Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-08 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 186. szám 1986. augusztus 8., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi. előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ösztönző intézkedések Áz állattenyésztés fejlesztéséről Tegnap délután a megyei tanács nagytermében gyűl­tek össze a terület mezőgazdasági nagyüzemeinek vezető szakemberei. A július 30-án, a MÉM-ben meghirdetett, ál­lattenyésztést ösztönző intézkedésekről kaptak magyaráza­tokkal, elemzésekkel kiegészített tájékoztatást. Az úgy fontosságát az is jelzi, hogy az MSZMP KB és a MÉM képviselői is részt vettek a tanácskozáson. A tanácskozás jó alkalmat nyújtott arra, hogy Kiss I.ajos, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismer­tesse a magyar mezőgazdá­ság és szűkebb környeze­tünk első félévi termelési eredményeit. Az elmúlt évek megtorpanása után az állattenyésztésben is történt elmozdulás. Megyénkben az idén a kistermelőkhöz ki­helyezett vemhes kocák és tenyészkanok száma a ta­\alyinak háromszorosa. A múlt évi vemhesúsző­kihelyezés is sikeres volt, ez közel kétezer darabot je­lent. Az abraktakarmáhy­eilátás folyamatos volt és a beltartalmi érték is javult. A kistermelői sertések 9 százalékánál kértek vágás utáni minősítést, sajnos ennek is csak 40 százaléka esett az első-második-har­madik magasabb áru minő­ség1 osztály egyikébe. Ez egyaránt elárul fajta- és ta­karmányozási hiányosságo­kat. összességében megálla­pítható, hogy az első félév­ben az anyajuh kivételével minden tenyésztett állatfaj száma nőtt a december 31-i állapothoz képest. Ez azon­ban helyenként kevesebbet jelent, mint a tavalyi év hasonló időszakában mért áliatszám. Az állattenyésztési ágaza­tok jövö évi és a VII. öt­eves tervidőszaki előirányza­tainak megvalósításához nvujt segítséget a kormány által 1987. január elsejével éietbe léptetett központi ái- és pénzügyi szabályozó­rendszer. A feltételeket me­net közben még pontosít­ják, de ami már eldöntött, azt célszerű volt mielőbb nyilvánosságra hozni, hogy az üzemeket a kívánt irány­ba ösztönzzék gazdasági döntéseikben. A változtatá­sok zöme a jobb minőségű áruk. termelésére serkent. Ez a kúlsó segítség azonban csak akkor éri el célját, ha a termelők is mozgósítják további tartalékaikat a faj­takiválasztás, a takarmány­Igazdálkodás, a tartástech­nológia és a munkaszervezés területén. A vágósertések felvásár­lási árváltozásából döntően a nagyüzemi osztályos hasí­tott, valamint a vágás után minősített első három osz­tályú kistermelői sertések részesülnek. így a nagyüze­mek által átadott I. osztályú sertések élősúlyra vetített ára 2,50-nel, a II—IV. osz­tó lyúaké 1,90-nel nő. A vá­gás után minősített I. osz­tályú kistermelői sertések után 3,70-nel, a II. osztá­lyúak után 1 forint 80 fil­lérrel, a III. osztályúak után 60 fillérrel emelkedik a mi­nőségi felár. A kisüzemek a fehér hússertéseknél — az 1 forint 20 fillér minőségi felár alapárasítása mellett — 70 fillér alapáremelés­ben részesülnek. Az 1986-os árualap meg­teremtése érdekében az idei év hátralevő időszakára az átvételi súlyhatárokat ideig­lenesen 5 kilogrammal eme­lik fel. A jobb fajtaszerkezet, il­letve a betegségtől mentes állomány kialakítása érdeké­ben szeptemberben külön ösztönzőket hirdetnek meg. A vágómarha felvásárlási árát három fajtacsoport sze­rint különböztetjük meg. A kifejezetten húshasznúaknái az emelés átlagosan 3,60, amely a teheneknél alkal­mazott 1,80-at és a hímiva­rúaknái fizetett 5,10-et egy­aránt magába foglalja. A tejelő fajták különböző hús­hasznú keresztezései után 2 forintos áremelést érvénye­sítenek. itt az előzőek sze­rint két véglet a 70 fillér és a 2 forint 80 fillér. Ter­mészetesen a minőségi osz­tályba sorolás tovább diffe­renciál. A kialakult keres­lettel összhangban a hús­hasznú bikák alsó átvételi súlyhatára 50 kilógrammal növekszik. A tejtermelés jövedelme­zőségének reálértékét úgy kívánják megtartani, hogy a tejért 30 fillérrel többet fizetnek literenként. A