Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETE 76. évfolyam, 139. szám 1986. június 14., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Vezetői megbeszélés mezőgazdasági föladatokról Váncsa Jenő látogatása Csongrád megyében Határszcmlcre indul a miniszter — képünkön középen Ernő társaságában Alig néhány hónapja tartottak értékelő és feladategyeztető tárgyalást Csongrád megye mezőgazdaságáról a tárca és a megye vezetői. Akkor az elmúlt években elért eredményekről, és a hetedik ötéves tervben megvalósítandó célokról, vagyis a tágabb múltról, és a perspektívákról esett szó. A hétköznapok azonban oly sok változást produkálnak a mezőgazdaságban, hogy a korábban megszokott, évenkénti vezetői megbeszélések napirendjébe már korántsem fér bele minden sürgető kérdés. Erről győződhettünk meg tegnap Hódmezővásárhelyen, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, ahová Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezési miniszter látogatott el. A tárca vezetőjét a közös gazdaság központjában Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, Kis Lajos, a városi pártbizottság első titkára, a megyei téeszszövetség vezetői, valamint a Vörös Csillag Tsz vezetői fogadták. A most épülő, s már átadásához közeledő szuszpenziós műtrágyagyárat — melyet még a tárgyalások előtt látogattak meg a vendégek — Nánai Endre beruházási előadó mutatta be a vezetőknek. Elmodta többek között, hogy a Vörös Csillag Tsz területén helyet kapott üzem ez év második felétől mintegy hatvanezer hektárnyi földterület műtrágyaigényét elégíti ki, biztosítva azt a lehetőséget, hogy az eddiginél gazdaságosabban, hatékonyabban hasznosuljanak a felhasználásra kerülő kemikáliák. Az űj üzemtől a téeszközpontig vezető, néhány száz méteres úton Vajnai Ernő, a közös gazdaság elnöke a miniszternek és a megyei vezetőknek elmondta: a csütörtöki eső egyszeriben jobb kedvre derítette a szakembereket, hiszen a természet, ha az utolsó pillanatban is. de pótolta májusi adósságát. Egyetlen éjszakán a gazdaság területének nagyobb hányada tobb csapadékot kapott, mint egész májusban Néhány táblán 45 milliméternél is több eső hullott, igaz, olyan határrész is van, amely csak 15 milliméternyit kapott az éltető vízből, ám a szomjazó vetések ott is új erőre kapnak. így a termésbecslések már lényegesen megnyugtatóbbak, mint akár három nappal ezelőtt voltak. Most a szakemberek úgy látják: legalábbis megközelítik a tervezett termésátlagokat gabonafélékből; kukoricából pedig még ennél is szebbet igér a téesz e fontos növénnyel bevetett területe. A gazdaság éttermében sorra került vezetői megbeszélésen Szabó Jánosné adott áttekintést a miniszternek megyénk mezőgazdaságának pillanatnyi helyzetéről. Valamennyi alágazatról beszámolt a tanácselnökhelyettes, érthetően kiemelve a szakemberek által legnehezebben oldhatónak ítélt gondokat. Csupán érzékeltetésül egy kiragadott példa: a gyümölcstermelő gazdaságokat fölemlítve Szabó Jánosné elmondta, a tavaszi fagyok közel nyolcszáz hektáron károsították a megye szőlőskertjeit. Nem egy helyen teljesen elpusztultak korábbi telepítések, s ez a tény hátrányosan befolyásolja az új ültetvények létrehozására korábban tett erőfeszítéseket is. Az állattenyésztés sem mentes a gondoktól: elsősorban a juhállomány megőrzése bizonyul egyre inkább megoldhatatlan feladatnak, a felvásárlási árak ugyanis ráfizetésessé teszik ezt az ágazatot majdcsak minden termelőszövetkezetünkben. Úgy tűnik, a MÉM ide vonatkozó programja sem oldja a gondokat, hiszen a juhászati ágazat bővítésére hajlandónak mutatkozó gazdaságok sem tudnak kellő bankhitelhez jutni, noha igényelnék azt. E szövetkezetek között említésre került a Szegvári Puskin, valamint a Szentesi Felszabadulás Tsz. Igen részletesen beszámolt a miniszternek a tanácselnök-helyettes az elmúlt gazdasági évet veszteséggel záEnyedi Zoltán felvétele —, Szabó Sándor és Vajnai ró szövetkezet pillanatnyi helyzetéről. Fölsorolta, hogy a Makói Üttöröben a Vásárhelyt Vörös Csillag; a Maroslelei Rákócziban az Apátfalui Aranykalász; míg a Baksi Magyar—Bolgárban a Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Termelőszövetkezet vezetői vállalták el a kátyúból kivezető út mielőbbi megtalálását. Az ehhez szükséges elgondolásokat jórészt már ki is munkálták, a minisztériumi segítségre is szükség van azonban ahhoz, hogy a három tönkrement gazdaság mielőbb szilárd gazdasági alapokon folytathassa munkáját. Mintegy kiegészítve Szabó Jánosné referátumát, a megyei téeszszövetség vezetői — Haskó Pál titkár és Molnár Lajos elnök — elsősorban a termelőszövetkezetek pénzgazdálkodásában mutatkozó gondokról, azok eredetéről és nehéznek tűnő oldási lehetőségeiről beszéltek. Szót kaptak a vezetői megbeszélésre meghívott téeszelnökök is. A két gazdaság ve(Folytatás a 2. oldalon.) Jól halad az Összefogás gázvezeték építése A tervezett ütemben halad a Szovjetunióból kiinduló összefogás gázvezetékrendszer első magyarországi szakaszának építése. Az Endröd és Hajdúszoboszló közötti, nyolcvanhat kilométer hosszúságú vezetékszakaszhoz július elejéig a Dunai Vasműből ötvenhat kilométernyi, nyolcszáz milliméter átmérőjű csövet szállítottak u helyszínre, amelyből eddig huszonkilenc kilométernyit fektettek le. (Itt már csak az üzembe helyezés előtt szükséges kisebb műszaki ellenőrző munkálatok vannak hátra.) Az építőknek tavasz óta a felázott talaj okozza a legtöbb gondot. A földmunkagépek nehezen haladnak előre, s a vontatási munkákat még jelenleg is több, egymáshoz kapcsolt erőgéppel kell végezni. A vártnál nehezebb körülmények ellenére, a tervezett ütemben dolgoznak, hogy az Endrőd—Hajdúszoboszló közötti szakasz a szeptember végi határidőre elkészüljön A hátralevő hónapokban a legnehezebb feladat a csöveknek a vízfolyásokon, a közutak és a vasútvonalak alatt való átjuttatása lesz. A vezeték ugyanis tizenhat helyen utakat, öt helyen vasútvonalakat, kilencvenöt ponton vízfolyásokat keresztez. Eddig öt úttest alatt készítették el a védőburkolatot, amelyben a gázvezetéket átbújtatják, huszonegy vízmosáson át építettek megfelelő ágvat a gázcsöveknek, és egy helyen már átbújtatták a vezetéket a vasúti sín alatt. Az idén eddig összesen négyszázmillió forint értékű munkát végeztek el az építők. Folynak az előkészületek a vezeték távvezérlő rendszerének kiépítésére is. Ez a rendszer vezérli majd a gáz továbbításához szükséges kompresszorok, szelepek és egyéb berendezések működését. Az összefogás gázvezetéken 1988-tól, a vezeték télies kiéniilés után. évi két-három milliárd köbméter földgáz érkezik hozzánk a Szovjetunióból. Első a megrendelő Változó termékszerkezet az Ikarusnál Köztudott, hogy az Ikarus autóbuszt nem Szegéden gyártják, de egyes tartozékait viszont itt. Gondolná az ember, hogy ez aztán a kényelmes helyzet, a nagyvállalat biztos vevő, így nem kell piackutatással, értékesítéssel vesződniük. A leányvállalattá válás utáni nagyobb önállóság azonban szemléletváltozással is együtt jár. A szegedi üzem folyamatosan növi ki hagyományos „bedolgozói" státusát, s az eredményes gazdálkodás alapja egyre inkább a megalapozott helyi döntés. Az adminisztratív kötöttségek helyére a közös érdekeket szem előtt tartó, de a termelés gazdaságosságát is messzemenően figyelembe vevő vezetői magatartás lépett. Galambos Tamás főmérnök sorolni is alig győzi újdonságaikat. Igényesebb lett a piac, s a hagyományos buszok tartozékait egyes vevők a legváltozatosabb formában kérik. Legutóbb a szovjet megrendelő olyan válaszfalat kért, amelyen az ajtó nem a vezető- és utasteret köti össze, a sofőr csak az első ajtó egyik felén szállhat fel. Az új konstrukciót kifejlesztették, bemutatták, s felkészültek a sorozatgyártásra. A távolsági buszokba a második félévtől beépítendő új típusú szellőződobozokat is itt alakították ki. Olyan visszapillantó-tükröt konstruáltak, mely kielégíti az európai szabvány előírásait. A nullszéria már lefutott, júliusban indulhat a tömegtermelés. Azért itt sem megy minden zökkenők nélkül. A speciális gömbcikkformájú tükröt csak a Műszaki Üvegipari Szövetkezet tudja szállítani, egyelőre korlátozott mennyiségben. A havi ezerhatszás darabos vállalásuk