Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-08 / 186. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 186. szám 1986. augusztus 8., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi. előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ösztönző intézkedések Áz állattenyésztés fejlesztéséről Tegnap délután a megyei tanács nagytermében gyűltek össze a terület mezőgazdasági nagyüzemeinek vezető szakemberei. A július 30-án, a MÉM-ben meghirdetett, állattenyésztést ösztönző intézkedésekről kaptak magyarázatokkal, elemzésekkel kiegészített tájékoztatást. Az úgy fontosságát az is jelzi, hogy az MSZMP KB és a MÉM képviselői is részt vettek a tanácskozáson. A tanácskozás jó alkalmat nyújtott arra, hogy Kiss I.ajos, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője ismertesse a magyar mezőgazdáság és szűkebb környezetünk első félévi termelési eredményeit. Az elmúlt évek megtorpanása után az állattenyésztésben is történt elmozdulás. Megyénkben az idén a kistermelőkhöz kihelyezett vemhes kocák és tenyészkanok száma a ta\alyinak háromszorosa. A múlt évi vemhesúszőkihelyezés is sikeres volt, ez közel kétezer darabot jelent. Az abraktakarmáhyeilátás folyamatos volt és a beltartalmi érték is javult. A kistermelői sertések 9 százalékánál kértek vágás utáni minősítést, sajnos ennek is csak 40 százaléka esett az első-második-harmadik magasabb áru minőség1 osztály egyikébe. Ez egyaránt elárul fajta- és takarmányozási hiányosságokat. összességében megállapítható, hogy az első félévben az anyajuh kivételével minden tenyésztett állatfaj száma nőtt a december 31-i állapothoz képest. Ez azonban helyenként kevesebbet jelent, mint a tavalyi év hasonló időszakában mért áliatszám. Az állattenyésztési ágazatok jövö évi és a VII. öteves tervidőszaki előirányzatainak megvalósításához nvujt segítséget a kormány által 1987. január elsejével éietbe léptetett központi ái- és pénzügyi szabályozórendszer. A feltételeket menet közben még pontosítják, de ami már eldöntött, azt célszerű volt mielőbb nyilvánosságra hozni, hogy az üzemeket a kívánt irányba ösztönzzék gazdasági döntéseikben. A változtatások zöme a jobb minőségű áruk. termelésére serkent. Ez a kúlsó segítség azonban csak akkor éri el célját, ha a termelők is mozgósítják további tartalékaikat a fajtakiválasztás, a takarmányIgazdálkodás, a tartástechnológia és a munkaszervezés területén. A vágósertések felvásárlási árváltozásából döntően a nagyüzemi osztályos hasított, valamint a vágás után minősített első három osztályú kistermelői sertések részesülnek. így a nagyüzemek által átadott I. osztályú sertések élősúlyra vetített ára 2,50-nel, a II—IV. osztó lyúaké 1,90-nel nő. A vágás után minősített I. osztályú kistermelői sertések után 3,70-nel, a II. osztályúak után 1 forint 80 fillérrel, a III. osztályúak után 60 fillérrel emelkedik a minőségi felár. A kisüzemek a fehér hússertéseknél — az 1 forint 20 fillér minőségi felár alapárasítása mellett — 70 fillér alapáremelésben részesülnek. Az 1986-os árualap megteremtése érdekében az idei év hátralevő időszakára az átvételi súlyhatárokat ideiglenesen 5 kilogrammal emelik fel. A jobb fajtaszerkezet, illetve a betegségtől mentes állomány kialakítása érdekében szeptemberben külön ösztönzőket hirdetnek meg. A vágómarha felvásárlási árát három fajtacsoport szerint különböztetjük meg. A kifejezetten húshasznúaknái az emelés átlagosan 3,60, amely a teheneknél alkalmazott 1,80-at és a hímivarúaknái fizetett 5,10-et egyaránt magába foglalja. A tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után 2 forintos áremelést érvényesítenek. itt az előzőek szerint két véglet a 70 fillér és a 2 forint 80 fillér. Természetesen a minőségi osztályba sorolás tovább differenciál. A kialakult kereslettel összhangban a húshasznú bikák alsó átvételi súlyhatára 50 kilógrammal növekszik. A tejtermelés jövedelmezőségének reálértékét úgy kívánják megtartani, hogy a tejért 30 fillérrel többet fizetnek