fe­hérje és zsírtartalom sze­rinti minőségi átvétel felté­teleit a tervidőszak második felére teremtik meg. Tekintve, hogy a vágó­csirke felvásárlási ára a sza­bad árformába tartozik, itt az 1,50-es emelés a védő­árat érinti. A juhtenyésztés gazdasá­gosabbá tételére hozott ez évi intézkedéseken túl jövőre átlagosan 17 forinttal eme­li* a gyapjú átvételi árát. A keveréktakarmány-gyár­tás és -forgalmazás jövedel­mezősége érdekében a vál­lalatok az árréseket és a keverési díjakat egyaránt növelhetik. Emellett az im­port takarmánykiegészítők költsége 10 százalékkal nő, így a keveréktakarmányok a választéktól függően 2—3 százalékkal drágulnak. Az elmúlt években a jö­vedelempozíció romlása miatt csökkent a beruházásokban és fejlesztésekben való ér­dekeltség. 'A változtatások lényege, hogy. a hatékony munka feltételeit szolgáló technológiai rekonstrukció­kat kedvezőbb keretek kö­züti végezhessék el a nagy­üzemek. A berendezések cseréjéhez a tejtermelő te­henészet, a sertés-, a juh­És a baromfitenyésztésben 50 százalékos állami támo­gatás adható. Az építési be­ruházások támogatása úgy módosul, hogy a sertés- és baromfiágazat új létesítmé­nyeihez is igénybe lehet venni. A kedvezőtlen munkakö­rülmények ellensúlyozására és a sok elfoglaltságot je­lentő munkaidő-beosztás miatt a szarvasmarha-, ser­tés- és juhágazatban mun­kahelyi pótlékot vezetnek be. E pótlék részben men­tesül a keresetszabályozó adó alól. A , mezőgazdasági kister­melés növelése érdekében a kistermelók az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevétel határáig mentesülnek a kü­lön jövedelemadó fizetése alól. A juhtartást a sertés­tartáshoz hasonlóan adó­kedvezmény illeti meg. A korábbi termeléspolitikai kedvezmények továbbra is fennmaradnak. A bejelentett költségnöve­kedést leszámítva, ezzel az intézkedéssorozattal az ága­zat gazdálkodási pozíciója 3,5 rrtilliárd forinttal javul. 'Az idei hasonló mértékű változtatásokkal együtt meg­van a remény, hogy meg­i'elelő alap teremtődik a szakmai intézkedések alátá­masztására, termelési érde­keltség javítására. T. Sz. I. illést lartolt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága — Gyuricza Lárzló elnökletével — csü­törtökön a Magyar Néphad­sereg egyik dunántúli ki­képző bázisán tartott kihe­lyezett ülést. A képviselőket Nárai Ist­ván altábornagy, honvédel­mi miniszterhelyettes fogad­ta majd Török Mihály al­tábornagy, a honvédelmi bizottság titkára tartott tá­jékoztatót a katonák tevé­kenységéről. A honvédelmi .bizottság tagjai megtekin­tették egy gépesített lövész alegység harcászati gyakor­latát. illetve a hegyi kikép­zés technikai-anyagi felté­teleit. Erdős-hegyes terepen rendezett harcászati bemu­tatóval fejeződött be az egész napos program. (MTI) Törik a dohányt Megkezdődött a dohány­törés szezonja az ország rgyik legnagyobb dohány­termesztő körzetében: Bor­sod-Abaúj-Zemplén, Haj­dú-Bihar és Szabolcs-Szat­már megyékben. Kilenc és fél ezer hektárnyi terüle­ten szedik a növény leve­leit, amelyek a száron alul­ról felfelé fokozatosan ér­nek, október végéig. Biotechnikai fejlesztések Laboratórium épül Szegeden Olvasóink tudják-e, mi­lyen munkaigényes folyamat a pezsgő érlelése? Én bizony nem tudom. Maroy Pétertölj a Szegeden működő, két éve alapított Biotechnika Rész­vénytársaság tudományos igazgatóhelyettesétől hallot­tam, hogy hetente kétszer egy-egy negyedfordulattal kell elmozdítani minden pa­lackot. Mi köze a pezsgő­gyártásnak a biotechniká­hoz? Tavaly tavaszig — leg­alábbis Magyarországon — a semminél valamivel több. Am akkor olvasták a Natura című tudományos folyóirat­ban, hogy Franciaországban új eljárást dolgoztak ki a pezsgő gyorsabb érlelésére. „Ha ők megcsinálták, ne­künk is sikerülhet" — gon­dolkoztak a szegediek, s egyikük, Polyák Béla, két hét múltán megtalálta a megoldást. Az ötletre fel­használót Hosszúhegyen, az állami gazdaságnál találtak. Baja határában folytatódnak hát hamarosan a próbálko­zások, amelyek általánosan így fogalmazhatók: a tudo­mányos eredményeket mi­előbb átültetni a