Délmagyarország, 1986. július (76. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

Pontok, 1986. július 18. 3 A Portugál Kommunista Párt küldöttségének látogatása megyénkben Diákok és dinnyések Balástyán A homoki gazdaságok ta,lajadottságai kedveznek a szőlőnek es a gyümölcsfélének. Csakhogy ezek a növények több törődést, fizikai munkát igényelnek, nem gépesíthetőek úgy, mint a gabona- vagy a kukoricatermesztés. Balástyán is sok az idős, nyugdíjas téesztag, s a derékhad nem tudna egyedül birkózni a szezonmunkákkal. Pintér József felvétele A delegáció Bartha László tájékoztatóját hallgatja Tegnap, csütörtökön megyénkbe érkezett a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának háromtagú küldöttsége, amelynek vezetője Manuel Garriáda Dominges, a Portugál KP Santarémi területi vezetőségének tagja, a mezőgazdasági dolgozók területi szakszervezeti bizottságának tagja. A delegáció tagjai: Amerigo Casanovas, az Evora megyei Commedda Termelőszövetkezet elnökhelyettese, az arraiolasi pártszervezet vezetőségének tagja, Francisco Jósé Rosa-Rocha, a Beja megyei Planicie Dourada Termelőszövetkezet főkönyvelője. Szegeden, a megyei pártbizottság székházában Bartha László, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára fogadta a portugál vendégeket, majd tájékoztatta őket a megye múltjáról, fejlődéséről, gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életéről. Külön szólt a mezőgazdaság, a szövetkezetek helyzetéről, a parasztság életkörülményeinek alakulásáról. Manuel Garriáda Dominges, a küldöttség vezetője, megköszönve a tájékoztatást, a portugál parasztság életéről, törekvéseiről beszélt. Elmondotta, hogy a portugáliai mezőgazdasági termelőszövetkezetek a gyengébb minőségű földeken gazdálkodnak, időnként aszály is pusztított náluk, ennek ellenére viszonylag jó eredményeket értek el a gazdálkodásban. A delegáció délután ellátogatott a Szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetbe, ahol a vendégeket Kotogán Mihály elnök fogadta. Dióhéjban ismertette az 1950ben alapított, 5 ezer hektáron gazdálkodó és mintegy 1000 dolgozót foglalkoztató gazdaság tevékenységét. A határjárás után a delegáció a Teszöv megyei szervezeténél tett látogatást. A küldöttséget a késő délutáni programjára elkísérte Bartha László, a megyei pártbizottság titkára, valamint Gyárfás Andor, az MSZMP KB munkatársa is. A széntermelés szerkezetváltozása A Minisztertanács jóváhagyta az Állami Tervbizottságnak a szénbányászat helyzetéről és az energetikai rendszer fejlesztési koncepciójával összehangolt, VII. ötéves tervi feladatairól hozott határozatát. A hazai széntermelés 1984—85. évi csökkentése, a termelési költségek jelentós növekedése és a világpiaci kőolajárak változása indokolttá tették, hogy új termelés-fejlesztési alternatívákat dolgozzzanak ki a szénbányászat hatékonyságának növelése érdekében. A kormány egyetértett azzal a javaslattal, hogy a széntermelés a VII. ötéves tervben évi 24 millió tonna legyen, ugyanannyi. mint 1985-ben volt, s indokoltnak tartott olyan termelési szerkezetváltozást, amely a szénbányászat termelési költségeit jelentősen csökkenti. A szerkezetváltozás keretében az a cél, hogy a nagy munkatermelékenységű. kis költségű külfejtéses lignittermelés a jelenlegi 6.6 millió tonnáról 1990-ben 8,7 millió tonnára növekedjen. Ezáltal lehetővé válik a mélyműveléses bányászatot folytató vállalatok össztermelésének mérséklése évi 17,4 millió tonnáról 15,3 millió tonnára. A kisebb termelési feladatot ezeknél a vállalatoknál a veszteséges bányák gyorsított lefejtésével és a szabadnapi termelés jelentős mérséklésével kell megoldani. A közemúltban szakemberek átfogó vizsgálatot tartottak, ennek során elvégezték 35 széntermelő akna gazdaságossági számításait. Gyarapodott a KFKI Százmillió forintos gép Tegnap a Központi Fizikai Kutató Intézet számító központjában szovjet gyártmányú, R—45 típusú számítógépet adtak át. A mintegy 100 millió forintos új gép üzembe helyezése a több esztendeje tartó számítógépes