Délmagyarország, 1986. június (76. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

3 Szombat,' 1986. június 21. Rézhuzalok exportra A Csepeli Fémmű DFMC­rézhuzalgyártó üzemeben megkezdték az elektronikai alkatrészgyártáshoz szük­séges. ezüstötvözésü huzalok gyártását. A 6 milliméter át­mérőjű ezüstötvözött huza­lokból NSZK-beli cégek már vásároltak 64 tonnányi ilyen huzalt a csepeli gyártól, s további 150 tonna idei szál­lítására is feladták a meg­rendelést. Új helyen a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága június 23-ától, hétfőtől új helyen, a Komó­csin Zoltán tér 1. szám alat­ti pártszékházban folytatja tevékenységét. A volt pénz­ügyi palotában kialakított székház főbejárata a Tisza­part felé esik. A pártbizottság telefonszá­ma és postafiókszáma vál­tozatlan. Telefon: 14-411, Postafiók: 168. Postai címe: Szeged, Komócsin Zoltán tér 1., 6720. gyermekekért Orvosok tudományos konferenciája A Magyar Nőorvos Társa­ság és a Magyar Gyermek­orvosok Társasága perinatá. lis szekciója rendezésében kétnapos tudományos ülés kezdődött tegnap Szegeden, a SZOTE oktatási épületé­ben és a SZAB-székházban. Kovács László egyetemi ta­nár megnyitójában üdvözöl­te a megjelenteket. Szólt a szülészek, gyermekgyógyá. szok együttműködésének le­hetőségéről, a perinatális el­látásban, ismertette a kon­ferencia fő témáit. Bejelen­tette. hogy a Magyar Nőor. vos Társaság határozata ér­telmében ez alkalommal két új külföldi professzort avat­nak tiszteleti taggá. Üdvözölte a tudományos tanácskozás résztvevőit Var­ró Vince egyetemi tanár, a SZOTE klinikai rektorhe­íyettese. Bari Ferenc, a vá­rosi pártbizottság képviselő, je és öry Imre minisztériu­mi főtanácsos. Resch Béla, a Magyar Nő­orvos Társaság főtitkára is­mertette az új tiszteleti ta­gok eddigi tudományos tevé. kenységét. A stockholmi Egon Diczfalusy professzor­nak, aki annak idején a sze­gedi egyetemen szerezte dip­lomáját, Kovács László nyúj. totta át a tiszteleti tagságról szóló dokumentumot és a Semmelweis-emlékérmet. Ez­után az Egészségügyi Világ­szervezet humán reproduk­ciós programjának első 15 éve címmel tartott előadást a svéd professzor. Dietrich von Kobyietzki, az NSZK-be­li Gelsenkirchen professzora Sas Mihály egyetemi tanár­tól vette át az elismerő dip­lomát és érmet, majd a ter­hesség és a szoptatás • alatt végzett gyógyszeres kezelé­sekkel kapcsolatos kutatásai, ról számolt be. A tegnapi tanácskozáson megválasztották a résztve­vők a Magyar Nőorvos Tár­saság perinatológiai szekció­jának új elnökéül Csaba Im­re professzort, a pécsi szülé­szeti klinika igazgatóját. A kétnapos tudományos ülésen mintegy 300 résztve­vő 60 előadásból és 30 posz­tertől tájékozódhat a szüle­tés körüli orvoslás elméleté­ről. gyakorlatáról, a legújabb kutatási eredményekről. Ch. A. Aratás előtt A mezőgazdasági nagyüze­mek és a gabonaipari, vala­mint a gép- és alkatrész­kereskedelmi vállalatok fel­készültek az aratásra. Az aratási előkészületekről pén­teken a MÉM-ben tanács­koztak a munkában érdekelt gazdaságok, vállalatok kép­viselői. Magyar Gábor mezőgazda, sági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes előadásában elmondotta, hogy mintegy 1 millió 700 ezer hektárról kell betakarítani a kalászosgabo­na-termést. Emellett még 62 ezer hektáron van magbor­só, 55 ezer hektáron káposz­tarepce, és további 45-55 ezer hektáron különféle nö­vények, ezek betakarítását is ebben az időszakban kell megoldani. Az elcsépelt ter­mék mennyisége megközelí­ti majd a 9 millió tonnát. A learatott területről igen nagy mennyiségű szalmát és mel­lékterméket gyűjtenek össze, mintegy 6 millió tonnányit. A megmozgatott termények és anyagok súlya meghalad­ja majd a 25 millió tonnát. Mindezekhez a munkákhoz a termelők korszerű gépeket vesznek igénybe. Az aratá­son 13 ezer kombájn dolgo­zik majd. Örömünk mégsem felhőtlen Van hely a bölcsődékben Néhány