gyakorlat­ba, hasznosítani az iparban, a ^mezőgazdaságban. Szegeden a fogalom — biotechnika — nem ismeret­len. Biogáztelepről, a nö­vényvédő szereket felesle­gessé tevő rovarölő fonalfér­gekről a hazai lapokban is találhattak cikkeket az ér­deklődök. Az Állami Fejlesz­tési Bank, az Innofinance Bank és az MTA Szegedi Biológiai Központja által létrehozott részvénytársaság tevékenységéről is. Maroy Pétertől most a legfrissebb fejleményekről tudakozód­tunk. (Emlékeztetőül: a részvénytársaság arra hiva­tott. hogy az SZBK és a töb­bi hazai kutatóintézet szel­lemi bázisára alapozva az ipar és a mezőgazdaság fo­gadóképességének szintjére „hozza" a tudományos ered­ményeket; felhasználót, gyártót találjon, miközben Zákányszéki augusztus Lázár Mihály felvételei A Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben az aratás után is akad tennivaló a közösben és a tagi gazdaságok­ban egyaránt. A száz hektáros lucernatáblán a harmadik kaszálás termését gyűjtik és gombolyitják a hengerbálá­zók. Jó idok jártak erre a növényre, igy ezt az adagot már félre tudják tenni az állatok teli takarmányozására. A saját felvásárló telepükön most van az igazi szezon. Legtöbben őszibarackot hoztak, de akad burgonya, para­dicsom és paprika is bőven. A friss árut innen közvet­lenül szállítják a boltokba és a feldolgozó üzemekbe. Át­lagosan napi 200 ezer forintos forgalmat bonyolítanak, dc nincs hosszú sorban állás. Szervezetten, egyszerre több mérlegen is megy az átvétel maga a félüzemi kisérlelek technológiájával is részt vesz az üzletben.) Nos, az alapításkor az SZBK-ban már készen volt a híg trágyából metánt fel­szabadító technológia „mo­dellje" —, ehhez találtak rá a Keviép biogáz-reaktorára. A berendezés szállításra vár. Ásotthalmon a Szegedi Ál­lami Gazdaságban próbálják majd ki üzemi körülmények között. Hasonló módszer kí­nálkozik a tejipar egyik gondjának megoldására. A Csongrád megyei vállalatnál naponta 60 ezer liternyi, ed­dig csak állati takarmányo­zásra alkalmas, s ráadásul környezetszennyező, anyago­kat tartalmazó melléktermék keletkezik — a biotechnikai módszerekkel felszabaditha­tó hidrogén hasznossá tehet­né az eddig a csatornába ön­tött folyadékot. A hidrogén ugyanis veszélytelenül ösz­szekeverhetö a földgázzal —, s így nem csak a bírság, ha­nem a fűtőanyag egy része is megtakarítható. Apropó, megtakarítás. A részvénytársaság már olyan kémiai reagensek előállításá­ra is vállalkozik, amiket a molekuláris biológiával fog­lalkozók eddig csak import­ból szerezhettek be. Az SZBK munkatársai külföl­dön megtanulták a technoló­giát, hát miért ne állithat­nák elő e nélkülözhetetlen enzimcsomagokat itthon is —, ráadásul a világpiaci ár­nál olcsóbban, és forintért bocsátva kutatótársaik ren­delkezésére? Társultak egy 6véd bio­technológiai céggel, olyan mesterséges fehérje előállí­tására, mely fontos vérgyó­gyászati alapanyag. A fej­lesztési periódus bezarultá­val a magyar gyógyszeripar idehaza gyártaná és külföl­dön is értékesíthetné a gyógyszeripari alapanyagot. S hogy mindehhez jobb körülmények is legyenek, ne az SZBK-tól bérelt labora­tóriumokat kelljen igénybe venni, a Biotechnika Rész­vénytársaság — egyébként szellemi bázisához, a bioló­giai központhoz „összekötő folyosónyi" — karnyújtásra, azaz, az SZBK területén — új fejlesztőlaboratórium építését határozta el. Az ál­lami támogatással is segített, együttesen 193 millió forin­tos beruházásnak már lát­ható jelei vannak: a Délép megkezdte az alapozást a Déltervnél készült tervek alapján. A háromszintes, kétezer négyzetméter alap­területű laboratórium alkal­mas lesz arra, hogy a kuta­tóintézetek eredményeit fél­üzemi módszerekkel kipró­bálják, és kidolgozzák azo­kat a dokumentációkat, ame­lyek alapján az ipar és me­zőgazdaság termelésbe állit­hatja a biológiai kutatásuk legfrissebb eredményeit. A kutató-fejlesztő szakemberek 25—30-tagú gárdája és az őket segítő technikai sze­mélyzet 1988 végére várja az új laboratórium elkészültét. Pálfy Katalin 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents