Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

Szombat, 1986. augusztus 2. Javul a teljesítmény A széntermelés növeléséért Az év hátralévő időszakáben az eddiginél jóval több szenet kell termelni Tatabányán, hogy a vállalat kollektívája -maradéktalanul teljesíthesse idei egymillió 750 000 tonnás széntermelési tervét. Erre hívta fel a figyelmet Fekéte Lajos vezérigazgató a vállalat üzemvezetőinek. termelésirányítóinak tegnapi tanácskozásán. Elmondta, hogy az eddigi intézkedések hatására hónapról hónapra fokozatosan javul a bányászok teljesítménye, s így július végére sikerült pótolni az év első hónapjaiban felgyülemlett adósságot, teljesítették az időarányos mennyiségi tervet. Kiemelkedő eredményt értek el a brikettgyár dolgozói, akik felajánlották, hogy az idén 50 000 tonna brikettet készítenek terven felül, s ebből már 46 000 tonnát teljesítettek. A teljesítmények javulásában különösen nagy szerepet játszott az a korábbi három műszakos termelés helyett április elejétől bevezetett négynegyedes munkarend. A másik intézkedés olyan érdekeltségi rendszer bevezetése volt, amely jobban ösztönöz az ésszerűbb gazdálkodásra. Az év hátralévő időszakában különösen nagy feladat hárul a szénmedence dolgozóira, az időarányos terv értelmében öt hónap alatt jóval nagyobb mennyiségű szenet kell felszínre hozniuk, mint az elmúlt hét hónapban. Ehhez megteremtették a műszaki feltételeket: elegendő frontfejtés áll a bányászok rendelkezésere, s az újabb munkahelyek előkészítésére meggyorsítják a vágatok épitését. Minden tartalékot mozgósítanak annak érdekében, hogy teljes mértékben viszszaadják a főmunkaidőben végzett munka rangját, és ne legyen szükség a mértéktelen túlóráztatásra. A vezérigazgató arról is tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit, hogy a Minisztertanács határozata értelmében kedvezően rendezték a vállalat, pénzügyi helyzetét. A múlt évet ugyanis veszteséggel zárta a Tatabányai Szénbányák, s ennek egy részét most a vállalat önerejéből, másik részét állami segítséggel kiegyenlítetek. (MTI) Stromfeld Auréldíj A Minisztertanács a honvédelem, az állam- és közbiztonság érdekében kiemelkedő alkotómunka elismerésére díjat alapított, melyet Stromfeld Aurélról, a Tanácsköztársaság egykori kimagasló katonai vezetőjéről, a Vörös Hadsereg vezérkari főnökéről neveztek el. A most alapított díj a fegyveres erők és fegyveres testületek azon tagjainak és polgári alkalmazottainak, valamint azoknak a testületen kívüli személyeknek adományozható, akik kiemelkedő tudományos, műszaki vagy szervező tevékenységet végeztek a honvédelem, valamint az állgm- és közbiztonság fejlesztése érdekében. Hiányzik a szeretet? Szorgalmazzuk a konkrét kapcsolatokat — mondja Nizza polgármester-helyettese Diákjaival ma utazik el város vezetőségével, hogyan Szegedről mad. Pierrette mélyíthetjük el kapcsolataItier, Nizza város polgár- inkát a jövőben. Folytatjuk mester-helyettese. Tíz napot és rendszeressé tesszük a töltött Magyarországon, mint makkosházi iskolával a annak a nizzai iskolának gyerekek cseréjét. A kisdiáigazgatója. amelyik a Mak- kok levelezéssel is erősítik kosházi Általános Iskolával a barátságot. Most tizennyolc vette fel a kapcsolatot. Sze- francia gyerek lakott szegeged Nizza testvérvárosa. di családoknál, jövőre ugyan— Nálunk külön iroda ez náluk történik majd, s foglalkozik a testvérvárosi