Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

VARADI GABOR: TAJ PAPP GYÖRGY: JÁROM SZEPESI ATTILA Kaukázusi versek PIAC ékes zengettyüt ami szólal sip- s dudahangon rázfityegőt amivel szépül a kartuli nép ösjeligét arabul a Koránból s hószínű kecskét rózsafűzért dikicset órát mely kakukkol krampuszt nyelvét-öltögetőt zúgó csigaházat gyűrű-talizmánt és Afrodlté-füveket mindent megkapsz leskel a szurtosképű sok árus ágál burkusul és görögül lapatyol török és gall nyelven csűri-csavarja nyerít mekeg utad elállja körbe-bozsog hadonász zúg makaróni-beszéd s hogyha nem alkudozol bandzsít rád vizsla szemekkel bankár ez sok a pénze kopasszuk meg mielőbb ROMKATEDRÁLIS galamb húz át málló falon dalranyitott szájon kibukkan szárnyíve kaszabolja szét a csönd bolyhát mohos zugokban hol írás porlik és a kőben megdermed a gyík télidőben billeg az arany gyertyaláng irnok percegő éji tolla llppen szálanként foszlik el világtalan sötétben mintha hűlt arc késő tekintete merül a tér távol redői be Szeged műemlékei 36. NYÍL U. 46. „ Városképi jelentőségű népi épület napsugaras oromdísszel. Épült 1885." * A telek jobb oldalán álló földszintes, eredetileg két ablakos, deszka oromzatos lakóház. Oromzatának csúcsa lecsapott, a háromszög nagy részét a napsugár motívum tölti ki, sugarai álló téglalapból indulnak. Az alatta lévő sávot, zsalugátert pici napsugárdísz osztja ketté, melyekben a vízszintes deszkázások éléreállított négyzetű deszkázás! fognak közre. A két szélső vízszintes deszkázás timpanonos záródású. Homlokzatán a három féloszlop közötti ablakok párkányát figurális konzolok tartják. A házat Farkas Sándor és neje Kószó Anna építette. Farkas Sándor régi „házbirtokát" felsorolják a nagyárvízben elpusztult házak között, őt magát a károsultak listáján. Új házukra 1882. május 29-én kértek építési engedélyt, melyhez Lechnerék D tervét Horváth József építőmester aláírásával mellékelték. A sokszorosított tervrajz „konyha által elkülöníteti 2 szoba kamra és pincze"-jéből a két utóbbit kihúzták. Az utcára nyíló ajtóval, lépcsős oszlopfejjel ellátott faloszlopos folyosójú házra 1884 decemberében adták ki a lakhatási engedélyt. 2 Csütörtök, 1986. július 5. Mindennapi kenyerünk és a környezetszennyezés Méreg és kenyér — látszólag egymástól távoleső fogalmak. Az üvegen halálfej, a műanyagzsákokon felirat: életveszélyes. A kenyér minden olyan táplálék gyűjtőfogalma, ami életünk fenntartásához szükséges. Az országban sok helyen életnek hivják. Mégis előfordul, hogy az ennivaló szennyezeit és az ital mérgezett. Néhány hete az egyik téesz gépkocsijáról elveszett 48 flakon talajfertőtlenítő szer. Valaki megtalálta, elrejtette, de hallva a rádió felhívását, néhány nap múlva „visszaadta". Mi történt volna, ha valahol valakik kinyitják a mérget tartalmazó acélhengerekel? Erről és élelmiszereink vegyi szennyezettségéről beszélgettünk Soós Katalinnal, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetőjével. «T* «1» »A* «¿F «E «1» 4« »1« VL. ^ -IS »1» VL- %X« »X» 1* T* *T* T* 1* *T* *T* *T* *T* •T* ^ ^ »f. jf. — Ha felnyitják a tartályokat súlyos, sőt halálos baleset is történhetett volna. Ez a talaj fertőtlenítő szer ugyanis metilbromidot tartalmaz, ami perceken belül elpárolog, s halálos mérgezést okoz. Ilyen és hasonló eseteknek nem szabadna előfordulni! Szigorú előírások vannak, hogy hogyan kell szállítani a mérgező anyagokat. Semmiképpen sem ilyen felelőtlenül! Sajnos azonban nemcsak a szállítási, hanem a raktározási fegyelemmel is bajok