Délmagyarország, 1986. szeptember (76. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-16 / 218. szám

8 Csütörtök, 1986. szeptember 23. Mégis becsöngettek Az utóbbi időben sokat hangoztatott tétel, a lakótelepeken sok a gyerek, s ke­vés a tanterem, zsúfoltak az osztályok. A rókusi és a makossházi általános iskolá­ban az idén valamelyest enyhültek a gondok. Két hónap alatt elkészült 4—4 tanterem. Ha most lett rá pénz. hát gyor­san, fel kellett építeni. Hagyományos mó­don ez sehogy sem ment, a Csomiép dol­gozói konténerosztályokat ragasztottak a meglevő épülethez. Az első tanítási nup hajnalán épp hogy befejezték a padló­ragasztást . A kapkodás nem dicsőség, mondhat­nánk, csakhogy itt tényleg váratlan aka­dályt kellett leküzdeni. A vázszerkezetet az Alumíniumszerkezetek Gyárától vár­ták. mikor kiderült, hogy nagyobb és sürgős exportmegrendeléseik^ miatt nem tudnak szállítani, A magyarázkodás nem sokat segített volna. így az. építők saját lakatosüzemükben készítették el a konté­nereket, amit aztán a helyszínen tettek lakhatóvá, határidőre, vagyis az első be­cSörigetésre. Képünkön: a makkosházi új elsősök az új tanteremben. A tanárnő még röstellte a csupasz falakat, de most az olvasás és betűvetés fortélyainak át­adása az előbbvaló. Menetközben a de­koráció. az otthonosság megannyi kelléke» is a helyére kerül majd. Még egyszer a piacáthelyezésről Ki ellene, ki mellette? Mielőtt vég nélküli vitá­vá fajulna a Csillag térről a Retek utcába helyezett piac (KzakszérijW? t^fméloi é.to­szeretnek leszögezni. A do­logban nem konkrétan az áthelyezés tényét érzem iga­zim fontosnak, hanem egy konfliktus rendezésének (nem rendezésének) folya­matát. Emellett persze érdekes szólni azoknak a leveleknek, telefonoknak a lényegéről, melyet legutóbbi, e temábun íródott cikkünk óta kaptam. (Nem a névtelen írásokra gondolok — bár valamit az is jelez.) Fölhívott például Maros­váry Zsolt, aki elmondta: az öntödei KISZ-esek társadal­mi munkában vállaltiak a régi elárusítóhely rendezését, ha oda visszakerülhetne a piac. Salakot terítenének le, elhelyeznék az asztalokat, s így alakítanák a helyet, hogy az árusítás ne zavarja a já­rókelőket. Levelet írt Né­meth Istvdnné is, aki a piac által leginkább veszélyezte­tett ház első emeletén lakik, s tűrhetetlennek tartotta a régi helyzetet. éjszakán­ként és hajnalban vita volt a helyfoglalások miatt. Már három órakor csapkodták a járdához a vödröket. A diny­nyések itt aludtak, italoztak, és szóváltásba keveredtek a Lila akácból jövö részegek­kel" — írja többek kö2ött, s hözzátészi: nyolcvan lakó nevében, fiz a két érintett házbán levő nyolcvan lakást jelenti nyilván. Ebből szúró­próbaszerűen öt helyre csön­gettem be (pontosabban hat. de egy lakásnál egy ifjú hölgy közölte velem: „ilyen­re mi nem érünk rá". — S „orromra" csukta az ajtót). Az öt lakó közül kettő volt teljesen a piac ellen. Czagány Sándomé például azt mond­ta: „El sem tudom monda­ni, mennyi kellemetlensé­günk, bosszúságunk volt. Se éjjelünk, se hajnalunk nem volt, s ha szóltunk, igen dur­va válaszokat kaptunk. Rá­adásul a viszonteladók föl­verték az árakat. Mióta nincs itt a piac, mindenki nyugod­tabb a házban." Tanács lm­réné azt mondta, neki telje­sen mindegy, hol van a piac, úgysem itt vásárolt, viszont áz zavarta, hogy a járdán nem lehetett renctasen közle­kedni. Szoliősi Klára úgy nyilatkozott: őt nem zavarta a piac, bár szemetes volt. Ennek ellenére, amikor meg­keresték a megszüntetés vagy áthelyezés érdekében aláírást