Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-25 / 174. szám

L\ % I ç> o VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 174. szám 1986. július 25., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Kádár János Nógrád megyében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön Nógrád megye életével ismerkedett, tájékozódott a csaknem 240 ezer embernek otthont, mun­kát adó északi országrész politikai és gazdasági ered­ményeiről, az ott élők sike­reiről, gondjairól. Kádár János délelőtt fél 11-kor érkezett meg a me­gyeszékhelyre, Salgótarjánba. A főtitkárt az MSZMP Nóg­rád Megyei Bizottságának épületénél Petrovszki István, a Központi Bizottság párt­és tömegszervezetek osztá­lyának vezetője, Géczi János, a megyei pártbizottság első titkára és Szalai László, a salgótarjáni városi pártbi­zottság elsó titkára fogadta. Az üdvözlő szavakat köve­tően a házigazdák rövid tá­jékoztatást adtak a nógrádi medence politikai és gazda­sági helyzetének — időszerű­ségét tekintve — legfonto­sabb tényeiről. A mintegy bemutatkozásnak szánt hely­zetelemzés. tájékozódás után az MSZMP főtitkára — ven­déglátói kíséretében — fel­kereste a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket. Itt kap­csolódott a programhoz Brutyó János, az MSZMP KB tagja, Salgótarján 2. vá­lasztókerületének országgyű­lési képviselője. A nagyüzem bejáratánál C.-Becker Judit, Salgótarján tanácselnöke, Szabó István vezérigazgató, Krajcsi József, a gyár pártbizottságának titkára, Nádai István, a vál­lalati tanács elnöke, Merlák Ervin szakszervezeti és Ko­vács Nándor, az üzemi KISZ­bizottság titkára • köszöntötte Kádár Jánost, aki tájékoz­tatót hallgatott meg a ko­hászati vállalat tevékenysé­géről. A 3500 dolgozót fog­lalkoztató üzemet 120 évvel ezelőtt alapította a rima­murányi részvénytársaság. Évi termelési értékük ma már megközelíti a négy és fél milliárd forintot. A mű­helyekből kikerülő szalag­acélok, huzalok, szegek, ko­vácsolt és sajtolt termékek, raktári állványszerkezetek, szállítórendszerek, csövek, határainkon kívül is kere­settek. Gyártmányaik csak­nem 20 százalékát külpiacon értékesítik. Mint elhangzott: a SKÜ­ben jó a politikai légkör, a kollektívát a tenni akarás, a kezdeményezőkészség, a sa­ját sorsáért érzett felelősség erősödése jellemzi. A VI. öt­éves tervben tovább foly­tatódott a vállalat rekonst­rukciója. amely még 1961­ben, az új hideghengermű megépítésekor kezdődött. A hetvenes évek elején a hu­zalmű újult meg, majd meg­szüntették az acélöntödét, s helyébe úgynevezett süllyesz­tékes kovácsüzemet létesítet­tek, s meghonosították a görgős szállitópályák gyár­tását is. Ennek a tudatos szerkezetátalakító program­nak az eredménye, hogy a vállalat meg tudta őrizni jövedelmezőségét. Az első féléves eredmé­nyek kissé elmaradtak a tervezettől, aminek vállala­ton kívüli és belső okai egy­aránt vannak. Így többek között gondot okoz az anyagellátás mennyisége és (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a művelődéselméleti nyári egyetem Köpeczi Béla előadása A vajdasági pártküldöttség szegedi látogatásai Pintér József felvételé A vajdasági pártküldöttscg (képünkön jobbról) a megyei pártbizottságon A TIT megyei szervezeté­nek 15. művelődéselméleti nyári egyetemét Rottler Fe­renc, a TIT főtitkára nyitot­ta meg tegnap a Szegedi Bio­lógiai Központban. Az egy­hetes előadás-sorozatra kö­rülbelül 180 hallgató érke­zett, főként népművelök, de a közművelődés más terjile­tein dolgozók érdeklődése is nagy. Érthető, hiszen az idei témakör — társadalomszer­kezet és művelődés össze­függései, a normától • eltérő értékek, devianciák — tulaj­donképpen mindenkinek fontos, aki érzékeny a társa­dalom problémáira. A megnyitóünnepségen Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntette a nyári egyetem résztvevőit és a vendégeket, a megyei és a városi párt-, állami és tömegszervezetek, a kutatóhelyek, a felsőokta­tási intézmények képviselő­it. Rottler Ferenc bevezetője után (amelyben a főtitkár a TIT szerepét elemezte az ér­telmiség nyári, szakmai to­vábbképzésében) Társadalmi struktúra és művelődés cím­mel Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartot­ta meg a kurzus első előadá­sát. A mostani előadás-soro­zat egyik