literenként. A fehérje és zsírtartalom szerinti minőségi átvétel feltételeit a tervidőszak második felére teremtik meg. Tekintve, hogy a vágócsirke felvásárlási ára a szabad árformába tartozik, itt az 1,50-es emelés a védőárat érinti. A juhtenyésztés gazdaságosabbá tételére hozott ez évi intézkedéseken túl jövőre átlagosan 17 forinttal emeli* a gyapjú átvételi árát. A keveréktakarmány-gyártás és -forgalmazás jövedelmezősége érdekében a vállalatok az árréseket és a keverési díjakat egyaránt növelhetik. Emellett az import takarmánykiegészítők költsége 10 százalékkal nő, így a keveréktakarmányok a választéktól függően 2—3 százalékkal drágulnak. Az elmúlt években a jövedelempozíció romlása miatt csökkent a beruházásokban és fejlesztésekben való érdekeltség. 'A változtatások lényege, hogy. a hatékony munka feltételeit szolgáló technológiai rekonstrukciókat kedvezőbb keretek közüti végezhessék el a nagyüzemek. A berendezések cseréjéhez a tejtermelő tehenészet, a sertés-, a juhÉs a baromfitenyésztésben 50 százalékos állami támogatás adható. Az építési beruházások támogatása úgy módosul, hogy a sertés- és baromfiágazat új létesítményeihez is igénybe lehet venni. A kedvezőtlen munkakörülmények ellensúlyozására és a sok elfoglaltságot jelentő munkaidő-beosztás miatt a szarvasmarha-, sertés- és juhágazatban munkahelyi pótlékot vezetnek be. E pótlék részben mentesül a keresetszabályozó adó alól. A , mezőgazdasági kistermelés növelése érdekében a kistermelók az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevétel határáig mentesülnek a külön jövedelemadó fizetése alól. A juhtartást a sertéstartáshoz hasonlóan adókedvezmény illeti meg. A korábbi termeléspolitikai kedvezmények továbbra is fennmaradnak. A bejelentett költségnövekedést leszámítva, ezzel az intézkedéssorozattal az ágazat gazdálkodási pozíciója 3,5 rrtilliárd forinttal javul. 'Az idei hasonló mértékű változtatásokkal együtt megvan a remény, hogy megi'elelő alap teremtődik a szakmai intézkedések alátámasztására, termelési érdekeltség javítására. T. Sz. I. illést lartolt az Országgyűlés honvédelmi bizottsága Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága — Gyuricza Lárzló elnökletével — csütörtökön a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli kiképző bázisán tartott kihelyezett ülést. A képviselőket Nárai István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes fogadta majd Török Mihály altábornagy, a honvédelmi bizottság titkára tartott tájékoztatót a katonák tevékenységéről. A honvédelmi .bizottság tagjai megtekintették egy gépesített lövész alegység harcászati gyakorlatát. illetve a hegyi kiképzés technikai-anyagi feltételeit. Erdős-hegyes terepen rendezett harcászati bemutatóval fejeződött be az egész napos program. (MTI) Törik a dohányt Megkezdődött a dohánytörés szezonja az ország rgyik legnagyobb dohánytermesztő körzetében: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben. Kilenc és fél ezer hektárnyi területen szedik a növény leveleit, amelyek a száron alulról felfelé fokozatosan érnek, október végéig. Biotechnikai fejlesztések Laboratórium épül Szegeden Olvasóink tudják-e, milyen munkaigényes folyamat a pezsgő érlelése? Én bizony nem tudom. Maroy Pétertölj a Szegeden működő, két éve alapított Biotechnika Részvénytársaság tudományos igazgatóhelyettesétől hallottam, hogy hetente kétszer egy-egy negyedfordulattal kell elmozdítani minden palackot. Mi köze a pezsgőgyártásnak a biotechnikához? Tavaly tavaszig — legalábbis Magyarországon — a semminél valamivel több. Am akkor olvasták a Natura című tudományos folyóiratban, hogy Franciaországban új eljárást dolgoztak ki a pezsgő gyorsabb érlelésére. „Ha ők megcsinálták, nekünk is sikerülhet" — gondolkoztak a szegediek, s egyikük, Polyák Béla, két hét múltán megtalálta a megoldást. Az ötletre felhasználót Hosszúhegyen, az állami gazdaságnál találtak. Baja határában folytatódnak hát hamarosan a próbálkozások, amelyek általánosan így