Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-31 / 179. szám

Ico VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 179. szám 1986. július 31., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VAROS! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Uj Skála-bolthálózat Olcsóbb zöldség, gyümölcs Frutta-porta néven új üzlethálózatot alakit ki a Skála-Coop — jelentették be a vállalat szerda sajtótájékoztatóján. A bolthálózat a főváros 267 Vitaminskála — korábban Zöldért — üzlete közül kerül ki. Mint elmondották, ezeknek az üzleteknek a korszerűsítésére a Skála-Coop három év alatt mintegy 150 millió forintot fordít. Az első öt Frutta-porta üzlet augusztus l-jén nyílik, s számuk a hónap végére már 22 lesz. Az exkluzív zöldséggyümölcs üzletek már az egységer portálokról, a korszerű belső berendezésekről is felismerhetők, de az áruválaszték is szélesebb, s a zöldségek, gyümölcsök minősége is kifogástalan lesz a Skála vezetőinek ígérete szerint. Az árakat igyekeznek olyan szinten tartani, hogy a vevők viszonylag olcsón juthassanak a friss áruhoz. Ennek érdekében együttműködési szerződést kötöttek a Sárszentmihályi Állami Gazdasággal, amelynek 11 hektáros üvegházából már eddig is folyamatosan érkezett az olcsóbb paradicsom és uborka a Skála-üzletekbe, esetenként fele annyiért, mint az elmúlt év nyarán. A zöldség-gyümölcs forgalmazásában számos más újdonságot is tervez a Skála: az áruházak zöldség-gyümölcs ellátására megalakították az Agro-Skála leányvállalatot, a piacokon pedig rövidesen a Coopker Skála árudák kínálják — az elképzelések szerint a szabadpiaci áraknál olcsóbban — a friss árukat. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy rövidesen közületi törzsvásárlósi csekkfüzeteket bocsátanak ki, amelyeknek tulajdonosai évi 8 százalékos engedményt kapnak a Skála áraiból. Elutazott V. N. Sarovszkij 'Befejezte látogatását V. N. Sarovszkij, az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi .Bizottságának osztályvezetője. A szovjet vendég több napos tapasztalatcserén tartózkodott Csongrád megyében, s többek között felkereste Hódmezővásárhelyen a Divat Kötöttárugyárat és a Vörös Csillag Termelőszövetkezetet, Szegeden a Munkás Áfész húsüzemét és a Medikémia fpari Szövetkezetet. Az Alumíniumszerkezetek Gyárában megtekintette a modulrendszerű hűtőházak elemeit és ellátogatott a két szegedi áruházba is. V. iN. Sarovszkij tanulmányozta a megyében működő gazdálkodó szervezetek önállóságát, üzleti kapcsolatait és belső érdekeltségi rendszerét. Szót ejtett arról is, hogyan lehetne továbbfejleszteni a két testvérmegye gazdálkodó egységeinek együttműködését. V. N. Sarovszkij tegnap délután elutazott. Cambridge—Szeged Testvérvárosi lépések Hetekkel ezelőtt röppent föl a hir, a távirati iroda jelezte, testvérvárosi kapcsolatot szeretne létesíteni Cambridge Szegeddel. Hasonló szerződés eleddig csupán Heidelberghez fűzi a híres angol egyetemi várost, s talán hasztalan lenne külön méltatni annak jelentőségét, hogy a szocialista országok közül hazánkra, éppen Szegedre esett a választás..Ezeréves város, az egyeteme is 800 éves, falai között tanult és tanított Newton, diáksága messze földön hirleli szellemét. Az elmúlt napokban Cambridge-ban járt a szegedi tanács delegációja, hogy eleget tegyen az angolok meghívásának. Papp Gyula, a váéosi tanács elnöke és Csákány Béla egyetemi tanár, a JATE rektora konkrét terveket vitt, az általános elv-i együttműködés mellett természetesen figyelve a két város eltérő politikai-társadalmi berendezkedésére, történelmének sajátosságaira. Hazatérésük után Papp Gyula a következőket nyilatkozta : — Jó féléves előkészület után, a nagykövetségeken keresztül kezdeményezte Cambridge kölcsönös együttműködésünket a béke és barátság szellemében. A mi városi tanácsunk örömmel vette, efcért aztán kidolgoztuk a kapcsolatok fölvételének elvi és gyakorlati lehetőségeit. Cambridge tanácsa körültekintő szívélyességgel, korrekt együttműködési szándékkal várt