célja, hogy társa­dalmunk átrétegződési fo­lyamatairól adjon — társa­dalomtudományi kutatási eredmények segítségével — a valóságnak megfelelő ké­pet. Koncz Jánosnak a társa­dalom mai szerkezetéről adott elemzése e cél valóra válását szolgálta; az egyes rétegek helyzetének sok szempontú elemzése mellett arra is kitért, milyen e réte­gek, csoportok művelődéshez való viszonya. A következő előadást Kö­peczi Béla művelődési mi­niszter tartotta Műveltség és Köpcczi Bcla a művelődJj mai feltételeiről beszélt művelődés a mai magyar társadalomban címmel. A korszerű, igényelt műveltség „tartományai" közül kiemel­te a természettudományos, műszáki, technikai kulturált­ságot, a szélesen alapozott szakmai műveltséget és a mindennapjainkra, hétköz­napi eligazodásunkhoz, vi­selkedésünkhöz való kultjí­rát, ismeretrendszert. A műveltség elsajátítása, a befogadás folyamatában a szocializmusban is létező tö­megkultúra befolyásolása a művelődéspolitikai irányítás egyik legégetőbb gondja — mondta a miniszter. Az ed­digi kísérletek (például a táncházmozgalom), melyek a hagyományos paraszti, mun­kás és mozgalmi kultúra funkciójukat vesztett eleme­it voltak hivatva új tömeg­kultúra-elemekkel pótolni — nem igazán bizonyultak át­ütő erejűnek. A nyugati di­vatjelenségekre fogékony tö­megek befolyásolása más nemzetek gondja is, nemcsak a mienk, ezért csakis nem­zetközi összefogással lehet a nemzeti kultúrák értékeit védeni, terjeszteni. A műve­lődés eredményeinek és . a mai problémáknak adatokra épített elemzése után azokat a kormányszintű programo­kat sorolta föl Köpeczi Béla. amelyek elvi útmutatást je­lentenek a társadalmi cél megvalósításához; ez a cél nem más, mint meggyorsíta­ni a folyamatot: több legyen a „művelt munkaerő", a szakképzett, a magasabb kö­zösségi és privát magatartás­kultúrával rendelkező em­ber. Nyilvánvaló, hogy pré­dikációval nem lehet ezt a célt elérni, elengedhetetlenül szükség van valódi motivált­ságra. A bérezés jelenlegi szerkezetén változtatni kell, hiszen az előrehaladás elvei mellé pénz, személyi feltéte­lek is szükségesek. Az okta­tásügyi fejlesztés most anya­gilag, is megalapozott, gon­dok vannak viszont a szű­ken vett közművelődésben, és ennél még•nagyobbak a művészetek állami támoga­tása ügyében. Ma az egyes társadalmi csoportok és rétegek helyzet­és szerepváltozásait tárgyal­ják a nyári egyetemen, a szombat Vásárhelyre „kihe­lyezett nap" lesz, ahol a mű­vészetekben tükröződő élet­móáváltozásokkal foglalkoz­nak. S. E. * Köpeczi Béla művelődési miniszter tegnapi, szegedi látogatása alkalmával meg­tekintette a nyári tárlatot, s nyári egyetemen megtartott előadása után pedig a me­gyei pártbizottságon találko­zott Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárá­val és Papdi Józseffel, a megyei tanács elnökével. Csongrád megye kulturális életének időszerű kérdéseiről tárgyaltak. A megyei pártbizottságon tegnap, csütörtökön reggel Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságá­nak első titkára fogadta a szerda óta megyénkben tar­tózkodó vajdasági pártkül­döttséget. Részt vett a foga­dáson Papdi József, a Csong­rád Megyei Tanács elnöke is. A köszöntő szavak után a megyei pártbizottság első tit­kára a megye életének főbb jellemzőiről, a legidősze­rűbb politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta a vendégeket. Gazdasági teen­dőinkről szólva az exportte­vékenység növelését és a népgazdasági egyensúly meg­teremtését hangsúlyozta. A nehézségekről szólva elmon­dotta: az idei első félév ta­pasztalatai nem minden vo­natkozásban kedvezőek. El­sősorban a dollárelszámolású értékesítésre alkalmas terme­lés növelése a célszerű. Részle­tesebben szólt az építőipar je­lenlegi helyzetéről, veszte­ségeiről, mely több ténye­zőből tevődik össze. A párt­élet, a pártépités kérdései­ről beszélve a fiatalok kö­rében végzendő nevelőmun­kát emelte ki. Ismertette a vállalati irányítás korsze­rűsítésének, demokratizálá­sának eddigi tapasztalatait, illetőleg a munkaidőalap jobb kihasználásával kap­csolatos erőfeszítéseket. A lakossági áruellátás általá­ban kiegyensúlyozott, de előfordulnak zökkenők, mint legutóbb a sörellátásban. Megjegyezte: fe gond enyhí­téséhez hozzájárultak a Ju­goszláviából — rugalmasan, gyorsan — érkezett szállít­mányok. Megyénk közvetle­nül érdekelt a határ menti árucsere-forgalom növelésé­ben, az áruházi cserében. A megyei pártbizottság első titkára igen tartalmasnak és eredményesnek ítélte meg Csongrád megye és a Vajda­ság közötti baráti kapcsola­tokat, együttműködést. Svetozar Jovanoviő, a Vaj­dasági Kommunisták Szövet­sége Tartományi Bizottsága elnökségének tagja, a párt­delegáció vezetője megkö­szönte a szívélyes fogadta­tást, tolmácsolta a tartomá­nyi pártbizottság vezetőinek Az elmúlt napokban vég­re esőt kapott a határ, — ha nem is olyan mértékűt, mint amilyet a mezőgazdák vártak. A kapásnövények­nek nagyon kellett már a nedvesség-utánpótlás, amelyből azonban nem ju­tott mindenhová. Vannak az országnak olyan térségei, ahol a csapadék csak arra volt elég, hogy elverje a port. A MÉM adatai szerint a déli és a középső országré­szekben kapták a növények a legtöbb esőt; általában 10 milliméter feletti értékeket mértek a meteorológiai ki­rendeltségek, de volt olyan térség, ahol hatalmas zápor formájában, 60—80 millimé­ternyi víztömeg zúdult a földekre. Volt eső, ám nem elegendő mennyiségű Szol­nok megyében, Borsod és Heves megyék déli részén, és Hajdú-Bihar megyeben is. A szántóföldi növények mellett ezeken a vidékeken a kertészeti kultúrák is kí­vánták már a vizutánpót­lást, amelynek „hozama" azonban meglehetősen szű­kös volt Alig kapott esőt után Komárom megye, valamint Vas és Veszprém megye, to­vábbá a kisalföldi táj. Itt főleg a kertészetekben, csak a mesterséges öntözés fo­kozásával tudnak eredményt elérni. Ezeken a vidékeken nehezíti a helyzetet, hogy meglehetősen rossz vízgaz­dálkodásnak a talajok, s ilyen körülmények között helyenként már a szárazság jeleit mutatja a kukorica és a napraforgó. Csongrád me­gyében is jól jött az eső a földeknek. A kukorica fejlődése leg­vizigényesebb időszakához, a szemképződés folyamatá­nak első szakaszához érke­zett. A napraforgó is „hoz­zálátott" a magok növelésé­hez, így szintén elvárja a további esőt, akárcsak a cu­korrépa. jókívánságait, majd a vaj­dasági kommunisták hely­zetéről, a gazdaság megélén­kítését szolgáló feladatokról, a nehézségek feloldásának lehetséges módozatairól be­szélt. örömmel nyugtázta, hogy a Vajdaság és Csong­rád megye közötti kapcsola­tokat jónak minősítik, hoz­zátette, hogy igen lényeges a gazdasági kapcsolatok to­vábbi szervezése, az árucse­re élénkítése a két terület között. Végül elmondotta, hogy a VKSZ elnöksége Szabó Sándort — pártdele­gáció élén — vajdasági lá­togatásra meghívja. Ezt a megyei pártbizottság első titkára köszönettel elfogadta. A vajdasági pártküldöttség ezután Bartha Lászlónak, a megyei pártbizottság titká­rának kíséretében megtekin­tette a Szegedi Ipari Vásárt. A vendégeket Csikós Ferenc, a szegedi tanács vb-titkara fogadta a vásárigazgatósá­gon. Részt vett a megbeszé­lésen Zsótér Mihály, az igazgatóság vezetője is, meg­vitatták a vásári kapcsola­tok fejlesztését. A vendégek egyebek közt ellátogattak az odesszai, valamint a megyei tsz-ek és állami gazdaságok pavilonjába, megtekintették az Alföldi Porcelángyár, a Taurus, a Kéziszerszámgyár, a Hódgép, a KSZV, a Ká­belgyár, az olasz cégek ki­állítását, és természetesen a jugoszláv kiállítókat is fel­keresték. Délután a Magyar Keres­kedelmi Kamara dél-alföldi összekötő bizottságán folytat­tak megbeszélést a határ menti árucsere helyzetéről. Juhász Géza, a bizottság el­nöke ismertette az eddigi eredményeket és a nehézsé­geket. A tájékoztatót kiegé­szítette Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyette­se. Majd a Centrum Áruház­ban folytattak megbeszélést az áruházi cseréről, melyet eddig nem sikerült megvaló­sítani. A vajdasági pártküldöttség ma, pénteken Öpusztaszerre, Csongrádra és Szentesre lá­togat el „ B. Gy. Gy. VSZ-találkozó Moszkvában A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter­helyettesei július 24-én Moszkvában munkatalálkozót tar­tottak, amelyen véleményt cseréltek a dél-afrikai térség helyzetéről, s ezzel összefüggésben az ENSZ-közgyűlés Namíbiával foglalkozó rendkívüli ülésszakára való felké­szülésről. A találkozón magyar részről Barity Miklós kül­ügyminiszter-helyettes vett részt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents