Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

76. évfolyam, 108. szám 1986. május 9., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! győzelmet Ha megkérdezzük magunktól, lezárult-e lélekben a második világháború, a válaszunk így hangzik: nem. Igaz, sok minden megváltozott 1945-től máig. Talán azt is elmondhatjuk, hogy ekkora fordulat ily rövid idő — négy évtized — alatt még nem ment végbe az emberiség történetében. Mégis, egyrészt maradtak érzékeny lelki sebek, másrészt máig eleven az öröm s a felszabadultság érzése, amely akkor született. Ez a fő magyarázata annak, hogy változatlanul sok a második világháborúról szóló film, s az olyan müvek, mint a Ballada a katonáról, az Alba Regia, A híd túl messze van — megrendít, ennyi év után is friss élményként hat. A győzelem napja tehát nem holmi kalapemelés egy régmúlt s lezárult esemény tiszteletére, ez esetben ugyanis nem tenne ilyen nagy hatást. Mindig érezzük benne a jövő izgalmát is. Pontosabban szólva, a jövőért érzett aggódó izgalmat. Ez teszi e múltra utalást időszerűvé. A mai nap például nem is kerek évforduló, hanem a negyvenegyedik. De éppen, mert nem ünnepélyeskedni, hanem gondolkozni és hangos szóval figyelmeztetni akarunk, ez nem akadályoz bennünket az elmélyülésben, a valódi töprengésben: nincs idő várni, ma kell kimondani, hogy az oly pusztító második világháborúnál is nagyobb veszély fenyeget. Ez indokolja azt is, hogy az ENSZ 1986-ot minősítette a béke évének, az esztendő fordulatot hozhat, jó vagy rossz irányba. Ez a megemlékezés 1945. május 9-ről abban is különbözik sok mástól, hogy nagyon élő tanulságokat lehet és kell ez alkalommal levonni a múltból. A második világháború hallatlan jelentőségű, nagy kérdéseket felvető, gigászi feladatokat adó, szenvedésekben, könyörtelen döntési parancsokban gazdag sorstragédia volt, amelyet a történelem írt. Optimista tragédia — mondhatnánk, az irodalommal szólva. Olyan, amely két — ma is érvényes — tanulsággal szolgál. Az egyik így hangzik: államok sora össze tud fogni az egész emberiséget fenyegető veszedelem ellen, még akkor is, ha az előtte való időkben ideológiai, politikai, gazdasági, hagyománybeli, érzelmi ellentétek állították szembe őket egymással. A másik tanulság ebből fakad: lehet közös erővel, nemzetközi összefogással győzni az ellenség fölött. Akkoriban a fasizmus volt a közös ellenség, ma, nagyon tömören fogalmazva: az atomháború. Nézzünk ma körül: mi okozza az ellentéteket és a nagy veszélyeket? Ha a leglényegesebbre egyszerűsítjük a magyarázatot, a következőt találjuk minden nagy konfliktus mélyén: hatalmas ütemben folyik a fegyverkezés, de emögött politikai-társadalmi okok rejienek, a polgári világ nem tud megbékélni azzal a ténnyel, hogy a fejlődés halad, és a hatalmi viszonyok változnak. Pedig e folyamat megállíthatatlan, hacsak nukleáris pokolba nem zuhanunk. Ez utóbbi esetben a társadalmi, az anyagi és a kulturális fejlődés helyett új kőkorszak köszönthet ránk. És éppen mert egy világméretű fegyveres mérkőzés katasztrófába sodorna valamennyiünket, kialakult a szocialista államok javaslatainak egész rendszere, a jószándék, az ésszerű módszereké azért, hogy a társadalmi haladás békés vagy legalábbis viszonylag békés körülmények között mehessen végbe. Bármilyen nagy fordulatot hozott ugyanis a jnásodik világháború, az új, nagy változásokat nem egy harmadiknak az árán kívánjuk elérni. Inkább az akkorihoz hasonló, átfogó nemzetközi együttműködéssel — de a béke körülményei között. Vannak létfontosságú, közös — az eltérő társadalmi rendszereken átívelő — tennivalóink: az éhség és az elmaradottság felszámolása, a súlyosan nyomasztó környezeti ártalmak kiküszöbölése, a biztosabb és bővebb energiaszolgáltatás megteremtése, a. technika és a technológia eredményeinek kulturált felhasználása. Ez a béke igazi tartalma, ezért olyan izgalmas, tanulságos és eleven az emlékezés a győzelem napján. Mert új, közös győzelmekre van szükség — de együttesen, és nem fegyverek által. Tatár Imre (Az Országos BcKetanács ünnepi üléséről lapunk 2. oldalán számoltnk be.) Pártbizottsági első titkárok értekezlete Fiatalok a békéért Tegnap, csütörtökön a megyében működő városi, városi jogú és megyei irányzású nagyközségi pártbizottságok első titkárai Szabó Sándor, a megyei pártbizottság első titkára vezetésével Szentesen, a városi pártbizottság székházában értekezletet tartottak, amelyen a KISZ XI. kongresszusára történő felkészülés politikai tapasztalatait vitatták meg, Délután a Szentesi