Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-05 / 157. szám

VARADI GABOR: TAJ PAPP GYÖRGY: JÁROM SZEPESI ATTILA Kaukázusi versek PIAC ékes zengettyüt ami szólal sip- s dudahangon rázfityegőt amivel szépül a kartuli nép ösjeligét arabul a Koránból s hószínű kecskét rózsafűzért dikicset órát mely kakukkol krampuszt nyelvét-öltögetőt zúgó csigaházat gyűrű-talizmánt és Afrodlté-füveket mindent megkapsz leskel a szurtosképű sok árus ágál burkusul és görögül lapatyol török és gall nyelven csűri-csavarja nyerít mekeg utad elállja körbe-bozsog hadonász zúg makaróni-beszéd s hogyha nem alkudozol bandzsít rád vizsla szemekkel bankár ez sok a pénze kopasszuk meg mielőbb ROMKATEDRÁLIS galamb húz át málló falon dalranyitott szájon kibukkan szárnyíve kaszabolja szét a csönd bolyhát mohos zugokban hol írás porlik és a kőben megdermed a gyík télidőben billeg az arany gyertyaláng irnok percegő éji tolla llppen szálanként foszlik el világtalan sötétben mintha hűlt arc késő tekintete merül a tér távol redői be Szeged műemlékei 36. NYÍL U. 46. „ Városképi jelentőségű népi épület napsugaras oromdísszel. Épült 1885." * A telek jobb oldalán álló föld­szintes, eredetileg két abla­kos, deszka oromzatos lakóház. Oromzatának csúcsa lecsapott, a háromszög nagy részét a napsugár motívum tölti ki, sugarai álló tégla­lapból indulnak. Az alatta lévő sá­vot, zsalugátert pici napsugárdísz osztja ketté, melyekben a vízszin­tes deszkázások éléreállított négy­zetű deszkázás! fognak közre. A két szélső vízszintes deszkázás tim­panonos záródású. Homlokzatán a három féloszlop közötti ablakok párkányát figurális konzolok tart­ják. A házat Farkas Sándor és neje Kószó Anna építette. Farkas Sán­dor régi „házbirtokát" felsorolják a nagyárvízben elpusztult házak között, őt magát a károsultak listá­ján. Új házukra 1882. május 29-én kértek építési engedélyt, melyhez Lechnerék D tervét Horváth József építőmester aláírásával mellékel­ték. A sokszorosított tervrajz „konyha által elkülöníteti 2 szoba kamra és pincze"-jéből a két utób­bit kihúzták. Az utcára nyíló ajtó­val, lépcsős oszlopfejjel ellátott faloszlopos folyosójú házra 1884 decemberében adták ki a lakhatási engedélyt. 2 Csütörtök, 1986. július 5. Mindennapi kenyerünk és a környezetszennyezés Méreg és kenyér — látszólag egymástól távoleső fogalmak. Az üvegen halál­fej, a műanyagzsákokon felirat: életveszélyes. A kenyér minden olyan táplá­lék gyűjtőfogalma, ami életünk fenntartásához szükséges. Az országban sok helyen életnek hivják. Mégis előfordul, hogy az ennivaló szennyezeit és az ital mérgezett. Néhány hete az egyik téesz gépkocsijáról elveszett 48 flakon talajfertőt­lenítő szer. Valaki megtalálta, elrejtette, de hallva a rádió felhívását, néhány nap múlva „visszaadta". Mi történt volna, ha valahol valakik kinyitják a mérget tartalmazó acélhengerekel? Erről és élelmiszereink vegyi szennyezettségéről beszélgettünk Soós Katalinnal, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztály­vezetőjével. «T* «1» »A* «¿F «E «1» 4« »1« VL. ^ -IS »1» VL- %X« »X» 1* T* *T* T* 1* *T* *T* *T* *T* •T* ^ ^ »f. jf. — Ha felnyitják a tartályokat sú­lyos, sőt halálos baleset is történhe­tett volna. Ez a talaj fertőtlenítő szer ugyanis metilbromidot tartalmaz, ami perceken belül elpárolog, s halá­los mérgezést okoz. Ilyen és hasonló eseteknek nem szabadna előfordul­ni! Szigorú előírások vannak, hogy hogyan kell szállítani a mérgező anyagokat. Semmiképpen sem ilyen felelőtlenül! Sajnos azonban nem­csak a szállítási, hanem a raktározási fegyelemmel is bajok