így évről évre, felváltva. A kapcsolatokkal — mondja mad. Itier. — Nürnberggel, Quebeckel, Alicantévai fűztük legszorosabbra a szálakat. Szegeddel eddig nem aknáztuk ki igazán a lehetőségeket, nem volt túl termékeny a két város együttműködése. Most szeretnénk kiszélesíteni. — A közelmúlt eseményei közül hadd említsem meg, két város rendszeresen tájékoztatja egymást a kulturális és egyéb programokról. Szorgalmazzuk, hogy a különböző intézmények is találjanak közvetlen kontaktust. Színházi, zenei, kénzőés népművészeti területen látunk erre esélyeket. Meghívást kaptunk az újjáépített Szegedi Nemzeti Színház megnyitáhogy szegedi néptáncosok sára, és szóba került, hogy a többször jártak nálunk, mi legközelebb két év múlva pedig a szegedi nemzetközi esedékes Szegedi Ipari VáLiszt-kórustalálkozón vet- sáron tőlünk is szerepelnek tünk részt, az ünnepi hete- kiállítók, ken. Most megállapodtunk a V. E. Ingrid és Kari „ősnyaralók" a Balatonnál. Evek óta jönnek júliusban Wartburgjukkal, szinte menetrendszerűen. Már-már otthonosan mozognak nálunk mindenfelé. Az esztendők során sokat jöttek-mentek, ismerkedtek vendéglátóikkal, s azok hazájával is. Az „elvadult magyar pusáta" romantikáján, a „tsikos, gulas, páprika" magyart jellemző virtuskodásának külföldi utazási irodák által hirdetett délibábjain régen túl vannak. Sőt, némi büszkeséggel emlegetik néha. hogy igazán ismernek bennünket. Mi több, sok év alatt anyanyelvünkkel is megbarátkoztak, törve-tagolva, meg értve-értelmezve beszélik, fordítják. Éppen emiatt támadtak aztán mostanában gondjaik. Magyar emberek között jártában-keltében eleinte csak Ingrid jött zavarba, később már Kari is. Csodálkozó, pironkodó, nemtetszést kifejező arccal kapják fel egyre sűrűbben a fejüket. Mi tagadás, velük együtt én is. Sőt, nekem felforr az agyvizem is. Mert houv mit tapasztalok kedves vendégeink társaságában? Borongós, strandolásra egyáltalán nem csábító ég alatt állunk egy balatonfüredi bolt előtt. Kosárra várunk, s vele bebocsátásra. Kéthárom per.cig kell ácsorogni — s van. akinek ez sok. Lehet, hogy otthon naponta többet vár az ABC egvetlen működő pénztára előtti sorban, de most üdül. Oka-joga, de legesleginkább hajlandósága — Magyaros(ch)? van ezért méltatlankodni. Sőt, háborogni. Mi több, trágár kifejezésekkel tudomására hozni mindenkinek, hogy milyen nőszemély lehet azoknak anyja, kik nem gondoskodnak megfelelő számú bolti eladóról, kosárról, á kedves vendég abszolút kényelméről. Követeli, menjenek ezek vissza „a k . . . anyjuk...", csináljanak olyasmit, ami mára nálunk a pozitív népességi mutatók alapja helyett kötőszóvá vált. Ocsmány káromkodássá fajult hőbörgése nyomdafestéket nem tűrő. Akik körülötte állnak, tűrik ... Miként tűri a hasonló stílusú kiszólásokat a jámbor idegen nap mint nap a siófoki piacon is. Hol külföldi cuccra alkuszik a magyar. S ha nem kapja áron alul, egyre több vágja oda a portéka tulajdonosának, hogy kivel és hol üzleteljen, mit csináljon a holmijával. „Eligazítják" keményen, „magyarul" az idegent. A körülöttük bóklászó hazánkfiai meg somolyogva helyeselnek a „karakán" véleménynyilvánításnak. Vagv restelkedésükben nyakukat behúzva odébbsompolyognak szó nélkül, nehogy kiderüljön, hogy ők is magyarok. S legfeljebb lelkük mélyén drukkolnak azért, hogy a külföldiek ne tudjanak magyarul, ne értsék, amit a magyar ember mond. De ne