Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

6 / Csütörtök, 1986. július 31. Ml? HOL? MIKOR? Játék Jurij Bondarev regénye A mai szovjet irodalom je­lentós szerepet vállal abban a gyorsítási programban, ami a szovjet párt XXVII. kong­resszusán hangot kapott. Aki szellemi ember figyelemmel 'kisérte az eddigiekben ezt a hatalmas vállalkozást, meg­bízható útjelzőt talált a mai szovjet irodalomban. V. Raszputyin és Csingiz Ajt­matov munkái mellé méltán sorakoznak J. Bondarev al­kotásai. Félreértés kerülésé­re: ez nem talpsimogató di­csérgetés. Egyszerű ténymeg­állapítás csupán, egyben an­nak a kockázatnak is rög­zítése, amely a társadalmi konfliktusokban résztvevők számára adott. Már Illyés Gyula megjegy­zi vagy ötven éve a Szov­jetunióban tett utazásán írott naplójában, hogy persze minden megállapítása csak egyetlen szeletére lehet igaz, ennek a kontinensnyi or­szágnak ... Ezért érdemes a tudni vágyó embernek olvas­ni a szovjet írók müveit, hi­szen általuk képet kaphat erről a mostanában gyorsuló mozgásról, az emberekről, akik mindezt átélik és meg­cselekszik köznapjaikon. Igaz, minden igazi irodalom­nak ez a feladata, társadalmi szerepe, az emberek lehető­ség szerinti útbaigazítása, tá­jékoztatása. S mert ez nyílt­sisakos mérkőiés is, nehéz szolgálatnak mondható — ezredéve. J. Bondarev regényének meséjét ismertetni nem egy politikai napilap recenzensé­nek lehetősége. Kötelesség viszont az olvasói figyelmet arra a politikai tartalomra irányítani, amit ez a regény hordoz. Játék — hirdeti a cím, noha az ábrázolt élet­helyzetek, sorskérdések egy­általán nem játékosak. Egye­nesen arra intenek, hogy a művészeti életet lebecsülni, felületes, inproduktiv játék­nak tekinteni, vétek az élet teljessége ellen. Az ember nem termelő automata, ha­nem mindmáig megfejtetlen titok. Jobb ezt tudni, mint bárgyú szövegekkel eltakar­ni. Egy háborút megharcolt sikeres filmrendező kivételes életszakaszáról szól a regény, küzdelméről, hogy életét sa­ját elvei szerint alakítsa, mondhatni a körülmények ellenére. Manapság ezeket a körülményeket szoktuk a modern élet címkéje mögé csús4tatni. Szembefordulá­suk a hajdani frontkatona életelveivel távolról sem örömteli, hiszen a fogyasztói magatartás, a birtoklás, a pozícióféltő emberek töme­ges jelenléte táplálja az új erkölcsöket. Raadásul a fia­talok körében szinte aka­dálytalanul hódit ez a gon­dolkodás, ellenszegülés nél­kül hajtanak fejet előtte a védtelenek. Teszik ezt gyer­mekeink a közönyt leplező határozottság és tudatlansá­got elfödő tájékozottság ál­arcában, mutatja Bondarev. Ám a kérdést is ő fogalmaz­za: vajon hová vezet mind­ez? Az apák lassan eltávoz­nak, mire jutnak gyermeke­ik s vajon milyen világot hagytunk rájuk? Gondolkodó embernek mind szoritóbb világunk há­lója, szembekerül olyan kér­désekkel, melyek megvála­szolása személyes életébon is állásfoglalásokat követel, s ebben nincs különbség a kontinensek között — mi­ként J. Bondarev regényének szenvedélyes vitái példázzák. A filmrendező jövőnket ku­tatja, a becsületes élet lehe­tőségein gyötrődik, kivetítve helyzetét az emberiség egé­szére. Jogos magatartás ez vagy indokolatlan önkényes­ség? Szazadunk története meggyőzhetett bennünket ar­ról, hogy egyqtlen nép sorsa sem független az ember út­jától. különösen nem a tech­nikai haladás olyan fokán, mint jelenünkben. Sorsunkat összeköti, egybefonja a világ békéje, a Fold nevű bolygó természeti adottságainak vé­delme, mindenkire kötelező parancsa. Ezt fölismertetni a művészek dolga is, cseleked­ni érte nemzetek közös ügye; mulasztásainkat utódaink is szenvedik ... J. Bondarev kérdései — s ezek a szovjet értelmiség kérdései is — nem kapnak meggyőző választ. Talán nem is kaphatnak, hiszen a való élet sem felelt még ezekre követhető egyértelműséggel, de ettől még feszítő problé­mák. „Ez a mostani kor egy­mást kiegészítő tompa — és hegyesszögekből tevődött össze: szükségtelen holmik­ból és felesleges pénzekből és pénztelenségből, össze nem illő nyugati és keleti di­vatokból és konstrukciókból, ahol a máshonnét kölcsön­zött számító viselkedés még a szerelemben, a vendéglá­tásban is gyakran kiütközik, amikor a mesterségesen fel­melegített hidegség még job­ban fokozza az idegenséget, aminek nyoma sem volt ab­ban a régi boldog korban, a háborús és háború utáni fiatalságban, abban a veszé­lyekkel, szegénységgel és re­ményekkel teli időszakban." Ahogy mondani szokták, Ke­let-Európában egyformán járnak az órák, alapvetően nem különböznek sem a problémák, sem megoldásuk nehézségei. Legföljebb a va­lóságos helyzettel számot ve­tó magatartások felelősség­mértéke különbözik, szóval a realitásérzék. J. Bondarev regényhőse közösséget keres, s nem talál igazit. Keseregni ezen nem elég, csupán re­ménykedni a jobbrafordu­lásban — nem segít. Csele­kedni kell a haladásért, ha még oly nehéz is. Ez a re­gény teljesítette az iroda­lomtól elvárhatót, ami segít­het a társadalomnak. To­vábblépni nem szónoklato­kon múlik, hanem fárasztó köznapokon dől el sorsunk. (Megjelent a Szovjet iroda­lom 1986/5—6. számában.) Tráser László A Lakáskultúra új száma Az idei harmadik szám került a hírlapárusokhoz, benne a fő helyet konyhák és gyerekek foglalják el. Két-két írás is szól róluk: lakástervezőknek amerikai konyhát, -berendezőknek rusztikus hatású konyhabú­torokat mutat be a lap, egy gyerekszoba kamaszszobává változásáról és a másfeles panellakásban élő négy gye­rek okosan, ügyesen beren­dezett életteréről olvasha­tunk. Praktikus tanácsokat kapnak azok, akik saját ké­pükre és hasonlatosságukra kívánják formálni tipusott­honaikat. Divat lett a falusi idill, a parasztporta, ám városi em­ber q romantika kedvéért sem mond le megszokott úri kényelméről. A Lakáskultú­rában bemutatott kővágóőrsi ház tulajdonosai is kialakí­tották — az öröklött adott­ságok figyelembevételével — komfortos nyaralójukat. Egy másik nyári „lakkal" is meg­ismerkedhetünk: Csopakon található, különös ismerte­tőjele, hogy nem afféle di­vatos „házköltemény", ha­nem egyszerű, de célszerű nyaraló. A keresetszabályozás módosításának tapasztalatai Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal szakemberei összegezték az új, korszerű­sített keresetszabályozási rendszer működésének első ovi tapasztalatait. A módo­sítást — amelynek célja az volt, hogy a keresetek nö­vekedése jobban kapcsolód­jék a vállalati teljesítmé­nyekhez — a vállalatok szű­kebb körét érintő, egvéves kísérlet után, tavaly vezették be az egész nép­gazdaságban. Az első esz­tendő a vállalatok bér- és munkaerő-gazdálkodásában számos kedvező eredményt hozott, de a változások a, tapasztalatok szerint nem kívánatos hatásokkal is együttjártak. Ott, . ahpl az új szabályo­zás szerint a keresetek ala­kulása a korábbinál lénye­gesen szorosabban függött a vállalati eredményektől, a dolgozók átlagosnál na­gyobb teljesítményét az el­múlt évekhez képest jobban megfizethették. Ezeknél, az úgynevezett versenyszférák­ban működő vállalatoknál — ahová a vállalatoknak csaknem 60 százaléka, a dolgozóknak pedig valamivel több mint a fele tartozott — 1985-ben a dolgozók átlag­keresete az előző évekénél nagyobb mértékben, 9 szá­zalékkal növekedett. Ezen belül az átlagosnál maga­sabb nvereséget elért gaz­dálkodóknál az átlagkereset a l'l százalékot is meghala­dó mértékben nőtt.. Ezek a vállalatok a munka