Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

Szerda, 1986. július 23. 3 Zöld(es) övezet Nemrégiben egy szabadtéri ünnepség szónokát nem kevéssé zavarta rneg az a tény, hogy eltűnt egy rózsaliget. Beszédét ugyanis a valaha volt színpompás virágágyásra „építette", mondván, ? kegyelet, a megemlékezés nemes szándéka ültettette egykoron ide a virágok királynőjét. A szövegen bizony az utolsó pillanatban változtatni kellett, hiszen a rózsaligetnek híre-hamv^ sem volt (és azóta sincs) a Stefánia egyik ominózus pontján. A város többi parkjában és zöldövezetében tett séti hamarosan meggyőzött arról, a legkisebb szépséghiba a virágok eltűnése, azaz inkább eltüntetése. Mert nézzük csak a zóldövezetbéli tanulmányút állomásain készült nem hivatalos jegyzőkönyv feljegyzéseit. Aradi vértanúk tere: kiszáradásra ítélt, hajdanvolt gyepszőnyeg. Lechner tér: hulladék borította; Üttörő tér: gaz. szemét, rogyadozó padok; Széchenyi tér: jobbára sárgára száradt pázsit, itt-ott kupacokba rakott faháncs; Móra-park; a helyzet ugyanaz. Kiemelés tőlünk. Pusztán annak okán, mivel az említett parkok, terek a város központjában lennének hivatottak díszíteni szűkebb hazánkat. illetve az idelátogató vendégek közkedvelt pihenő helyei. Nem különb a kép azonban a centrumtól jóval távolabb eső, ma már legfeljebb csak zöldes öyezetnek nevezhető parkokban. Általánosan jellemző bel- és kültelkeinkre a vízhiánytól sárga füszőnyeg, a gaz, az összegereblyézetlen lehullott falevél, a szanaszét dobált szemét. A látvány kiábrándító. , * Bár a tapasztaltakhoz különösebb kommentár nem kívánkozik, hiszen a tájképek önmagukért beszélnek, mégis úgy etikus, hogy megkérdeztük az illetékest, mic szól az általunk látottakhoz. Mit tesz a véletlen, kidérül, a városgondnokság velünk szinte percre egyidőben teit „bejáró" körutat a BelváLakások, szállásokból A Székesfehérvári Könnyűfémmű 148 dolgozóját segíti lakáshoz a vállalat. A lakásokat azokban az epületekben alakították, illetve alakítják ki, amelyekben a Köfém korábbi fejlesztési nagyberuházásán dolgozó, átmenetileg ide költöző szakembereket szállásolták el. Hazánkból Nyúltenyésztö telep, gabonasiló Afrikának Az Agrober — Mezőgaz- és az algériai beruházásaindasági és Élelmiszeripari kat, s többen kezdemény zTervező Beruházási Vállalat nek együttműködést a ma— képviselői egyiptomi part- gyar vállalatokkal. Marokkónerekkel két nyúltenyészlő ban például tárgyalásokat telep létesítéséről tárgyalnak, folytatnak arról, hogy beEzek megvalósításával meg- kapcsolódnak a búzatermeszkezdődhet a nagyüzemi tés és a szarvasmarhanyúltenyésztés. s így várha- tenyésztés fejlesztésébe, tóan több nyulat tenyészt- Tunéziában hasonlóan érhetnek ebben az afrik:-,i , . , ,,,,,,, •~e _ „. , deklodest keltettek mezo'azorszagban, mint amennyit a kisgazdaságokban tartottak dasági öntöző rendszereink. Szó van arról is, hogy Ezek várható bevezetése >s, továbbfejlesztik azokat a baromfi- és haltenyésztő telepeket, amelyeket a hetvenes években létesítettek magyar vállalatok: öt nagy baromfi- és három haltenyészetet telepítettek ide, s magyar szakemberek kidolgozták a nílusi halak tenyésztésének a módszerét. Azóla közreműködnek annak a programnak a megvalósításában, amelynek egyik célja: az eddiginél több baromf, és hal tenyésztésével elősegíteni a lakosság fehérjeszükségletének kielégítését. Algériában főleg a gabonafeldolgozás és a vízgazdálkodás fejlesztésében működnek közre magyar vállalatok. Ez ideig több gabonasilót és négy takarmánykeverő rendszert szállítottak ebbe az országba. A Komplex Nagyberendezések Export-Import Vállalata több nagy kapacitású malmot és kenyérgyárat is építtet Algériában. További gabonasilók és malmok megrendelése várható. Az arab országok figyelemmel