fejlesztési program része. Az intézetben csaknem egy évtizede működő R—40 típusú számítógép már nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket. Az új gép szolgáltatásait felhasználják a részecske- és magfizika, az atomenergetika, a szilárdtest-fizika, valamint a mikroelektronika kutatásfejlesztési programjainak megvalósítása során. A szocialista országokban alkalmazott egységes számítógéprendszer II. generációs gépének szolgáltatásait igénybe veszik a KFKI űrkutatási programjában részt vevő szakemberek is. A VII. ötéves terv időszakában a Központi Fizikai Kutató Intézetben tovább bővítik a számítógépparkot, s ezzel egyidejűleg korszerűsítik a meglévő rendszert. A tervek szerint jövőre egy újabb, a most átadotthoz hasonló teljesítményű gépet helyeznek üzembe. A szakemberek már most megkezdték a KFKIban működő számítógépek egységes hálózatba kapcsolását. A továbbiakban ez a rendszer csatlakozik majd, az országosan kiépülő számítógépes információs infrastruktúrához. A program célja az, hogy országosan olyan rendszert alakítsanak ki, amely számítógépek egységes hálózatba kapcsolásával eljuttatja a kutatásokhoz szükséges információkat az egyes intézetekhez (MTI) önköltségelemzését. Arra a megállapításra jutottak, hogy 12-13 aknában fokozatosan fel kell számolni a kitermelést; ezzel gazdaságosabba tehető a szénbányászat. Az Állami Tervbizottság intézkedett a szénbányavállalatok gazdálkodási nehézségeinek — megfelelő feltételek teljesítéshez kötött — tartós rendezéséről és rögzítette a szénbányászat gazdasági szabályozásának elveit a VII. ötéves tervidőszakra. A költségek csökkentése, a költségérzékenység fokozása érdekében a vállalatok szabályozását a reális követelmények figyelembevételével előre rögzíteni kívánják. A szénbányászat állami irányítását — a vállalatok önállóságának fenntartása mellett — úgy korszerűsítik, hogy a szénterrpelés hatékonyabb legyen. A szénbányászat létszámhelyzetével foglalkozva elhatározták, hogy megvizsgálják az ezzel kapcsolatos korábbi kormányhatározat hatását és további intézkedéseket dolgoznak ki, egyebek között a föld alatt dolgozó bányászok jövedelmének növelésére. (MTI) Az Alkotmány Tsz-ben hagyománya van már a diákmunkának. Az idén az 53 hektárnyi barackos termését szüretelik folyamatosan az építőtáborozó középiskolások. Az első kéthetes turnus a hét végén zárul, megy haza a 46 diák Kisbérre. (Remélhetően nem kis bérlrel). A szövetkezetben nem panaszkodhatnak a most leért fajtákra, gyönyörű szépre és nagyszeműre kifejlődtek. A tavaszi fagy miatt ugyan kevesebb termett, de a nagybani húsz forint körüli árak pótolták a kiesést. Lényeges változás, hogy míg egy éve nem volt érdemes az érett vagy apró barackot összeszedni a konzervgyárak által kínált 3 forintért, addig az idén már 8 forintot fizet a Békéscsabai Konzervgyár. Ügy látszik, népszerűek a rostos gyümölcslevek, ha még úgy is megéri nekik, hogy a szállítási költségeket is ők viselik. Július hatodika óta közel 15 vagonnyi ízletes barack jutott el a budapesti piacokra, s más nagyvárosokba, ahonnan maguk a kereskedők jönnek az áruért ide a szövetkezet válogatószínjébe. Naponta százhúsz embernek ad munkát a bac rack. A diákok és más vendégmunkások szedik, a saját dolgozók válogatják a termést. Még két diákcsoport váltja ezután egymást augusztus közepéig. Tegnap, csütörtökön délelőtt már a szőlőben lehetett megtalálni a gyerekeket, mert leérett egy fajta barack, s a másikat csak pár nap múlva érdemes kezdeni. A szőlőben is akadt munka az öt egymással versengő brigádnak. A drótok közé fűzgélték a szanaszét álló „kócos" szőlővesszőket, örültek is, hogy ez nem szúr, mint a barack szőre. Komárom megyei diákok bújtatják a vesszőt a baláslyai szőlőben de páran csalódtak, mert itt meg a darazsak indultak támadásba. A végén a veszélyesebb sorokat a fiúknak illett vállalni, bátorságukat bizonyítani. A fáradtságot délutánonként az általános iskola tanyai kollétgiumában pihenhették ki, s hogy nem is volt ez olyan rossz időtöltés, ami sem bizonyítja jobban; jövőre többen vissza szeretnének jönni. A szomszédos Rákóczi Tsz-ben is „idegen tollakkal" ékeskednek. A Heves megyei .