gyűjtők, aláirta az ívet. „zaj van bőven piac nélkül is, vi.szolit jó volt, hogy nem kellett messzire menni zöldségért" — mond­ta. Hasonlókat mondott Laszlóffy László is, akit szinten nem zavart a piac lé­te, csak azt sajnálta, hogy a földön árultak a termelők. Ha a Retek utcába kitett asz­talokat itt helyezik cl, sokkal jobb lelt volna — említette —, ezen az ösztönösen leg­jobb helyen kialakult piacon. Tehát a lakót közöli sem egységes a negatív megítélés. Mivel az áthelyezést vagy megszüntetést a lakóterületi bizottság kezdeményezte, s ezek összefogója a - tanács munkaügyi osztálya, megke­restem Farkas Míklósné osz­tályvezetőt is. Elmondta, hogy a lakóterületi bizottság beadványa, s egy 73 aláírás­sal ellátott levél kapcsán ju­tottak el az áthelyezés elha­tározásáig. Ennek legfonto­sabb indoka a lakók zavará­sa, s a forgalom akadályozá­sa mellett az Volt, hogy a pi­ac kinőtte uz adott területet, Sokféle véleményt lehetne meg felsorakoztatni. Példá­ul a Csillag téri ABC vezető­jéét is. aki érthetően örül, hogy nem kell a szomszédbe­li konkurenciával megküz­deni, s úgy nyilatkozott: „En az egészséges piaci verseny híve vagyok, de ez nem az volt." Ha ezt meg is kérdő­jelezem, ismét megemlítem: a lényeg számomra az volt, hogy egy konfliktust nem igazán demokratikus módon rendeztek. „Hogy lehetett volna ezt még demokratiku­sabban? — kérdezte tőlem Réti Csabáné, a kereskedel­mi osztály vezetője. — A la­kóterületi bizottságban ta­nácstagok, népfront- és pért­aktivisták vannak, kit hívott volna még meg?" Az áruso­kat — válaszoltam. „Ez, el­sődlegesen a lakók ügye véit" ~ mondta; válaszom miatt kicsit emelt hangon. — „Megtehettük volna, hogy egy. tollvonással megszüntet­jük, az egészei, s akkor me­hetnek árulni, ahova akar­nak. De mi inkább kijelöl­tünk egy másik helyet, s asz­talokat tettünk ki." Vélemények ütköztetése, több ember meghallgatása után is úgy vélem, működ­hetett volna a legcélszerűbb helyen, a Csillag téren a pi­ac. Meglehet, a jelenlegi fü­ves területből — uram bo­csit' —• kicsit le kellett volna csípni, s az árusuknak olyan felügyeletet kellett Volna gyakorolni önmaguk felett, ami a zajongókat, veszeke­dökel kiszűri. De a legfon­tosabb: az áthelyezést a la­kók, vásárlók, árusok, rész­vételével, fórumon kellett volna megvitatni. Tudom, ez ma még nehéz. Tudom, a szélsőségek ne­hezen tolerálják egymást. Balogh Tamás Színesebb, érdekesebb program Budapesten hétfőn — a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házában — sajtótá­jékoztatót ' tartott Szabó Egon vezérőrnagy, a Ma­gyar Néphadsereg agitációs és propaganda csoportfőnö­ke, politikai, főcsoportfő­nök-helyettes arról a prog­ramról, amely a szeptember 29-i Fegyveres Erők Napjá­hoz kapcsolódik. Á program gazdagabb, színesebb és érdekesebb lesz, mint a korábbi eszten­dőkben volt. Ehhez hozzá­járul hogy a naptár adta lehetőség is szinte kínálta a többnapos, változatos ren­dezvénysorozat megszerve­zését. Ugyanis szeptember 2í)-e hétfőre esik, így már a megelőző hétvégén megkez­dődhetnek az események. A különböző alakulatoknál, katonai Intézeteknél ünne­pi állománygyűlést tartanak; ezek sorában Székesfehér­váron a szárazföldi sereg­test parancsnoksága megala­kulásának 25. évfordulóját ünnepli, s ez alkalomból csapatzászlót kap. Szeptem­ber 27-én az augusztusban bevonult hallgatói és sor­állományú katonafialíllnk alapkiképzését követően ün­nepélyes esküt tesznek. Több helyőrségben nyil­vános, összevont katonai eskütételre kerül sor; így