az új buszokhoz is csak 80 százalékban elegendő. Holott, pótalkatrészként is jelentős tétel eladható lenne. A szövetkezet beruházási hitelt kért a fejlesztésre, a megvalósítást késlelteti, hogy megfelelő gépet csak tőkés importból lehet beszerezni. Augusztustól korszerűsített napvédő rolóval fognak kirukkolni. Emellett a BNV-n bemutatott 400-as, városi és 300-as távolsági buszok próbafutáFölújítjuk tengeri hajóparkunkat A VII. ötéves tervidőszakban a MAHART — rekonstrukciós programja keretében — felújítja tengeri hajóparkjának jelentős részét. Az idén megkezdődött rekonstrukciót az teszi különösen sürgetővé, hogy a vállalat tengeri hajói — s főként azok, amelyek a Földközi tenger térségében a magvar külkereskedelem áruit fuvarozzák — elöregedtek, s ezekkel már nem lehet gazdaságosan lebonyolítani a szállításokat. A 15 évesnél idősebb hajókra már nem szívesen adnak fel árut a fuvaroztatók, mert az ilyen esetben felszámított külön biztosítási díj tetemesen megnöveli költségeiket. Az öreg járműveket a kikötők egy része már be sem fogadja, ugyanis ezek a hajók nem képesek eleget tenni a szigorú környezetvédelmi követelményeknek, nincsenek korszerű rakodóberendezéseik, így az átrakások élő munkaerő igénye igen magas. Nem kifizetődő az ilyen jármű üzemeltetése sem, hiszen fenntartási, karbantartási költségei magasabbak a kívánatosnál, ráadásul több energiát használ fel, mint a korszerű hajók, és nagyobb kiszolgáló személyzetet igényel. Ilyen feltélelekkel majdhogynem lehetetlen megmaradni a fuvarpiacon. A MAHART elsőként legöregebb tengeri járműveitől, a nullára íródott 20-30 éves hajomatuzsálemektől igyekszik megszabadulni. (A magyar hajók amortizációs ideje 20 év). Eddig már leselejtezték és eladták a Duna nevű 4000 tonnás tengeri hajót. Az év végéig további négy, egyenként 1500 tonnás, és egy 4000 tonnás hajóra vár .ez a sors, jövőre pedig két 1500 tonnás hajót szándékoznak eladni. A selejtezés a MAHART tengeri szállítókapacitásának mintegy egynegyedét érinti ebben a tervidőszakban. Gazdaságossági számításokkal igazolták, hogy ha az öreg hajókon elvégezné!? azokat a javításokat, korszerűsítéseket, amelyek az üzemképességi okmánvok megújításához lennének szükségesek, ez felemésztené a vállalat négyévi teljes bevételét sára szánt darabjaihoz is szállítani kell az itt kifejlesztett, és kis tételben legyártott alkatrészeket, a kiegyenlítő tartályt, a lépcsőt;az utastéri és a homlokfali ajtót, a rolót, a tükröket, a lökhárítót, a tetőoldali vészkijáratot, a szerelőnyílás fedeleit, a motortéri ajtót és a szellőződómot. Hogy csak a jelentősebbeket említsük. A négy műszaki fejlesztő mérnök ki sem látszik a feladatokból, az alkotótevékenység az igényes szakembereket az értelmes munka szépségeivel kárpótolja. A termékváltást sokszor a lépéskényszer motiválja. A hagyományosan gyártott harmonikaajlók helyett bolygóajtókat igényel a szerelőüzem. Az új típusú aluminiumajtó gyártását nem kötelező elvállalni, hisz más gyártó is akadna. Vezetői döntés, hogy 4U ember munkahelyét átengedjék másoknak, vagy vállalják az átképzés és átszerszámozás nehézségeit. Az utóbbi mellett voksoltak. Szatmáry Emil anyag- ás áruforgalmi osztályvezető számára is hozott újdonságot, s tennivalót az elmúlt hónap. Május 15-től megkezdték a pótalkatrészek önálló értékesítését. Szerénytelenség lenne azt mondani, hogy az ehhez szükséges feltételek varázsütésre megteremthetők. A kereskedés külön szakma, sajátos szervezési, készletezési, szállítási és adminisztrációs vonzataival. Mindenesetre a feladat ismert, senki sem gondolja azt, hogy a termelési és értékesítési ár közötti különbözetet ingyen adják. A csomagolás, címkézés és egységrakomány-képzés most tanulandó munkafolyamatok. A szélesebb körű értékesítési lehetőségek feltárására piackutató szakembert vesznek fel. A kínálatról színes prospektus tájékoztatja majd a vevőkel. A 25-30 millió forintnyi tervezett többletárbevéteí azonban kárpótolja az új tevékenységből adódó megfeszített munkát. A júliusi Szegedi Ipari Vásár jó alkalom lesz a bemutatkozásra. T. I