Árpád Tsz kertészeti gazdaságát keresték fel,\ ahol Lóczi János„ a tsz elnöke és Borbús Lajosné, a pártszervezet titkára tájékoztatta őket a közös gazdaság termelőmunkájáról, gazdálkodásának eredményeiről. Bakó László kertészeti íőágazatvezetö kalauzolásával megtekintették a tsz üvegházait és fólia alatti kertészetét. A történelemmel foglalkozó krónikások ma is vitatkoznak azon, melyik nap is számít valójában a győzelem napjának. A hiteles feljegyzések szerint 1945. május 9-ének első perceiben írták alá a fasiszta Németország képviselői a vereségüket elismerő okmányt, így azóta május 9-én emlékezik Európa történetének legnagyobb háborús katasztrófájára „a második nagy háborúra". Tegnap este a Széchenyi téren mécsem a pontos dátum volt a legfontosabb. Mert igaz ugyan, hogy a városi KISZ-bizottság egy nappal korább rendezte hagyományos békedemonstrációját, a megemlékezés szándéka mégsem naphoz kötött. Az elmúlt háború ugyanis sokkal inkább figyelmeztetés ma már az azóta felnövekvő generációnak. Erről énekelt a tegnapi koszorúzás előtt Csizmadia Sándor és Gömbös G. Gyula politikaidalénekes, s erről beszélt a himnuszok elhangzása után Tuza Klára, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára is. Idézzünk most az ő gondolataiból: „Negyvenegy évvel ezelőtt, május 9-én Európában véget ért a második világháború. A harcok azonban a TávolKeleten továbbfolytatódtak, 1945. augusztus 6-án Hirosima felett megjelent az emberiség addigi történelmének legszörnyűbb pusztítását végző atombomba gombafelhője. Ez a hírhedt felhő már akkor előre vetítette egy harmadik világháború értelmetlenségét, amelyben nem lennének sem győztesek, sem vesztesek, amelyben elpusztulna az emberi civilizáció. Ma már az is tisztán látható, hogy a fegyverkezési verseny éppúgy megnyerhetetlén, mint egy atomháború. Ezért támogatnunk kell minden olyan ind'tványt, amely a bizalom és enyhülés újjáépítésére irányul, csökkenti a katonai szembenállást. És támogatni kell minden olyan javaslatot, amely elvezet egy atomfegyTiszteletadás-) fáklyás fölvonulás Szegeden verek nélküli világhoz. Minden erőnkkel törekednünk kell arra, hogy az eljövendő nemzedék, a mi gyermekeink számára is csak tanult és ne tapasztalt fogalom legyen a háború" — fogalmazódott meg a fiatalok feladata a háború és béke kérdésében. A beszéd után a szalámigyár, a posta, a konzervgyár, a SZOTE, az egészségügyi főiskola és a Széchenyi gimnázium KlSZ-bizottságának képviselői fáklyás sorfal mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit a Szovjet hősi emlékműnél. Ezt követően a békedemonstráció fáklyás fölvonulással folytatódott. Fiatalok százai vonultak a Széchenyi térről Újszegedre, ahol a Sportcsarnokban békekoncertre került sor. A műsorban fellépett a Kamara Rock Trió, Deák Bili Gyula és a Kormorán együttes. B. Z. Köszöntünk béke címmel rendeztek tegnap, csütörtökön demonstrációt városunk szakmunkástanulói. A békegyűlésnek a 624. Számú Szakmunkástanuló Intézet adott otthont, ahol Gyenessey Edina, a városi KISZ-bizottság titkára mondott beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett a part XIII. kongreszszusának a békés egymás mellett élést hangsúlyozó gondolatára, majd visszatekintett a világ békéjét befolyásoló történelmi eseményekre, és a szovjet—amerikai viszony alakulásának főbb állomásaira. Ennek kapcsán szólt a vlagyivosztoki csúcstalálkozóról, a SALT-egyezményekről, a bécsi csúcsértekezletről, valamint a legutóbbi szovjet— amerikai államfői találkozóról. Beszédének befejező részében a béke ügye mellett mozgósítandó mondotta: A Mészöv tervei Szolgáltatás, turizmus Az algyői takarékszövetkezet szolgáltatási területén hatezernél többen élnek, közülük megközelítő pontossággal 3 ezer 100-an munkaképesek. Felmérték azt is, hogy a családok többsége — a napi munka mellett — háztáji gazdaságban is dolgozik. Miért fontos ez? Mert a tegnapi Meszöv-elnökségi ülésen esett szó a takarékszövetkezet elmúlt ötéves munkájáról. Fontos azért is, mivel kiderül így: a pénzintézet széles körű betétpropaganda-tevékenységet végzett hatásosan, hiszen öt év alatt a taglétszám közel ezer fővel növekedett, az évi tiszta nyereség az 1980as esztendő 260 ezer forintja helyett tavaly meghaladta a kétmilliót. A Mészöv elnökségének véleménye szerint is fokozatosan, ütemesen fejlődtek a tervciklusban a gazdálkodási és hatékonysági mutatói az algyői takarékszövetkezetnél. Megemlítették azt is, hogy 1985 végéig a „falu bankja" egy egységgel működött, de az év végén