Hódmezővásárhelyen, Tatán Cegléden, Veszprémben és Kaposvárott már folynak az előkészületek, hogy az újoncok százai nyilvánosan mondhassák el az eskü szö­vegét. Budapesten is lesz nyilvános katonai eskütétel: a Városligetnél a Dózsa György úton a BM Határ­őrség, a dunai flottilla, az öraluVulat és meg három néphadseregi egység több mint 20110, a fővárosban szolgálatot teljesítő újonca fog felsorakozni. Az eskütételeket vala­mennyi helyszínen lakta­n.vulátogatások és bemuta­tók követik. Budapesten a Városligeti Petőfi Csarnok­ban és környékén egész na­pos rendezvénysorozat lesz. Szabadtéren és sátrakban várják majd az. érdeklődő­ket. például hadltecnlkai eszközök, egyenruhák be­mutatójára. Gondoskodnak az. odalátogatók ellátásáról is: a • helyszínen, tábori konyhákban főzik a gulyást, s lángost, pogácsát sütnek. A Petőfi Csarnok színpadán kulturális műsorral fogad­ják a közönséget, majd ugyanitt „Fórum" lesz, amelyen a BM Határőrség, a Budapesti Itendőrfökapl­lányság. a Munkásőrség és u Honvédelmi Minisztérium vezetői válaszolnak a fegy­veres erők és testületek éle­tével kapcsolatos kérdések­re. Fedett göngyölegraktár A jellem mint érték Az úszó-világbajnokság idején megilletődött szü­lőket vallatott a kamera meg a riporter: milyen élet­út is vezetett a fiú aranyérméig. A kemény munkát ecsetelő papa egyszer csak bevallotta, hogv bizony, volt idő, amikor a srác föl akarta adni, elege volt a haj­nali kelesekből, a kemény edzésekből. S akkor jott az n jó pillanatban elcsattant atyai pofon, amely ki­tartásra, következetességre kényszeritette az ígéretes tehetségű gyereket. Nem tudunk róla, hogy Polgárék két lányára zú­poroztak-e nyaklevesek a sakktábla előtt. • Annyi azonban bizonyos, hogy édesapjuk megtalálta a mód­ját, miként lehet — bizonyára, áldozatok árán is — összpontosítani minden erőt egy bizonyos cél elérésé­re. Nem tűrhetett lazaságot, tengö-tengő időfecsérlést Temesvári Andrea édesapja sem, aki az edzői jóta­nacsok teljesítése mellett nyilván megkövetelte a szi­gorú napirendet, a pontosságot, az elszántságot is. Sorolhatnánk a példákat, hogy hány, de hány te­hetséges gyerekből lett művész, kutató, egv szakma kiváló mestere, a következetes nevelés hatására. Mert hiába a génekben szunnyadó adottság, ha a jellem­formálás időszakában elvétenek valamit a nevelésre hivatottak. Hiába a belülről feszítő tehetség öntelt tudata, ha erő, kitartás, áldozatkészség híján, nem igazolják ezt megírt könyvek, publikált tudományos eredmények, díjazott sportteljesítmények, vagy míves mestermunkák. Mert a képesség csak akkor válik ter­melőerővé, ha szorgalommal, kiváló jellembeli tulaj­donságokkal is társul. Enélkül üres handabandázó, csupán legyintésre érdemes az önjelölt zseni. De — pedagógusok a megmondhatói — nemcsak! lángeszű nebulók érhetnek el kiváló eredményt az is­kolában, s nem szentírás, hogy csak ők futhatnak be világra szóló karriert az életben. Meglehet, hogy a szerényebben pislogó lehetség céltudatos, kilartó, megbízható munkával végül is nagyobb ériékkel gaz­dagítja a közösséget, mint kártyacsatákon, duhajkodó barátok közölt edződött, kiváló képességű társa. Es nem hiszek semmiféle teljesítményben, amelyén ott árulkodik a lisztességteienség bélyege. A legemberibb értéket, az alkotás szentségét sérti meg, aki lopott márványból farag szobrot.. . Mert a tehetség, a szor­galom és az erkölcs ériestest vérek: csakis együtt szol­gálhatják az emberiség javát. Miért meditálok mindezen? Mert elszomorit, hogy ebben