Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

3 Szombat,. 1986. augusztus 30. Hungarológiai kongresszus A nemzetközi tudományos zásában, élet jelentős eseményének részről amint mindkét hangsúlyozták, a ígérkezik a 2. nemzetközi tudósok közötti együttmű hungarológiai kongresszus, ködésnek köszönhetően már amelynek a mányegyetem szeptember 1—5. Amint a nagyszabású kong­resszust közösen osztrák és magyar elmondották, 23 országból mintegy 350 ' szakember je­lentette be részvételét, a teljes üléseken és a tagoza­tokban csaknem 200 előadás hangzik majd el. A fő té­ma: „A magyar nyelv, iro­dalom, történelem és nép­bécsi tudo- kölcsönösen sokat sikerült ad otthont javítani a történelmi tan­között. könyveken — ugyanakkor az osztrák átlagember el­rendező szomorítóan kevés — és fő­tudósok ként torz — ismeretekkel rendelkezik a magyar tör­ténelemről, kultúráról. Míg az első hungarológiai kongresszus Budapesten volt, a második színhelyéül természetesen kínálkozott Bécs, amely századokon át oly nagy szerepet játszott a rajz. kölcsönhatásban a közép-kelet-európai népek Duna-völgyi népek kultúrá­jával, különös tekintettel a 18—19. és a 19—20. század fordulójára és államok kultúrájának kialakításában. egyúttal •maga szomszédainak is kö­. .. _ . A ,téma kül°"" szönhette szellemi virágzá­bózo vonatkozásait kelet­és nyugat-európai, észak­amerikai tudósok tárgyal­ják, de még Vietnamból is van előadó. A közös mun­kába, amelynek fontos cél­ja, hogy nemzeti elfogult­ságtól mentesen vizsgálják a magyar kultúra kérdéseit, a hazánkkal szomszédos or­szágok közül bekapcsolód­sát, hangoztatták a rende­zők. A hungarológia ügyének közösen felismert jelentősé­gére utal, hogy a kormá­nyok is nagy hangsúlyt ad­nak a kongresszusnak: a tanácskozást hétfőn Franz Vranitzky osztrák kancellár nyitja meg. A kongresszus utolsó nap­nak a Szovjetunió, Cseh- ján Berend T. Iván, a Ma­6Zlovákia és Jugoszlávia tu- gyar Tudományos Akadémia dósai is. Ausztria vonatko- elnöke tartja a zárszót. w II" ' ' • ' Uj geporias Visontán Visontán, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemében új, nagy teljesítményű marótárcsás kotrógép szerelését kezdték meg. A 930 tonnás gépóriás a visontai szénmezőt borító talajréteg eltakarításán dol­gozik majd. Teljesítményére jellemző, hogy óránként 3500 köbméter föld megmozgatá­sára képes. A berendezést az ausztriai Voest Alpine válla­lattól vásárolták; szerelésén az osztrák és a magyar szak­emberek közösen dolgoznak. Az új kotrógép hernyótal­pakon mozog, és lejtős tere­pen is biztonságosan műkö­dik. Az osztrák cég hamaro­san leszállítja a berendezés­hez tartozó 1300 tonna súlyú hányórendezőt, valamint p 600 tonna súlyú szalagkocsit is. Az elektromos vezérléssel működő automatizált gép­egység a jövő év elején kezdi meg a munkát a visontai szénmezön. (MTI) Száznegyven éve kezdődött a szabályozás „Á Tisza völgyében a lappangó kincs... 99 Széchenyi és a reform­nemzedék múlt század köze­pi elképzelése három pil­léren nyugodott. Az első és a legfontosabb feladat: a Tisza szabályozása. Az ak­kori gazdasági és technikai viszonyok mellett — a „gép" a több tízezer kubikus volt — a gigantikus első lépcső után következett volna a második: a belvízrendezés. Ez az ártéri területek le­csapolását jelentette, mai szakszóval a talajvíz-gazdál­kodást. Amikor az első két lépcső — a folyamszabályo­zás és az ártéri területek le­csapolása elkészül, követke­zik a befejező szakasz: az öntözőcsatornák megépítése. Ekkor kerül sor a nagy álom megvalósulására: a Ti­sza