Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

(î ! 1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORS 76. évfolyam, 196. szám 1986. augusztus 20., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2,20 forint Paragrafus a valóságban M iután rég nem látott ismerősömmel leteleped­tünk az ünnepi asztalhoz, s koccintottunk talál­kozásunkra, megelőzve engem, megkérdezte, mi újság felénk otthon, asszony, gyerek jól van-e? El­mondtam, s visszakérdeztem. Később kifaggattuk egy­mást hobbinkról, kedvenc időtöltésünkről. És húsz perc sem telt el beszélgetésünk kezdete óta, követke­zett az új kérdés, aminél le is cövekeltünk: öreg paj­tás, mi van a melóhelyeden? Estig ömlött belőlünk a szó. . . De ugyan, hát már ünnepnap is dolgozunk? — róttuk meg egymást humorosan, próbálkozva témát váltani, de sehogysem sikerült. Mindig visszakanya­rodtunk a „tudod, nálunk meg az a helyzet" kezdetű munkahelyi beszámolóhoz. Érdekes dolgokat mondhat­tunk egymásnak, mert különben minden bizonnyal szép finoman asztalt bontottunk volna. Maradtunk hát a munkahelyi dolgoknál. Nem voltunk kivételek, hisz' rajtunk kívül még nagyon sok embert szögez le ez a téma. Beszélgetésünk során közös nevezőre jutottunk egymással abban, hogy a legtöbb munkahelyen sok szorgalmas, jó képességű, rátermett ember dolgozik, ök „viszik" a gyárat, üzemet, szövetkezetet, hiva­talt. Hét elején, közepén, végén, reggel, mindjárt munkakezdéskor, délben, délután, a munkaidő vége felé, mindig egyformán számítani lehet rájuk. De hisz' ez — lenne — a természetes. Menjünk csak vissza joghallgatói éveinkhez — javasolta isme­rősöm —, alaptörvényünk, az alkotmány sorai szerint a jogukat, a munkához való jogot gyakorolják, Ám vannak napjainkban is, akik nemigen gyakorolják. Akkor pedig talán megkérdőjelezzük ama tisztelt tételt, miszerint szocialista társadalmunk egyik nagy vívmánya a teljes foglalkoztatottság? Mi lenne, ha.. ? Nincs ha, ot.t a már felnőtt korú alkotmányunk, amit az 1949-es törvénybe iktatás óta kétszer módo­sítottak — meghagyva benne jogainkat, illetve széle­sítve, bővítve azokat. Érvényesüljön továbbra is a következetesség. Az eltelt, közel négy évtized alatt bizonyossá vált, hogy semmi baj az alkotmány paragrafusaival, inkább talán bennünk van olykor kifogásolnivaló. Alkotmányunk mindennap kilépve a valóságba, éle­tünkbe, olykor szemben találja magát bizonyos torzók­kal. Olyan munkahelyi dolgokkal is, amelyek egyre írritálóbbak. Mert például nem kell hozzá nagy tudomány, érzi azt az ember, ha valahol felesleges. Jobb érzés­sel megáldott homo sapiens lábát sem tenné be oda többet. De vannak, akik nem állnak odébb, téblábol­nak inkább, míg nem küldik, de akkor is körömsza­kadtukig harcolnak, hogy ott maradhassanak. Felhá­borodnak, hogy miért éppen őket választották? Miért nem másokat? Nem nehéz a válasz: mert ők ott fe­leslegesek. Másutt biztosan szükség van rájuk. Men­jenek oda. Nagy perpatvar keveredik ilyenkor, élni kezdenek az alkotmány sorai; a szabad munkaválla­lás joga, amely biztosíték arra, hogy mindenki ér­deklődésének, képességének, képzettségének megfelelő módon hozza létre munkavégzésre irányuló jogviszo­nyát. És keseredik a feleslegesek, az oda nem illők szája, mert