kísérik az egyiptomi után lehetséges, hogy igénylik a magyar közreműködést a kommunális- és az ipari vízellátás, -tárolás, -átemelés, -gazdálkodás megszervezéséhez is. rosban, ellenőrizvén köztereink .milyenségét. Elégedettek korántsem volta.1; házuk tájával. Számukra kiváltképp a szertedobált, ilyen-olyan hulladék szúrt szemet. Irható ez a köz szépségét semmibe vevő, notórius szemetelők számlájára, de gyanítom, a hulladékgyűjtők hiá. nyára is. Megjegyezzük: ismerünk jó néhány olyan országot, ahol nincs tábli Füre lépni tilos! felirattal sem Szemetelni tilos! felszólítással. Az első ugyanis nem tiltott, hiszen a gyepszőnyeg úgy és arra készült, hogy menni js lehessen rajta, az utóbbi pedig magától értetődő. Visszatérve. Itt és most a legsürgetőbb feladat a tisztogatás. ami azt is jelent: egyben, hogy a kertész-tl munkákra szánt munkaidő, ember és pénz a park takarítására fordíttatilc, nem pedig a zöldövezet számára fontos kertészeti munkákra. Ha nem jártam volna nevezetesebb parkjainkban, akkor megerősíthetném: valóban ez a fö tennivaló. De voltam és makacsul állítom: nem a szemét a fö baj. Sokkal inkább a gondozatlan, öntözetlen, jószerével teljesen kiégett talaj. Ügy h;szem, hiába minden igyekezet locsoláskampány — amely a napokban vette kezdetéi — ami elmúlt, illetve kimúi". (ez esetben a fű) az néhány nap alatt már vissza nem öntözhető. A városgondnokság — kivitelezőivel — mindenesetre megpróbálkozik a szabadtéri játékok idején rendbe pofozni a leglátogatottabb — úgy mondják A-kategóriás — parkokat, tereket. Kampánymunka ez a javából. De az idén már mindenütt csak zöldes övezet marad. K. K. i Forma—l-es trófeák Hollóházáról ha. . Elkészültek az első ms- trófeákra égetettekhez gyarországi Forma—l-es sonló alakokkal, autóverseny trófeái a Holló- Értékes, különleges forházi Porcelángyárban. A májú porcelán kupát ajánSzász Endre vezette stúdió- lottak fel a legjobb edzésban a művész tervei alapján időt elérő versenyzőnek s. négy, csaknem fél méter Ezt Veres Miklós, a gyár magasságú trófeát készítet- tervezője alkotta, tek a nagy verseny első há- Valamennyi trófea kicsirom díjazottjának, illetve a nyitett másolata a tervezőlegjobb konstruktőrnek. Az művészek aláírásával, száautóversenyzők bukósisakos mozott példányban a vérképével díszített, aranyozott seny színhelyén és a Hollókeretű trófeák fehér-alma- házi Porcelángyár budapesti, zöld színűek. Ezen kívül a miskolci és debreceni szakHungaroring sajtóterme szá- boltjaiban megvásárolható, mára egy nyolcszor másfél illetve megrendelhetik a méteres nagyságú porcelán műgyűjtők, szurkolók. A táblakép is Készül — szintén kicsinyített másolatokból jfis almazöld-fehér színben és a sorozat készül. (MTI) Helyenként hiányosak a jogszabályok flz élet változásai - a munkaügyi bíróság gyakorlatában Ki gondolná, hogy a társadalmi és gazdasági változások, az új és újabb rendelkezések, a gmk-!k, vgmk-k, szakcsoportok stb. létrejötte milyen sokoldalú hatást fejt ki? Hogy a közvetlenül érintettek mellett milyen széles a közvetve érintettek köre? Például: hogyan jelenik meg az utóbbi évek változássorozata a munkaügyi bíróság gyakorlatában? A „nyomozásban" Dabis Erzsébet, a bíróság fiatal, láthatólag jól felkészült elnöke volt segítségünkre. — Munkánk szinte valamennyi részterületén hoztak újdonságot az utóbbi évek változásai — fogott bele hosszú, érezhetően sok tapasztalatot rejtő mondandójába Dabis Erzsébet. — Így érdemes részletesen beszélni róla. — Melyek munkájuk főbb területei? — Elsőként a munkaszerződések módosításával, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosakat említeném. — Itt mi jelent újdonságot? — A gazdasági kényszer sokféleképpen hatott a vállalatokra. A 80-as évek elején a felmondások