Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

12 Szombat, 1986. július 19. MAGAZIN OLVASONAPLO Művészeti kalandozások Aki kételkedne, hogy erőszakmentesen összebékíthető művészet, kiadói politika és idegenforgalom, annak figyelmébe ajánlom a Képzőművészeti Kiadó négy kötetét, amelyeket az utóbbi hetekben, hónapokban jelentetett meg. Nem tudom, okos szervezés vagy a szerencsés véletlen az oka, de mind a négy könyv önmaga értékein túl nagyszerűen segíti, hogy a nyári idegenforgalom nyüzsgése értékes és tartalmas kalauzokkal gazdagodjék. Könyvkalauzokkal. Vagy úgy, hogy a művészetek birodalmában segít eligazodni itthon és külföldön, vagy úgy, hogy a művészet eszközeivel mutatja be országunkat. A négyből kettő múzeumba invitál (20. századi magyar festészet és szobrászat, A Puskin Múzeum remekművei), a másik kettő hazánk természeti szépségeit, építészeti értékeit, sajátos hangulatait regisztrálja. (Szelényi Károly: Magyarország, Entz Géza: A Mátyás templom és a Halászbástya) A legjelentősebb vállalkozás, melyet a kiadó a Magyar Nemzeti Galériával közösen valósított meg, a 20. századi magyar festészet és szobrászat tulajdonképpen katalógus. A Budai Várpalotában látható, a századot átívelő képzőművészeti anyag vezetője. De nem akármilyen! Egyik részről tudományos alapossággal készült, precíz adattár, más megközelítésben szép kiállítású, gazdag művészetnépszerűsítő kötet. Egyszerre képviseli a múzeumok legfőbb törekvéseit: az értékek őrzését, tudományos feldolgozását és népszerűsítését. Jelentős eredmény ez a több mint 400 oldalas kötet e századi kulturális értékeink társadalmasításának folyamatában. Az elmúlt háromnegyed évszázad a művészettörténet egyik legfontosabb, legizgalmasabb és legösszetettebb korszaka. Ugyanakkor a közönség részéről ez az intervallum a legelbizonytalanítóbb, a leginkább ellentmondásos. Szükséges tehát — s kinek legyen feladata, ha nem a Magyar Nemzeti Galériának, a nevében célját is megfogalmazó közgyűjteménynek — 20. századi értékeink legjavának bemutalása, a hagyományok föltérképezése, mai életünk közvetlen gyökereinek közkinccsé tétele. A huszadik századi állandó kiállítás azt a törekvést szolgálja, hogy az ország lakossága és a hozzánk látogató, képzőművészetet szerető és becsülő közönség állandó kiállítások egymáshoz kapcsolódó sorozatában ismerhesse meg a magyar történelem során született művészeti értékeket. A Galéria művészettörténészei hosszú előkészítő munka, heves szakmai és közéleti viták során dolgozták ki a tárlat koncepcióját, értékelték újra e korszak művészetének kulturális életünkben betöltött szerepét. Legfőbb jellemzője az értékgarancia — annak a törekvésnek reprezentálása, hogy a kiemelkedő életművek, a korszakos remekművek a történelem sodrát, a képzőművészet sorsát jelezzék, mutassák be azt a folyamatot, amely a századforduló óta a történelmileg hiteles minősítés határt szabó idejéig a magyar képzőművészet valóságos életét jelenti. A két éve megnyílt állandó kiállítás 600 tárgya széles panorámát nyújt. Első szakasza a századforduló körül létrejött nagybányai iskolát, a realista hagyományokat követő alföldi festőket és a magyar posztimpresszionizmus mestereit fogja össze. A második szakasz a két háború közötti korszakot öleli fel (a posztnagybányai művészetet, az expresszionizmus és az avantgard képviselőit, a római iskola mestereit). A harmadik szakasz 1945-től jelen korunkig mutatja be képzőművészetünket. A kötet 162 művész életrajzát, 554 mű adatait és elemzését tartalmazza, melyekhez egy-egy fekete-fehér kép járul. A század fő műveit 80 színes képtábla mutatja be. Harmincöt művészettörténész vett részt a kutatómunkában és természetesen a kötet összeállításánál. Ez a munka a 20. századi képzőművészetünk hosszú távra érvényes dokumentuma. A Moszkvába igyekvők bizonyára nem hagyják ki programjukból a Puskin Szépművészeti Múzeum remekeinek megtekintését. Évente fél millióan látogatják kiállításait. A múzeum régen nem pusztán műtárgyak raktára, hanem élő, eleven kulturális-művészeti műhely. Az 1912ben alapított Puskin Múzeum felöleli a nyugat-európai festészet, grafika és szobrászat javát a 15. századtól a közelmúltig. A Képzőművészeti Kiadó az intézmény gazdag anyagából készített reprezentatív válogatást A Puskin Múzeum remekművei címmel. A