éve még szorong­va ült le az újságíró is a fehér papír elé, ha a bölcső­dei fölvételekről készült hi­teles tudósítást írni. Abban az örömteli, bő gyermekál­dásos időszakban fájt a feje a tanács egészségügyi szak­embereinek, a bölcsődeigaz­gatóság vezetőinek, a gon­dozónőknek és főként a szülőknek a minden igye­kezet ellenére szűkös intéz­mények, a már-már egész­ségtelen zsúfoltság, a kény­szerű „átirányítások" miatt. Most viszonylag könnyű dolga van a tollforgatónak: személy szerint senkitől nem vár megertést, türelmet, hisz leírhatja: Szegeden bőven van bölcsődei hely, 1380-ra 1062 új jelentkezőt vettek |föJ. Az intézmények ki­használtsága így csak 77 százalékos. Elégedettségün­ket azonban méltán árnyé­kolhatja be a közös lelki­ismeretfurdalás: az elmúlt évek alatt nem kizárólag a bölcsődék száma emelkedett, hanem a világra engedett gyerekeké csökkent. Külö­nösebb okunk tehát — noha fejfájásunk 'enyhült — nincs az örvendezésre. Mindezt előrebocsátva jár­juk körbe Csergő Tibor vá­rosi főorvos vezetésével, miféle változások történnek az idén bölcsődei berkekben. A Tarján V-ös, Bölcsőde utcai intézmény ezután nem bölcsődeként működik. A Bal fasor és Töltés utcai csecsemőotthon kis lakói, a 0—3 éves elhagyott, állami gondozott gyerekek élnek itt majd. Az egészségügyi osz­tály azonban ezután is ugyanannyi bölcsődei hely­lyel gazdálkodhat: a fölsza­badultakat szétosztják a vá­ros tobb intézménye között. Egyéb változások a 35 személyes Párizsi körútiba szeptembertől nem vesznek föl újabb jelentkezőket. La­kói közül tizen-tizen a mak­kosházj, az Ilona utcai, a rókusi Il-es számú, öten az Odessza Il-es bölcsődébe ke­rülnek. Jelenleg 20 gyerek közül több óvodába „lép", vagy szülei másik bölcsődét is hajlandók választani. Ma­ga az épület ugyanis nem biztosit megfelelő föltétele­ket a neveléshez-gondozás­hoz: nincs megfelelő udvar, nitrcs szellőztetésre sem le­hetőség. ugyanakkor az ed­digi társbérlő, a bölcsőde­igazgatóság rég kinőtte he­lyiségeit, képtelen ilyen szű­kös körülmények között el­látni 23 bölcsőde irányí­tását, adminisztratív és anyagi ügyeinek intézését. A fölszabadult szobák tehát az ő munkakörülményeiket javítják majd. A megürese­dett Töltés utcai csecsemő­otthon sem vész el: átme­neti bölcsődévé alakítják. Itt 40 kisgyerek ideiglenes elhelyezését biztosítják a szülők kérésére, hétfőtől péntekig, és az újszegedi kicsinyeknek ad otthont. Mint említettem, a fölvé­teli kérelmek elbírásása — a bőséges helykinálat miatt — nem okozott gondot. En­nek ellenére egyes bölcső­dékben „telt ház" van. Az Április 4. útján 108, az Ilona utcaiban 125, a dorozsmai­ban 117 százalékos a ki­használás. mindez azonban sem a gondozást, sem a gyerekek kényelmét nem befolyásolja. Az egészségügyi osztály számol azzal is, hogy a gyedet igénybe vevő. napi 4 órát dolgozó anyák is kérni fogják gyerekeik el­helyezését Ügy tűnik, kéré­süket nehézség nélkül tud­ják teljesíteni: a Tarján II.. III., IV. számú, a Rókus I., II., az Északi város I., II. számú bölcsődébe, a Petőfi Sándor sugárútiba, valamint a Dobó utcaiba készek föl­venni az újonnan érkező­ket is. Viták, szenvedélyek nél­kül kezdődik tehát az új bölcsődei év, örömünk, va­lahogy mégsem felhőtlen Ch. Á. Kihasználni a közös lehetőségeket Négy megye együttműködése Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok párt- és tanácsi vezetői a közelmúltban Szegeden ta­lálkoztak, hogy a szomszé­dos megyék közötti együtt­működés lehetőségeinek el­múlt évekbeli hasznosítását, a kapcsolatok erősítésének további feladatait tárgyal­ják meg. A tanácskozásra elkészített írásos anyagból kitűnt: a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai meg­erősítették azt a véleményt, hogy szükséges a megyék közötti együttműködés to­vábbfejlesztése; a jövőben a lehetőségek feltárása mel­lett a gyakorlati megvaló­sulásnak kell következnie. Az utóbbi két