ösztön­zőbb megfizetésével és bel­ső érdekeltségi rendszerük korszerűsítésével igyekeztek mérsékelni munkaerőgond-, jaikat is. Az átlagkeresetek növe­kedésének üteme 1985-ben abban a szabályozási kate­góriában is megközelítette a versenyfeltételek között működő vállalatokét, ahol a jövedelmek alakulása már nem olyan szorosan kapcso­lódik az eredményekhez, tgy az átlagkeresetek a szo­cialista szektorban tavaly összességében 8,7 százalék­sai emelkedtek. A személyi jövedelmek ilyen mértékű növekedése, csupán a válla­atok emelkedő nyereségét tekintve, megalapozottnak tekinthető. Míg azonban a vállalatok nyeresége tavaly összességében 5,7 százalék­kal nőtt, addig — mint is­meretes — a legfontosabb népgazdasági mutatók nem teliesültek maradéktalanul. Dolgozóik jövedelmének növelésére a vállalatoknak egy szűkebb köre olyan anyagi forrásokat is felhasz­nált, amelyek a jövőben fej-, lődésüket szolgálhatták vol­na. Voltak olyan gazdálkodó szervek, amelyek az elhasz­nált gépeik pótlását szol­gáló pénzek kisebb vagy na­gyobb részét is a kereseti adók fizetésére fordították, mert arra a nyereségükből már nem futotta. A vállalatok széles köré­ben fordítottak — a jövőbe­ni fejlődés szempontjából — aránytalanul nagy összege­ket a keresetek növelésére, s az indokoltnál csak jó­val kisebb hányadot az el­következendő évek jövedel­mezőségének biztosítására, a gyártás korszerűsítésére, A keresetek ilyen áron tör­ténő növelése is hozzájáult ahhoz, hogy -a vállalatok igyekezete dolgozóik meg­tartására többé-kevésbé si­kerrel járt, s a munkaerő elvándorlásának csökkenté­sével biztosították felada­taik elvégzéséhez a létszá­mot. Ugyanakkor a szabá­lyozás — eredeti szándéka szerint — éppen a munka­erővei való takarékosabb gazdálkodásra, a dolgozók hatékonyabb foglalkoztatá­sára szerette volna kész­tetni a vállalatokat. Ezek a nem kívánatos ha­tások a szabályozásban már tavaly is szükségessé tették az egyedi beavatkozásokat,, s mivel hasonló jelenségek voltak tapasztalhatók az idei év elején is, évközben to­vábbi. a vállalati gazdálko­dás és foglalkoztatás haté­konyságának javítására késztető, szigorító és egyedi intézkedésekre került sor. (MTI) Hasznos tanácsok Az élelmiszerek nyári tárolása A nyár eddig eltelt hetei­ben több ételmérgezés tör­tént. A helytelen tárolás, elkészítési mód előidézte ételmérgezések elkerülésére hasznos néhány tanácsot megszívlelni — mondotta dr. Novotny Tibor, az Or­szágos Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet fő­igazgató-helyettese. Már a vásárláskór ajánlatos ügyel­ni: különösen a nyári hó­napokban lényeges a termé­kek csomagolásán feltünte­tett fogyaszhatósági idő fi­gyelembevétele, mivel a le­járaton túl nagy a veszélye; a megromlásnak. Az egyes élelmiszereket a tárolásnál el kell különíteni. A hűtő hőfokát célszerű ellenőrizni, s ajánlatos a maximális ér­lékre állítani, ha hosszabb időre kívánnak elhelyezni benne bizonyos ételeket. Fontos tudni, hogy egyes élelmiszerek a hűtőben is bomlanak, ezért ezeket — különösen a virsli-, és a fel­vágottféléket — egv-két napnál tovább semmiképpen sem szabad tartani. Az élel­miszereket megfelelő csoma­golásban szükséges elhelyez­ni a hűtőszekrényben. A konyhaasztalon ne he­lyezzék egymás közelébe a fertőzési veszélyt is maguk­ban rejtő élelmiszereket, például a tojást, a húst. a, földes zöldségféléket. Ezeket különös gonddal kell meg­tisztítani. A tojás héján például — bár szemmel nem látható a szennyeződés — nem ritkán találhatók fertő­ző bélbaktériumok. Ezért célszerű a felhasználás előtt megmosni. Nyers tojásoj ételeket a nyári időszakban minél kevesebbet készítse­nek, akkor is csak friss to­jásból. Fontos