völgye temérdek lap­pangó kincsének kiaknázá­sára. Széchenyi István írta le a címadó sort, s ter­mészetesen nem ásvány­kincsekre gondolt. A kö­vetkező mondatában utal álmára: „miként ott nemcsak javítások, hanem egészen új te­remtések is léphetnek életbe". négyzet k i lométeren szét a folyó vize. Feljegyez­ték, hogy az ártér például a Hortobágyon hetven kilomé­ter szélességet is elért. A Nagy Sárréten át — mely évszázadokig búvóhelye volt mindenféle szegénylegény­Abból indult ki, hogy a fo­lyó kilométerenkénti esése alig több három centiméter­nél, ezért egy-egy áradás nagyon lassan vonul le a fo­lyón. A Szamos torkolatától Szegedig az árhullám 50-öC nap alatt ért le. Az esést Vásárhelyi úgy akarta nö­velni, hogy a Tiszabecs és a torkolat közötti, eredetileg 1214 kilométeres kanyargós utat 140 átvágással 761 ki­terült l°méterre rövidíti. Ezzel a kilométerenkénti esés a ko­rábbi kétszerese lett volna. Az árvíz megakadályozásá­ra Vásárhelyi 300—1000 mé­terenként gátakat tervezett. A sors kegyetlen játéka: Vásárhelyi éppen a terveit rosszul nek - a Tisza közvetlenül ismertette, amikor kapcsolódott a Körösök ki- lett es me8halt­öntéseihez. A folyó áradá­sa évente 160—180 napig Most, amikor a tikkasztó tartott s ezekben az idő aszály heteit éljük, s akár a televízió képernyőjén, akár a valóságban látjuk a szakokban mocsártenger volt Az Országgyűlés Paleoca­pát, a Pó szabályozását vég­ző mérnököt bízta meg a munka folytatásával. Az a Tisza mentén. A gabonát olasz mérn°.k módosított az sokszor az áradás aratta le. eredetl elképzeléseken. A Tisza szabalyozása nagyon Duna—Tisza közének ki- "A morbus Hungaricus" - T, ™Sa, .. . . n maavar haiáino hpioomi lassan nalaat. Csak száradt földjeit, azt, hogy a téeszek már néhol vágják a semmire sem jó kukori­cát, akkor elgondolkodha­tunk azon, hogy Széchenyi ólma — ami nem délibábos elképzelések színes halma­za — még ma sem való­sult meg teljességében. Más szóval: adósai vagyunk a „legnagyobb magyarnak". „Két hatalom versenge soká e róna bírásán: Emberi szorgalom és a vizek őseleme. a magyar halálos betegség ,, . ,, - ezekben az évtizedekben zadfordulon fejeződött be nem a tbc volt, hanem a malária. A Tisza menti fal­vak kútjai fertőzöttek vol­tak, s már II. Rákóczi Fe­renc feljegyezte, hogy ami­kor a szegedi csata után merített a „szőke Tisza" vi­zéből, az sáros és zavaros volt. Mit tehetett itt egy — jól-rosszul. Mégis: meg épült négyezer kilométernyi árvízvédelmi töltés, eltűnt a malária a Tisza menti fal­vakból, s 25 ezer négyzetki­lométerrel több lett a me­zőgazdaságilag hasznosítható terület. Széchenyi álma a mocsár­gróf — ha még oly gazdag lecsapolásokról csak szá­is volt — egy szál kapá- zadunkban valósult meg, s val? a harmadik lépcső: az öntö­zőcsatornákkal átszelt Al­áz föld képe még várat magá­Széchenyi tudta, hogy Széchenyi lett a bíró, a Tiszát egész nemzet összefogására ra. A régi rómaiak a fő­medrébe szorítá van szükség — ami akkor lyót Pathiosnak — kanyar­im elsősorban a liberális ne- gósnak — nevezték. Ma i.i­mességet jelentette. A re- kább szelídként emlegetjük, Szász Károly e négy sora formnemzedék egyik legki- gondolva a legnagyobb ma­emelkedőbb alakja, Vásár- gyarra, aki 140 éve azt a helyi Pál készítette el a Ti­sza szabályozásának tervét. Szózata, s a nagy tér szabad s újra mienk." olvasható azon az emlékmű­vön, amely Széchenyi István első kapavágására emlékez­tet. A Tiszadob melletti ur­komi magaslaton áll a kő­obeliszk, utalva 1846. au­gusztus 26-ra, amikor is a gróf, mérnök urak kíséreté­ben, és