Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

2 Szerda, 1986. augusztus 20. A raki Takesi, a 41 év­** vei ezelőtti robbanás egyik túlélője ma Hirosima polgármestere. A hozzá ha­sonlók, a hibakusák száma nem túl nagy — eleven mementó! ők a földet fe­nyegető pusztulásnak. Ara­ki most elsők között üdvö­zölte az újabb kezdemé­nyezést, Gorbacsov főtitkár bejelentését, hogy a Szov­jetunió további hónapokra — egészen a jövő év első napjáig — meghosszabbít­ja önkéntes, egyoldalú atomrobbantási moratóriu­mát. Az első hivatalos ameri­kai visszhangok sajnos nem mondhatók kedvezők­nek. A Fehér Ház szóvivő­je kurtán-furcsán propa­gandának minősitette. a nagyon is valós szovjet lé­pést, s külügyminisztériu­mi kollégája pedig újból kijelentette, hogy az Egye­sült Államoknak nem áll érdekében a robbantások leállítása. Ugyanakkor igen tekintélyes politikai kö­rök üdvözölték Washing­tonban is a szovjet lépést. így nyilatkozott a demok­rata párt tekintélyes sze­nátora, Edward Kennedy is. »»a«*«* A hétfői Gorbacsov-be­szédet nyilván alapos elemzésnek vetik alá világ­szerte. A nyilatkozat az el­múlt időszak szovjet lépé­seinek, s amerikai akciói­nak összefoglalását is ad­ta. Megerősítette: Moszkva nem taktikázásnak, nem Nyitva hagyott ajtó propagandának szánja az atomkísérletek teljes tilal­mára tett indítványát, ha­nem olyan lépésnek fogja fel, ami kezdete lehet a teljes leszerelésnek. Ráadá­sul — hangsúlyozta Gorba­csov — ez ma már teljes biztonsággal ellenőrizhe­tő, sőt, a Szovjetunió lehe­tővé teszi a helyszíni el­lenőrzést. Emlékeztetett ar­ra, hogy Szemipalatyinszk, a szovjet robbantási kísér­leti telep közelében ameri­kai tudósok elhelyezhették1 megfigyelő készülékeiket. Az Egyesült Államok azon­ban a szovjet önkéntes robbantási tilalom 1 éve alatt már 18 robbantást hajtott végre (hármat nem is Jelentettek be), s a poli­tikát meghatározó körök megannyi jelét adják, hogy nem hajlandók engedni eb­ből. A robbantások a csil­lagháborús program részei. Gorbacsov figyelmezte­tett: a „hadászati védelmi kezdeményezés" nem nyújt biztonságot, a Szovjetunió szükség esetén képes olyan lépések megtételére, ame­lyekkel ellensúlyozhatja a hatalmas költségekkel Járó programot. A szovjet vezető beszédéből kiderült: Moszkva számára nem könnyű döntés ilyen felté-r telek közepette meghosz­szabbítani az egyoldalú korlátozást, ám még egy le­hetőséget akarnak adni az idénre tervezett csúcstalál­kozóra, a Szovjetunió nem csapja be a párbeszéd ajta­ját. Mivel a Szovjetunió az atomrobbantásokról való lemondást reális lehetőség­nek tartja, Gorbacsov sze­rint ez lehetne a csúcs al­kalmával aláírandó doku­mentum tárgya is. Meghallgatásra talál-e a mostani kezdeményezés? Ma még nincs válasz erre a kérdésre. Nem tudhatjuk, miféle erők kerekednek felül az amerikai politika­csinálás gépezetében. Győz-e a realizmus, vagy pedig a fegyverkezés híveié lesz-e az utolsó szó? A z elkövetkező hetek a ** szovjet—amerikai szakértői megbeszélések sorát hozzák — 1 hónap múlva pedig Sevardnadze külügyminiszter az ENSZ­közgyűlés ülésszakára az Egyesült Államokba uta­zik, ahol tárgyal majd Shultz külügyminiszterrel, s nyilván fogadja őt Rea­gan is. Addigra sok min­dent el kell dönteni. A vi­lág abban bizik, hogy meg­hallgatásra talál a Wa­shingtonhoz intézett üze­net, s Reagan elnök való­ban kész lesz felülvizsgálni eddigi politikáiét. MIKLÓS GÁBOR Utolsó forduló 0 Stockholm (MTI) Kedden reggel Stockholm­ban megkezdődött az euró­pai bizalom- és biztonság­erősitó konferencia első sza­kaszának utolsó tárgyalási fordulója. A tanácskozáson 35 ország — Albánia kivéte­lével az európai országok, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada — képvise­lői vesznek részt. A nyitóülésen mondott fel­szólalásában Oleg Grinyevsz­kij nagykövet, a szovjet kül­döttség vezetője rámutatott, hogy a stockholmi konferen­ciának fontos szerepet kell játszania az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésében. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a ta­nácskozás befejezéséig már csak rövid idő áll rendelke­zésre, ugyanakkor számos fontos kérdésben még nem született megoldás. A szocialista országok, más résztvevőkkel együtt­működve, sokat tettek a megoldatlan problémák ren­dezéséért. # MEM-tájékoztató fl népszerű 3+2 együttes AUGUSZTUS 21-EN (csütörtökön) 20 őrskor, • Sá|l Hanglemezboltban (Somofyl ti. 11.) dedikál. A Sándorfalva Nagyközségi Közös Tanács V. B. eladóira hirdet 1100 nCgyzetmCtcr nagyságú hClvCgl telket 32 Fl/mx-cnkCntl áron. Érdeklődni lőhet: a Sándorfalvl Magyar— Lengyel Barátság Termelőszövetkezet Irodájában, vagy a 73-aOS-aa telefonon. Az elmúlt csaknem há­rom hónap száraz. meleg időjárása nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Különösen az utóbbi hetek csapadék­hiánya és a 30 Celsius-fok feletti meleg okoz nagy gon­dokat. Ez az időjárás már az őszi betakaritású növé­nyeket is erősen károsítja. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium az elmúlt napokban megyei és üzemi tapasztalatok alapján gyors helyzetfelmérést vég­zett. A vizsgálatok azt mu­tatják, hogy az idén az aszály nemcsak az alföldi területeket érinti, hanem ki­terjed a Kisalföldre, a Me­zőföldre és Délnyugat-Du­nántúlra is. Térségenként és üzemenként igen eltérően jelentkezik az aszály és an­nak hatása. Egyes területe­ken a tenyészidőszakban le­hullott csapadék mennyisége a sokéves átlagnak csupán 30-40 százaléka, s vannak olyan területek, ahol 50-60 napja nem volt számottevő csapadék. Ugyanakkor van­nak térségek, kisebb körze­tek, ahol időközben kiadó­sabb csapadék hullott. Mind­ezek következtében az aszálykárok és a válható terméskiesések nagysága is erősen eltérő. A kalászosok­terméskiesése 5-6 milliárd forint értékű. Kényszerűség­ből több tízezer hektár ku­korica termését kell silózás­sal hasznosítani. A várható terméskiesések ellenére a lakosság élelmi­szer-ellátásában a jelenlegi kilátások szerint nem lesz­nek zavarok, a belső igények maradéktalanul kielégíthe­tők. Az állattenyésztés ta­karmányellátása — beleértve a háztáji állományt is — biztosítható. így megfeltló lesz az ellátás abrakból és szálastakarmányokból. Az állatállomány szillázsszük­séglete a szántóföldi mellék­termékek. főleg a kukorica­szár nagyobb arányú fel­használásával kielégíthefő. Ehhez azonban az szükséges, hogy az üzemek vezetői te­gyenek meg mindent a to­vábbi aszálykárok mérsék­lésére. a takarmányként hasznosítható melléktermé­kek begyűjtésére és dolgoz­zanak ki ésszerű takarékos­sági programot. Zöldségből lesz elegendő, azonban a kedvezőtlen időjárás miatt gyorsabb érésre kell számí­tani. Az ebből adódó várható nehézségeket gyorsabb, szer­vezettebb betakaritással, fel­vásárlással és feldolgozással kell áthidalni. — hangsú­lyozzák a MÉM illetékesei. Az aszály következtében súlyos helyzetbe jutott me­zőgazdasági üzemeknek se­gítségre van szükségük ah­hoz, hogy a termelés és a gazdálkodás folyamatát fenntarthassák. Különösen érvényes ez azokra a gazdaságokra, ahol az elmúlt években is elemi •károk voltak, illetve tartalé­kaik kimerülöben vannak, vagy tartalékai már nincse­nek. Ezért felmérik az aszály okozta termelési és pénzügyi veszteségeket. A tényleges helyzet ismeretében a MÉlM az érdekelt tárcák bevonásá­val intézkedéseket kezdemé­nyez az aszály sújtotta gaz­daságok termelési ?s pénz­ügyi gondjainak áthidalásá­ra, a jövő évi termelés meg­alapozására. A minisztérium intézkedé­si tervet dolgozott ki, amely magában foglalja a vállala­tok, a szövetkezetek, a terü­leti szervek, az irányító ha­tóságok teendőit. Egyebek között, intézkednek a takar­mányszükséglet szervezett kielégitéséről. A háztáji ál­latállomány ellátására a ta­karmányboltokat folyamato­san feltöltik, s a minőséget gyakrabban ellenőrzik. A szükséges vetőmag megter­mett, a nagy- és a kisüzeme­ket is ellátják jó minőségű vetőmaggal. A jelenlegi