voltak a jellemzőek, s a létszámcsökkentés. Most már az átképzés a jelentősebb, hisz erre állami támogatás is létezik. Mostanra a hozzánk kerülő ügyek inkább abból fakadnak^ hogy az emberek ragaszkodnának eredeti helyükhöz, a munkáltatók pedig a legális módszerek mellett sokszor illegálisan is elhelyezik a dolgozót más területre. Egy példa arra, hogy Sokán nincsenek tisztában a szerződés jelentőségével. Egy konyhafőnököt szalmo-i nellafertőzés okozása miatt áthelyeztek, aláirta új szerződését. Ám később meggondolta, azt mondta, hogy kényszeritették, de saját beleegyező akaratát kérdőjelezte meg. előfordul, hogy a munkáltató nem tudja: csak indokolt esetben mondhat fel, alakilag kötötten, s ha nincs felmondási tilalom. — Bizonyára sok vita lehet bérkérdésekben. — Az új formák — szakcsoport, átalánydíjas gmk stb. — új bérezési renddel járnak. Az emberekben az rögzült, hogy fölveszik a bérüket, ez az Övék, és kész. Ezekben a vállalkozásokban azonban, ha bekövetkezik a csőd, esetleg a pénz egy részét vissza kell fizetni. Ez nem tudatosul a tagokban. Olyan is van, hogy egy gmk alkalmazottakkal dolgoztat, de nem fizet bért. Ilyenkor sokszor hiába nyer meg valaki akár több tízezres pert, ha a gmk-t fölszámolják, és nincs vagyona, nem lehet miből végrehajtani a tartozást. A vgmk-k bérezési szempontból nagyobb biztonságot jelentenek, itt a gondot más okozza: a ledolgozott munkaidővel nem arányos a kifizetett jövedelem. Sőt, előfordult olyan is, hogy az órabérrel fizetett főmunkaidőben a teljesítménybéres vgmk-időszak munkáját végezték. Az aztán már ném is igazán ránk tartozik, hogy a költségként elszámolt vgmk-munkának miiyen árfelhajtó szerepe van. — Tudtommal a munkaügyi biróság gyakorlatában jelentős a fegyelmi felelősséggel kapcsolatos ügyek száma. — Igen, több mint egyharmada a pereknek. Az utóbbi években a munkahelyi fegyelem megszilárdítása, a munkahelyi italozás visszaszorítása, a durva fegyelemsértések megszüntetése érdekében sorozatos intézkedéseket hoztak, szigorúbbak lettek a büntetések. Ennek persze nemcsak pozitív hatásai lettek. Megszaporodtak a munkakönyvekben a „kilépett" bejegyzések, s mivel — egy akkori szabály értelmében — ezeket az embereket A munkaviszonnyal 'kap- legközelebb csak az adott csolatos pereknél gyakran bérkategória legalacsonyabb összegével lehetett alkalmazni, sokan inkább alkalmi munkások lettek. De szaporodott ezáltal a lumpenek, a bűnözök tábora is. A termelő tevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősségre vonások 1982—83-ban szaporodtak. Voltak például kampányszerű intézkedések is: például a szentesi baromfifeldolgozónál, amikor több lett a csirkelopás. Az ilven kampányszerű ellenőrzéssorozatnak aztán jelentős visszatartó hatása van, ha sokszor nem kis pénzbe is kerül. Mint például a MÁVnál, ahol az italozás visszaszorítása érdekében külön programtervet készítettek, s mindez jelentős költség volt. Egyébként gyakorlatunkban az ittasság a különösen veszélyes munkakörben dolgozóknál • (tömegközlekedés, vagyonvédelem stb.) már az első esetben elbocsátó ok. — A dolgozói felelősség érdekében mi újat hozott az utóbbi pár év? — A kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben a leltárfelelősség igen komoly. e2t az új üzemeltetőknek is szokni kell. Még egy tapasztalat: a munkahelyi lopások a hiánycikkeket „sújtják' leginkább. Végezetül 'az új formákkal kapcsolatban általánosságban elmondható: a szerződéses, megállapodásos fegyelmet sokszor a munkáltatók tudják nehezen viselni. Nem tulajdonítanak jelentőséget a megállapodásoknak, egyoldalúan próbálnak diktálni, feltételeket szabnak utólag, vagyis új érdekeiknek megfelelően próbálnak változtatni a megállapodáson. Régi stílusban tárgyalnak, megváltozott