a fentiekből természetesen csak akkor lesz valami, ha ezt a munkáltató is akarja. Konszen­zus nélkül, értelemszerűen, nem megy. És tovább romlik a munkahelyi hangulat, most­már a jól dolgozók mozgolódásától: fizetésosztáskor alig-alig vastagabb a boríték, mint a feleslegeseké, a lógósoké. Ismét élni kezd az alkotmánybeli tétel: a munka díjazásához való jog, a bérezésé, amely a munka mennyiségétől, minőségétől, a munkadarab ér­tékétől, a munka nehézségétől és időszakától függ. Megy a tulajdonképpen fölösleges küzdelem — mert megelőzhető lenne —, az idegek felmondják a szol­gálatot, következik a kiborulás, s megint élni kezd az alkotmánybeli passzus: a pihenéshez, üdüléshez való jog. De már megint kik kapják a beutalót? Kilép so­rai mögül az alkotmány: a szocialista demokrácia el­ve. Hát szóljanak bele. S ha beleszólnak, biztos lesz foganatja...? O * * rdögi körnek tűnik mindez, pedig csak mi tesz­szük ördögivé — szögeztük le beszélgetésünk vége felé. A mindennapi élet bizonyítja, hogy meg tudjuk oldani a problémákat — ha akarjuk. Ha okosan élünk alkotmánybeli jogainkkal, nem kell összeszorult gyomorral indulni a munkába, oda, ahol valóban szükség van ránk, mert képességeink, kép­zettségünk szerint, becsületesen dolgozunk. S akkor még a jogok mellett egy szót sem ejtet­tünk az alkotmánybeli kötelességekről — emelte föl mutatóujját ismerősöm. De most hagyjuk is ezt. El­enyészően kis kivételtől eltekintve, valamennyien — mintegy ötmillióan! — jó biztosíték vagyunk problé­máink. kisebb, nagyobb gondjaink, munkahelyi konf­liktusaink megoldására, egymás segítésére, közös dol­gaink tiszteletére. Csak egy kicsit jobban oda kellene figyelnünk erre, valamennyiünk érdekében. Próbál­juk érvényesíteni, és nap mint nap újratermelni, mert olyan erő ez, mint a béke, amely megszegi kenye­rünket — a mai, alkotmánynapi új kenyerünket, s a holnapit is. TARNAI LÁSZLÓ állami Díjak átadása A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Állami Dí­jat adományozott nyolc ma­gyar mérnöknek és fizikus­nak a Halley-üstökös vizs­gálatára felbocsátott Vega­űrszondák kulcsfontosságú műszereinek megalkotásá­ért és a tervezett mérések­nek a nemzetközi tudomá­nyos élet által nagyra érté­kelt maradéktalan elvégzé­séért. A díjakat kedden a Parlament delegációs termé­ben Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a kormány el­nökhelyettese adta át. Az ünnepségen részt vett Lázár György, a kormány elnöke is. Állami Díjat kapott Apá­thy István, a Központi Fizi­kai Kutatóintézet tudomá­nyos munkatársa, Gschwindt András, a Budapesti Műsza­ki Egyetem adjunktusa, He­tényi Tamás, a BME tudo­mányos munkatársa, RecCl Richárd, a BME adjunktusa, Szabó Ferenc akadémikus, a KFKI főigazgatója, Szabó László, a KFKI főosztályve­zetője, Szalai Sándor, a KFKI osztályvezetője, Szegő Károly, a KFKI tudományos igazgatója. (MTI) Ha, Ópuszfaszeren flrpád-emlékünnepség ­munkás-paraszt találkozó Lehet, hogy mire olva­sóink kézbe veszik a mai új­ságot, már el is kezdődött Ópusztaszeren az alkotmány­napi ünnepség. Még;s azt ajánljuk, aki csak teheti és kedvet érez ,egy kis kirán­duláshoz, induljon el az em­lékparkba, hiszen reggel 9 órától késő délutánig látvá­nyos programokról gondos­kodnak a