Délmagyarország, 1986. augusztus (76. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
Szombat, 1986. augusztus 16. 3 i a napra mennek Hogy mennyire tudjuk sajnálni magunkat kánikula idején! Panasszal borítunk be minden asztalt a hivatalban, nyűgös arccal kapaszkodunk a buszon, s izzadtságtörölgetés közben, valljuk be őszintén, mind gyakrabban el-elröppen néhány káromkodás is. Az elmúlt héten hűsítő filmkockákkal vigasztaltuk olvasóinkat, most pedig a vasöntödéből üzeni fotóriporterünk, Schmidt Andrea: errefelé vasöntéskor 1300 fokot is mérnek testközelben, s a formázok több mint 10 tonna súlyt mozgatnak meg műszakonként. Aki pedig már végképp nem bírja a hőséget, mehet hűsölni a napra Ugye, nem is olyan tűrhetetlen a helyzet a Széchenyi tér fái alatt... Lent és fent Dübörgő decibelek „Mi, alulírottak, azzal a üzem gépi berendezése a ményesebb. A gyárakat, üzekéréssel fordulunk a Tisz- megengedett értéknél. Tel- meket és minden egyéb zajtelt Felügyelőséghez, hogy a jesen mindegy azonban, keltőt kényszeríteni lehet Cs. utca lakóinak zajterhe- hogy mennyivel lépi túl a arra, hogy a határértékeket lését megvizsgálni — és pa- megengedett határt, a fel- betartsák. Mi ehhez szakmai nászúnk jogossága esetén — ügyelőség kötelezi őket a zaj- segítséget is ajánlunk. Ha csökkentésre. így sem megy, akkor jön a - És megteszik? bírság, s előbb-utóbb többe kerül a larma, mint a csen— Kénytelenek, hiszen a desebb élet megteremtése, határidő lejárta után ismét Az új üzemek esetében pekijövünk a „magnóval" és dig elvileg akusztikai terveha nem szorítják le a zaj- zés szükséges, ami azt je „Ha egyetlen éjszakát pró- szintet a határértékre, akkor lenti, hogy már a telepítésbálnának itt aludni, akkor nem kevés bírságot fizetnek, nél gondoskodni kell a zajbizonyára megértenék, végső védelemről. Sokkal olcsóbb kétségbeesésünkben kérjük, * a kezdetnél ezt megtenni, hogy végezzenek házunkban Uj területe a környezet- és mint kés°bb „zajtalanítani" zajmérését, avagy hallgassák természetóvásnak a zaj- és ^ meg a jobbról jövő cigány- rezgésvédelem. Bár szakmai zene és a balról érkező beat- Z^^'^'^Vjw^v/ éS gépek' Lent éS k^tóiiá»» jogszabaly - amely kornye- fent dübörgő decibelek. Csenzene KOKieijai. zetvedelmi szempontbol renLevelek halmaza. Pana- dez — két esztendővel ez. _ . előtt született a két legfonszok az Országos Környezet- tQsabb céHal. felderíteni> el_ és Természetvédelmi Hivatal lenőrizni a legfontosabb zajDél-alföldi Felügyelőségének forrásokat, valamint megcímezve a lakásokhoz közel vizsgálni a természet csendjétől megfosztott ember panaszait. E vadonatúj munintézkedni szíveskedjenek." „Az M.-i vágóhíd mellett lakunk, a hűtőberendezés éjjel-nappal üzemel, a lakásban megmaradni lehetetlen. Kérem, segítsenek!" lévő üzemekről, az ajtók előtt dübörgő kamionokról, hűtő-fűtő és egyéb más gépekről, ordító erősítőkről, hangoskodó vendégekről, fület sérő és idegrendszert bántó zajokról. A vizsgálómérnök Bézi Ferenc, a környezetvédelmi intézet „zaj felelőse" először az üzem területén cipeli körbekörbe a régi típusú riportermagnóhoz hasonló mérő„szerkentyűt". A műszer hol jobban, hol kevésbé leng ki, hűen követve az érzékeny mikrofont ért zaj váltakozó erősségét. Aztán a mérés folytatódik a gyár közvetlen közelében, bevégezvén a munkát a szomszédságában épült lakóházak homlokzata előtt. Hogy mikor milyen érték a megengedett zajhatár, ez függ a lakóterület jellegétől. A sűrűn beépített városrészekben az ipari zaj nem haladhatja meg nappal az 55, éjjel pedig a 45 decibelt. A nyugalmasabb kertvárosokban a határérték pedig -50—40 decibel nappal, illetve éjszaka. E hangosodó világban ez még csak-csak elviselhető, s az ezeknél lényegesen