Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

KZDM 6 Szombat,. 1986. augusztus 30. A magyar állam és az egyházak kö­zötti kiegyensúlyozott kapcsolat­rendszer egyik legfelhőtlenebb terü­lete az egyházak tevékenysége a bé­kéért. Legyen szó akár itthon meg­rendezett fórumokról, vagy nemzet­közi tanácskozásokról, a magyar egyházak felekezetre való tekintet nélkül immár hosszú évek óta kiáll­nak a béke ügye mellett, a háború, a fegyverkezés ellen. S ez a törekvésük egybeesik a magyar állam legfőbb külpolitikai céljával, a béke megőr­zésének fontosságával. Sokszor felteszik a kérdést: piit tud tenni az egyház a békéért, s miért áll ki érte? Sokszor vádolják — fő­ként nyugaton — a magyarországi egyházakat: a szocialista állam előtti „behódolás", ha felemelik szavukat az emberiség békés jövőjéért, hiszen ezzel saját államuk hivatalos külpoli­tikája alappillérét erősítik. A válasz ezekre a kérdésekre első pillantásra egyszerűnek tetszik, de ez az egysze­rű válasz egy nagyon is szerteágazó mindennapi munkán alapul. Hiszen az egyházak — ismételten hangsúlyozzuk: felekezetre való te­kintet nélkül — vallásos meggyőző­déséből fakad a béke, s ezzel egy jobb emberi élet iránti elkötelezett­ség. Ugyanakkor az egyházak és az állam kiegyensúlyozott viszonyából ered, hogy a magyar egyházak elfo­gadták a szocialista állam egyik leg­„Azt keresni, ami összeköt..." AZ EGYHAZAK A BEKÉÉRT főbb belpolitikai célját, a törekvést, amellyel az emberek életét kivánja jobbítani, ez viszont csak békében lehetséges. Tőmondatokban így lehetne jelle­mezni azt az elvi alapot, amelyre épitve a magyar egyházak következe­tesen képviselik a békepolitikát. Mégpedig nemcsak szavakban, ha­nem a gyakorlatban is. Talán nem kell ehelyütt részletesen szólni azok­ról a nemzetközi fórumokról, ame­lyeken — mint nemzetközi szerveze­tek tisztségviselői, vezetői vagy csu­pán mint „egyszerű" küldöttek — a magyar papok, s egyházi vezetők hangot adtak, s adnak a jövőért ér­zett felelősségüknek, aggodalmuk­nak a fegyverkezési verseny miatt, amelyért először is az imperialista köröket teszik felelőssé. E munka szerves része az Országos Béketa­nácsban folyó egyházi béketevé­kenységnek. A magyar Katolikus Papi Béketa­nács 36 éve alakult meg azzal a szán­dékkal mindenekelőtt, hogy az or­szág belső békéjét szolgálja, s 1956 májusában a püspöki kar vezetői együttesen hozták létre az Országos Béketanács katolikus bizottságát, amelynek nyomán kibontakozott a papi békemozgalom. A szándékot, amey ezt a testületet létrehozta 1964­ben elismerte a Vatikán is. S mindez része volt XXIII. János pápa gondo­latának: „Azt keresni, ami összeköt, s nem azt, ami szétválaszt." Így lehe­tett a magyar állam és a katolikus egyház közötti rendeződő viszony­nak része a papi békemunka is. A magyar katolikus egyház érdek­lődéssel, s együttérzéssel figyeli pél­dául a latin-amerikai békepapok munkáját, azt a tevékenységet, amellyel a népek szabadságáért, fel­emelkedéséért küzdenek, vállalva a nehézségeket, osztozva az elmara­dott körülmények között élők gond­jaiban. A békemozgalmat élő való­ságnak tudják, de olyan mozgalom­nák, amelynek újra és újra foglal­koznia kell a felnövekvő generációk­kal, amelyeknek már nincs közvetlen tapasztalata a háborúról, úgy újra és újra meg kell velük találni a közös hangot, rá kell ébreszteni őket a há­ború borzalmaira, amely ugyan az utóbbi negyven évben elkerülte Európát, de amely nyilvánvaló ve­szélyként leselkedik az emberiségre, s amelynek véres napi valóságát a Föld megannyi pontján megélik az emberek. A papi békemozgalmak másik tes­tülete az Országos Béketanács Egy­házközi Békebizottsága, amely csak­nem három éve alakult meg. Tagjai a protestáns, az ortodox és a szabad­egyházak, valamint az unitárius és az izraelita hitfelekezet képviselői. Miért csak hároméves e testület? Nos, ezek a vallásfelekezetek há­rom évtizede támogatják az ország békepolitikáját, s mint'' egyházak végzik békeszolgálatukat, szemben a katolikus egyházzal, amely e kérdés­ben nem mindig volt egységes, s ezért a békepolitika mellett kiállók számá­ra fontos volt a szervezeti keret. Az Egyházközi Békebizottság létrehozá­sában a fő szempont az volt, hogy ezek a felekezetek is a korábbinál szervezettebben, az erőket jobban' koncentrálva dolgozhassanak. A tes­tület létrejötte bizonyítja: a hazai békemozgalom olyan sokrétű moz­galom, amelyben világnézettől, fele­kezethez való tartozástól függetlenül együtt tudnak dolgozni az emberek. A bizottság megalakulása óta igen aktiv tevékenységet fejt ki: nemzet­közi delegációkat fogadnak, tagjai, s küldöttei részt vesznek a nemzetközi békefórumokon,- hangot adva a ma­gyar hivők békeóhajának. Emlékezetes például az az 1984­ben, a Parlamentben megrendezett békeértekezlet, amelyen valamennyi magyar egyház képviseltette magát az ország történelmében először, s amely hitet tett a további aktiv béke­munka mellett. A bizottságot meg­alakító egyházak ott voltak a Keresz­tyén Békekonferencia megalapítása­kor, munkájában aktivan részt vesz­nek azóta is, s napi tevékenységük között említhetjük az Afrika-vasár­napokat, a Hirosima-vasárnapokat, leszerelési napokat, amikor a temp­lomokban előadásokban, igehirdeté­sekkor elemzik a béke csomóponti kérdéseit, saját eszközeikkel mozgó­sítva a békéért folytatott harcra. Nem elemezhettük itt részletesen a magyar egyházak békemunkáját, csupán vázlatosan ismertethettük te­vékenységüket, de ami a jövőt illeti: az egyházak békéért folytatott küz­delmére továbbra is számít a magyar állam. Mert e tevékenység erősíti, hi­telesebbé teszi békepolitikánkat. F. R. Avar aranyak Huszonnégy magyarországi múzeum legszebb avar leleteiből kiállítás nyilt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A több mint 4000 tárgyat bemutató tárlat az elmúlt év során nagy sikert aratott Moszkvában, Frankfurtban, Nürnbergben, Párizsban és Bécsben. A reprezentatív bemutatót a szegedi Móra Ferenc múzeum munkatársai állították össze és rendezték. Az avarok a VI. század közepétől a IX. századig éltek a Kárpát-meden­cében. 250 éves fennállás után önálló államuk a frank és a bolgár hódítá­sok nyomán széthullott, egyes nép­töredékük azonban minden bi­zonnyal megérte a magyar honfogla­lást is. Az avarok kincsei cimű kiállítás tárgyai ezt a három évszázadot eleve­nítik fel a sírleletek segítségével. A történelmi időrendet követő vitrinek sora szemlélteti az altáji vidéktől a Duna-medencéig vándorló avarság sok szálból összetevődő műveltségét, majd a 630-as évekig tartó bizánci háborúk eredményeképp az avar bi­rodalomba bckclrült idegen népclc­mek hagyatékát. A kiállításon látható a hires nagy­szentmiklósi aranykincs másolata, amelynek egyes darabjai feltehetően az avar korban készültek, egésze pe­dig avar kagáni kincstárból szárma­zik. w •A mm y/. ' : «¿íi • ^-Xy ^ %¿i (gfífcrg ,3' nwzM KMP *< * ? p sor: 'WtPXV-• % • '. •,, AJ. •, ifi Ww§ # Mt I %*i J ísá

Next

/
Thumbnails
Contents