Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

10 Péntek, 1986. július 25. Kádár lános Nógrád megyében (Folytatás az 1. oldalról.) minősége, de hiba az is, hogy meg mindig hiányzik a kellő rugalmasság, s a vevőket is lehetne jobban tisztelni. Itt is több a meg­engedettnél a munkaidőki­esés, s a fegyelem sem a legszilárdabb. Az év hátra­levő részében mindenekelőtt az exportelmaradások pót­lására helyezik a legnagyobb hangsúlyt, s további előre­lépésre van szükség a ter­melékenység és a termékek minőségének Javítása terén. Ezek szem előtt tartásával fogalmazták meg a gyárban az egész tervciklusra érvé­nyes feladatokat is. Céljaik elérésében döntő szerepet tulajdonítanak annak, hogy tovább emelkedjen a veze­tés színvonala, s kialakuljon a szükséges változtatásokat támogató értékrend. A politikai munkáról szól­va elmondták, hogy a gyár kilencszáz kommunistájának fontos feladata volt az utób­bi időben: megértetni dol­gozótársaikkal a gazdaság­talan termelés megszünteté­séből adódó problémákat. Jellemző az ls, hogy a párt­fórumokon egyre gyakrab­ban szerepelnek gazdaság­politikai témák, bár még jelentős fejlődésre van szük­ség a vitakultúrában. Kádár János megköszönve a szívélyes fogadtatást és a tájékoztatást. szólt arról, hogy a hagyományos gyár­látogatások, c személyes ta­lálkozások eredményesen egészítik ki a jelentésekből nyert ismereteket. A továb­biakban — az elhangzottak­hoz kapcsolódva — megálla­pította: a salgótarjáni vizem exporttermelésének növe­kedése az össztermelésen be­lül népgazdasági szinten is rendkívül fontos. Emellett azonban kofnoly figyelmet kell fordítani a hazai igé­nyek kielégítésére is, hiszen — mint mondotta: az Önök termékeire az országnak szüksége van. Az éltalános foglalkoztatás témakörét emjítve kiemelte: a gazda­ságosabb termelés érdekében meg kell valósítani az üze­men és a népgazdaságon belüli munkaerő-átcsoporto­sítást. Ennek megértetése, elfogadtatása alapvető fél­adat. A program üzemlátogatás­sal folytatódott. Ha nem is az előírt technológiai sor­rendet követve, de a főtitkár szinte valamennyi üzemrész­legbe bepillantott. ^Elsőként a huzalműben egy horgany­zóberendezést nézett meg, amely egy időben 40 drótszál felületi kezelését végzi, majd az a csarnokrész követke­zett, amelyben a vashuzalok­ból folyamatos nyújtással kialakul a drót végleges vastagsága. Itt Kádár János — eleget téve Menüs Fe­rencné, az Alkotmány bri­gád vezetője szíves kérésének néhány sornyit írt a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címmel ki­tüntetett, nőkből szervező­dött kollektíva naplójába. Ezután a hideghengermű gyárrészlegben folytatódott a látogatás, majd az új szeg­verő üzemet keresték fel. A házigazdák nem kis büsz­keséggel mutatták be a leg­újabb berendezéseket, egye­bek között azt a szegtisztító és -csomagoló automata gép­sort, amely már kiküszöböli a csomagolással járó meg­erőltető fizikai munkát. A kovácsolóüzemben az úgy­nevezett hidegfolyatásos technológiára hívták fel a figyelmet a gyáriak, amit a Gépipari Technológiai In­tézettel közösen fejlesztettek ki. Az üzemi séta a szer­számkészítő gyárrészlegben fejeződött be. A gyárlátoga­tás során — a munkapadok mellett és a műhelyekben, mindenütt —, sokan köszön­tötték Kádár Jánost, aki szóf váltva a dolgozókkal, érdeklődött élet- és mun­kakörülményeikről. Az MSZMP főtitkára dél­után a mintegy 6500 hektá­ron gazdálkodó ,.Karancs" Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetet kereste fel. Aktívaértekezlet Salgótarjánban Karancslapújtőről Salgó­tarjánba visszatérve, a me­gyei pártbizottságon aktíva­értekezlettel folytatódott a program. A vendégeket és a meghívottakat — a megye párt-, állnmi és tömegszerve­zetl tisztségviselőit, több vállalat és termelőszövetke­zet vezetőjét, a munkások, a téeszdolgozók, az értelmi­ségiek képviselőit — Géezi János köszöntötte. majd részletes tájékoztatást adott az időszerű tennivalókról. Bevezetőben leszögezte: a me vében a politikai hely­zet kiegyensúlyozott, az em­berek Jelentős része megérti, hogy a feladatok elvégzésé­hez, a korábbi teljesítmények már nem elegendőek, szer­vezoltebb. fegyelmezettebb munkára van szükség a cé­lok eléréséhez, az egyéni bol­doguláshoz. Szólt a közvé­leményt foglalkoztató né­hány kérdésről is, egyebek között arról, hogy az embe­rek egyetértését kiváltó kongresszusi célok megvaló­sítása — főként a gazdaság területén — nem halad kellő ütemben. A jelen feladatai­ról szólva kiemelte: a saját erőt és a nélkülözhetetlen állami támogatás lehetősége­it nagyobb tervszerűséggel, tudatossággal, a magasabb igényeknek megfelelően kell haszpositani. A tervek való­ra váltásához elengedhetet­len, hogy javuljon a szerve­zettség. a munkafegyelem, nagyobb ösztönzést, megbe­csülést kapjon a jobb telje­sítmény. Végezetül a megye mintegy huszonkétezer párt­tagjának mozgalmi munká­járól, erkölcsi és politikai helyzetéről adott számat. A közös gazdaság központ­jának bejáratánál Gergely Sándor téeszelnük és Fodor Iván párttitkár köszöntötte a vendéget, s Javaslatukra a látogatást — a gyülekező felhők miatt — mindjárt aratási szemlével kezdték. A karancslapújtői téesz hétszázhatvannyolc hektá­ron termeszt őszi búzát, az aratást július 15-én kezdték, később, mint a déli megyék­ben, hiszen itt, észnkon alig egy hete lett kombájnérett a kenyérnek való. Az év legje­lentősebb mezőgazdasági kampányában jelenleg hat saját és négy tiszuföldvári kombájn vesz részt, a mun­kát a jövő hét közepére be­fejezik. Ezt megerősítették a táblán dolgozók is, akikkel — köztük Baksa Sándor kombájnossal, Klement Gyu­la traktorossal, Nagy Vince tiszaföldvári kombújnvezetö­vel — a főtitkár hosszasab­ban ls elbeszélgetett. A ti­szaföldváriakat — akik most a Uarancslapújtőlek néhány héttel ezelőtti aratási szolgá­latait viszonozzák — arról faggatta: gondoskodik-e a téesz, hogy a nehéz munka után megfelelő ellátásban ré­szesüljenek. Kádár Jánost néhány perc múlva az ara­tómunkások gyűrűje vette körül; arról folyt a beszélge­tés, hogy'ezek a gépek olyan drágák, de olyan jók ls, hogy másként, mint kitűnően, nem szabad velük dolgozni. Ká­dár János elismeréssel szólt n szervezett munkáról, a korszerű arató-cséplő gepek­ről, mondván, íme a bizonyí­ték, nem véletlen, hogy ha­zánkban huszonöt év alatt megkétszereztük a termésho­zamokat. Az aratási szemle után a párt főtitkára a téeszkőz­pontban tájékoztatót hallga­tott meg. A dimbes-dombos Karancsalján elterülő földek minősége meglehetősen gyenge, a téesz mégis évek óta — egyre emelkedő — nyereséggel dolgozik. Kö-. szönhetö ez a fegyelmezett munkának és a korszerű, in­tenzív termesztési technoló­giák alkalmazásának. Emel­lett a termelőszövetkezet — az országban az elsők között — az egyéni kezdeményezés­re és felelősségre apelláló jö­vedelemérdekeltségi rend­szert is kidolgozott. Beveze­tése