Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

3 Szombat,. 1986. augusztus 30. Hungarológiai kongresszus A nemzetközi tudományos zásában, élet jelentős eseményének részről amint mindkét hangsúlyozták, a ígérkezik a 2. nemzetközi tudósok közötti együttmű hungarológiai kongresszus, ködésnek köszönhetően már amelynek a mányegyetem szeptember 1—5. Amint a nagyszabású kongresszust közösen osztrák és magyar elmondották, 23 országból mintegy 350 ' szakember jelentette be részvételét, a teljes üléseken és a tagozatokban csaknem 200 előadás hangzik majd el. A fő téma: „A magyar nyelv, irodalom, történelem és népbécsi tudo- kölcsönösen sokat sikerült ad otthont javítani a történelmi tanközött. könyveken — ugyanakkor az osztrák átlagember elrendező szomorítóan kevés — és főtudósok ként torz — ismeretekkel rendelkezik a magyar történelemről, kultúráról. Míg az első hungarológiai kongresszus Budapesten volt, a második színhelyéül természetesen kínálkozott Bécs, amely századokon át oly nagy szerepet játszott a rajz. kölcsönhatásban a közép-kelet-európai népek Duna-völgyi népek kultúrájával, különös tekintettel a 18—19. és a 19—20. század fordulójára és államok kultúrájának kialakításában. egyúttal •maga szomszédainak is kö. .. _ . A ,téma kül°"" szönhette szellemi virágzábózo vonatkozásait keletés nyugat-európai, északamerikai tudósok tárgyalják, de még Vietnamból is van előadó. A közös munkába, amelynek fontos célja, hogy nemzeti elfogultságtól mentesen vizsgálják a magyar kultúra kérdéseit, a hazánkkal szomszédos országok közül bekapcsolódsát, hangoztatták a rendezők. A hungarológia ügyének közösen felismert jelentőségére utal, hogy a kormányok is nagy hangsúlyt adnak a kongresszusnak: a tanácskozást hétfőn Franz Vranitzky osztrák kancellár nyitja meg. A kongresszus utolsó napnak a Szovjetunió, Cseh- ján Berend T. Iván, a Ma6Zlovákia és Jugoszlávia tu- gyar Tudományos Akadémia dósai is. Ausztria vonatko- elnöke tartja a zárszót. w II" ' ' • ' Uj geporias Visontán Visontán, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat Thorez bányaüzemében új, nagy teljesítményű marótárcsás kotrógép szerelését kezdték meg. A 930 tonnás gépóriás a visontai szénmezőt borító talajréteg eltakarításán dolgozik majd. Teljesítményére jellemző, hogy óránként 3500 köbméter föld megmozgatására képes. A berendezést az ausztriai Voest Alpine vállalattól vásárolták; szerelésén az osztrák és a magyar szakemberek közösen dolgoznak. Az új kotrógép hernyótalpakon mozog, és lejtős terepen is biztonságosan működik. Az osztrák cég hamarosan leszállítja a berendezéshez tartozó 1300 tonna súlyú hányórendezőt, valamint p 600 tonna súlyú szalagkocsit is. Az elektromos vezérléssel működő automatizált gépegység a jövő év elején kezdi meg a munkát a visontai szénmezön. (MTI) Száznegyven éve kezdődött a szabályozás „Á Tisza völgyében a lappangó kincs... 99 Széchenyi és a reformnemzedék múlt század közepi elképzelése három pilléren nyugodott. Az első és a legfontosabb feladat: a Tisza szabályozása. Az akkori gazdasági és technikai viszonyok mellett — a „gép" a több tízezer kubikus volt — a gigantikus első lépcső után következett volna a második: a belvízrendezés. Ez az ártéri területek lecsapolását jelentette, mai szakszóval a talajvíz-gazdálkodást. Amikor az első két lépcső — a folyamszabályozás és az ártéri területek lecsapolása elkészül, következik a befejező szakasz: az öntözőcsatornák megépítése. Ekkor kerül sor a nagy álom