„dinnyések" 73 hektáros területen hasznosítják az itteni homok előnyéit. Ugyanis itt terem legkorábban nagy tételben az ízletes, lédús gyümölcs, s a piacon még ilyenkor jó áron el lehet adni. A nyolc család már évek óta visszajár Balástyára, tavaly is hasonló területen dínnyéztek. A szövetkezet 1985-ös kimutatásában 5 millió 700 ezer fórint bevétel és 1 millió 200 ezer forint ágazati eredmény szerepel. A kapcsolat mindenképp előnyös. Az idén kisebb a termés, nem csoda, hisz rég volt már errefelé eső. Viszont korábban ért, tegnap 350 mázsányit szállítottak fel Budapestre. A helyi kistermelői „inforSchmidt Andrea felvételei Még a férfiak a piacot járják, az asszonyok már szedik a következő fuvar dinynyét Czibolya Istvánék dinnyeföldjén mációs lánc" szerint még kilónként 15—16 forintértelmehetett ez a tétel. T. Sz. I. Pályázat Szebb, emberibb környezetért A Magyar Televízió, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, és még további 19 szerv a környezeti ártalmak csökkentése, a kulturált, tiszta, egészséges emberi környezet megteremtése érdekében meghirdeti a „Szebb, emberibb környezetért" című pályázatot. A pályázat 2 évre szól. Indul a megirdetése napján, jelentkezés 1986. szeptember 1-jéig. A pályázatok értékelését a meghirdető szervek Pécsett csütörtökön megnyitották a város egyik legolcsóbb ifjúsági szálláshelyét, a nyári Ét-Hotelt, amelyet építőtábori munkában üzemeltetnek a fiatalok. A diákturizmust szolgáló idényjellegű pécsi szállót a város hossztengelyében húzódó forgalmas 6-os számú főút mentén az Építők útja 9. sz. alatt egy középiskolai diákotthon épületében rendezték be Hat és tizenkét ágyas szobáiban összesen száz szállóvendégnek kínál éjszakai kvártélyt. A diákigazolvánnyal érkező fiatalok mindössze negyvenen, az idősebbek 55, a külföldi vendégek 80 forintért kaphatnak tiszta szálláshelyet az augusztus 10-ig nyitva tartó pécsi Ét-Hotelben, amelyet a 11-844 pécsi (72-es körzetszámú) telefonon lehet felhívni képviselőiből álló bizottság végzi; elbírálásukra 1988ban, a Környezetvédelmi Világnap ünnepi eseményei alkalmával kerül sor. A pályázaton részt vehetnek települések (városok, falvak, városi kerületek), gazdálkodó szervek (vállalatok, szövetkezetek), lakó-, munkahelyi és egyéb közösségek (egyesületek stb.) A pályázat lehetővé teszi, hogy a nevezést benyújtó közösségek egy kiválasztott, és pontosan körülhatárolt terület — környezetvédelmi követelményeknek megfelelő — tervszerű védelmére és fejlesztésére vállalkozzanak. A védelmi és fejlesztési feladatokat a pályázók maguk határozzák meg. A közösségek az elfogadott nevezés alapján végzik tevékenységüket a pályázat időtartama alatt. A feladattervben kizárólag társadalmi tevékenységek tervezhetők, amelyek összhangban vannak a helyi településfejlesztésre vonatkozó célokkal, és központi tanácsi pénzeszközöket nem, vagy csak csekély mértékben igényelnek. A pályamüveknek tartalmazniuk kell a kiválasztott terület induló állapotára vonatkozó leírást; a védelmi, fejlesztési feladattervet; a feladatterv végrehajtásával elérendő állapot leírását; a társadalmi tevékenységben résztvevők körét; valamint a kiválasztott terület kezelőjének egyetértő záradékát. A pályázat értékelésének szempontjai: a társadalmi tevékenység mennyisége és minősége, valamint a környezetvédelmi szempontból értékelhető fejlődés. A pályázat kategóriái és díjai: I. díj 6 millió forint, II. díj 3 millió forint, III. díj 1,5 millió forint. A pályázatokat bíráló zsűri joga eldönteni, hogy kiadja-e valamennyi díjat. Változtathat az összegek nagyságán, illetve a kategóriák között átcsoportosíthat. A pályázatokat 1988. május 30-ig a Magyar Televízió Natura Szerkesztőségéhez (Budapest, Szabadság tér 17.) kell megküldeni. A jelentkezés egy példányát a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, (Szeged, Eszperantó utca 3—5,) címére el kell küldeni