nyomán tavaly, hatmil­lió forintos nyereségtöbblet keletkezett. A gazdaság szé­le« körű és jövedelmező mel­léküzemági tevékenységgel egészíti ki alaptevékenysé­gét. Említést érdemel az évi nyolcvanmillió lorint értékű árut kibocsátó Agrofa fafel­dolgozó üzem, amely minde­nekelőtt az akácfa hasznosí­tásában vállalt úttörő szere­pet. A Karancs Termelőszö­vetkezet mezőgazdasági és ipari-szolgáltató tevékenysé­ge mellett felelősséget érez a falu jövőjének alakításáért is. Ennek egyik ékes példá­ja, hogy a palóc népi építé­szeti hagyományok megőrzé­sére kezdeményezte hatvan piros tető«, fehérre festett, fatornácos családi házból ál­ló palóc falu megépítését. A terv megvalósításához már hozzáláttak, az első házak az idén el is készülnek. Kádár János elismeréssel szólt a szövetkezet gazdál­kodásáról, hasznosnak ítélte a melléküzemágak létreho­zását, hiszen ezzel munkaal­kalmat és jobb megélhetést teremtettek dolgozóiknak. Ezután többen — a társa­dalmi munkamegosztás szin­te valamennyi területét kép­viselve — nyilvánítottak vé­leményt. Nagy Pál Máté, a nógrádi szénbányák dolgozó­ja a bányászok élet- és munkakörülményeiről, a szénkitermelés korábbi visz­szafejlesztésének máig érez­hető hatásairól beszélt. Var­ga László, a salgótarjáni sík­üveggyár mérnöke az üveg­ipari beruházások jelentősé­gét hangoztatta, örömmel ál­lapítva meg, hogy a fejlesz­tések eredményeként meg­teremtődtek a korszerű, energiatakarékos üveggyár­tás hazai feltételei. Nógrád megye mezőgazdaságáról, az ágazatban dolgozók körül­ményeinek javulásáról fes­tett képet Hütter Csaba, a Szécsényi II, Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Nógrád megye 7. választóke­rületének országgyűlési kép­viselője. Juhász András, a megyei KISZ-bizottság első titkára az ifjúsági mozgalom kongresszusa utáni felada­tokról beszélt. Hugyec^ And-, rásné, az 1007 lelket szám­láló, nemzetiségiek lakta Vanyarc község tanácselnö­ke a kistelepüleseken élők sajátos gondjairól szólt. Koj­nok Nándor, a megyei könyvtár igazgatója, a Ha­zafiás Népfront megyei bi­zottságának elnöke az értel­miségiek közéleti szerepvál­lalásának jelentőségéről fej­tette ki nézeteit, A púrtaktíván Kádár János is szót kért. A párt főtitkára elöljáró­ban a Központi Bizottság és a maga nevében köszöntötte az aktíva résztvevőit, s az általuk képviselt kollektívá­kat, Nógrád népét. Megkö­szönte az egész napos prog­ramot, amely jó alkalmat adott a megye eredményei­nek és gondjainak megisme­résére, s méltatta a végbe­ment jó irányú változásokat. Kiemelte, hogy ennek az or­szágrésznek a dolgozói min­dig aktiv részesei voltak a munkásmozgalomnak, segí­tői, támogatói a szocialista eszme megvalósításának. Kádár János ezek után az ország időszerű belpolitikai kérdéseiről szólva rámuta­tott: eredményeink — egye­bek között a nógrádi tapasz­talatok is — bizonyítják, hogy nincs igazuk azoknak, akik kétségbe vonják ter­veink megvalósíthatóságát, fejlődésünket, távlatainkat. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális prog­ramjaival, mint a XIII. kongresszus határozata, és a VII. ötéves terv Azért kell dolgoznunk, hogy ezekből jó munkával minél többet és minél jobb színvonalon tud­junk megvalósítani, s hasz­nosítsuk meglevő erőforrá­sainkat. Ennek érdekében meg kell tanulnunk még jobban gazdálkodni. Alapvető követelmény a hatékony termelőmunka, mert csakis ez teremtheti meg a bővülő fogyasztás fel­tételeit. Nekünk —, han­goztatta — mindig elsősor­ban a termelés növelésére kell törekednünk, mert ettől függ, hogy mit lehet elosz­tani, De a jó gazdálkodás­hoz az is hozzátartozik, hogy mindenki úgy törődjön a köz javával, úgy takarékos­kodjon anyaggal és energiá­val, mint a sajátjával, s tartsa kötelességének, hogy teljes munkaidejét fegyel­mezett munkával töltse. E feladatok végrehajtásá­ért Jobban kell dolgozniuk a központi irányító szerveknek. De sok múl.ik a vállalato­kon is, hiszen nagyobb ön­állóságuk szélesebb döntési lehetőségeket biztosít szá­mukra. Változnia kell a gazdaság kérdéseivel kapcsolatos tár­sadalmi magatartásnak, szemléletnek is. E tekin­tetben fontos teendőik van­nak a pártsz.ervezeteknek éppúgy, mint a szakszerve­zeteknek, vagy a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségnek. S minél hamarabb követke­zik be a várt pozitív irányú változás, annál gyorsabban jutunk előre gazdasági ten­nivalóink végrehajtásában is. Az alkotó munkának még korántsem használtuk ki minden tartalékát. A párt, a kormány politi­káját — ahogy ez nap mint nap tapasztalható — a ma­gyar nép helyesli, terveink­kel általános az egyetértés. Am az elképzelések, a 'ter­vek önmaguktól nem való­sulnak meg. Tenni, dolgozni kell értük, s ki kell állni po­litikánk mellett. A pártszer­vezetek sokat tehetnek azért, hogy szélesedjen politikánk tömegbázisa, javuljon a köz­erkölcs, terjedjen a munka szerinti differenciált bére­zés, vagyis aki többet és jobban dolgozik, az többet ls kapjon. Sarkalatos elvünk a teljes és hatékony foglalkoz­tatottság. A munkaerőre ott van szükség, ahol az a gaz­daságban a legjobban kama­tozik. Vannak jól dolgozó, nagy kollektíváink, ám azt még el kell érnünk, hogy ép­pen ezek a nagyobb egysé­gek tudjanak jobban fizetni, és így vonzzák magukhoz a jó munkásokat. Az emberek a megtermelt javak igazsá­gos elosztását kívánják — Joggal. Erre a lehetőség meg­van. Meg kell akadályozni az esetleges visszaéléseket, visz­sza kell szorítani a nyerész­kedőket, azokat, akik ki­búvókat keresnek a törvény alól. Vannak egyéb Jól haszno­sítható erőforrásaink is, így együttműködésünk a Szov­jetunióval, a szocialista or­szágokkal, részvételünk a nemzetközi munkamegosztás­ban. Külpolitikai kérdésekről szólva Kádár János méltatta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszu­sának jelentőségét: Rámuta­tott arra, hogy a Varsói Szerződés tagállamai követ­kezetesen lépnek fel a fegy­verkezési hajsza megállítása, a leszerelés előmozdítása, a feszültség csökkentése érde­kében, s erre vonatkozóan a reális javaslatok egész so­rát terjesztették elő, Ebben a széles körű nemzetközi te­vékenységben — zárta beszé­dét az MSZMP főtitkára — hazánk is aktívan részt vesz, a párt és a kormány min­dent megtesz azért, hogy né­pünk békében élvezhesse szocialista alkotómunkájának eredményeit. A közvetlen hangulatú ak­tivaértekezlet után Kádár János elköszönt a vendéglá­tóktól; a párt főtitkára az esti órákban visszautazott Budapestre. (MTI) Romániai fiatalok Szegeden, KISZ-es delegáciőTemesvárott A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád Megyei Bizottsága és a Ro­mán Kommunista Ifjúsági Szövetség (UTC) Temes Me­gyei Bizottsága többéves együttműködése eredménye­ként a két ország fiatalsá­gának képviselői • évenként meglátogatják egymást. Teg­nap, délelőtt Szegedre há­romtagú román delegáció érkezett, ugyanakkor Te­mesvárra