értsék ám azt se, amit a magyar ember énekel! Mert hogy mostanában az is mintha egyre „magyarosabb" lenne. A pajzánnak tartott, de még szalon (zenekar) képes népdalok és népies műdalok után egyre több helyen lopództak be a „müsor"-ba a trágár nóták. Sőt, minap Balatonfenyvesen egy üdülő uvarán, a partra csábító kellemes estén maguk a beutaltak csinálták az ilyesféle műsort. Az egyik teraszra kitett két hangfal segítségével egy magnókazettáról, ki tudná, mennyi ,.decibel"-Iel (mert hogy közben az udvari asztalokról láthatóan jócskán iszogattak is) hozták tudomására minden arratelé tévedőnek, hogy az ö kiskertjük aljában a sárga lábú cigány és rokonai mi mindent tesznek a népszaporulatért, meg ellene. — Tehették, ellenük nem tett senki (mégpedig gvanitom, van annak az üdülőnek gondnoka is). Nem mert, nem akart, nem tudott? Ki tudná. Csak azt tudom, hogy az jlvesfaita új „magyaros(ch) virtus" terjed, egyre többektől nem idegen. Legfeljebb az „idegen"-ektöl. ök valahogv nem értik igazán. Ingrid már a „nyers íordítás"-tól is megbotránkozik, nironkodik (helyettünk is!). És kezdi bánni, hogy megtanult valamit magyarul. — Az a gyanúm, ha ígv megy tovább, mi meg maid azt bánhatjuk, hogy az idegenek bán iák, hoev így is ismernek bennünket. Szabó Magdolna Ott ül egymás mellett a minisztériumi osztályvezető, az egyetemi diák, lelkész, büntetőjogász, a pszichológus, orvos, pedagógus... Egy héten keresztül mindennap benépesül a szegedi egyetem hatalmas előadóterme a művészeti és pszichológiai napokon. Az érdeklődés a témának szólt. Ugyanis a szegedi egyetemek fiataljai és a társrendezők — vagy húsz intézmény — az ifjúság beilleszkedésének zavarait tűzték napirendre. Sokan szenvednek a széretethiánytól. Egyik legsúlyosabb forrása a beilleszkedési zavarnak. Folyamatosan emelkedik a fiatalkorú bűnözők aránya. Együtt jár a bűnözés a többi devianciával, a kábítószer-fogyasztással, alkoholizmussal, öngyilkossággal. És ami számomra a legmeglepőbb volt, növekszik az analfabéták száma. — Ki ezért a felelős, a Jársadalonv; a család ...? erről kérdezem Nyiri Sándort, a legfőbb ügyész első helyettesét. — Megpróbál a társadalom mindent, igyekszik a feszültségeket enyhíteni. Már a katonaságnál és a börtönben is tanítják a betűvetést. Egyébként az erőszakos bűncselekményeket elkövetők zöme iskolázatlan, és ez figyelmeztető jel. Csak a jogi eszközök bevezetése nem elegendő. Ha a gyerek nem fejezi be az általános ;skolát, akkor felelősségre lehet vonni a szülőt. De nem az az üdvözítő megoldás, hanem fel kell ébreszteni mind jobban a társadalom lelkiismeretét. Egyre nagyobb azoknak a tömege akiknél hiányzik az alapvető műveltség. Ez is egyik forrása a nehéz beilleszkedésnek. — Helyes-e az annyit emlegetett zavarokat napjaink jelenségeként elkönyvelni? — Nem, hiszen a gondok régóta léteznek, de a tudomány a hetvenes évektől fedezte fel együttes hatását. /Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy az alkoholisták között sok a bűnöző és a bűnözőknél nem kevés a. veszélyeztetett fiatal. A társadalmi gond felszámolására indított kutatások sem most kezdődtek. De a nyolcvanas évekre .nyilvánvaló lett, a tudósok, szakemberek csak összefogva érhetnek el eredményt. — Mindenki bűnbakként emlegeti a széthulló családot, mert egyik melegágya a kábítószerezésnek, alkoholizmusnak ... Ennyire bűnös a rossz család? — Valahová