vannak. Olyan mérgező növényvédőszereink is léteznek, amelyeket csak nagyüzemekben — éppen mert csak itt vannak megfelelően kiképzett szakemberek — szabad felhasználni. El-eltünnek a raktárakból ezek a mérgek, hogy aztán sörösüvegekbe vagy más élelmiszerek flakonokba töltve a kiskerttulajdonosok kamrájába kerüljenek. Nagyon sok gondot okozott nekünk, például a Gramoxon gyomirtószer, amely üzletben vásárolható. Egy autóbusz vezetője — néhány éve — demizsonban vitte haza. A gépkocsivezető megállította az autóbuszt, mert elromlott a motor. Egy csapat pityókás kiskatona felkapta a demizsont, ami szájról-szájra járt. Tizenhármán meghaltak! A Gramoxon 1986. január l-jétől csak kékre festetten — hogy össze ne tévesszék — és hánytatószer-adalékkal kapható. Vásárláskor fel kell mutatni a személyazonossági igazolványt. Mégis a napokban tudtuk meg, hogy egy kiskerttulajdonos 60 litert vásárolt, s a mérget házilagosan „szétmérte" társai között. Nagy mennyiségben ugyanis olcsóbb a gyomírtószer. Megdöbbentő felelőtlenség, s elgondolkodtató az, hogy miközben egy-két forintot meg akarnak takarítani az emberek, mások életét semmibe veszik. Hatvan liter Gramoxonnal egy 60 ezer lakosú várost ki lehet irtani! Nehogy azt gondolja valaki, hogy az ilyen és az ehhez hasonló szabálytalanságok jelentik egyedül a veszélyt. A permetezés is „veszélyes üzem". Nemcsak annak, aki ezt a munkát végzi, hanem a köztes veteménynek is árthat. Ilyen a szőlősorok közé ültetett saláta, a gyümölcsfák melletti veteményeskert, vagy éppen a szomszéd földiepre. A permetezett gyümölcsnél gyakran nem várják ki a hatóanyag elbomlási idejét, hanem a nagyobb bevétel reményében, igyekeznek minél korábban leszüretelni és eladni azt. A köztes veteményeket is piacra viszik és mi nem állíthatunk minden árús mögé ellenőrt. A permetezőszer felhasználása után még két-három vagy több napig mérgez. Különösen akkor, ha túladagolják. Nagyon sok kiskerttulajdonos azt hiszi, hogy minél több vegyszert használ fel, annál biztosabb a védekezés a kártevők ellen. Pedig nem igy van. Azért van felhasználási utasítás — ha ugyan nem tűnt el a csomagolásról —, hogy eligazítsa a termelőket. Okosabb, türelmesebb és határozottabb felvilágosításra van szükség. Elgondolkodtató annak a vidéki orvosnak az esete. aki kimosott vegyszeres hordóba kezdte gyűjteni a pálinkának való cefrét. Az első évben nem volt semmi baj, mert a műanyagba szívódott méreg csak később oldódott ki. Még szerencse, hogy a második évben a kolléga észrevette, hogy furcsán sárgás színű a pálinkája. Megvizsgáltatta, mérgezett volt. Megdöbbentő az esetben az, hogy a műanyag-hordókon ott volt a halálfej. — Szervezetünkbe azonban nemcsak a kiskertekben felelőtlenül kezelt zöldség- és gyümölcsfélékkel jut be méreg, hanem a levegő és az ivóvíz is hordozhat ilyen anyagokat, sőt egyes élelmiszerek is tartalmaznak — tartósítószerként, vagy más okból — kémiai adalékot. — A mezőgazdaság és az ipar nagyarányú fejlődése nyomán jelentősen nőtt az élelmiszerekben előforduló vegyianyagok száma és koncentrációja. Ügyanakkor az ötvenes évek végétől kezdve megindult a küzdelem az egészséges — vegyszermentes — táplálékért. Komoly segítséget kapunk a nemzetközi szervezetektől, a KGST-től és az ENSZ védnöksége alatt működő intézményektől: a FAO-tól és a WHO-tól. Az élelmiszeradalék anyagok közül Magyarországon csak azokat lehet felhasználni, amelyeket intézményünk szakvéleménye alapján az Egészségügyi Minisztérium engedélyez. Ezeknek az anyagoknak