ügyelni arra, hogy a nyersanyagok feldolgozá­sának eszközeit ne használ­ják a tálalásnál. Ne egyenek abból az edényből, és azzal az evőeszközzel, amelyet a főzés előkészítésénél al­kalmaznak,, ne vágjanak ke­nyeret azon a vágódeszkán, amelyen húst, zöldséget szoktak szeletelni. Nemegy­szer előfordult ugyanis, hogy ily módon jutottak a fertőző anyagok a szervezet­be. A legtöbb megbetegedést a megmaradt ételek okoz­zák. Ezeket nem ajánlott 24 óránál tovább tárolni még hűtőszekrényben sem, az új­ra felhasználásnál minden esetben ismét fel kell for­ralni, vagy át kell sütni. A nyári kirándulásokra csak tartós készítményeket, konzervet, sajtot célszerű vinni. A maradékot ne rak­juk el. Vizet csak ellenőr­zött kútból, foglalt forrás­ból szabad inni. Sajnos ezen a nyáron is több gombamérgezés volt. Kiránduláson szedett gom­bát szakértői ellenőrzés nél­kül senki ne fogyasszon. 1986. JCLIUS 24., CSÜTÖRTÖK, NÉVNAP: KINGA A Nap krl 5 óra II perikor, nyugszik 20 óra 30 perckor. A Hold kel 22 ora 28 perekor, nyugszik 8 óra 33 perekor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 108 cm (áradó) SZAZÖTVENÖT ÉVE halt meg Tomcsányl Adám (1755—1831) kiváló fizikus ós mérnök, egyetemi tanár. Ma­gyarországon úttörő jelentőségű monográfiát adott közre az elektromosságtanról. Ez a mun­kája az elektrokémiára és az elektromosság orvosi alkalmazá­si lehetőségeire is kiterjedt. Az 1814. évi móri földrengésről Ki­taibel Pállal közösen irt tanul­mányt. amely nemzetközi vi­szonylatban is úttörő munkának bizonyult, és tudományos kö­rökben nagy föltűnést keltett. NYOLCVANÖT EVES I. V. Itjinszkij (sz. 1901) szovjet színész és rendező. Kiváló komi­kus és jellemábrázoló. Filmek­ben és tévében is játszott. ÖTVENEVES Rácz Endre (sz. 1936) Ybl-dijas építészmérnök, az Iparterv épí­tésze. Építőipari telepeken, rak­tárakon, gyárépületeken kívül lakóházakat is tervez. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Zsaroló zsaruk (színes, m. b. francia filmvígjáték, 14 éven felülieknek! III. helyár!). Fáklya: háromnegyed 3. ne­gyed 6 es 8 órakor: Mire megyek az apámmal? (szines, magyarul beszélő francia filmvígjáték, 14 éven felülieknek! II. helyár!). Szabadság: délután fél 4, há­romnegyed 6 és 8 órakor: Egy bolond százat rsinál (magyar filmvigjáték). háromnegyed 10 órakor: Mad Max (színes auszt­rál krimi, 18 éven felülieknek!). Kert: (Üjszeged) : Este 9 órakor: Indiana Jones és a végzet temploma (színes fan­tasztikus amerikai film. Ki­emelt helyár!). K)skórössy halászcsárda, kert, éjszaka 24 órakor: Vaskos tréfa (színes m. b. olasz filmvígjáték). Klskorössy halászcsárda: (vl­deomozi) este 8 órakor: A há­ború isteneinek fürdője (szines hongkongi harcművészeti akció­film). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel. sebészeti fel­vételi ügyeletet, az I. sz. Sebé­szeti Klinika (Pécsi u. 4 ). uroló­giai felvételi ügyeletet a II. Kor­ház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunvadl János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 28. sz. alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtö­kön este 19 órától reggel Tórá­ig, szombatonként reggel 8-tól déli 12-lg a gyermek fül-orr-gé­gészeti ügyelet az Üjszegedi Gyermekkörházban van. (Sze­ged, Odesszai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül­orr-gége Klinika tart Ugyeletet. Szeged, Lenin krt. 111. Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 8 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig: Telefon: 11-009. DQfi'J BELGRÁD 1. 