megvalósulására: a Tisza völgye temérdek lappangó kincsének kiaknázására. Széchenyi István írta le a címadó sort, s természetesen nem ásványkincsekre gondolt. A következő mondatában utal álmára: „miként ott nemcsak javítások, hanem egészen új teremtések is léphetnek életbe". négyzet k i lométeren szét a folyó vize. Feljegyezték, hogy az ártér például a Hortobágyon hetven kilométer szélességet is elért. A Nagy Sárréten át — mely évszázadokig búvóhelye volt mindenféle szegénylegényAbból indult ki, hogy a folyó kilométerenkénti esése alig több három centiméternél, ezért egy-egy áradás nagyon lassan vonul le a folyón. A Szamos torkolatától Szegedig az árhullám 50-öC nap alatt ért le. Az esést Vásárhelyi úgy akarta növelni, hogy a Tiszabecs és a torkolat közötti, eredetileg 1214 kilométeres kanyargós utat 140 átvágással 761 kiterült l°méterre rövidíti. Ezzel a kilométerenkénti esés a korábbi kétszerese lett volna. Az árvíz megakadályozására Vásárhelyi 300—1000 méterenként gátakat tervezett. A sors kegyetlen játéka: Vásárhelyi éppen a terveit rosszul nek - a Tisza közvetlenül ismertette, amikor kapcsolódott a Körösök ki- lett es me8haltöntéseihez. A folyó áradása évente 160—180 napig Most, amikor a tikkasztó tartott s ezekben az idő aszály heteit éljük, s akár a televízió képernyőjén, akár a valóságban látjuk a szakokban mocsártenger volt Az Országgyűlés Paleocapát, a Pó szabályozását végző mérnököt bízta meg a munka folytatásával. Az a Tisza mentén. A gabonát olasz mérn°.k módosított az sokszor az áradás aratta le. eredetl elképzeléseken. A Tisza szabalyozása nagyon Duna—Tisza közének ki- "A morbus Hungaricus" - T, ™Sa, .. . . n maavar haiáino hpioomi lassan nalaat. Csak száradt földjeit, azt, hogy a téeszek már néhol vágják a semmire sem jó kukoricát, akkor elgondolkodhatunk azon, hogy Széchenyi ólma — ami nem délibábos elképzelések színes halmaza — még ma sem valósult meg teljességében. Más szóval: adósai vagyunk a „legnagyobb magyarnak". „Két hatalom versenge soká e róna bírásán: Emberi szorgalom és a vizek őseleme. a magyar halálos betegség ,, . ,, - ezekben az évtizedekben zadfordulon fejeződött be nem a tbc volt, hanem a malária. A Tisza menti falvak kútjai fertőzöttek voltak, s már II. Rákóczi Ferenc feljegyezte, hogy amikor a szegedi csata után merített a „szőke Tisza" vizéből, az sáros és zavaros volt. Mit tehetett itt egy — jól-rosszul. Mégis: meg épült négyezer kilométernyi árvízvédelmi töltés, eltűnt a malária a Tisza menti falvakból, s 25 ezer négyzetkilométerrel több lett a mezőgazdaságilag hasznosítható terület. Széchenyi álma a mocsárgróf — ha még oly gazdag lecsapolásokról csak száis volt — egy szál kapá- zadunkban valósult meg, s val? a harmadik lépcső: az öntözőcsatornákkal átszelt Aláz föld képe még várat magáSzéchenyi tudta, hogy Széchenyi lett a bíró, a Tiszát egész nemzet összefogására ra. A régi rómaiak a főmedrébe szorítá van szükség — ami akkor lyót Pathiosnak — kanyarim elsősorban a liberális ne- gósnak — nevezték. Ma i.imességet jelentette. A re- kább szelídként emlegetjük, Szász Károly e négy sora formnemzedék egyik legki- gondolva a legnagyobb maemelkedőbb alakja, Vásár- gyarra, aki 140 éve azt a helyi Pál készítette el a Tisza szabályozásának tervét. Szózata, s a nagy tér szabad s újra mienk." olvasható azon az emlékművön, amely Széchenyi István első kapavágására emlékeztet. A Tiszadob melletti urkomi magaslaton áll a kőobeliszk, utalva 1846. augusztus 26-ra, amikor is a