magasabb decibel támadás — 85 — károsítja csak a hallást. Az ez alatti érték azonban az idegrendszert. — Az adatok szerint — mondja a zajmérnök — itt most mindössze két decibellel hangosabban működik az Kalocsai .Katalin dessé tenni a világot immáron nemigen lehet. Tompítani az idegrendszerünket és fülünket bántó lármát, talán van mód. Manapság sajnos — nem mondhatjuk: „nem történik semmi, csak kát három megyében az Or- csend van és az ember ásít.' szágos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Délalföldi Felügyelősége és a Környezetvédelmi Intézet szakemberei végzik. Kevesen vannak e munkára. Mindössze négyen. Velük „szemben" kétezer üzem, évente több tucat panasz, az újonnan telepítendő gyárak, berendezések „hangos terveinek" elbírálása... — ... és a bírságok kiszabása, építkezések ellenőrzése, a közlekedés, az ipari berendezések zajszintjének mérése is a mi reszortunk — folytatja a sort Gelányi Nándor zajvédelmi felelős. — Közlekedés. Ügy hiszem, sokat nem tehetnek a lakótelepek ..udvarába" épült utak, körutak embergyötrő hangossága ellen. — A meglevőket elterelni vagy megszüntetni persze, hogy nem lehet, de „jó helyre irányítani" az újonnan építendőket igen. A régieke/i csak enyhíteni lehet a zajt: megfelelő aszfaltburkolattal, sínek alá helyezett gumipárnával, a sokszori megállásokat gátló zöldhullámmal. — Gondolom, ugyanez érvényes a már régen zajongó üzemekre, gyárakra, ipari berendezésekre. — Nem egészen, mert a zajvédelem e területen eredSzegediek — a rák ellen A kezdeményező, a városi tanács IV. pártalapszervezete, a Hazafias Népfront, a :KISZ várpsi bizottságával, a szakszervezetek szegedi szakmaközi bizottságával, a Vöröskereszt városi vezetőségével karöltve, tavasszal hozzálátott, hogy újabb híveket szerezzen e nemes elhatározásnak, s fölhívással fordult Szeged 500 más alapszervezetéhez. A vártnál, sajnos, akkor kevesebb segítőkész vállalkozó akadt. Azóta azonban történt egy s más a rák elleni küzdelem szegedi harcosainak jóvoltából. Hogy mi, arról kérdeztük Oravetz Istvánnét, a IV. pártalapszervezet titkárát. Megtudtuk, a terv: a Volán által fölajánlott autóbuszt mozgó onkológiai rendelővé alakítanák át — sikerrel kecsegtet. Ez a munka, melyet az Autófer vállalt, már javában folyik. A berendezés egy-egy darabja is megvan már. S a többi fölszerelés? Hogy az ehhez szükséges pénzt előteremtsék, elhatározta az ipari vásár igazgatósága: öt forinttal emelik a nyári vásár belépőinek árát. A látogatók legtöbbje zokszó nélkül nyúlt a zsebébe, tudva, mire fordítják forintjait. Vége a vásárnak, s örömmel közölhetjük: összegyűlt a várt félmillió forint. Bízvást remélhetjük, hogy ősztől föltűnik a város utcáin, a megye félreeső településein is az emberi összefogás szép példájaként a kerekeken gördülő szűrőállomás. Így, aki önszántából nem jut el orvoshoz, ha a hegy megy Mohamedhez, talán könnyebben rászánja magát az akár életet mentő vizsgálatra. Értnek az „okos" járműnek a birtokában még nagyobb sikerrel kecsegtethet a széles körű fölvilágosító munka is, amelyet szintén feladatuknak tekintenek a betegség elleni küzdelem szegedi „hadvezérei". Nem kis fába vágták a fejszéjüket, mikor elhatározták: 40 ezer példányban sokszorosítják azt a tájékoztatót, amelyet a megyei ongológus főorvos, Hetyei Pál írt a daganatos betegségekről, megelőzésükről, a korai fölismerés fontosságáról. A szándékot tett is követte. A Szegedi Nyomda, a Tisza Volán, a Délép, a MÁV, az Ativizig és a megyei tanács jóvoltából el is készüllek — társadalmi munkában — ezek a kiadványok, amelyeket a főposta dolgozói a napokban eljuttatnak minden szegedi családhoz. Az időzítés nem Véletlen: ezzel a jól szervezett, nemes célt szolgáló