tájékoztató szöveg mellett 93 színes reprodukció segíti az eligazodást és a művek jobb megértését. Magyarországot egy fotóalbumban bemutatni igencsak kockázatos vállalkozás. Szelényi Károly mégis megtette, s nem is sikertelenül. Igaz, egy szempontú Magyarországa lehetne esetleges is, ám jó érzékkel kapcsolja össze a legfontosabb természeti látványosságokat, építészeti értékeket a sajátos szempontú művészi megközelítéssel. A lencséje elé kerülő tájban az ember és környezetének együttélése, egymásra hatása érdekli. Több ez, mint képeslapgyűjtemény: egy művészi fotós önvallomása. Célja a gondosan megmunkált termékeny föld, a szerény, de takaros parasztház megörökítése; az emberi munka eredményének regisztrálása; sorsok, kisebb-nagyobb közösségek szellemi hagyatékának tettenérése útszéli kőkeresztekben, falusi freskókban, parasztházak tornácain, pompás kastélyok örökbecsű berendezéseiben. Az ő optikáján át sokan találhatnak majd emlékeikre és élményeikre, s akik még nem jártak hazánk egy-egy táján, azok majd így is szemlélhetik. A Magyarország című fotóalbum 209 színes fényképét több mint kétezer felvételből válogatták. A képanyag kilenc tájegységre tagolódik, a kirándulás Budáról indul és egy nagy kanyart véve a Dunántúl, az Alföld és Észak-Magyarország föltérképezése után Pest a végcél. Lázár István író bevezető szövege tömören és szellemesen villantja fel hazánk történelmi eseményeit, Székely András újságíró-művészettörténész pedig jól válogatott versidézetekkel teremt asszociációt. Ez a gyönyörű album nemcsak az idelátogató külföldieknek szép emlék, de nekünk is lehetőség az önvizsgálatra: ismerjük-e és hogyan szülőföldünket?! A Mátyás templom és a Halászbástya egyik szimbóluma Budapestnek. Entz Géza könyve mindkét épület történetét tudományos pontossággal követi a kezdetektől napjainkig. Elemzi építészeti, képző- és iparművészeti értékeiket. A Mátyás templom 1874 és 96 között Schulek Frigyes irányításával nyerte el mai formáját. A főváros ostroma idején súlyos károkat szenvedett, a teljes helyreállítás 1954-re fejeződött be. A fehér csipkés Mátyás templom nemcsak egyházi műemlék, de jelentős művészeti, kulturális fórum. A Halászbástyát Schulek a honfoglalás és az államalapítás emlékének szánta. A terv csak részben valósult meg, s csak 1902-ben. Teraszáról kitárul Pest csodálatos panorámája. A kötet 31 szövegközi képet és 90 színes fotót tartalmaz. T. L. SZEKERES FERENC: HAJNALI MELANKÓLIA ZÖLDY PÁL Tovább • Már megint sehol. Térképeim használhatatlanok, egyiken sincs tájolás. Körülötte gyűrött, kisimított lapok, hevenyészett vázlatok. Imbolyog, lebeg a láthatár. Nincs pont, ahol megvethetném lábamat. Már nem rajzolsz, hagyod a vázlatokat. Reszkető kézzel keresgélsz a félvak sötétben. Kulcsot szorongatsz, mely nyitja éjszakádat, de hol az ajtó, hol a zár? A jel helyét keresed, de mindig elmozdul a világ. Széthullik a váratlanul összeállt kép s minden nap új helyzet, új remény, kétségbeesés. Kezded elölről. Letérdelsz, föláUsz... Elnyúlsz, arcodat a fedélzet deszkái csíkozzák. Álmodsz tovább, folytatódik a lidérces utazás. Ha föl tudsz ébredni, levetni minden pózt, minden elképzelést és megnevezed a változást: Látod a tükrös hajnali fényben, hogy otthon, a kikötőben ring békésen hajód. Fölugrasz, feleded a lázas képeket, dobog a palló, szaladsz a partra ki. Minden vizek s partok ura vár. Tenyeredbe vizet veszel, megmosod arcodat. A teraszon már terítve az asztal. Melyik hát az álom? Egyetlen esélyem van. Fohászkodom, el ne játsszam, el ne tagadjam a való helyzetet. Ez az éberség az a kegyetlen kegyelem, melyet hessegetek, ha szaggatja szépen gyötrődő álmom. Ebbe kapaszkodom, ha tátongó mélységre ébredek. Körül, mind a négy oldalon vörös téglafal. — Középen a férfi (elegáns, utcai öltöny; kalap: összecsukott esernyő; keményfedelű, matt aktatáska türelmetlenül pillant ismét az órájára A két vers és a linóleummetszet egy elegáns és friss füzetből való. A Szegedi Egyetemi Műhely adta ki Zöldy Pál verseit és Szekeres Ferenc grafikáit Ártérhordalék címmel. A Délép sokszorosító üzemében előállított szép kiadvány egy mélyen gondolkodó költő és egy intellektuális grafikus különös kapcsolódásának figyelemre méltó példája. Rokonlelkek és testvérmúzsák kézfogása ez, kívánunk további közös munkákat. IS