a hölgykoszorú tap­sától kitüntetve, az Ország­gyűlés határozatával a zsebé­ben, kapáját a földbe vág­ta. A korabeli feljegyzések ugyan nem szólnak a „pór­népről", de a környező fal­vak lakói bizton tudtak a nagy tervről. Talán kétel­kedtek benne, hogy a grófi kapavágás valamit is meg­változtat az ősi folyón, amely olyan kiszámíthatat­lan volt, és annyira ke­gyetlen, mint .saját életük. A történelmi kapavágás pilla­natában mintegy 25 ezer kapavágást megtette. Ruttkay Levente n munkaidő harmada V8 ran Pesten egy majdnem teljesen le­bontott piac. Nem messze a Nép­stadiontol, a Kerepesi úton túl, a Taurus központja és a Százados úti Ke­nyérgyár között. A bódésoroKat már hó­napoKkal ezelőtt elbontották, csak néhány bolt állt és dolgozik még. Ugy hozta a sors, hogy néhány hónapig minden reg­gel ezen a területen vezetett keresztül az utam. Volt olyan nap, hogy reggel hét körül, máskor pedig csak uelelott tízkor érkeztem. De voltak, akikkel minden órában találkozhattam itt. No, nem az árusokra, boltosokra gondolok. Nem is csőlakó elesettekre. Az általam azonosított „törzsvendégek' narancsszínű kezeslábas­ban, munkaruhában voltak. Egy reggel rendőrök tartottak ellenőrzést, ekkor de­rült ki, hogy a jókedvű társaság a kö­zeli "laurusöol rándult át ide. En ezen a tényen igencsak meglepődtem. A Taurust évek óta az egyik Kegyre fogyó) magyar sikervállalatnak tudom. Munkájának mi­nőségéről, szervezettségéről sok jót hal­lottam. Emiatt nem egyszer emlegették példaként országos tanácskozásokon. Te­hát ebben a gyárban is lehetséges, hogy valaki csak látszólag van bent? Nem hiányzik az elszámoltatásnál a rendszere­sen kiesett órák teljesítménye? Kezemben a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem munka-gazdaság­tani és oktatás-gazdaságtani tanszéke egyik vizsgálatának anyaga. Tudós és módszeres kutatók vizsgálták a munka­időalap kihasználását. Megállapításuk sze­rint: az egész napos hiányzások statiszti­kailag mérhető aránya napjainkra meg­közelítette az évenként teljesíthető összes munkaidő kilenc százalékát. Persze, ebbe a veszteségbe nem számoltatott bele a fi­zetett szabadság és a munkahelyen töl­tött időben különböző okok miatt kiesett percek, órák száma sem. Még néhány mondat erejéig azért tér­jünk vissza az egész napos hiányzásokhoz! A kilencszázalékos kiesett időnek négy­ötöde a táppénz miatti hiányzás. Tudjuk, vannak makkegészséges emberek is beteg­állományban. (Félreértés ne essék! Nem azt mondom, hogy azok közül, akik be­tegségre hivatkozva maradnak otthon, mindenki szimuláns.) Manapság -majd­hogynem létkérdés a „jövedelempótló te­vékenység". Biztos vagyok benne, olvasó­ink közül sokan tudnak példát mondani környezetükből arra, hogy valaki a több­let munka nyugodt és biztos elvégzése mi­att „íratta ki magát az orvossal". A táppénzes napokat igencsak szaporít­ja a magas alkoholfogyasztás. A bevezető­ben emlegetett piacon egyetlen helyen le­hetett pálinkát, vodkát, bort (a sör hihe­tetlenül gyorsan elfogyott) vásárolni. Az egyetlen vegyesboltban egy sorban állás alatt hozzávetőlegesen képet lehetett kap­ni arról, mennyi alkohol fogyhat kis ha­zánkban munkaidő alatt. Vette a bolti be­vásárló tízesével a teli üvegeket, és ter­mészetesen kérte (az előbbinél kisebb té­telben) a szeszt majd minden lógós is. Virágnyelve van a vásárlásnak. Az előt­tem sort állók „kétdekíis körtét" és „fél­kilós cseresznyét" kértek az eladótól. Hogy ezek az értékek matematikailag nerrt egé­szen pontosak? Persze, hogy senkit nem érdekel az üzletben részt vevők közül. A reggel kilenc óra előtti szeszárusítási ti­lalom itt nem érvényes. Valamikor a fél­decis röviditalos üvegek kereskedelemből való kitiltásának egyik fő indoka az volt, hogy útját állják az össznépi hajnali-reg­geli felezéseknek. Ez az adminisztratív intézkedés hallatlan mértékű „szeszinflá­ciót" indított el. Már néhány éve eljutot­tunk a totális kétdekáshoz (értsd: ré­gebbi , ómagyar mértékegységben deka = deci). Az al!