akcióval tiszteleg a váMeghalt Mándokí János Talán minden újságolvasó szegedi tudja: a daganatos betegségek elleni küzdelem támogatására „A rák ellen az emberért, a holnapért" néven társadalmi alapítványt hoztak létre fiatal festőművészek és egészségügyi dolgozók. Az Állami Ifjúsági és Sportbizottság felügyelete alatt működő alapítványhoz csatlakozott városunk is. Ismét egy tartalmas élet végére tett pontot a halál — Mándoki János, a Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat pártszervezetének titkára 1986. augusztus 12-én, 58 éves korában elhunyt. Élete a mozgalommal elkötelezett munkásember élete volt. A tisztességet, a munkásember szeretetet, a becsületet kötélgyártó-segéd édesapjától tanulta. Jó képességei a szűkös életmód mellett is hozzásegítették ahhoz, hogy elvégezze a négy polgárit. A háború után, 1946-ban letette a műszerész szakmunkás-vizsgát is. Már felnőtt fejjel, 1954ben bizonyítványt szerzett a közgazdasági technikumban. A szakmát a Szegedi Kenderfonógyárban kezdte és a jóképességű fiatalember 1949-től dolgozott az anyagkönyvelési osztályon. 1954-től a Szegedi Vasöntöde személyzeti osztályának vezetője volt. A Dégáz dolgozói 1969-ben ismerték meg, mint a személyzeti osztály emberi sortokkal törődő munkatársát. Később az anyag- és áruforgalmi osztály vezetőjeként, majd 1975-től a pártszervezet titkáraként fáradozott a vállalat minél jobb eredményeiért. A munkásmozgalommal 1945-ben kötött felbonthatatlan szerződést, a közösségért végzett munka élethivatása volt. Fáradtságot nem ismerve dolgozott vállalatán kívül is a mozgalomban, tisztelték a városi pártbizottságnál. mint az ifjúságpolitikai bizottság tagját. 1957-ben alapítótagja lett a munkásőrségnek. Tartalmas életpályát bizonyítják az érdemeit elismerő »kitüntetések. NégySzer lett Vállalat Kiváló Dolgozója, birtokosa volt a Munka Érdemrend bronz és ezüst fokozatának, Miniszteri Kitüntetésben részesült, Kiváló Munkásőr, a Haza Szolgálatáért Érdemétem fokozatainak tulajdonosa. Halála úgy a családban, mint munkahelyén, elvtársai körében döbbeneteit és pótolhatatlan űrt idézett elő, Emlékét pártszervezete és munkatársai méltóan megőrzik. Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat ros a Nemzetközi Rákellenes Unió augusztus 21. és 27. között Budapesten megtartandó, hovatovább emberi sorskérdéseket tárgyaló kongresszusa előtt. Az egyéni felvilágosultság azonban — bármilyen fontos is — édes kevés önmagában az eredményes küzdelemhez. Vállalatok, intézmények egészségkárosító tevékenysége ellen egy-egy ember aligha tehet valamit. Éppen ezért örvendetes, hogy a Köjál munkaegészségügyi és foglalkozási osztálya is fölajánlotta együttműködését az alapítványhoz csatlakozó szegediekkel: vállalták, hogy fölmérik a megyében működő ipari és mezőgazdasági üzemekben, hol, milyen rákkeltő vegyi anyagokat alkalmaznak és milyen mennyiségben. A vizsgálat eredményét közlik az egészségügy illetékeseivel, hogy fölhívják a figyelmet a különösen veszélyes munkahelyekre, netán az onnan kikerülő árucikkekre. Indokolt esetben ipari szakemberekkel is leülhetnének egy asztalhoz, hogy már a beruházások kezdetekor, egy-egy technológia bevezetésekor gondoljanak ezek egészségügyi következményeire is. Az esetlegesen előforduló betegségek gyógyításáná. jóval kevesebbe kerül a megelőzés, nem beszélve arról, hogy így tengernyi emberi szenvedést is „megspórolhatunk". Reményt keltő az a hír is, hogy az alapítványhoz csatlakozott a tanács másik három alapszervezete, melynek tagjai hivatalból is foglalkoznak a rehabilitációval. A művelődési, jogi, egészségügyi, igazgatási, munkaügyi szakemberek összefogásától az várható, hogy elképzeléseiket egyeztetve — közigazgatási