rendezők. A műsort a vásárhelyi helyőrségi fúvószenekar tér­zenéje nyitja meg, majd 10 órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, ahol Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tag­ja, a Magyar Televízió el­nöké mond beszédet. A nagygyűlés után avatják föl Melocco Miklós Földműves című szobrát. Déltől három színpadon folytatódik a munkás-pa­raszt találkozó programja. Az egyiken népzenei és nép­táncműsor lesz, a zákány­széki, a mórahalmi, a sán­dorfalvi népi együttesek, va­lamint a Szeged táncegyüt­tes, az öregcsertői népi együttes és a Franciaország­ból érkezett Provance tánc­együttes közreműködésével. A másik színpadon karate­bemutatót követően újra megrendezik a sajtófórumot, ,majd divatbemutató követ­kezik, amit zeriei műsor kö­vet. Diákoknak, gyerekek­nek összeállított programot kínál a harmadik színpad. Itt a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium diákszín­padát és a szegedi Kiszöv­színpadot láthatják az ér­deklődők. A kulturális mű­sorokkal egy időben több­órás lovasbemutató lesz a sportpályán, amelynek ren­dezője a vásárhelyi Bercs'é­nyi lovasszakosztály. Aki részletesebben is szeretné is­merni az ópusztaszeri Ár­pád-emlékünnepség prog­ramját, netán mind többet meg akar tudni Ópusztaszer múltjáról, az emlékpark fej­lesztéséről, a tájvédelmi kör­zet legnevezetesebb látvá­nyosságairól, annak figyel­mébe ajánljuk a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgató­sága és a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat augusztus 20-ra megjelentetett Ópusz­taszer című kiadványát. Végül néhány információ az utazáshoz. A Tisza Volán sűrített időközökben indít járatokat Szegedről és a környező községekből az em­lékparkba. A Marx téri autóbusz-állomásról 7 órától folyamatosan, az igények szerint indulnak a buszok, míg vissza Szegedre a dél­utáni óráktól este 9-ig in­dulnak. Szintén 7 órakor in­dul az első busz a kisteleki áruháztól, Pusztaszer köz­pontjából, a csengelei ta­nácsházáról, reggel fél 8-kor lehet'' felszállni a dóci ta­nácsházánál, a sándorfalvi autóbusz-megállóban és 8 után 10 perccel Bakson. Az utolsó járatok este 7 órakor fordulnak vissza a Szeged környéki községekbe. Bővül az üzlethálózat Fejlesztések Szegeden a VII. ötéves tervben A Szegedi Városi Tanács VII. ötéves tervében a ke­reskedelemről szóló passzus­ban megragadta a figyelme­met egy mondat: a tervidő­szakban a lakosság fogyasz­tására a visszafogottság, il­letve a tervidőszak második felében a kissé dinamiku­sabb növekedés lesz a jel­lemző. Nos, ez valószínűleg így is lesz. A körülmények — kö­rülményeink — ismeretesek. Mégis, most az érdekelt el­sősorban, hogy a pillanatnyi­lag még — rossz szóval — ellátatlannak nevezett terü­leteken, városrészekben la­kók lehetnek — e visszafo­gottak otthonukhoz közel, vagy még sokáig kell Szeged túlfelére baktatniuk bevá­sárlásaikért ... Nem elhanyagolhatóak •eddigi fejlesztéseink sem. A Kolozsvári téri ABC-áruház­ra nagy szükség volt —, hogy még szép és jó is, ez már a „plusz". A rókusiak is na­gyon régen várták új boltju­kat — tán a késést is haj­landók elfelejteni most már. Eddig is és ezután is a la­kásépítés a kiemelt fontos­ságú. Imígyen aztán a kivi­telezők kapacitását