bennünket. A városházán a polgármester, a Munkáspárt helyi vezetője, valamint a városigazgató fogadott. Egyeztettük elképzeléseinket, jó néhány elvi kérdésben sikerült megállapod nunk. A fölmerült kapcsolatok kiépítéséhez persze még további részleteket kell kidolgoznunk, kölcsönösen, evidenciában tart. A szegedi delegáció meghívására augusztus 17—21. között tesz viszontlátogatást nálunk a ám annyit m^ris szerződés- cambridge-i tanács küldöttbe foglaltunk, aláírtunk, hogy „támogatjuk és hozzájárulunk a széles körű információcseréhez, mely többek között kiterjed a különböző fesztiválok kulturális és sportrendezvényeiről szóló programok, a város életét bemutató kiadványok megküldésére". Vállalatainkat, intézményeinket is ösztönözzük, vegyék föl egymással a kapcsolatokat. Hosszú távú program látszik tehát kibontakozóban, amire a lefektetett nemes alapelvek ígérnek garanciát. — A hivatalos megbeszéléseken túl, gondolom, volt még mit látni, hallani? — öt napot töltöttünk kint, tanulmányozhattuk a város, az egyetem, a kollégiumok életét. Náluk is fesztivál zajlik, valamivel korábbi kezdettel, mint a szegedi, s ezt a nemzetközi Liszt-év jegyében, előkelő magyar műsorokkal hirdették. Kass János kiállítását például a nagy tekintélyű múzeum kitüntető helyén, eleve úgy tálalták, mint a szegedi kultúra hírnökét, de keresettek a magyar népművészeti anyagok is, s zsúfolt ház előtt koncertezett a Takács-vonósnégyes. Általában örömmel fogadták a magyar kultúra jelentkezését, utunk hivatalos részét is ennek légköre hatotta át. Csákány Béla a követség útján eljuttatta a szegedi egyetem ajándékát a cambridge-i egyetemnek. A JATE-n szorgalmazzák a konkrét kapcsolatok fölvételét, melyet a szegedi rektpr személyes levelezés útján is sége, s ez alkalommal nekik is módjuk lesz tapasztalatokat gyűjteni szocialista építőmunkánk eredményeiről, a város és vidéke hagyományőrző jellegzetességeiről. A szimpátia tehát kölcsönös, kamataiból remélhetően mindkét váras sokat profitál majd. N. I. Intézkedések az állattenyésztés fejlesztésére NAGYOBB LESZ AZ ÉRDEKELTSÉG A KISTERMELŐK KEDVEZMÉNYEI Az állattenyésztés előtt álló feladatokat vitatták meg az országos értekezleten szerdán, a MÉM-ben. A tanácskozáson ott volt Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában foglalkozott az állattenyésztés helyzetével, és részletesen ismertette az ágazat fejlesztésére hozott intézkedéseket. 1987. január elsejével ugyanis központi ár- és pénzügyi intézkedések lépnek érvénybe, s ezeket jó előre közlik az érdekelt vállalatok, gazdaságok, intézmények vezetőivel, hogy a gazdálkodó szervezetek a jövő évi tervek megalapozásánál figyelembe vehessék a módosítá-' sokat, és számolhassanak azok következményeivel. Az értekezleten felszólalt Szabó István, aki bevezetőben rámutatott: a mezőgazdaság, és ezen belül az állattenyésztés korábbi dinamikus fejlődésében tavaly a megtorpanás jelei mutatkoztak; a termelők szempontjából feltétlenül előnyös új intézkedésektől az várható, hogy — a növekvő érdekeltség nyomán — visszaáll a növekedés korábbi üteme és fokozatosan megoldódnak az állattenyésztés ellentmondásai. A szabályozórendszer módosításán túl azonban arra is szükség van, hogy a termelők, az állattenyésztők is javítsák munkájuk eredményességét. Egyes üzemekben ugyanis, éppen az elmúlt időszakban, lazult a termelés fegyelme, és ennek megakadályozására számos helyen nem tették meg kellő időben a szükséges intézkedéseket. Egyebek között a növénytermesztésben mutatkoznak bajok a technológiai fegyelem terén, de az állattenyésztés sem mentes az ilyen hibáktól. Ám az_ is tény. hogy a szigorodó gazdasági föltételek szintén hozzájárultak a teljesítmények visszaeséséhez, mivel csökkent az anyagi érdekeltség az állattenyésztésben". A TOT elnöke vitába szállt azokkal az üzemi vezetőkkel, akik a helyzet megoldásának kulcsát egyes állattenyésztési ágazatok felszámolásában látják. Hangsúlyozta: helytelen ez a gyakorlat. A magyar mezőgazdaságban