hely­zetben nem szabad minden­áron takarékoskodni a mű­trágyával és a növényvédő szerekkel. Ezért az intézke­dések" között szerepel olyan is, hogy a pénzügyi nehézsé­gekkel küzdő gazdaságok hozzájussanak a kemikáliák­hoz. (MTI) Zászlófelvonás Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére kedden dél­után a Gellért-hegyi Felsza­badulási Emlékműnél kato­nai tiszteletadással, ünne­pélyesen felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Zászlófelvonási ünnepsé­get'rendeztek az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren is: ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták fel a Ma­gyar Népköztársaság állami zászlaját. Faluvégi Lajos Kínába utazott Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kedden Pekingbe utazott, ahol Szung Pingnek, a Kí­nai Államtanács tagjának, az Állami Tervbizottság el­nökének meghívására tesz hivatalos látogatást. A miniszterelnök-helyettes és az általa vezetett küldött­ség tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együtt­működése fejlesztésének le­hetőségeiről és feladatairól, valamint a központi tervező szervek közötti kapcsolatok bővítéséről. Elutazásánál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Zhu Ankang1, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete. Hollandia — magyar szemmel 3 Megkérdeztük természe­• tesen, mennyit keresnek a hollandok, és ez mire ele­gendő Nos, egy holland gyári munkás 26 ezer gul­dent keres évente. A gulden árfolyama nagyjából a nyu­gatnémet márkáéval egyezik meg, a hivatalos magyar árfolyam 18 forint körül jegyzi. Egy hoiland középis­kolai tanár évi jövedelme rmntegy 35 ezer gulden — ezért az utrechti Skoda­szalonban három és fél Skoda 120 GTL-t adnának, l.ubbers miniszterelnök az államügyek irányításának írjében 180 ezer gulden évi fizetést kap. Egy jóhírü or­vos viszont a félmilliót is megkeresi. Hollandiában — mint a fejlett tőkésoszágokban min­denütt — viszonylag olcsók a műszaki cikkek. A vi­szonylag nem azt jelenti, hogy a Keletről érkezett turista könnyedén megvehe­ti, hanem azt, hogy a szocia­lista országokban a középsze­rű ipari termekeriet haszná­lati értékükhöz képest aránytalanul preferálja az árrendszer, és mi magyarok is ehhez szoktunk hozzá. (Eirzomoritó volt az amsz­terdami műszaki boltok vá­lasztéka után látni a Sze­gedi Ipari Vásáron a szóra­koztató elektronikai standok választékát: két-három faj­ta, a boltokban különben is elerhetetlen, régi konstruk­ciójú, közepes mrnöségü szí­nes tévé — az éves magyar átlagbér feléért.) Hollandiá­ban kétféle okból adnak igen drágán bizonyos árukat: ha a legfrisssebb divatot köve­tik. vagy ha természetes anyagból készülnek, öt gul­denért vehet bárki egy kis női digitális karórát (amit Magyarországon a műszaki boltokban 350—400 forintért árulnak), miközben 80 gul­cienért adnak egy valódi bőrből készült pénztárcát. Mindenütt árengedmények buzdítanak a több és több fogyasztásra. Például az amszterdami rosszlányok utcájában egyórai „szolgál­tatás" 75 gulden — kiírják táblára, vagy megmondják a kirakatban közszemlén ülő lányok —, három óra viszont már „csak" 150 gul­den. Hazai vezetők általában kelletlenül' vagy sehogy sem nyilatkoznak a sajtónak. Megsértődnek, ha keményeb­ben kérdez az újságíró, ha kifejti ellentétes véleményét, vagy esetleg csak' halová­nyan kételkedik a nyilatko­zat igazában. Hollandiában a politikuson kivétel nélkül profi nyilatkozók. A nyilvá­nosság a lételemük. A ma­gyar újságíró delegációt, Daruerdő a rotterdami kikötőben Marjai Józsel Ausztráliában D Sydney <MTI> Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, befejezte ausztráliai hivata­los látogatásának első szaka­szát és Sydneyből Victoria állam fővárosába, Mel­bourne-be utazott. Sydney­ben megbeszélést folytatott R. J. Muiockkal, Üj-Dél­Wales kormányának minisz­terelnök-helyettesével. köz­lekedési miniszerrel. P. T. Cox-szal, a szövetségi állam ipari, energetikai és techno­lógiai