utazott a me­gyénkben KISZ-es küldött­ség. A román delegációt — Cadareanu Valériát, az UTC Temes Megyei Bizottságának agitációs és propagandatit­kárát, Baici Gábrielt, a te­mesvári Mecanica Vállalat UTC-titkárát, valamint Onoiu FAenát, Jimbolia vá­ros UTC-titkárát — az új­szegedi KISZ-iskolán Ger­mánná Vastag Györgyi, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta. A ven­dégek megnézték az in­tézményt, később városné­zésre indultak. Az együtt­működés továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről a délutá­ni találkozón beszélgettek. Ma a nyári tárla­tot és az ipari vásárt te­kintik meg a szegedi ifjú­sági napok több rendezvé­nyén is részt vesznek a ro­mán delegáció tagjai, akik egyébként hazájukban kul­turális területen tevékeny­kednek. A záró megbeszé­lésre szombaton délelőtt ke­rül sor, ezt követően a ro­mániai fiatalok visszaindul­nak Temesvárra. A Romániába utazott ma­gyar küldöttséget Szűcs Gá­bor, a KISZ Csongrád Me­gyei Bizottságának titkára vezeti, vele tartott Boldizsár Ferenc és Tóth Ilona, a KISZ megyei bizottságának tagja. A gazdaságpolitikai érdeklődésű delegáció a ro­mán ifjúsági szerve'.Ct t'-'>t­vérinegyei vezeti, ivíl Temas­virop a Laté ituika ok helyzetéről, az együttműkö­désről tárgyal, majd szom­baton visszautazik Szeged­re. Genscher nyilatkozata # Washington (AP) Moszkvai tárgyalásairól tájékoztatta az amerikai kül­ügyminisztert szerdán Wa­shingtonban Hans-Dietrich Genscher. A nyugatnémet diplomácia vezetője, aki a hét elején Moszkvában a szovjet vezetőkkel tanácsko­zott a kelet—nyugati közele­dés lehetséges módozatairól, amerikai vendéglátója előtt azt a nézetét fejtette ki, hogy a Szovjetunió legutób­bi leszerelési javaslataival „új, konstruktív kiindulási pontot" teremtett. Genscher helyi idő szerint szerdán délután érkezett , egynapos látogatásra az amerikai fő­városba. George Shultz amerikai külügyminiszterrel tartott munkavacsorája után Gen­scher újságíróknak beszá­molt megbeszéléseiről. Mint elmondta, a szovjet vezetés a leszerelés területén tett új javaslataira „komoly választ vár" Washingtontól. A nyugatnémet diplomá­cia vezetője szólt arról ls, hogy Washingtonba utazása előtt Helmut Kohl nyugat­német kancellárral beható­an tanácskoztak arról a le­vélről, amelyben Kohl az NSZK álláspontját fejtette ki Reagan amerikai elnök­nek a fegyverzetcsökkentés­sel kapcsolatos szovjet ja­vaslatok 'ügyében, j. n;» u-jtFl in viod Utazzon velünk a FORMA l-re Jelentkezés és felvilágosítás : EXPRESS UTAZÁSI IRODA, Szeged, Kígyó u. J. Telefon: 26-119. A Dél-magyarországi Terveid vallalat építőipari műszaki képesítésű, közép-, vagy felsőfokú MUNKAVÉDELMI SZAKVIZSGÁVAL RENDELKEZŐ MUNKATÁRSAT keres munkavédelmi vezetőnek, kapcsolt munkakörben. Cím: Szeged, Rózsa í\ sgt. 16—20 A Míhálytelekt ÜJ Élet Tsz augusztus l-jétől a homok­szállítást megkezdi Érdeklődni: a 10-333/27 számon, vagy személyesen a tsz központi majorjában, a szállításon. Magán- és jogi személyek részére eladásra felkínáljuk a Hódmezővásárhely, Tanya 1645. sz. (volt sós­halmi Olvasókör) és Tanya 1269. sz. (volt rárósi tanácsháza) tanyaépületeinket a hozzá tartozó földrészlettel együtt. A tanyás ingatlanok vendéglátóipari egység, üzlet-, raktárhelyiség, valamint lakás céljára egyaránt alkalmasak. Érdeklődni: Rákóczi Tsz, Hódmezővásárhely. Rárósi út 108. Ügyintéző: dr. Szecskó. Telefon: 46-833/15.

Next

/
Thumbnails
Contents