tartozni, érzelmileg kötődni kell a gyerekeknek. És ha nem tud a szülőkhöz, akkor tizenéves korától keresi a menedéket különböző csoportoknál. Jobb esetben eltalál az egészséges közösséghez. De ha nem, akkor esetleg galeribe kerül, szipózni kezd. Hazánkban a kábítószertől több mint harmincan haltak meg. Kimondhatatlanul fontos, hogy a család lelket melegítő fészek is legyen. Derdák Tibor a deviáns viselkedések szakértője. Az Országos Alkohológiai Intézet szociológusa így látja a gondokkal küszködő fiatalokat: j Nem tudok fontossági sorrendet felállítani a beilleszkedés zavarai között. Egyformán súlyosak a következmények a narkósnál. alkoholistánál, bűnözőnél... Bádoghordó helyett — Egy szakállas, kissé kopaszodó pasi szédelgett oda hozzám 1984-ben a Szegedi Ipari Vásáron — idézi viszsza Zvolenszky István az első találkozást —, és azt mondta, hogy: Tán együtt is dolgozhatnánk !... Néhány szót váltottunk, majd a kezembe nyomta a névjegyét és eltűnt. A szeméből látszott, hogy nem normális teljesen ... Nem sokkal később volt egy pályázat, akkor eszembe jutott, s felhívtam telefonon, hogy másnap felkeresem. Azóta együtt dolgozunk... A pályamunka ugyan elkészült, de el is kallódott valahol. Így aztán a pillanatnyi sikernél is jobban kellett az erkölcsi elismerés/ amit végül is az 1985-ben Plovdivban rendezett fiatal feltalálók világkiállítása meghozott. Egyébként az aranyérmes soláris kempingvizesblokk másik feltalálóját, a „szakállas, kissé kopaszodó pasit" Újfalussy Józsefnek hívják. Bádoghordó helyett tulajdonképpen megteszi a másfél négyzetméter alapterületű. bőröndnyi kerti zuhanyozó is, ami három éve készült el. s melyből nemrégiben hatszáz darabot szállítottak az NSZK-ba. Ám a Plovdivban díjazott új termék már száz férőhelyes, háromcsillagos nemzetközi normáknak megfelelő ellátást biztosít 28 négyzetméteren. A 60százalékban napenergiával működő, villamos bojleres kiegészítő fűtésű „Solar Camp Tus" természetesen az igényeknek megfelelően bővíthető. Apró érdekesség csupán, hogy egy kis automata segítségével a zuhanyzási idő is szabályozható. — A legfontosabb most a technológiai fejlesztés és a menedzselés — mondják a feltalálók, akik az idei szegedi vásáron a Villamosszigetelő és Műanyaggyár standján állítottak ki. Zvolenszky István és Újfalussy József ennek ellenére nem egy vállalat, hanem a Plasteam gazdasági munkaközösség nevében beszélt, melynek 8 főállású és 8 mellékfoglalkozású tagja van. Nem titok, hogy (most már) az átlagosnál magasabb jövedelemhez juthatnak így, de kezdetben még családon belül is rengeteg volt a kétkedés. Mivel azonban nyilvánvaló volt. hogy ezek az emberek nem tudnak megváltozni (mintha Zvolenszky István tekintetében is bujkálna valami), senki nem fogalmazta meg komolyan az aggályait. ígv aztán ennyiben maradt, pontosabban szólva, meglóidult a dolog. Az Egertours mátrasóstói kempingjében már ebben a hónapban „beüzemelik" a Solar Camp Tust, de az elképzelések szerint jövőre már 200 négyzetméteres napkollektoros lakóház is épül Köröshegyen, a dédi háza helyén. Az álmok pedig már két hektárra szólnak ... Fcrling József Uj gépek Megkezdődött a termelés a Magyar Selyemipari Vállalat szentgotthárdi gyárában azokon a japán berendezéseken, melyeket az előkészítő üzem rekonstrukciójához vásárolt a gyár a nyár elején. Az üzem Japánban kiképzett szakemberei a gépeket