az állattenyésztésnek nélkülözhetetlen szerepe van úgy a belföldi ellátásban, mint az exportban. Arra van szükség, hogy a szakemberek, üzemi kollektívák — immár az új lehetőségekkel is élve — fokozatosan emeljék a termelés színvonalát. A TOT elnöke szólt arról is, hogy minden bizonnyal kisebb mértékben éleződtek volna ki az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok, ha az elmúlt öt évben két ízben is nem lett volna aszályos az esztendő. Az idén is, sajnos, számolni kell azzal, hogy a szárazság beleszól a hozamok alakulásába, ezért az üzemeknek meg kell tenniük mindent azért, hogy saját területükön is. a lehetősé" szerint, mérsékeljék a kieséseket. Új ár- és pénzügyi rendelkezések A Minisztertanács a közelmúltban áttekintette és gesek. értékelte az állattenyésztés lógiai helyzetét és fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy az állatállományban és a vágóállat-termelésben az elmúlt évben bekövetkezett visszaesés után az 1986. ponti intézkedések szükséGyorsítani kell a bioalapok összehangolt fejlesztését, a technológiai fegyelem javításával csökkenteni kell a felnevelési veszteségeket. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves január l-jével bevezetett tervidőszaki előirányzataiár- és egyéb szabályozórendszerbeli intézkedések a kedvezőtlen folyamatokat megállították. A VII. ötéves tervben előirányzott állományfejlesztési, termelésbővítési, hatékonyságnövelési és minőségjavínak megalapozására, a felkészülés és a teljesítés feltételeinek javítására, az üzemi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. január l-jével életbe lépő központi ár- és pénzügyi szabályozórendszerbetási célok eléréséhez li intézkedéseket fogadott el. azonban további komp- Ezzel az ¡élelmiszer-termelő lex köz- ágazatokban az ár- és szaOdesszai egyetemisták az olajmezőn A József Attila Tudományegyetem odesszai testvéregyetemének kilenctagú csoportja — melynek vezetője Uvanyica Vladimir, a mikrobiológiai tanszék vezető tanára — két hetet töltött Szegeden. A negyedéves biológus hallgatók ismerkedtek városunk tudományos életével Teg. Nagy László felvétele nap délelőtt Szabó Margit, a JATE növényélettani tanszékének adjunktusa kíséretében az algyői olajmezőn tettek tanulmányi kirándulást. Az olajmező elhelyezkedéséről, termeléséről Elő Vendel olajmérnök beszélt a hallgatóknak, majd az 5-ös számú kutat keresték fel itt-tartózkodásuk utolsó napján bályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági tervvel összhangban további intézkedések lehetségesek. Az eddig eldöntött kérdések meghirdetésére, jelenleg az időbeni tájékoztatás, a felkészülés elősegítése érdekében kerül sor. < A vágósertések felvásárlási áremelésénél az alapvető cél a minőségiáru-termelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat-termelés érdekében a nagyüzemben előállított osztályos hasított sertések, valamint a vágás után minősített I—III. osztályú, s kistermelők által előállított sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95—120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilónként 42,20 forint, ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minősített sertések élősúlyra vetített 1987. évi felvásárlási ára kilónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilónként 45,20 forint. A minősééi követelményeknek nem megfelelő pigmenttált. illetve súlykategórián kívüli vágósertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajtaszerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő, úgynevezett ..hármasmentes" állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek bevezetésre. A vágómarha-termelés érdekeltségének javítására a kifejezetten húshasznú vágómarha-értékesítés után átlagosan kilónkánt 3,60 forint. a tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után átlagosan kilónként 2 forint áremelés érvényesül. A tejhasznú szarvasmarhaállományból vágásra értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés (Folytatás a 2 oldalon.)