avató premier is Giricz rendezése Az ember tragédiája. Az ope­rához Versényi Ida után új főrendező kerül, Horváth Zoltán, aki Vaszyval akkora fába'vág­ja fejszéjét, mint a Falstaff, címszerepében Gregor Józseffel (Verdi operájának 1979-es, fel­újításakor, az előkészületek során éri Vaszyt a megszépítő művészhalál), vagy 1974-ben Az öreg hölgy látogatása. Mindkettő komoly, országos vissz­hangot váltott ki, sőt az utóbbi nemzetközit, hiszen a premierre eljött a szerző, Gottfried von Einem is. A Móra-regényből készült ope­rájával, az Aranykoporsóval másodszor jelent­kezik 1975-ben helyi szerző, Vántus István (ezeken a deszkákon korábban A három vándo­rát mutatták be) — s ez az Aranykoporsó lesz jelképes búcsúelőadása majd a nagyszínháznak, amelyre 1978 áprilisában lakat kerül, bezárják. Előbb azonban lezajlik az operai őrségváltás: Vaszy nyugdíjba megy, helyét — a szimfoniku­sok, valamint a színházi opera élén — Pál Ta­más veszi át, s mindjárt nagy hatású Mozart­premierrel, a Figaro házasságával mutatkozhat be, még az ószínházban. 1978 őszén távozik Gi­ricz, a színház élére a zeneigazgató Pál Tamás kerül — a prózát egy ideig Léner Péter vezeti (ekkor kötődik a színházhoz Maróti Lajos, aki­től az Egy válás történetét, valamint Kovács Jánossal a címszerepben a Közéletrajzot ősbe­mutatóként játsszák), majd Ruszt József jön tagozatvezetőnek, s egy teljes főiskolai osztályt szerződtet. A kisszínházi premierek közül Bre­san Paraszt-Hamletje, Shelley: A Cenci-ház, valamint O'Neill Utazás az éjszakában című da­rabja kelt országos figyelmet — ez utóbbi Ko­vács Jánossal és Balázsovits Lajos vendégjáté­kával; ám Ruszt nem marad hosszú időre, el­fogadja a zalaegerszegi alakuló színház ajánla­tát, s többen vele tartanak (Fekete Gizi, Rácz Tibor, Egerváry Klára, Szalma Tamás, Nemcsák Károly). A régiekből Mentes József, iKirály Le­vente, Vass Gábor mellé főrendező-tagozatveze­tőnek visszatérő Sándor János új arcokat is­mertet meg a publikummal. Dobos Katiét, Ko­vács Zsoltét, a rövid időre ismét ideszerződött Pap Éváét, Hollai Kálmánét és másokét — de ez már naDiaink krónikája. „ „. (Befejező rész következik.) i *

Next

/
Thumbnails
Contents