gróf, mérnök urak kíséretében, és a hölgykoszorú tapsától kitüntetve, az Országgyűlés határozatával a zsebében, kapáját a földbe vágta. A korabeli feljegyzések ugyan nem szólnak a „pórnépről", de a környező falvak lakói bizton tudtak a nagy tervről. Talán kételkedtek benne, hogy a grófi kapavágás valamit is megváltoztat az ősi folyón, amely olyan kiszámíthatatlan volt, és annyira kegyetlen, mint .saját életük. A történelmi kapavágás pillanatában mintegy 25 ezer kapavágást megtette. Ruttkay Levente n munkaidő harmada V8 ran Pesten egy majdnem teljesen lebontott piac. Nem messze a Népstadiontol, a Kerepesi úton túl, a Taurus központja és a Százados úti Kenyérgyár között. A bódésoroKat már hónapoKkal ezelőtt elbontották, csak néhány bolt állt és dolgozik még. Ugy hozta a sors, hogy néhány hónapig minden reggel ezen a területen vezetett keresztül az utam. Volt olyan nap, hogy reggel hét körül, máskor pedig csak uelelott tízkor érkeztem. De voltak, akikkel minden órában találkozhattam itt. No, nem az árusokra, boltosokra gondolok. Nem is csőlakó elesettekre. Az általam azonosított „törzsvendégek' narancsszínű kezeslábasban, munkaruhában voltak. Egy reggel rendőrök tartottak ellenőrzést, ekkor derült ki, hogy a jókedvű társaság a közeli "laurusöol rándult át ide. En ezen a tényen igencsak meglepődtem. A Taurust évek óta az egyik Kegyre fogyó) magyar sikervállalatnak tudom. Munkájának minőségéről, szervezettségéről sok jót hallottam. Emiatt nem egyszer emlegették példaként országos tanácskozásokon. Tehát ebben a gyárban is lehetséges, hogy valaki csak látszólag van bent? Nem hiányzik az elszámoltatásnál a rendszeresen kiesett órák teljesítménye? Kezemben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem munka-gazdaságtani és oktatás-gazdaságtani tanszéke egyik vizsgálatának anyaga. Tudós és módszeres kutatók vizsgálták a munkaidőalap kihasználását. Megállapításuk szerint: az egész napos hiányzások statisztikailag mérhető aránya napjainkra megközelítette az évenként teljesíthető összes munkaidő kilenc százalékát. Persze, ebbe a veszteségbe nem számoltatott bele a fizetett szabadság és a munkahelyen töltött időben különböző okok miatt kiesett percek, órák száma sem. Még néhány mondat erejéig azért térjünk vissza az egész napos hiányzásokhoz! A kilencszázalékos kiesett időnek négyötöde a táppénz miatti hiányzás. Tudjuk, vannak makkegészséges emberek is betegállományban. (Félreértés ne essék! Nem azt mondom, hogy azok közül, akik betegségre hivatkozva maradnak otthon, mindenki szimuláns.) Manapság -majdhogynem létkérdés a „jövedelempótló tevékenység". Biztos vagyok benne, olvasóink közül sokan tudnak példát mondani környezetükből arra, hogy valaki a többlet munka nyugodt és biztos elvégzése miatt „íratta ki magát az orvossal". A táppénzes napokat igencsak szaporítja a magas alkoholfogyasztás. A bevezetőben emlegetett piacon egyetlen helyen lehetett pálinkát, vodkát, bort (a sör hihetetlenül gyorsan elfogyott) vásárolni. Az egyetlen vegyesboltban egy sorban állás alatt hozzávetőlegesen képet lehetett kapni arról, mennyi alkohol fogyhat kis hazánkban munkaidő alatt. Vette a bolti bevásárló tízesével a teli üvegeket, és természetesen kérte (az előbbinél kisebb tételben) a szeszt majd minden lógós is. Virágnyelve van a vásárlásnak. Az előttem sort állók „kétdekíis körtét" és „félkilós cseresznyét" kértek az eladótól. Hogy ezek az értékek matematikailag nerrt egészen pontosak? Persze, hogy senkit nem érdekel az üzletben részt vevők közül. A reggel kilenc óra előtti szeszárusítási tilalom itt nem érvényes. Valamikor a féldecis röviditalos üvegek kereskedelemből való kitiltásának egyik fő indoka az volt, hogy útját állják az össznépi hajnali-reggeli felezéseknek. Ez az adminisztratív intézkedés hallatlan mértékű „szeszinflációt" indított el. Már néhány éve eljutottunk a totális kétdekáshoz (értsd: régebbi , ómagyar mértékegységben deka = deci). Az al!