körülmények között. Mindennek persze mindenki számára van tanulsága, a jogalkotóknak is. A szigorúbb felelősségi rendszer kidolgozása, s az élet által hozott új körülmények körültekintő jogi szabályozása. Balogh Tamás Munkaerő-utánpótlás a Az elmúlt hetekben csaknem 8—9 ezer ifjú szakmunkással gyarapodott az ország kereskedelmi és vendéglátóhálózatának szakembergárdája, ennyien végeztek a legutóbbi tanévben a kereskedelmi szakmunkásképző iskolákban. A végzősök létszáma az elmúlt évek során nem nagyon változott, az első évfolyamokra már hosszabb idő óta évente átlagosan 10 ezer általános iskolát végzett fiatalt vesznek fel, s a hároméves képzési idö alatt mintegy 10—15 százalékuk morzsolódik le. A VI. ötéves terv időszakában összesen 42 ezer szak\ képzett kereskedő került ki az iskolákból. Látszólag tehát bőven elég az utánpótlás, hiszen a képzés üteme szerint tíz év alatt akár az ország egész kiskereskedelmi eladógárdája kicserélődhetne. Mégis miből adódik az üzletekben sokfelé tapasztalható, immár krónikussá vált munkaerőhiány? A Belkereskedelmi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a frissen végzett kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkások döntő többsége szakmájában helyezkedik el, első munkahelye általában az a vállalat, ahol tanulóként is dolgozott. Az élelmiszer-kereskedelmi szakma iránt azonban — elsősorban a fővárosban — már az iskolákban is lényegesen kisebb az érdeklődés, mint a ruházati vagy iparcikk-kereskedelmi szakmában. Bár az utóbbi években már ezeken a területeken is a kivánatosnál kevesebb fiatal helyezkedik el a fővárosi üzlethálózatokban. A későbbiekben fokozódnak a gondok, egy-két év múlva sok fiatal végképp otthagyja a kereskedői szakmát. Ez főként abból adódik, hogy elnőiesedett a szakma — a tanulók 75 százaléka lány —, s később, amikor családot alapítanak, nem tudják vállalni a kedvezőtlen időbeosztást, de elriasztják őket a nehéz munkakörülmények is. Némileg javult a létszámhelyzet azokban a szakmákban, ahol rohamosan gyarapodik a szerződéses üzletek száma. Ebben az üzemelési formában ugyanis az a cél, hogy a forgalmat minél kisebb létszámmal bonyolitsák le, s ezért kevesebb fiatal szakmunkásra tartanak igényt. A statisztikai kimutatások szerint az utóbbi években a kereskedői létszámnak mintegy 25 százaléka évről évre kicserélődik; nagyon sok esetben a fiatal szakmunkások mennek el, s helyükre szakképzetlen eladókat kénytelenek felvenni a vállalatok. Az átlagosnál nagyobb a fluktuáció az élelmiszerkereskedelemben — különösen a fővárosban és a nagyobb városokban —, holott itt már a képzés után is a szükségesnél kevesebben helyezkednek el. A létszámhiány enyhítésére már több helyütt bevezették a vállalati differenciált oktatást, ami azt jelenti, hogy az általános iskolát végzett fiatalokat a szakmunkásképzőnél lényegesen rövidebb idő — egy év — alatt képezik ki egyegy cikkcsoport eladójává. A tervek szerint szélesítik a vállalati gyorsított szakt mai képzést: a jövőben már a cipő-, a méteráru-, a lakástextil- és a vasáru-eladók is képesítést szerezhetnek a vállalati tanfolyamokon és a használtcikk-kereskedpi szakmát is elsajátíthatják. Az elgondolások szerint a jövőben érettségizettek számára is szerveznek tanfolyamokat, őket elsősorban áruházi általános eladókká képezik ki a szokásosnál rövidebb idő alatt. A Belkereskedelmi Minisztérium oktatási osztályának szakemberei hangsúlyozzák: az új képzési formák ' lehetőséget teremtenek arra, hogy a kereskedelmi munka iránt érdeklődők többféle módon szerezhessenek szakképzettséget. Emellett a kereskedelmi vállalatoknál sem csak az a 8—9 ezer fiatal szakmunkás jelenti majd a szakképzett munkaerő-utánpótlást, akik évről évre végeznek a szakmunkásképző iskolákban.