gyártó Tsudakoma cég két mérnökének segítségével a tervezett szerelési időnél csaknem ogy hónappal korábban végeztek az üzembe helyezéssel Ezek a modern társadalom kísérőjelenségei. Törvényszerű, hogy olyan nagyüzemben, mint a társadalom nem mindenki találja meg simán a helyét. Épp ezért fontos, minden . területen dolgozzunk, ne csak a narkóssal vagy az alkoholistával foglalkozzunk. A prevenció együttes hatását emelném ki. — Miképp segíthet leggyorsabban a társadalom az alkoholistának? — Nem úgy, mint most. A pizsamában való kórházi kezelés nem célravezető. Az alkoholelvonó intézetek nem megfelelőek, a kórházi gyógyítás hem megnyugtató, új dolgokat kellene kitalálni. A Hazafias Népfront Családvédelmi Tanácsa titkárától, Galyer Gyulánétól megkérdeztem: — Több jogszabálynál felfedeztefy a családot bomlasztó szerepet. Kérem, magyarázza meg, mit jelent ez? — Senki sem tételezzen fel szándékosságot. A jogszabály alkotói nem akartak ártani a családnak. Melléktermékei a kellemetlen határok a paragrafusoknak. Például a tulajdonkorlátozás a válások növekedését segíti elő. Csak papíron válnak el a házastársak, hogy fölösleges pénzüket lakásba vagy telekbe fektessék. De ennek ellenére kimutatható a családbomlasztó szerepe. Tudomásom szerint a jogszabály ilyen hatását csökkentik. A védelem miatt a Hazafias Népfront véleményezi a családot érintő rendeleteket. — Mit tehet egy társadalmi szerv annak érdekében, hogy az otthoni fészek melegét a gyerekek minél tovább élvezzék? — Adminisztratív módon •nem szerencsés beavatkozni. Ám meg kell találni azokat az állami eszközöket, amelyekkel az egészséges családokat megvédjük. Mert a népfront az egészséges családokat védi leginkább. Mit értünk ezen? Meghal az egyik szülő, csökken a család életszínvonala. Megjelenhetnek a diszharmónia jelei. Ilyenkor szükséges a hatékonyabb állami segítség- Ugyanezt mondhatom a válások utáni helyzetre. Meg kell előzni, hogy az egészségesen fejlődő gyerek, mert körülményei megváltoztak, utánpótlása legyen a nehezen beilleszkedőknek. A hatékonyabb munkához egyelőre a társadalmi tudás is hiányzik. De a népfront nem mond le, hogy eredményeket érjen el. Példaként említeném a Pest megyei kísérletet. önkéntes alapon munkások, parasztok, értelmiségiek összeálltak és településükön feltérképezték a családi helyzetet, a szociális gondokat. Ezen az úton már el lehet indulni. Mérleget készített a fórum házigazdája. Csákány Béla, a József Attila Tudományegyetem rektora is. — Először úgy éreztem, nem értek ehhez a kérdéshez. De amikor elolvastam a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent könyvet a társadalmi beilleszkedés zavarairól, talán megfelelő vitapartner lettem, mert a téma aktuális. Bár egyetemi hallgatóinkat nem jellemzik az ismert zavarok. Deviáns fiatalok nem jelentkeznek az egyetemre, nincs erejük ide bejutni. Aki itt tanul, integrálódik a diákközösségbe, legfeljebb néha fordul elő fegyelmezetlenség. Néhány hallgatónak akkor szaporodik meg a gondja, amikor diplomásként kilép az életbe. Olykor nem találja meg a szakmai, elméleti rátermettség és a gyakorlati önmegvalósítás között az összhangot. Ez marcangolja, ettől szenved. Sajnos, nem készítik fel diákjainkat, hogy miképp érvényesítsék szakmai tehetségüket az életben. Talán ezért is tűzzük jövőre napirendre napjaink értelmiségének sorskérdéseit. Halász Miklós •4