«ohol miatt nemcsak a másnapos napok esnek ki- Köztudott, hogy — főként a „tüzes víz" — sok-sok szervi bajnak oka lehet. A betegségen (vagy álbetegségen) kívüli hiányzások legfőbb oka az egyéni éd családi ügyek munkaidőben való kényszerű intézése. Nyilvánvaló, hogy annyi sok ajánlás, irányelv és határozatnak látszó intézkedés ellenére, még csak a kezdő lépések történtek meg a kereskedelmi, szolgáltató és hivatali szervezetek munkaidejének összehangolására az általános munkaidővel. A betegségen kívüli hiányzások között még igencsak nyomós okként szerepelnek különböző állampolgári kötelezettségek (például: munkásőri vagy rövidebb időtartamú katonai szolgálat, népi ülnökség, népi ellenőri tevékenység stb.), és a társadalmi munka (leginkább a párt- és KISZ-munka, de ide sorolható a legkülönbözőbb oktatási tevékenység, tanácskozásokon, konferenciákon való részvétel is). A munkaidő-veszteség 'harmadik és legjelentősebb tényezője a formálisan teljesített munkaidő kihasználatlansága. Óvatos becslések szerint a magyar vállalatoknál a dolgozók a fizetett munkaidő 20 százalékában nem végeznek produktív munkát. Ennek oka: a munka szervezetlensége, kooperációs bajok, zavarok az anyag- és alkatrészellátásban. S ha végzik is a munkát, előfordulhat, hogy a létrehozott használati érték nem áll arányban a teljesítményívekre bejegyzett értékekkel. A

véletlen úgy hozta, több ismerősünk költözött a Lomnici utca elején átadott házsorba. Mostanában sorra látogattuk őket. Persze, hogy örülnek az új lakásoknak. A beszélgetések második órájában azonban már a gondokról is szó esik. En most már tudom, hogy a legcsúnyább az a belső falpanel, amelyen a fürdőszoba és a WC ajtaja van. Ferde és csempe. Ezek az ajtók tán sohasem fognak igazán zárni. Gyanítom, a bajt a Délép házgyárában eldeformálódott sablon okozza. De hogy kerülhet ki ebből a sablonból, javítás nélkül, a „kész" falak sorozata? S ha kikerülhet, ez is a munkafegyelemnek és a munkaerkölcsnek egyik jellemzője. Az MKKE tanszéke vizsgálatának végeredménye: nálunk a évenkénti munkaidőalapnak majdnem az egyharmada (!) kárba vész. S a maradék időben elvégzett munka minősége nem egyszer felháborító. A legjobban működő gazdaságban is előfordulnak kieső percek és elrontott munkadarabok. De a hazai statisztika által mért számok — talán nem túlzás —, döbbenetesek. Még a saját fejlettségi szintünkhöz képest is. Megengedhetjük ezt magunknak? A „klasszikus" kérdéssel: Ilyen gazdagok vagyunk? Bőle István A Csongrád megyeiekkel kollégiumban a hajnalig tar- beszél tv* valamennyien ditÓ SOran' V3gy csérték a találkozó elökészia diszkóban A már említett fesztiválújság utolsó oldalán található a program. ízelítőként: tését és az igazán bőséges, tartalmas programot. Osztotta ezt a véleményt Komlósi Istvánné, a Szegedi Konelőadás a népgazdaság előtt z7r^7ár"'diízr^<Ser6müve^álló feladatokról, ágazati fó- zerv8yar diszpécser muveze n felnőttképzés helyzetéről A felnőttképzés helyzete felülbírálása, olyan továbbés feladatai a magyar gazda- képzési