15.00: Szórakoztató műsor 15.30: Hírek 15.40: Vetélkedő 16.00: A kis Pervanchc — filmsorozat 17.00: Magyar nyelvű tévénapló 17.25: Hírek 17.30: Tévénaptár 17.45: Gyermekeknek 18.15: Tudomány 18.45: Régi jó slágerek 19.15: Rajzfilm 19.30: Tévénapló 20.00: ZIP — politikai magazin 21.10: Vetélkedő 22.10: Tévénapló BELGRÁD 2. 19.00: Ifjúsági műsor 19.30: Tévénapló 20.00: A ház — filmsorozat 21.20: Hírek 21.25: Művészeti est ÜJ VIDÉK 15.40: Számok és betűk 16.00: Tv-filmsorozat 16.50: Minihangverseny 17.05: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekeknek 18.15: A jövö történelme — dok.-műsor 18.45: IJok.-film 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 2., magyarul 20.00: Tv-film 21.10: Vetélkedő PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.30: Tévétorna 8.35: Szünidei matiné 10.00: Nyugdíjasok délelőttje kb. 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje. A szökevény kb. 10.55: Bencsik Imre: „Százéves asszony" — tévéjáték (ism.) kb. 11.55: Képújság EÜKxl 4.30: 8.05: 8.15: 8.20! 8.30: 9.39 : 10.05: 10.35: 10.50: 11.39: 12.30 12.45 13.00 13.40 14.10: 14.25: 15.00: 15.30: 16.05: 17.00: 17.55: 18.25: 19.15: 20.06 20.51 21.35: 21.40: 22.20: 22.30: 23.00 0.10: 0.15: KOSSUTH Reggeli zenés műsor Műsorismertetés Mai kulturális prógramok Ismeretlen fák, madarak — jegyzet Galuppi: A vidéki filozófus Dallal tizen Ázsia Két kereken Magyarorszá­gon — Szeged hírős város Századunk gyermek­muzsikájából Nótacsokor Kedves Michele — Natalia Ginzburg regénye — 2. (ism.) Ki nyer ma Szombathelyen?' lntermikrofon — Zenés szomszédolás Balettzene Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót — Eldugaszolt lehetőségek A magyar széppróza századai — Tömörkény István: Csata a katonával (Ism.) Varázskeringö — Részletek Lapozgató — Lengyel Irodalmi lapokban Boross Lajos népi zenekara játszik Révkalauz — különkiadás Rádiószínház: Sufni — Vészi Endre hangjátéka Filmzene Mai könyvajánlatunk Évszázadok mestermüvei — Reiner Frigyes vezényli a Chicagói Szimfonikus Zenekart Magyar új hazában — Az utolsó interjú Gellért Hugóval. Magyar tájak dalaiból, táncaiból Muzsikáló természet Számítástechnika az üvegházban Tíz perc Külpolitika A Magyar Rádió és Televízió Énekkara énekel Operaest Himnusz Éjfél után — Zenés műsor hajnalig PETŐFI BUDAPEST I. 4.30: A Petőfi Rádió reggeli 8.25: Tévétorna zenés műsora. 8.30: Szünidei matiné 8.05: Gáti István operett­10.10: Magyar képeskönyv dalokat énekel (ism.) 8.20: A Szabó család 10.40: Képújság 8.50: Tíz perc külpolitika (Ism.) 17.35: Hírek 9.05: Napközben 17.40: Tévébörze — Zenés délelőtt 17.50: Repülő sárkányok (Ism.) 12.10: Polkaparádé 18.25: Telesport 12.25: Útikalauz üdülőknek 18.50: Képújság 12.30: A Népművészet 19.05: Tévétdrna Mestereinek 19.10: Esti mese felvételeiből 19.30: Híradó 13.05: Nosztalgiahullám: 20.05 : Hajnalban, délben, este. Link Wray Dario Niccodemi 14.00: Lelátó — játékának tévéváltozata sportmagazin műsor 21.00: Panoráma 15.05: Operaslágerek (ism.) 22.05: A hét műtárgya 15.40: Törvénykönyv — 22.10: Híradó 3. Elöljáróságok 2. (ism.) 22.20: Himnusz 16.00: Rock hangversenyekről BUDAPEST 2. 17.08 : A Molnár-dixieland BUDAPEST 2. 17.08 : játszik 18.15: Képújság 17.30: Segíthetünk? — 18.20: Játsszunk bábszínházat Az Ifjúsági Rádió — 9. (ism.) műsora 19.00: Beethoven: c-moll 18.30: Slágerlista zongoraverseny — 19.05: Operettkedvelőknek NSZK-film 20.03 : A Popíarlsznya dalaiból 19.40: Sziget, ember, 21.05: Ml újság, szomszéd? — körengeteg — Jugoszláv Az Újvidéki Rádió rövidfilm műsora 20.00: Mulató — 22.05 : Maholnap — Ifjúság­gazdasági szemle politikai folyóirat 20.45: Hímes kövek (ism.) 23.20: Debreceni dzsessznapok 21.05: Híradó 2. 0.15: Éjfél utan — 21.25: Cervantes élete — 8, A Magyar Rádió zenés 22.10­Képújság műsora hajnalig

Next

/
Thumbnails
Contents