a tel jesitmé.nycentrikus, anyagias világ­ban szinte teljesen kiment a divatból a jólnevellség. Hogy hovatovább, értéklistánkon nem is jegyezzük az emberi jellemet. Hogy gyerek- és fölnőtt-társaságban mindinkább az lesz a „császár", aki durvaságával, trágár, műveletlen beszédével, mások méltóságát sér­tő. röhögtető poénjaival kitűnik. Hogy a megbízha­tatlan. fűt-fát ígérő, kuncsaftok idejével, idegeivel játszadozó kisiparos éppúgy, ha nem jobban meggaz­dagodik a balel( megrendelő zsírján, mint a szava­híheiő, pontok' munkát végző társa. Hogy a magát reklámozó, véleményéi fennen hangoztató, mellét döngető, mindenütt jelenlevő nyüzsgöröl hamarabb elhisszük, hogy valaki, mint a szerenyen, kitartóan, csöndben munkálkodó emberről. Ennél meg nagyobb baj, hogv nemcsak hiszünk a „fecsegő felszín"-nek, hanem fantomérdemeit meg valódiként díjazzuk is. Mintha elromlott volna a társadalom szeizmográf­ja... A közvélemény megfelelő visszajelzése nélkül aligha válunk jól nevelt néppé . . . Márpedig, hiszen — miként hajózni — nevelni is kell. Szülőknek. pedagógusoknak. közvélemény­nek — azonos széljárásban és a cél érdekében, meg­alkuvás nélkül. A kapcsolatteremtés külsődleges, „sza­lonképes" formái, a lélek, az önkifejezés finomsága, a pallérozott jeliem, az egymás iránti tisztelet, a­pontosság. a szorgalom, a tisztesség hullámain köze­lebb kerülünk — mi. egy bolygón élők — egymáshoz. De kézzel fogható haszna Is lenne egy ilyen szép nemzeti programnak, hiszen — miként Japánban — a megbecsült jólneveltség termelőerővé Is válik. Kiművelt emberfők, jellemes egyéniségek. Nem ez lenne a titka egy „magyar csodának" Is? Chikán Agncs Méhesek veszedelme Idejében védekezzünk az ázsiai nagy atka ellen Nyár végére, augusztus­ban méhészeteinkben jelen­tős számban megszaporodtak uz ázsiai nagy atkák. Amíg kora tavasszal és kora nyá­ron szinte alig észleltük u fertőzöttséget. ez augusztus­ra már Jelentős méreteket öltött. A károk és elhullások megelőzésére kezdjük meg a VARRESCENS füstölő­csíkkal történő őszisorozat­kezeléseket. A sorozntkeze­lés, 10 Celsius fok feletti le­vegő-hőmérsékleten a 3 na­ponként végzett ötszöri füs­tölésből áll, amelyet az idő­járásra való tekintettel csökkenthetünk háromszori, négyszeri kezelésre is. Lé­nyeges, hogy az utolsó füs­tölés előtt — ez általában október elején van — ve­gyük el a családoktól az utolsó tenyérnyi fiasítást! A Hasítás kiemelésével eltávo­lítjuk a sejtbe húzódó at­kák százait. Az ezután vég­zett VARRESCENS füstölö­csikos kezeléssel pedig a család kijáró méheiröl tud­juk eltávolítani az atkát. I)r. Brigii Mária megyei szakállatorvos * Uj határállomás Fedett göngyülegraktárt építenek a szegedi tejüzem gyár­tócsarnoka mellett, ahol biztonságosan tárolhatják az anyagot, A könnyűszerkezetes építményt az tizem saját szakmunkásai szerelik össze Hétfőn ünnepélyesen fel­avatták a Sátoraljaújhely és a csehszlovákiai Slovenké Nővé Mesto közötti közúti hutárátkelőhely újonnan épült közös határállomását. Az együttes erőfeszítések eredményeként ma már a magyar-csehszlovák állam­határ minden átkelőhelyén közös határállomásokon látják el feladataikát a két ország Illetékes ellen­őrző szervei, ami lehetővé teszi az utas- és áruforga­lom meggyorsítását, és le­hetőséget nyújt a két or­szág ellenőrző szerveinek szorosabb együttműködésé­hez Is. E gyakorlat további előnye, hogy anyagi erőfor­rásainkat koncentráltabban tudjuk felhasználni a határ­átkelőhelyek korszerűsítésé­re.

Next

/
Thumbnails
Contents