vannak. Olyan mérgező növényvédőszereink is lé­teznek, amelyeket csak nagyüzemek­ben — éppen mert csak itt vannak megfelelően kiképzett szakemberek — szabad felhasználni. El-eltünnek a raktárakból ezek a mérgek, hogy aztán sörösüvegekbe vagy más élel­miszerek flakonokba töltve a kis­kerttulajdonosok kamrájába kerül­jenek. Nagyon sok gondot okozott nekünk, például a Gramoxon gyom­irtószer, amely üzletben vásárolható. Egy autóbusz vezetője — néhány éve — demizsonban vitte haza. A gépko­csivezető megállította az autóbuszt, mert elromlott a motor. Egy csapat pityókás kiskatona felkapta a demi­zsont, ami szájról-szájra járt. Tizen­hármán meghaltak! A Gramoxon 1986. január l-jétől csak kékre festetten — hogy össze ne tévesszék — és hánytatószer-adalék­kal kapható. Vásárláskor fel kell mutatni a személyazonossági igazol­ványt. Mégis a napokban tudtuk meg, hogy egy kiskerttulajdonos 60 litert vásárolt, s a mérget házilago­san „szétmérte" társai között. Nagy mennyiségben ugyanis olcsóbb a gyomírtószer. Megdöbbentő felelőt­lenség, s elgondolkodtató az, hogy miközben egy-két forintot meg akar­nak takarítani az emberek, mások életét semmibe veszik. Hatvan liter Gramoxonnal egy 60 ezer lakosú vá­rost ki lehet irtani! Nehogy azt gondolja valaki, hogy az ilyen és az ehhez hasonló szabály­talanságok jelentik egyedül a ve­szélyt. A permetezés is „veszélyes üzem". Nemcsak annak, aki ezt a munkát végzi, hanem a köztes vete­ménynek is árthat. Ilyen a szőlőso­rok közé ültetett saláta, a gyümölcs­fák melletti veteményeskert, vagy éppen a szomszéd földiepre. A per­metezett gyümölcsnél gyakran nem várják ki a hatóanyag elbomlási ide­jét, hanem a nagyobb bevétel remé­nyében, igyekeznek minél korábban leszüretelni és eladni azt. A köztes veteményeket is piacra viszik és mi nem állíthatunk minden árús mögé ellenőrt. A permetezőszer felhaszná­lása után még két-három vagy több napig mérgez. Különösen akkor, ha túladagolják. Nagyon sok kiskerttu­lajdonos azt hiszi, hogy minél több vegyszert használ fel, annál bizto­sabb a védekezés a kártevők ellen. Pedig nem igy van. Azért van fel­használási utasítás — ha ugyan nem tűnt el a csomagolásról —, hogy el­igazítsa a termelőket. Okosabb, tü­relmesebb és határozottabb felvilá­gosításra van szükség. Elgondolkod­tató annak a vidéki orvosnak az ese­te. aki kimosott vegyszeres hordóba kezdte gyűjteni a pálinkának való cefrét. Az első évben nem volt sem­mi baj, mert a műanyagba szívódott méreg csak később oldódott ki. Még szerencse, hogy a második évben a kolléga észrevette, hogy furcsán sár­gás színű a pálinkája. Megvizsgáltat­ta, mérgezett volt. Megdöbbentő az esetben az, hogy a műanyag-hordó­kon ott volt a halálfej. — Szervezetünkbe azonban nem­csak a kiskertekben felelőtlenül ke­zelt zöldség- és gyümölcsfélékkel jut be méreg, hanem a levegő és az ivó­víz is hordozhat ilyen anyagokat, sőt egyes élelmiszerek is tartalmaznak — tartósítószerként, vagy más okból — kémiai adalékot. — A mezőgazdaság és az ipar nagyarányú fejlődése nyomán jelen­tősen nőtt az élelmiszerekben előfor­duló vegyianyagok száma és kon­centrációja. Ügyanakkor az ötvenes évek végétől kezdve megindult a küzdelem az egészséges — vegyszer­mentes — táplálékért. Komoly segít­séget kapunk a nemzetközi szerveze­tektől, a KGST-től és az ENSZ véd­nöksége alatt működő intézmények­től: a FAO-tól és a WHO-tól. Az élelmiszeradalék anyagok közül Ma­gyarországon csak azokat lehet fel­használni, amelyeket intézményünk szakvéleménye alapján az Egészség­ügyi Minisztérium engedélyez. Ezek­nek az anyagoknak