tekintetben is közös nevezőre jutva — alakítják ki a szegedi daganatos betegek rehabilitációját. További, újabb forintokat igénylő terveik is vannak az alapítvány szegedi tagjainak —' természetesen olyanok, amelyek az itt élő emberek egészségét lennének hivatva védeni. Annál is inkább szükség lenne a helyi intézmények fokozottabb aktivitására, mert — tudvalevő — megyénk lakossága különösen csehül áll egészség dolgában... Chikán Ágnes n paprikaföldek felett lyukas a felhő Tavaly ilyenkor már a laktárakat „söpörték ki". Azokat, amelyekben őrölt paprikát tároltak. Volt, aki nem kapott, s volt, aki háromszoros mennyiséget spájzolt be attól tartván, nem lesz majd mivel fűszereznie a paprikáskrumpLiját. A hiányból eredeztethető és arra vissza is vezethető paprikafelvásárlási láznak gyorsan vége lett, ám hatása megmutatkozott az idei első lélév vásárlásainál: sokkal kevesebbet vettünk júniusig, mint tavaly ilyenkor. Pedig lett volna miből. Csakhogy nékünk is volt tartalékunk otthon. Szóval nincs vész az őröltpaprika-fronton. A feldolgozó vállalat, nem számítva a magántermelőket. 80 partnerrel áll kapcsolatban. A szegedi tájkörzet paprikatermelő gazdaságaiban okulva a tavalyiakból, az idén nagyobb területen palántázták és vetették végleges helyére a fűszernövényt. Körülbelül ötezer hektáron terem meg így az ország paprikafogyasztásának fele. Illetve ennyire számítanak — a tényleges termőterület ugyanis nagyobb volt. Azért „volt", mert bő három hete nem esett számottevő, valamirevaló eső a földekre. Márpedig a paprika fejlődésének épp a mostani stádiumában nélkülözhetetlen a víz. De hát — mondják a szakemberek — Szeged fölött mostanában lyukas a felhő. Az ötezer hektár 15-18 százalékán adott a lehetőség az öntözésre, de ténylegesen öntözött paprikaföldnek csak 5-6 százalék nevezhető. (A gazdaságok természetesen mérlegelik, melyik növénykultúrát részesítik ilyen előnyben.) Milyen lesz hát a termés az idei körülmények között? Közepes, remélhetőleg. És ebből következően igen-igen nagy különbségek adódhatnak attól függően, kapott-e öntözést a föld, vagy sem. A 20-40 és a 180-200 mázsa hektáronkénti termés sem elképzelhetetlen! A MihálytelekL Új Élet Téeszben például, ahol öszsaesen 155 hektáron nevelnek fűszerpaprikát és ebből 120 hektárt öntöznek is, 50-60, illetve 100-120 mázsára számítanak hektáronként Két önjáró berendezésük van, óránként tíz milliméternyi vizet juttatnak az ültetvényre. S mivel általában három óránként gurul tovább a a masina, a belocsolt paprikatövek mintha egy jó kiadós esőt kaptak volna. Igenám, de a gép ugyanarra a helyre kéthetente jut el újra! Mindent összevetve a mihálytelkiekkei együttesen 200 vagon, saját termelésű és másoktól felvásárolt paprika szárítására tehettek ígéretet. És bizakodnak, hogy előbb-utóbb csak befoltozódik az a felhő... P. K. Munkahelyi étkeztetés Sok a panasz a munkahelyi étkeztetésre, az ételek mennyiségére és minőségére egyaránt. A SZOT a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen megbízta az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet, hogy állapítsa meg, a különféle fizikai igénybevétel mellett milyen mennyiségű és öszszetételű tápanyagra van szüksége a szervezetnek. Megállapították, hogy az az optimális, ha a jelenlegi nagykereskedelmi élelmiszerárakon számítva a könynyű fizikai munkát végzők és a szellemi dolgozók főétkeztetéséhez naponta 17 forint 50 fillér, a közepesen nehéz munkát végzők ebédjéhez 21 forint 50 fillér, a nehéz fizikai munkások menüjéhez pedig 29 forint értékű nyersanyagot használnak fel. A SZOT és a Belkereskedelmi Minisztérium javasolja, hogy a munkahelyi étkeztetésben közelítsék a nyersanyagnormákat az említett értékekhez.