Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

2 Szerda, 1986. július 23. Szovjet-NSZK tárgyalások 0 Moszkva (MTI) A kelet—nyugati párbe­széd, a háború és béke kér­dései, a- nemzetközi helyzet időszerű problémái, valamint a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei áll­tak Eduard Sevardnadze és Hans-Dietrich Genscher tár­gyalásainak homlokterében hangsúlyozza a július 21—22­én Moszkvában megtartott szovjet—nyugatnémet tár­gyalásokról kedden kiadott közlemény. A külügyminiszteri tár­gyalásokon Sevardnadze részletesen kifejtette tár­gyalópartnerének a szovjet békekezdeményezések lénye­gét, a biztonság kérdéseiben képviselt álláspontot. A szov­jet külügyminiszter- újólag megerősítette, hogy országa nem veszi jónéven az NSZK részvételét az SDI program­jának megvalósításában. Sevardnadze kiemelte, hogy a bonni kormány sokat te­hetne egyebek között a nuk­leáris kísérletek beszünteté­séért, a szovjet moratórium biztosította lehetőséget ki­használva. A szovjet külügy­miniszter kijelentette: Amennyiben az NSZK-ból, vagy más nyugat-európai or­szágból kivonják az ameri­kai rakétákat, természetesen a Szovjetunió is megfelelő válaszintézkedéseket tesz. Genscher egyetértett ab­ban, hogy lényegi előrelé­pésre van szükség a leszere­lés területén. Az új szov­jet javaslatokat érdeklődés­sel fogadták Nyugaton — hangsúlyozta, s utalt arra, hogy kormánya elkötelezte magát a konstruktív pár­beszéd, a béke mellett. A két külügyminiszter amellett foglalt állást, hogy mielőbb, lehetőleg még az idén be kell fejezni a vegyi fegyvereket betiltó konven­ció előkészítését. A nem nukleáris fegyverzet kérdé­sében Sevardnadze külön felhívta Genscher figyelmét a Varsói Szerződés legutób­bi, Budapestről keltezett fel­hívására. Sevardnadze és Genscher a stockholmi értekezlet sike­res befejezéséért, valamint a bécsi fórum eredményes megrendezéséért szállt síkra, hangsúlyozva, hogy az oszt­rák fővárosban sorra kerülő helsinki utótalálkozón részt veyő államoknak, a meg­nyitón külügyminiszteri szin­ten kellene képviseltetni ma­gukat. A gazdasági téren a kül­ügyminiszterek szerint le­hetőség van a kétoldalú együttműködésre a nukleáris energetika nemzetközi biz­tonsági rendszerének kiala­kításában, az irányított ter­monukleáris szintézis alkal­mazása terén, valamint a környezetvédelemben is. Moszkvában kormányközi megállapodást írtak alá a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti tudományos-műszaki együttműködésről, valamint közös jegyzökönyvet főkon­zulátusok megnyitásáról — a Szovjetunió Münchenben, az NSZK pedig Kijevben lé­tesít képviseletet. Az NSZK külügyminisztere bonni lá­togatásra hívta meg Se­vardnadzét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. II Szegedi Ipari Vásárról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) dió és Tv producere érde­kességként elmondta, hogy az idén először „él" közvet­len autóbuszjárat Helsinki ós Budapest között. Ezt az utat saját maga is kipróbál­ta most, amikor a szegedi vásárra jött. A négy napig tartó utazást elsősorban a fiataloknak ajánlja, nem­csak azért, mert ők még job­ban bírják a hosszú utazás fáradalmait, hanem mert így fele annyi pénzért megtehe­tik a két főváros közötti tá­volságot. mint repülőgéppel. Tegnap, kedden délután meglátogatták a vásárvárost Csongrád megyei, szegedi párt, és állami vezetők: Szabó Sándor, a megyei pártbizott­ság első titkára, Papdi József J a Csongrád Megyei Tanács elnöke. Székely Sándor a városi pártbizottság első tit­kára és Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnöke. Megte­kintette a vásárt Kemény Sándor, az MSZMP KB me­gyei instruktora is. A vásár megtekintése után a megyei pártbizottság első titkára nyilatkozott la­punknak: — Élénk figyelemmel kí­sértük a vásár előkészülete­it, a vállalatok tevékenysé­gét, a fogyasztók vélemé­nyét. Mostani látogatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a 110 éves Szegedi Ipari Vásár az eddigieket felül­múlja a résztvevők számá­ban, a kiállított termékék sokaságában, az új áruk bemutatásában. Érdekes színfoltja a két vásárlóutca, ahol a látogatók a kiállított termékek egy részét meg is vásárolhatják. Annak is örü­lünk, nemcsak a magyar kiállítók száma növekedett, hanem a külföldiek közül ls többen jöttek el az idén. — Ügy tűnik, hogy t-gy kicsit zsúfolt a kiállítás, szűk a hely, de lehet, hogy ez csak optikai csalódás, ami a sok látogató miatt lát­szik így. A vállalatvezetők a látogatás során elmondták, már most gondolkodnak azon, hogyan vegyenek részt a kővetkező kiállításon, mi­lyen új termékkel jelentkez­zenek Több együttműködés­ről, kooperációról is hallot­tunk a kiállításon. Ezeket a törekvéseket jónak tartjuk. — Ügy tájékoztattak, hogy ma a 80 ezredik látogató is átlépte már a vásár „kü­szöbét". Ez is azt jelzi, hogy a fogyasztók igénylik az ilyen találkozókat a terme­lőkkel, kereskedőkkel. * Tegnap tartották sajtótá­jékoztatójukat a részt vevő gabonaforgalmi és malom­ipari vállalatok valamint az Agrotricia Gazdasági Társa­ság képviselői is. Tekintve, hogy a termények, tápok, lisztfélék alapvető, nagy teteloen fogyó cikkek, nem szükséges a reklámozásuk. A megyej vállalatok közül az a hét vesz részt a vásá­ron, amely speciális vagy magasabb feldolgozottsági fokú termékeivel kívánja megnyerni a fogyasztókat. A Bács-Kiskun megyeiek a Laktostarter malactápsze­rükért vásári díjat kaptaK Ez a készítmény olyan ho­zamfokozó, amely természe­tes hatásmechanizmusa ré­vén nern tartalmaz az egesz­ségre ártalmas anyagokat. A nagyüzemi próbákon a Gorzsai Állami Gazdaságban jó eredmények születtek, a kistermelők ts kipróbálhat­ják a kis tételben kicsoma­golt változatát. A szolnokiak az etkezi szóját, rizslisztet, a pörkölt szójából készült lisztjüket ajánlották a látogatók fi­gyelmébe. Fejér megyét a 34-féle Ál­ba Regia tészta képviselte. A tojást tartalmazók melleti a durumbúza- és kukorica­adalékkal, valamint ezek kombinációjával készített tészták is egyre népszerűb­bek. Újdonság a fürjtojásos tészta. A Csongrád Megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat az egyre népsze­rűbb, több tagból álló Uni­korn termékcsaládját mutat­ta be tetszetős elrendezés­ben. Vásári újdonság a dí­jazott süteménypor, három változatban. Egy zacskóból 1 tepsire való bejgli, fehér linzer vaev tejeskalács tész­tája készülhet húsz forintnál kevesebbért. Az Élelmiszer­ipari Főiskolával való együttműködés eredménye egy új termék, melynek a piackutatását most végzik. A gabona alapú étkezési zsírpor szakmai szenzáció. A 3 éve alakult Agrotricia GT a lóbab és a durumbúza termelésének felfuttatása mellett az idén már az ét­kezési szárazbab vetőmagjá­val, a szójával és az étkezé­si napraforgóval is foglal­kozik. A növénynemesítők, a felhasználók, a termelók és feldolgozók együttműkö­dése az egészséges, korszerű táplálkozás térhódítását se­gíti elő. Találkozó Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes el­nöke kedden az Országház­ban találkozott Szufanuvong­gal. a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság elnöké­vel. A megbeszélésen jelen volt Rosta László, hazánk vientiane-i nagykövete. RÁDIÓTELEX TANÁCSKOZÁS A PARLAMENTBEN Léon Bolendorffnak, a luxemburgi képviselőház el­nökének vezetésével hétfőtől hivatalos látogatáson par­lamenti delegáció tartózko­dik hazánkban. A küldöttség kedden délelőtt megkoszo­rúzta a magyar hősök em­lékművét a Hősök terén Ezt követően Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Léon Bolendorff vezetésével tárgyalások kezdődtek a Parlamentben. AZ ELLENŐRZÉSRŐL A Szovjetunió sürgeti a legszigorúbb ellenőrzést, be­leértve a szeizmológia va­lamennyi vívmányának fel­használásával történő hely­színi ellenőrzést — jelentet­te ki Viktor Iszraeljan a genfi leszerelési konferen­cián. KUBAI PARTKÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására július 17. és 22. között Magyarorszá­gon tartózkodott a Kubai Kommunista Párt küldöttsé­ge Jaime Crombetnek, a központi bizottság titkárá­nak vezetésével. A delegá­ciót fogadta Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. A küldöttség konzultációt folytatott a gaz­daságirányító szervek vezető képviselőivel. Az uruguayi külügyminiszter megbeszélései A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Enri­que Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügy­minisztere kedden délelőtt a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseiről tárgyalt Veress Péter külkereskedelmi mi­niszterrel. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés bő­vítésére. A tárgyalások befejeztével a miniszterek aláírták a ma­gyar—uruguayi gazdasági vegyes bizottság megalakítá­sáról szóló okmányt. Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parlament­ben fogadta a hivatalos lá­togatáson hazánkban tar'óz­kodó Enrique Iglesiast, A szívélyes légkörű találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar—uruguayi kap­csolatok néhány időszerű kérdését Hangsúlyozták a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti pár­beszéd fontosságát, s kifeje­zésre juttatták a két.ország érdekeltségét az együttmű­ködés bővítésében. A talál­kozón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, jelen volt Gualberto Talamás, 3Z Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagykövete. Az uruguayi külügymi­niszter ezt követően, láto­gatást tett a Világgazdasági Kutatóintézetben. (MTI) Megalakult az új japán kormány Ismét Nakaszone a kormányfő 0 Tokió (MTI) A japán parlament kedden ismét Nakaszone Jaszuhirót választotta meg az orszeg miniszterelnökévé A törvény­hozás alsó-, illetve felsőhá­zában külön-külön tartott szavazás során Nakaszonét a konzervatív Liberális De­mokrata Párt számára ked­vező parlamenti erőviszo­nyokból fakadóan nagytöbb­séggel választották újjá. A miniszterelnök újraválasz­tására a július elején tar­tott parlamenti választások nyomán — az alkotmányos előírásoknak megfelelően — került sor. Nakaszone Jaszuhiro át­Peresz Marokkóban 0 Rabat (Reuter) . Simon Peresz izraeli kor­mányfő hétfőn este Ma­rokkóba érkezett, ahol azon­nal tárgyalásokat kezdett II. Hasszán marokkói ural­kodóval — jelentették egy­ÜtttíWrtS® ... Kttu . behangzóan nyugati hírügy­nökségek. Az izraeli kato­nai rádió „jeruzsálemi dip­lomáciai forrásokat" idézve hírül adta, hogy a látogatás negyvennyolc órás lesz, II megoldás még messze van Az immár tizenkét éve va­júdó ciprusi probléma ismét távolabb került a megoldás­tól. Alighogy Turgut özal török kormányfő gépe el­hagyta Ciprust, Rauf Denk­tas, a ciprusi török közösség vezetője, újabb lépést tett a sziget megosztottságának véglegesítése felé: bejelen­tette, hogy a szigetet ketté­osztó „zöld vonal" a jövő­ben államhatár lesz. Tizenkét évvel ezelőtt, 1974-ben következett be a stratégiai fontosságú sziget megosztása, amikor a Cipru­son partra szálló török kato­nai egységek a szigetország területének 37 százalékát el­foglalták. Ciprus lakosságá­nak 82 százaléka görög anyanyelvű, és a megszállás következtében 180 ezer görög cipriótának kellett elhagynia a megszállt északi területe­ket. A problémát még -bo­nyolultabbá teszi, hogy Tö­rökország 60 ezer telepest küldött a szigetre azzal a céllal, hogy megváltoztassák Ciprus nemzetiségi összeté­telének arányát. 1983-ban pedig mindezek betetőzéséül egyoldalúan kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztár­saságot. Az új államot mind ez ide­ig csak a létrehozásában is aktív szerepet játszó Török­ország ismerte el hivatalo­san. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa íkét határozatában is erélyesen elítélte az önké­nyes lépést, egyben felkérte a világszervezet főtitkárát, hogy tegyen erőfeszítést a probléma rendezése érdeké­ben. Pérez de Cuéllar eddi­gi közvetítése nem hozott kézzel fogható eredménye­ket, s jelenleg úgy tűnik, hogy a két fél álláspontjai közötti szakadék a „zöld vo­nal" miatt mélyebb, mint valaha. Ciprus A görög ciprióták az ENSZ alapokmányával és idevónatkozó határozataival összhangban elsődleges fel­adatnak tekintik a török csapatok és telepesek kivo­nását a szigetről, és sürgetik a hatékony nemzetközi ga­ranciák kieszközlését, vala­mint a számukra alapvető három szabadságjog (moz­gási szabadság, a lakóhely szabad megválasztásának jo­ga és a tulajdonra való jog) biztosítását. Ezzel szemben a török szi­getlakók szerint a török csa­patoknak maradniuk kell. Söt, a ciprusi probléma egyik részkérdése sem oldható meg mindaddig, amíg a „gö­rög ciprióta kormányzatot", amely a szigeten élő két kö­zösségnek csupán egyikét képviseli, nem váltja fel egy átmeneti szövetségi kor­mány. Denktasék azt is fel­tételül szabták, hogy Ciprus déli, görögök lakta részén oszlassanak' fel minden fegy­veres erőt és. csoportot, mert azok, úgymond, a török cip­rióták biztonságát fenyege­tik. A fennálló nézetkülönbsé­gek akadályozták minded­dig az ENSZ-főtitkár által javasolt „keretmegállapodá­si terv" megvalósítását is. Ez egy olyan csomagtervet foglal magában, amely szá­mos, egymással összefüggő elemet tartalmaz. Éppen ezért a ciprusi görögök úgy vélik, értelmetlen lenne ezeknek az elemeknek csu­pán egyikét-másikát elfo­gadni, miközben számos kapcsölódó kérdés homály­ban maradna. Ezenkívül Kiprianu és hí­vei azt hangoztatják, éppen elég engedményt tettek már ők azzal a feltétellel, hogy haladéktalanul hozzáfognak az alapvető kérdések megol­dásához. Ennek ellenére a keretmegállapodási terv nem tartalmazza ezeket. Kiprianu az ENSZ-főtitkárhoz írott júniusi levelében világosan értésre adta, hogy a görög ciprióták mindaddig nem hajlandóik bármiféle átme­neti kormány létrehozására, amíg a szigeten török csapa­tok állomásoznak. Azt sérel­mezik ugyanis, hogy ebben a kérdésben a keretmegállapo­dási terv nem fogalmaz elég egyértelműen, sőt módot nyújt arra is Denktaséknak, hogy a magasabb szintű ta­lálkozókon ezt egyáltalán szóba se hozzák. A görög cip­riótálk arra is felhívták a figyelmet, hogy a török meg­szállás nem csupán a sziget­ország szuverenitását sérti, de veszélyezteti a térség biz­tonságát is. Elég arra utalni, hogy az amúgy is feszült gö­rög—török viszony egyik gócpontja éppen a ciprusi kérdés. Denktas hétfőn készségét nyilvánította arra, hogy szeptemberben megvitassa az ENSZ-főtitkárral a sziget újraegyesítésére irányuló ENSZ-tervet, ámde ismét ke­reken elutasította a töröft csapatok kivonásának gon­dolatát. Ugyanakkor Kipria­nu ismét leszögezte: minden megállapodás előfeltétele a török csapatok kivonása. Így tehát egyik fél sem enged ál­láspontjából, sőt a „zöld vo­nal" államhatárrá való nyil­vánításával Denktas nyilván arra törekszik, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson, s reméli, hogy ezzel alááshatja a görög közösség vezetőinek egységét. Dorogi Sándor .atfé alakította kormányát. A hu­szonegy fős kabinetben — a kabinetfőtitkári, azaz kor­mányszóvivői tisztség kivi­telével — valamennyi tárca gazdát cserélt. Ennek e'lc­nére nem valószínű, hogy a közeli jövőben bármilyen változás lenne a Nakaszone által eddig folytatott kül­és belpolitikában. A kor­mányfő kedd esti nyilatko­zatában a korábbi célkitűzé­seket ismételve a folyama­tosságot hangoztatta. A kormányban és az LDP vezetőségében végrehajtott változtatások megfigyelők szerint arra utalnak, nogy Nakaszone Jaszuhiro jelen­tősen megszilárdította pozí­cióit saját pártján belül, s nagy esélye van arra, hogy mandátumának októberi le­járta után is hivatalban ma­radjon, noha az LDP alap­szabályzata tiltja a harmad­szori újrajelölést. Valószínű­nek tűnik, hogy pártelnöki és automatikusan velejáró kormányfői megbízatását — az alapszabályzat módosítása nélkül — meghosszabbítják. A kérdés egyelőre az, hogy milyen hosszú időtartami j. * Nakaszone Jaszuhiro, Ja­pán kedden újraválasztott miniszterelnöke 68 éves, 1918. május 27-én született Gumma tartomány Takasza­ki nevű városában. Egyetemi tanulmányai elvégzése után 1941 áprilisában a japán bel­ügyminisztérium állományá­ba került, később belépett a császári hadseregbe, a máso­dik világháború befejeződé­sekor hadnagyi rangban szolgált. Politikai pályafutását fia­talon kezdte. 29 éves korá­ban, 1947 áprilisában válasz­tották meg először parla­menti képviselővé, s azóta tizenhat alkalommal válasz­tották újjá. Nakaszone Jaszuhirót — Szuzuki Zenko váratlan le­mondása után — 1982 no­vemberében választották meg a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnökévé, s ezzel — mivel pártja parla­menti többséggel rendelke­zik — automatikusan az or­szág kormányfője lett. 1984 őszén választás nélkül újra­jelölték őt az LDP és így a kormány élére. Az LDP és a kormány el­nökévé történt első megvá­lasztása előtt korábbi kon­zervatív kabinetekben Na­kaszone több minisztérium élén is állt. Nakaszone rendkívül kép­zett, tehetséges és határo­zott politikus, igen jó szóno­ki képességekkel rendelke­zik. Aktívan sportol, a zen buddhizmus hódolója, s. ked­veli a középkori japán köl­tészetet. ,. 1 JS

Next

/
Thumbnails
Contents