«ohol miatt nemcsak a más­napos napok esnek ki- Köztudott, hogy — főként a „tüzes víz" — sok-sok szervi bajnak oka lehet. A betegségen (vagy álbetegségen) kívüli hiányzások legfőbb oka az egyéni éd csa­ládi ügyek munkaidőben való kényszerű intézése. Nyilvánvaló, hogy annyi sok ajánlás, irányelv és határozatnak látszó intézkedés ellenére, még csak a kezdő lé­pések történtek meg a kereskedelmi, szol­gáltató és hivatali szervezetek munkaide­jének összehangolására az általános mun­kaidővel. A betegségen kívüli hiányzások között még igencsak nyomós okként szerepelnek különböző állampolgári kötelezettségek (például: munkásőri vagy rövidebb idő­tartamú katonai szolgálat, népi ülnökség, népi ellenőri tevékenység stb.), és a tár­sadalmi munka (leginkább a párt- és KISZ-munka, de ide sorolható a legkü­lönbözőbb oktatási tevékenység, tanács­kozásokon, konferenciákon való részvétel is). A munkaidő-veszteség 'harmadik és legjelentősebb tényezője a formálisan tel­jesített munkaidő kihasználatlansága. Óvatos becslések szerint a magyar válla­latoknál a dolgozók a fizetett munkaidő 20 százalékában nem végeznek produktív munkát. Ennek oka: a munka szervezet­lensége, kooperációs bajok, zavarok az anyag- és alkatrészellátásban. S ha vég­zik is a munkát, előfordulhat, hogy a lét­rehozott használati érték nem áll arány­ban a teljesítményívekre bejegyzett érté­kekkel. A véletlen úgy hozta, több ismerősünk költözött a Lomnici utca elején átadott házsorba. Mostanában sorra látogattuk őket. Persze, hogy örülnek az új lakásoknak. A beszélgetések második órájában azonban már a gondokról is szó esik. En most már tudom, hogy a legcsú­nyább az a belső falpanel, amelyen a für­dőszoba és a WC ajtaja van. Ferde és csempe. Ezek az ajtók tán sohasem fog­nak igazán zárni. Gyanítom, a bajt a Délép házgyárában eldeformálódott sab­lon okozza. De hogy kerülhet ki ebből a sablonból, javítás nélkül, a „kész" falak sorozata? S ha kikerülhet, ez is a munka­fegyelemnek és a munkaerkölcsnek egyik jellemzője. Az MKKE tanszéke vizsgálatának vég­eredménye: nálunk a évenkénti munka­időalapnak majdnem az egyharmada (!) kárba vész. S a maradék időben elvégzett munka minősége nem egyszer felháborí­tó. A legjobban működő gazdaságban is előfordulnak kieső percek és elrontott munkadarabok. De a hazai statisztika ál­tal mért számok — talán nem túlzás —, döbbenetesek. Még a saját fejlettségi szintünkhöz képest is. Megengedhetjük ezt magunknak? A „klasszikus" kérdés­sel: Ilyen gazdagok vagyunk? Bőle István A Csongrád megyeiekkel kollégiumban a hajnalig tar- beszél tv* valamennyien di­tÓ SOran' V3gy csérték a találkozó elökészi­a diszkóban A már említett fesztivál­újság utolsó oldalán találha­tó a program. ízelítőként: tését és az igazán bőséges, tartalmas programot. Osz­totta ezt a véleményt Kom­lósi Istvánné, a Szegedi Kon­előadás a népgazdaság előtt z7r^7ár"'diízr^<Ser6müve^­álló feladatokról, ágazati fó- zerv8yar diszpécser muveze n felnőttképzés helyzetéről A felnőttképzés helyzete felülbírálása, olyan tovább­és feladatai a magyar gazda- képzési feladatok meghatá­ságban