első, má­sodik, harmadik és sokadik helyen ez köti le. Csúsznak tehát a kereskedelmi beru­házások. A pénzösszegek fel­használhatósága szempontjá­ból a kereskedelem elé ke­rülnek a középiskolai tan­termek és az úgynevezett „területi kisügyek" is — zá­rójeles, halk megjegyzés: nem érné meg valakinek, va­lakiknek a kereskedelmi be­ruházásokra állítania ma­gát? Megtérülne — talán... Az előző ötéves tervidő­szakról áthúzódott beruházá­sok részben már üzemelnek; például a Vidia Kossuth La­jos sugárúti fürdőszoba-sza­lonja, vagy a Kőbányai Sö­röző. Az alsóvárosiaknak jó hír: a Szabadság téri ABC az év végén megnyílik, (Op­timistán hangzik manapság a kijelentő mód ...) A felső­városi ABC-áruházat októ­berben szeretné az Éliker át­adni a lakosságnak. Ez az egység tipikus példája a ki­vitelezők kapacitáshiányá­nak: a Délép csúszott el ve­le... Hogy kiegyenlítsük, ismét megvalósult álmokról kell szólni: elkészült például a Párizsi Áruház. A Széchenyi téri közlekedés átszervezése <a teherautók kitiltásáról, a tömegközlekedés lehetőség szerinti csökkentéséről van szó) az oka, hogy például profilszűkítésre kényszerül­tek — az egyébként nem túl jól üzemelő — vegyesüzlet tulajdonosai: baromfibolttá alakult egy élelmiszer­kereskedés. Ez jó is lehet, hiszen a Belvárost egyébként megfelelően ellátják helyisé­gekkel, áruval az illetéke­sek! ... A Dél-Tisza Menti Áfész az év végére ígéri a mak­kosháziak régi óhajának tel­jesítését: egy ABC-áruházat a körúton. Mint képünkön látható, jól állnak, akár meg is valósulhat. A tervidőszakban tanácsi forrásból a kereskedelmi és vendéglátóhálózat 6 ezer 120 négyzetméternyi bővítését tervezik. Ebben benne fog­laltatik az a közel 4 ezer négyzetméter is, melyet az előző ötéves terv idején kezdtek meg (a fentebb ol­vasható alsóvárosi, Felsővá­ros II. ütemű ABC, a Kos­suth Lajos sgt. 9—13. szám alatti boltok, és a még eddig nem említett Jókai utcai és a Rókus 101, 103 épületek fo­gadószintjére tervezett üzle­tek). És még mindig megol­datlan maradna Tápé és Észak-Üjszeged ellátása tervbe vagyon véve egy-egy körülbelül 400 négyzetméte­res kis ABC ezekre a he­lyekre). A feladatok között szere­pel a Marx téri piac közmű­rekonstrukciója és a — rég­óta szóban forgó — makkos­házi piac. Ez utóbbi adna helyet a pillanatnyilag nem optimális körülmények kö­zött üzemelő nagybani piac­nak is. Településfejlesztési hozzá­járulásból épül a rókusi gyógyszertár és egy 400 négyzetméter alapterületű ABC a Kossuth La'jos sgt.— Francia utca sarkán. Mint nem olyan régen írtuk — nem tanácsi beruházásból, hanem szövetkezeti alapból, és remélt állami támogatás­sal — készül a Mikszáth Kálmán utca—Püspök utca tömbjében a Dél-Tisza Men­ti Áfész 2000 négyzetméteres szupermarketja. Mert az ember olyan, hogy ha visszafogottnak is kell lennie a pénztárcája miatt, akkor is szeretné a maga ké­nyelme és kívánsága szerint berendezni az életét. „Majd eldöntöm, igénybe veszem-e, de szolgáljanak ki" — ala­pon is formálunk jogot a megfelelő ellátásra. Csak egyre ügyeljünk: az áthúzódó beruházások okoz­zák a lelkiismeretfurdalást, a lakosságban pedig a rossz közérzetet... REGÖS ÉVA Nemrégiben készült cl a korszerű, új ABC Felsővároson 2 ní. í -si*J

Next

/
Thumbnails
Contents