miniszterével, látoga­tást tett a kereskedelmi és iparkamarában, több nagy­vállalatnál es banknál. A Minisztertanács elnökhe­lyettesének programjában részt vett Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, a Magyar—Ausztrál Vegyes Bizottság magyar el­nöke, valamint az Ausztrá­liában tartózkodó magyar vállalati vezetők, akik az ausztrál partnervállalatok és intézmények vezetőivel is tárgyaltak. melynek tagjaként szereztem az itt elősorolt tapasztala­tokat, fogadta Lubbers mi­niszterelnök, CJaus herceg, a királynő férje, Brinkman kulturális, van Aardenne gazdasági miniszter, van Eekelen külügyi államtitkár. Munkatársaik, akik a talál­kozókat előkészítették, nem arra figyelmeztettek, mit ne kérdezzünk, hanem, hogy tartsuk tiszteletben a prog­ram szerint ránk szánt időt. Egy óra, az egy óra Addig viszont bármiről bármit kér­dezhettünk. Megjegyeztem például, hogy a holland állami költ­ségvetésnek nem kevesebb, mint 17 százalékát költile oktatásra és tudományra. 1904-ben például 168,4 mil­liárd gulden fölött rendel­,kőzhetett a kormányzat. Ebből 26,4 milliárdot köl­töttek az oktatásra és a tu­domány finanszírozására. Ennél többet, 32,6 millárdot csak szociálpolitikára adtak ki, miközben a védelmi ki­adások 13 milliárd guldent emésztettek föl a hivatalos statisztika szerint. Megkérdeztem az Oktatási Minisztérium által tartott tájékoztatón, hogy Hollan­diában van-e presztízse a tanulásnak, megéri-e felső­fokú végzettséget szerezni, a társadalomban később el­foglalt hely, megszerzett jö­vedelem igazolja-e a befek­tetett erőfeszítéseket. A vá­laszból egyértelműen kide­rült, hogy vendéglátóin* nem is ertették a kérdést, mert egyszerűen nem tud­nak olyan társadalmat el­képzelni, amely a kiélezett technologiai-műszaki verseny korában pont az oktatáson, tudományon, illetőleg aq ezeket művelők életszínvo­nalán kívánna spórolni. Több dolog köt össze ben­nünket, mint amennyi el­választ — ezt M. Mourik, a Nemzetközi Kulturális Szö­vetség nagykövete mondta, amikor ünnepélyesen aláír­ták a hollandiai magyar kulturális hetekről szóló megállapodást. Ez már a viszonzása lesz annak a hol­land kulturális fesztiválnak, amelyet idén szeptember 27-tól október 26-ig rendez­nek Magyarországon. A hol­land zenei élet, a színház, a képzőművészet, az iroda­lom. a film, az építészet, a tudomány es a tömegkom­munikáció képviselői nem­csak Budapesten, hanem számos vidéki városban is bemutatkoznak a magyar közönségnek. Az előzetes program szerint szeptember 29-én az amszterdami Ba­rokk Zenekar ad koncertet a szegedi Tisza Szállóban, szeptember 28-án holland művészek dzsesszkoncertjét rendezik az Ifjúsági Házban, a Somogyi-könyvtárban pe­dig két hétig látható a hol­land könyvkiállítás. Lubbers miniszterelnök, amikor, fogadta delegáción­kat, azt mondta: a kis or­szágok viszonyában a ha­sonló méretek egyfajta együvé tartozás érzetét kel­tik. L. C. Brinkman kultu­rális miniszter utalt a hel­sinki folyamatra, amelyből változatlanul lényegesnek tartják a különböző társa­dalmi rendszerű országok állampolgárai közti Közvet­len, személyes kapcsolatokat. A kulturális fesztivál jó alkalom a találkozásra, az egymáshoz vezető' ösvények szélesítésére. Egy kontinensen ¿lünk. Csernobil után különösen aktuális, hogy a természeti környezetet nem tudják föl­darabolni az országhatároK. A levegőszennyezés vagy a savas esők megakadályozá­sára, a környezetszennyezés visszaszorítása közös gondol­kodást, egységes cselekvést kíván. A hollandok is tarta­nak az amerikai és a japán gazdasági túlsúlytól, a har­madik világ népességrobba­násától és a nyomában járó arányeltolódástól Európa és a többi kontinens laKossága között. Mi. magyarok is ugyanabban az Európában elünk, amelynek jövőbeni sorsáról a XX, század vége kemény kérdéseket fogalmaz. A kor jó néhány kihívására csak közös gondolkodással kiküzdött, egységes választ adhatunk. TANÁCS ISTVÁN (Vége.)

Next

/
Thumbnails
Contents