címmel kétnapos or- rozása, amelyek jobban iga­szágos tanácskozás kezdő­dött péntek délelőtt az Esz­tergomi ipari Vezetőképző zodnak a népgazdaság igé­nyeihez, jobban segítik a gazdasági egységek célkitű­Intézetben. A tanácskozást zéseinek megvalósítását. amely átfogja a nem is­kolarendszerű felnőttképzés teljes területét — a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság az Országos Peda­gógiai Intézettel, közösen szervezte. A rendezvény cél­ja a képzés módszertanának A tanácskozást Trethon Fe­renc, a Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társaság el­nöke nyitotta meg. Ezután Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkár és Drecin József művelődési miniszté­riumi államtitkár tartott vi­taindító előadást. Az előadá Agrárifjúsági fesztivál Békéscsabán A vendéglátók kedves tekben, állami gazdaságok- szükség, ugyanis a Békéscsa­gesztusaként már a megye- ban, az élelmiszeriparban bán lévő közel 1000 fiatal a határon fogadták a Csöng- vagy az erdőgazdaságban szürke hétköznapokon a rád megyei fiatalokat, akik dolgoznak. Érdeklődési kö- munka mellett az ifjúsági az első alkalommal megren- rük azonos, vagy legalábbis mozgalomban is tevékenyke­dezett országos agrárifjúsági hasonló. így aztán lehet po- dik, számukra ez a tempó fesztiválra igyekeztek Békés- litizálni, tapasztalatot cse- nem szokatlan, csabára. Mindenkinek a nya- rélni. Ezt meg is tesz.k, a kába akasztottak egy tarisz­nyát, amelyben a hamuban sült pogácsa mellett ott la­pult a találkozóra kiadott újság is. Ebből aztán az ösz­szes lényeges tudnivalót ki­olvashatta az a 900 fiatal, , ctuu ictduaiuniui agüuiti nr . -. . aki reszese a négynapos tar- rumok egész Békés megyére ka programnak. Valamennyi kiterjedő üzemlátogatás. Per- — Ha osztályozni kellene megyét és a fővárost is 45 sze nemcsak ebből áll; aszó- a fesztivált, azt hiszem, min­tagú küldöttség képviseli A rakozús kínálata is gazdag, den résztvevő jelest adna. Csütörtökön, az ismerkedési Egy percre sem hagynak esten a reptér hangárjában unatkozni bennünket. A a Bergendi együttes húzta a MÉM-miniszterhelyettestől talpalávalót, nem babra első kézből kaptunk a mun­ment a játék, hanem pon- kánkat érintő fontos infor­tokra. A megyéket képviselő mációkat. Egyebek között városok produkcióját zsűri nagyon érdekes volt — ez mérlegelte, a csongrádiak már a szekcióülésen vető­épphogy lecsúsztak a dobo- dött fel — az a téma. hogy góról. mi lesz az önállóvá váló hús­Teenap a csoportoké volt ipari üzémekkel- Ez bennün­legnap ,a csoportoKe volt ket jg érjnt mármint a kon_ a pósteleki erdőben felállt- zervgyár dolgozóit, hiszen tott színpad, ahol csasztus- nem mindegy, hogyan kap­kákban mutatták be szűkebb juk a „nyersanyagot". Nem hazájukat a találkozó részt- hittem volna, hogy én még vevői. énekelni is fogok a színpa­A szervezők, a házigazdák don, de a többiek belerán­olyan ügyesen készítették gattak a műsorba. A társa­elő a fesztivált hogy a ren- ság és a hanguIat is igazán dezvenyek mindenkit meg- , mozgatnak, aktivizálnak. Kü- naSyszeru. lönösebb nógatásra nincs is V. F. S. fiatalok termelőszövetkeze­sokat követően délután szek­cióülésekkel folytatódik a tanácskozás. Ezeken több mint 300 szakember, a mi­nisztériumok, a pedagógiai intézmények, a gyárak, vál­lalatok képviselői folytatnak eszmecserét felnőttoktatá­sunk helyzetéről. Számba ve­szik például a munkaidőt kí­mélő képzés lehetőségeit az iparban. Szó lesz a távokta­tás jelenéről és jövőjéről, az átképzési lehetőségekről. (MTI) b

Next

/
Thumbnails
Contents