megnyitották a Retek utcában az új szövetkezeti fiókot. Lehetőség nyílt így a városban, a lakótelepeken is szolgáltatni úgy, hogy az anyagiak „intézéséért" nem kell a peremkerületbe utazni. Sőt! Az új fiókban IBUSZ-iroda is működik, ahol szinte azonos szolgáltatásokkal várják a lakosságot, mint a Klauzál téren. Az elnökségi ülésen szóltak még az áfész iparcikkszaküzleteinek szerepéről, és tájékoztató hangzott el a fogyasztási szövetkezetek idei, első negyedévi tevékenységéről, valamint a lakásszövetkezetek tavalyi gazdálkodásáról „Tudatos szövetségesként kell a béke mellé állni, szavakkal, tettekkel kifejezni közös akaratunkat a békéért." A békedemonstráción a 624-es szakmunkástanuló intézet diákjai adtak kulturális műsort. Ma: koszorúzás Országszerte ünnepségeken, koszorúzásokon tisztelegnek a hazánk felszabadításáért hősi halált halt katonák emléke előtt Szegeden ma az MSZMP városi bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szegedi tagcsoportjai rendeznek koszorúzási ünnepségeket. Délután 3 órakor a Dugonics temetőben a szovjet hősi emlékműnél, valamint a Belvárosi temetőben levő román hősi emlékműnél lesz megemlékezés, ezt követően négy órakor a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveknél helyezik el a megemlékezés virágait. Ülést tartolt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta budapesti agglomeráció regionális rendezési tervét, amely az ezredfordulóig terjedő időtartamra határozza meg a területfelhasználás és az érintett települések rendezésének legfontosabb elveit A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség vezetőjének a munkavédelem 1985 évi alakulásáról, valamint az időszerű feladatokról adott jelentést. A kormány a feltárt tapasztalatok alapján szükségesnek tartja a megelőző és a felvilágosító munka további javítását, valamint a munkavédelmi előírások betartásának fokozott ellenőrzését. A Minisztertanács áttekintette a testnevelés és a sport fejlesztésének feladatairól hozott minisztertanácsi határozat végrehajtását. Megállapította, hogy egyes területeken előrelépés történt, az iskolai testnevelésben és a szabadidősportban azonban nem kielégítő az előrehaladás, ezért felszólította az illetékeseket, hogy gyorsítsák meg a végrehajtást. (MTI) Megkezdődött az Akadémia 146. közgyűlése r Átadták a dijakat Faluvégi Lajos fölszólalása Csütörtökön az MTA várbeli kongresszusi termében megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1986. évi közgyűlése. A sorrendben 146. közgyűlés ünnepélyes megnyitásán az elnökségben foglalt helyet Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, továbbá Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára. A közgyűlés tudományos előadását Csibi Sándor akadémikus és Erdős Tibor, a közgazdaságtudomány doktora tartotta „A hazai ipar piacképessége és a hazai szellemi élet" címmel. A közgyűlés első napján megválasztották az üj tiszteleti tagokat. Az MTA elnökségének javaslata alapján a tudományos testület 33 külföldi tudóst vett fel az Akadémia tiszteleti tagjainak a sorába. A közgyűlés betöltötte az elnökségi tagok sorában megüresedett helyeket: az elnökség tágja lett Polinszky Károly és Somos András akadémikus. Az Akadémia 146. közgyűlését Berend T. Iván akadémikus nyitotta meg. Elöljáróban megemlékezett arról, hogy az idei közgyűlés ritka évfordulóval esik egybe: éppen ötven éve, hogy az 1936. évi közgyűlés tágjai sorába választotta Ligeti Lajost, az MTA korábbi alelnökét, a ma is nagy aktivitást kifejtő jeles tudóst. Az Akadémia elnöke gratulált e különleges évfordulóhoz, és jó egészséget kívánt a neves orientalistának. Berend T. Iván utált arra, hogy az 1985. évi közgyűlés óta súlyos veszteségek is érték az Akadémiát: az MTA több nagy egyéniséget, kiváló tagot veszített el. A közgyűlés egyperces néma felállással tisztelgett az egykori kollégák emlékének Az Akadémia elnöke megnyitójában szólt arról a közegről, amelyben a ma kutatói munkájukat végzik. Hangsúlyozta: — A tudomány munkásai is fel-felkapják fejüket ugyan a brutális politikai terror egyéni vagy állami megnyilvánulása, egy-egy véres repülőtéri mészárlás, vagy városok elleni bombatámadás meganynyi drámáján, megborzonganak az űrre is kiterjeszteni szándékozott fegyverkezéstől, a békés reménykeltés és a háborús ijesztgetés hideg-meleg zuhanyának váltakozásaitól. attól, hogy teljesítményeiket a rombolás eszközeinek soha nem látott tökéletesítésére is felhasználják. Mindez azonban nem szegi kedvüket a békés lé(Folytatás a 3 oldalon.) a