évben a megyei szakosztályok kö­zötti kapcsolatok intenzí­vebbé váltak, a hosszú és középtávú tervezés során az elképzelések, feladatok egyeztetésében az osztályok rendszeresen konzultáltak. Az új tanácsi gazdálkodás rendszere elősegíti a határ menti térségek, települések közötti kapcsolatokat, a fej­lesztéseket. A települések ön­állóságának növekedésével párhuzamosan a megyehatár menti kérdések döntő része helyben megoldhatóvá válik. Csak példaként említjük, hogy Csongrád megye kez­deményezte két Békés me­gyei nagyközség (Tótkomlós, Mezőhegyes) bevonásával a megyehatár menti települé­sek együttműködésének konkréttá tételét, megkü­lönböztetett kezelését. Szol­nok megye pedig felkérte az ÉGSZI-t arra, hogy szá­mítógépes koordinációval se­gítse az együttműködés in­formációs rendszerének be­vezetését, illetve alkalmazá­sát. A megyék közötti infor­mációcsere ma már folya­matos és tartalmas. A kapcsolattartás hagyomá­nyos formái mellett új fó­rumok jöttek létre, ezek kö­zül a jelentősebbek: Dél-al­földi Közgazdász Napok; a Magyar Kereskedelmi Ka­mara dél-alföldi bizottsága által szervezett programok; a Szegedi Akadémiai Bi­zottság szakbizottságának rendezvényei; az MTA re­gionális kutatóközpontja te­lepüléskutató csoportja Kecskemét kutatásairól ren­dezett tudományos ankéto­kat. Az elmúlt együttműködési időszakot illetően elmond­ható, hogy bár a közös fel­adatok, érdekek felismerése, még inkább a megoldása nem könnyű, a nehéz gaz­dasági körülmények között is születtek olyan eredmé­nyek, amelyek a kölcsönösen elhatározott tennivalók meg­oldását igazolják. Mit hoz a jövő? Ho­gyan kell alakítani az el­következendő időszakban a megyék közötti kapcsolatot? A lehetőségek az együttmű­ködésre a jövőben is adot­tak. A legfontosabb tenni­valók közé tartozik a víz minőségét javító programok összehangolása, egységes technológiák alkalmazása, elterjesztése. A Szolnok me­gyei kutatás eredményeire támaszkodva kell feltérké­pezni — a kölcsönös érde­keket figyelembe véve — a határ menti térségek, tele­pülések közötti lehetősége­ket. Enyhíteni lehet a szak­emberképzésben meglevő gondokat az igények egyez­tetésével, a feltételek köl­csönös megteremtésével. Cél­szerű kialakítani a középfo­kú képzés beiskolázási terü­leteit, megszüntetni a pár­huzamos oktatást és a-túl­képzést. Az „óriásfalvak" kisvárosias fejlődését előse­gítendő közös kutatásokat kell végezni a megyékben. Ugyancsak vizsgálatot kell folytatni abban a kérdésben, hogyan lehet elterjeszteni társadalmi, gazdasági téren az elektronikát. A tanácsi információs rendszerben mindinkább szükséges a szá­mítógép alkalmazása, a me­gyék közötti tapasztalatcse­re. Fokozni lehet a gazdál­kodó szervezetek együttmű­ködését, s közösen kell gon­dolkodni azon is, hogyan oldható meg a nagy létszá­mú korosztályok felnőtté vá­lásából (elhelyezkedés, la­káshelyzet) adódó gond 'az 1990-es évektől. A szegedi tanácskozáson minden megye képviselői el­mondták, melyek azok a fel­adatok, amelyeket megyé­jük tud vállalni. Bács-Kis­kun mintaterületnek szá­mít a számitógépek tanácsi információs rendszerű alkal­mazásában, így szívesen ad­ja közre tapasztalatait. Az energiagazdálkodásban vi­szont a CSongrád megyei eredmények alapján szeret­nének előbbre lépni. Az egészségügyi ellátás javítá­sa érdekében Szolnok me­gyével tartják indokoltnak az együttműködést, s java­solták, hogy évente hívja­nak össze tájértekezleteket olyan kérdésekben, mint például a tanyák ügye. Csongrád megye vezetői a biomassza hasznosításához, illetve a biotechnológia­programhoz várják a többi megye csatlakozását. A ház­gyári kapacitás kihasználá­sára Bács-Kiskun, a hús- . iparban Bács-Kiskun és Bé­kés megyékkel szükséges az együttműködés — javasol­ták termelékenységi társulás létrehozását. , A Békés megyeiek el­mondták, hogy Vésztő térsé­gében előzetes becslések szerint mintegy 90 millió fo­rintos