előírás szerinti használata — jelenlegi tudásunk szerint — az ember egészségére nem ártalmasak. Ennek ellenére sajnos előfordul — néha rendszeresen is —, hogy nem engedélyezett kémiai anyagokat is felhasználnak. Ilyen például, a formaldehid tartósítószer. Tilalmi listánkon szerepel, mégis a salmonellás fertőzések megelőzésére — sokszor azonban csak a biztonság kedvéért — felhasználják. Bízunk benne, hogy a sokszor kimondott „vétónk" végülis eredményes lesz. Összegezve: a tartósítószerek és a növényvédőszerek engedélyezése hazánkban közvetlenül kézben tartható és szabályozott. Minisztériumi rendeletek Írják elő az adatszolgáltatási kötelezettségeket, a felhasználási és a várakozási időket. Ugyanez vonatkozik az állatgyógyszerekre, és az állattartásban használható egyéb vegyi anyagokra is. Itt ugyan még rendelet nem született, de a Közös Piac ajánlásait messzemenően figyelembe vesszük, hiszen ez exportérdekünk is. Ellenőrizni tudjuk az élelmiszerek technológiai eredetű szennyeződéseit, s az élelmiszeriparban használatos fertőtlenítőszereket. — Megnyugtató képet rajzolhatunk a környezeti eredetű élelmiszerszennyeződésekről is? — A környezeti eredetű szennyeződéseket sokkal nehezebb korlátozni. Az élelmiszerekben általában gondot okoz a mérgező szennyeződések forrását kutatni. Durva környezetszennyezés esetén mód van a közvetlen beavatkozásra. így volt 1977-ben, amikor a meghibásodott filterek (szűrők) miatt a Metallochemia Vállalat Budapesten, a XXII. kerületben tetemes mennyiségű ólmot és egyéb mérgező fémet bocsátott a környezetbe. Abban az évben a környéken a kiskertek gyümölcsés zöldségféléinek a normálishoz viszonyított ólomtartalma rendkívül magas volt. Ezeket a terményeket nem is lehetett felhasználni, a tanács a termelőknek kártérítést adott, amelyet természetesen a vállalat fizetett ki. Az ipari objektumok környezetszennyező hatásának mérésében intézetünk 1975 óta vesz részt. Teljes körű, tehát országos felmérésről azonban nem számolhatok be. Adatokat gyűjtöttünk két kőolajfinomító körzetében, s az elmúlt ötéves tervben Ajkán és Inotán is. Az ipari üzemek fémszennyeződéseket kibo-csátó hatását az úgynevezett háttérszintekkel együtt a Szolnok megyei KÖJÁL például tíz éve méri. A Szászberek! Akkumulátorgyár óloitíkibocsátása a zöldségfélékben (káposzta, saláta, paraj, stb.) a megendegedett átlagnál két-két és félszer nagyobb szennyezettséget okozott. Az általunk mért adatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben sort kerítettek a gyár rekonstrukciójára. Az ajkai és inotai felméréseink és vizsgálataink is meggyőzték az ottani üzemek vezetőit arról, hogy szükséges a felújítás. Műszerparkunk hiányossága és talán az átfogó tervek hiánya miatt azonban — amint mondottam — nem lehetséges az országos vizsgálat, pedig égetően szükség lenne rá. Magától értetődően más környezeti eredetű szennyeződés is előfordulhat élelmiszereinkben. Az egészségügyi szervek és intézmények alap-' vető feladata, hogy tovább vizsgálják a ma még kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szennyeződéseket élelmiszereinkben. Ez annál is inkább fontos, mert a nyersanyagokban és az élelmiszerekben igen sok idegen anyag fordulhat elő — egyszerre. Annak ellenére, hogy önmagukban nem mérgezőek, együttes előfordulásuk erősen növeli a kockázatot. Sajnos ezt a kockázatot ma már felbecsülni sem tudjuk. Sokat kell tennünk azért, — s ezen az úton el is indultunk — hogy tiszta táplálékot együnk, tiszta lelkiismerettel. RUTTKAY LEVENTE