feladatok meghatáságban címmel kétnapos or- rozása, amelyek jobban igaszágos tanácskozás kezdődött péntek délelőtt az Esztergomi ipari Vezetőképző zodnak a népgazdaság igényeihez, jobban segítik a gazdasági egységek célkitűIntézetben. A tanácskozást zéseinek megvalósítását. amely átfogja a nem iskolarendszerű felnőttképzés teljes területét — a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az Országos Pedagógiai Intézettel, közösen szervezte. A rendezvény célja a képzés módszertanának A tanácskozást Trethon Ferenc, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság elnöke nyitotta meg. Ezután Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár és Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár tartott vitaindító előadást. Az előadá Agrárifjúsági fesztivál Békéscsabán A vendéglátók kedves tekben, állami gazdaságok- szükség, ugyanis a Békéscsagesztusaként már a megye- ban, az élelmiszeriparban bán lévő közel 1000 fiatal a határon fogadták a Csöng- vagy az erdőgazdaságban szürke hétköznapokon a rád megyei fiatalokat, akik dolgoznak. Érdeklődési kö- munka mellett az ifjúsági az első alkalommal megren- rük azonos, vagy legalábbis mozgalomban is tevékenykedezett országos agrárifjúsági hasonló. így aztán lehet po- dik, számukra ez a tempó fesztiválra igyekeztek Békés- litizálni, tapasztalatot cse- nem szokatlan, csabára. Mindenkinek a nya- rélni. Ezt meg is tesz.k, a kába akasztottak egy tarisznyát, amelyben a hamuban sült pogácsa mellett ott lapult a találkozóra kiadott újság is. Ebből aztán az öszszes lényeges tudnivalót kiolvashatta az a 900 fiatal, , ctuu ictduaiuniui agüuiti nr . -. . aki reszese a négynapos tar- rumok egész Békés megyére ka programnak. Valamennyi kiterjedő üzemlátogatás. Per- — Ha osztályozni kellene megyét és a fővárost is 45 sze nemcsak ebből áll; aszó- a fesztivált, azt hiszem, mintagú küldöttség képviseli A rakozús kínálata is gazdag, den résztvevő jelest adna. Csütörtökön, az ismerkedési Egy percre sem hagynak esten a reptér hangárjában unatkozni bennünket. A a Bergendi együttes húzta a MÉM-miniszterhelyettestől talpalávalót, nem babra első kézből kaptunk a munment a játék, hanem pon- kánkat érintő fontos infortokra. A megyéket képviselő mációkat. Egyebek között városok produkcióját zsűri nagyon érdekes volt — ez mérlegelte, a csongrádiak már a szekcióülésen vetőépphogy lecsúsztak a dobo- dött fel — az a téma. hogy góról. mi lesz az önállóvá váló húsTeenap a csoportoké volt ipari üzémekkel- Ez bennünlegnap ,a csoportoKe volt ket jg érjnt mármint a kon_ a pósteleki erdőben felállt- zervgyár dolgozóit, hiszen tott színpad, ahol csasztus- nem mindegy, hogyan kapkákban mutatták be szűkebb juk a „nyersanyagot". Nem hazájukat a találkozó részt- hittem volna, hogy én még vevői. énekelni is fogok a színpaA szervezők, a házigazdák don, de a többiek beleránolyan ügyesen készítették gattak a műsorba. A társaelő a fesztivált hogy a ren- ság és a hanguIat is igazán dezvenyek mindenkit meg- , mozgatnak, aktivizálnak. Kü- naSyszeru. lönösebb nógatásra nincs is V. F. S. fiatalok termelőszövetkezesokat követően délután szekcióülésekkel folytatódik a tanácskozás. Ezeken több mint 300 szakember, a minisztériumok, a pedagógiai intézmények, a gyárak, vállalatok képviselői folytatnak eszmecserét felnőttoktatásunk helyzetéről. Számba veszik például a munkaidőt kímélő képzés lehetőségeit az iparban. Szó lesz a távoktatás jelenéről és jövőjéről, az átképzési lehetőségekről. (MTI) b