fogalmazhatók: a tudományos eredményeket mielőbb átültetni a gyakorlatba, hasznosítani az iparban, a ^mezőgazdaságban. Szegeden a fogalom — biotechnika — nem ismeretlen. Biogáztelepről, a növényvédő szereket feleslegessé tevő rovarölő fonalférgekről a hazai lapokban is találhattak cikkeket az érdeklődök. Az Állami Fejlesztési Bank, az Innofinance Bank és az MTA Szegedi Biológiai Központja által létrehozott részvénytársaság tevékenységéről is. Maroy Pétertől most a legfrissebb fejleményekről tudakozódtunk. (Emlékeztetőül: a részvénytársaság arra hivatott. hogy az SZBK és a többi hazai kutatóintézet szellemi bázisára alapozva az ipar és a mezőgazdaság fogadóképességének szintjére „hozza" a tudományos eredményeket; felhasználót, gyártót találjon, miközben Zákányszéki augusztus Lázár Mihály felvételei A Zákányszéki Egyetértés Szakszövetkezetben az aratás után is akad tennivaló a közösben és a tagi gazdaságokban egyaránt. A száz hektáros lucernatáblán a harmadik kaszálás termését gyűjtik és gombolyitják a hengerbálázók. Jó idok jártak erre a növényre, igy ezt az adagot már félre tudják tenni az állatok teli takarmányozására. A saját felvásárló telepükön most van az igazi szezon. Legtöbben őszibarackot hoztak, de akad burgonya, paradicsom és paprika is bőven. A friss árut innen közvetlenül szállítják a boltokba és a feldolgozó üzemekbe. Átlagosan napi 200 ezer forintos forgalmat bonyolítanak, dc nincs hosszú sorban állás. Szervezetten, egyszerre több mérlegen is megy az átvétel maga a félüzemi kisérlelek technológiájával is részt vesz az üzletben.) Nos, az alapításkor az SZBK-ban már készen volt a híg trágyából metánt felszabadító technológia „modellje" —, ehhez találtak rá a Keviép biogáz-reaktorára. A berendezés szállításra vár. Ásotthalmon a Szegedi Állami Gazdaságban próbálják majd ki üzemi körülmények között. Hasonló módszer kínálkozik a tejipar egyik gondjának megoldására. A Csongrád megyei vállalatnál naponta 60 ezer liternyi, eddig csak állati takarmányozásra alkalmas, s ráadásul környezetszennyező, anyagokat tartalmazó melléktermék keletkezik — a biotechnikai módszerekkel felszabaditható hidrogén hasznossá tehetné az eddig a csatornába öntött folyadékot. A hidrogén ugyanis veszélytelenül öszszekeverhetö a földgázzal —, s így nem csak a bírság, hanem a fűtőanyag egy része is megtakarítható. Apropó, megtakarítás. A részvénytársaság már olyan kémiai reagensek előállítására is vállalkozik, amiket a molekuláris biológiával foglalkozók eddig csak importból szerezhettek be. Az SZBK munkatársai külföldön megtanulták a technológiát, hát miért ne állithatnák elő e nélkülözhetetlen enzimcsomagokat itthon is —, ráadásul a világpiaci árnál olcsóbban, és forintért bocsátva kutatótársaik rendelkezésére? Társultak egy 6véd biotechnológiai céggel, olyan mesterséges fehérje előállítására, mely fontos vérgyógyászati alapanyag. A fejlesztési periódus bezarultával a magyar gyógyszeripar idehaza gyártaná és külföldön is értékesíthetné a gyógyszeripari alapanyagot. S hogy mindehhez jobb körülmények is legyenek, ne az SZBK-tól bérelt laboratóriumokat kelljen igénybe venni, a Biotechnika Részvénytársaság — egyébként szellemi bázisához, a biológiai központhoz „összekötő folyosónyi" — karnyújtásra, azaz, az SZBK területén — új fejlesztőlaboratórium építését határozta el. Az állami támogatással is segített, együttesen 193 millió forintos beruházásnak már látható jelei vannak: a Délép megkezdte az alapozást a Déltervnél készült tervek alapján. A háromszintes, kétezer négyzetméter alapterületű laboratórium alkalmas lesz arra, hogy a kutatóintézetek eredményeit félüzemi módszerekkel kipróbálják, és kidolgozzák azokat a dokumentációkat, amelyek alapján az ipar és mezőgazdaság termelésbe állithatja a biológiai kutatásuk legfrissebb eredményeit. A kutató-fejlesztő szakemberek 25—30-tagú gárdája és az őket segítő technikai személyzet 1988 végére várja az új laboratórium elkészültét. Pálfy Katalin 4 i