előírás szerinti használata — jelenlegi tudásunk sze­rint — az ember egészségére nem ár­talmasak. Ennek ellenére sajnos elő­fordul — néha rendszeresen is —, hogy nem engedélyezett kémiai anyagokat is felhasználnak. Ilyen például, a formaldehid tartósítószer. Tilalmi listánkon szerepel, mégis a salmonellás fertőzések megelőzésére — sokszor azonban csak a biztonság kedvéért — felhasználják. Bízunk benne, hogy a sokszor kimondott „vétónk" végülis eredményes lesz. Összegezve: a tartósítószerek és a növényvédőszerek engedélyezése ha­zánkban közvetlenül kézben tartha­tó és szabályozott. Minisztériumi rendeletek Írják elő az adatszolgálta­tási kötelezettségeket, a felhasználási és a várakozási időket. Ugyanez vo­natkozik az állatgyógyszerekre, és az állattartásban használható egyéb vegyi anyagokra is. Itt ugyan még rendelet nem született, de a Közös Piac ajánlásait messzemenően figye­lembe vesszük, hiszen ez exportérde­künk is. Ellenőrizni tudjuk az élel­miszerek technológiai eredetű szennyeződéseit, s az élelmiszeripar­ban használatos fertőtlenítőszereket. — Megnyugtató képet rajzolha­tunk a környezeti eredetű élelmiszer­szennyeződésekről is? — A környezeti eredetű szennye­ződéseket sokkal nehezebb korlátoz­ni. Az élelmiszerekben általában gondot okoz a mérgező szennyező­dések forrását kutatni. Durva kör­nyezetszennyezés esetén mód van a közvetlen beavatkozásra. így volt 1977-ben, amikor a meghibásodott filterek (szűrők) miatt a Metalloche­mia Vállalat Budapesten, a XXII. kerületben tetemes mennyiségű ól­mot és egyéb mérgező fémet bocsá­tott a környezetbe. Abban az évben a környéken a kiskertek gyümölcs­és zöldségféléinek a normálishoz vi­szonyított ólomtartalma rendkívül magas volt. Ezeket a terményeket nem is lehetett felhasználni, a tanács a termelőknek kártérítést adott, amelyet természetesen a vállalat fize­tett ki. Az ipari objektumok környezet­szennyező hatásának mérésében in­tézetünk 1975 óta vesz részt. Teljes körű, tehát országos felmérésről azonban nem számolhatok be. Ada­tokat gyűjtöttünk két kőolajfinomí­tó körzetében, s az elmúlt ötéves tervben Ajkán és Inotán is. Az ipari üzemek fémszennyeződéseket kibo-­csátó hatását az úgynevezett háttér­szintekkel együtt a Szolnok megyei KÖJÁL például tíz éve méri. A Szászberek! Akkumulátorgyár óloití­kibocsátása a zöldségfélékben (ká­poszta, saláta, paraj, stb.) a megen­degedett átlagnál két-két és félszer nagyobb szennyezettséget okozott. Az általunk mért adatok is hozzájá­rultak ahhoz, hogy az elmúlt évben sort kerítettek a gyár rekonstrukció­jára. Az ajkai és inotai felméréseink és vizsgálataink is meggyőzték az ot­tani üzemek vezetőit arról, hogy szükséges a felújítás. Műszerpar­kunk hiányossága és talán az átfogó tervek hiánya miatt azonban — amint mondottam — nem lehetséges az országos vizsgálat, pedig égetően szükség lenne rá. Magától értetődően más környe­zeti eredetű szennyeződés is előfor­dulhat élelmiszereinkben. Az egész­ségügyi szervek és intézmények alap-' vető feladata, hogy tovább vizsgál­ják a ma még kevéssé vagy egyálta­lán nem ismert szennyeződéseket élelmiszereinkben. Ez annál is in­kább fontos, mert a nyersanyagok­ban és az élelmiszerekben igen sok idegen anyag fordulhat elő — egy­szerre. Annak ellenére, hogy önma­gukban nem mérgezőek, együttes előfordulásuk erősen növeli a kocká­zatot. Sajnos ezt a kockázatot ma már felbecsülni sem tudjuk. Sokat kell tennünk azért, — s ezen az úton el is indultunk — hogy tiszta táplálé­kot együnk, tiszta lelkiismerettel. RUTTKAY LEVENTE

Next

/
Thumbnails
Contents