költséggel alakítható ki a különleges kezelést igénylő hulladékoknak táro­ló, amennyiben a tervezett Szolnok megyei regionális tároló nem felel meg a kö­vetelményeknek. A szolnoki vezetők véle­ménye szerint a termelő­ágazatok közül az agrárte­rületen kínálkozik a legna­gyobb lehetőség az együtt­működésre. A feladatok kö­zé tartozik a talajjavitásf a takarmánygazdálkodás és -forgalmazás összehangolása. Több megyét érint a tiszai hajózás, szállítás. Az egész­ségügy fő gondja, hogy nincs egyeztetve, hol, mit célszerű fejleszteni. Az elhangzott vélemények figyelembevételével a tanács­kozást követően kidolgozták a megyék közötti együtt­működés konkrét program­ját, amellyel az érintett megyék képviselői egyetér­tettek. II. K. Néptánctalálkozó A szakszervezeti néptánc­együttesek VII. országos mi­nősítő találkozója a kisszin­házi első bemutatókkal kez­dődött meg tegnap, pénteken délután. A házigazdák, a Délép Napsugár és a Szeged Táncegyüttes lépett először színpadra, mindkét csoport a legmagasabb minősítést, az Arany l-es fokozatot pályázta meg. Hogy sike-' rül-e megszerezniük, a Maácz László elnökletével működő szakmai zsűri dönti majd el. Csakúgy, mint a többi, ver­senyben részt vevő együttes minősítését. A szegedi találkozóra leg­nap a déli órákban érkeztek meg az együttesek: nem 11, mint tegnapi számunkban irtuk, hanem csak 9 csoport, a szabadszállási szakmun­kástanulók és a mikófalval Rozmaring együttes ugyanis technikai okok miatt nem vett részt a minösitő verse­nyen. Ma, szombaton két be­mutató lesz a Kissz.inházban, majd este fél 9-kor a leg­jobb produkciókat láthatja a közönség az újszégedii szabadtéri színpadon Szigorúbb fellépést az ittas járművezetőkkel szemben A Legfőbb Ügyészségen közös szakmai értekezletet tartottak pénteken a főváro­si és a megyei rendőrfőkapi­tányok, főügyészek, vala­mint a büntető és a katonai bírósági elnökök. A tanács­kozás témája a közlekedési bűncselekmények, különö­sen a járművek ittas vezeté­se megítélésének jogpolitikai értékelése, e cselekmények elbírálásának az eddigieknél szigorúbb megítélése volt. Dr. Nyiri Sándor, a leg­főbb ügyész helyettese tájé­koztatójában utalt arra, hogy évről évre növekszik a köz­úti balesetek száma. Tavaly a balesetek több mint 17 szá­zalékát ittasan idézték elő, s az emiatt lefolytatott eljárá­sok száma meghaladta a 13 ezret, ami az összes közleke­dési bűncselekmény csak­nem háromnegyed részét je­lenti. Növekedett az ittas járművezetők büntetésének mértéke — a szabadságvesz­tes, a pénzbüntetés egyaránt —, mindez azonban nem so­kat javított a közúti közle­kedésben résztvevők fegyel­mén. Pedig itt nemcsak a járművezetők biztonságáról van szó, hanem az utasoké­ról —, s egyáltalán, az ál­lampolgári fegyelemről. Ehhez az utóbbi gondolat­hoz kapcsolódott előadásá­val Ladvánszky Károly bel­ügyminiszter-helyettes is, aki több tényező együttes fi­gyelembevételerői szólt. Ma­rad tehát — és úgy tűnik, ezt kell alkalmazni — a közle­kedési bűncselekmények, különösen a járművet ittasan vezetők szigorúbb elbírálása. A rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági eljárások során ezekkel a „keményebb" mód­szerekkel is élni kell, hogy a közúti közlekedés ezután ke­vesebb veszélyt hordozzon magában. Dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár a közlekedési bűncselekmények bírósági megítélésének gyakorlatá­ról, az ítélkezés szigorításá­nak szükségességéről szólt az értekezleten (MTI) Fürdetik a szökőkutat Kikapcsolták a szökőkutat a Komócsin téren, mert taka­rítják. A Tolna Megyei Temetkezési Vállalat építési ága­zatának szakemberei vízkőoldó vegyszerrel „dúsított** víz­sugárral tisztítják a kutat — 170 bar nyomással. Ezelőtt a Móra-szobrot szabadították meg a szennyeződéstől, ez­után a Dugonics téri szökőkút következik, majd a Dankö Pista hegedűjére szerelnek fel új véget.

Next

/
Thumbnails
Contents