Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-04 / 103. szám

5 Vasárnap, 1986. május 4. 9 Magyar gyógykozmetikumok a szovjet piacon A pharmatrade Külkeres­kedelmi Vállalat — a Szo­juzhimexporttal kötött meg­állapodás alapján — az idén 870 ezer flakon Bánfi-haj­szeszt szállít a Szovjetunió­ba. A magyar vállalat — több éves előkészítő, piac­kutató munka után — ta­valy kezdte meg a |haj­szesz szovjetunióbeli értéke­sítését, s 700 ezer flakont exportált. A vásárlók any­nyira megkedvelték a ma­gyar terméket, hogy az ififif-ra előirányzott nagyobb szállítmány máris kevésnek látszik. Ezért a magyar és a szovjet partnerek újabb tárgyalásokat kezdtek ter­ven felüli szállításokról. A Pharmatrade más gyógy­kozmetikumok Szovjetunió­ba irányuló exportját is növeli. A kilencféle gyógy­növénykivonatból készülő Richtofit krémből 300 ezer tubus exportjára szerződött szovjet partnerével. Előké­szítik más természetes alap­anyagú gyógykozmetikum exportját is. Többek között bemutatták szovjet partne­reiknek a Bojtorján sam­pont, és mintákat küldtek különböző gyógyteakeveré­kekből. (MTI) Száz éve született Bucsezán Miklós Bucsezán Miklós 1886. május 5-én, az erdélyi Búz­don született, agrárproletár családban. Apja napszámos, anyja mosással, takarítással szerzett csekélyke jövede­lemmel igyekezett hozzájá­rulni a család fenntartásá­hoz. Egy leánytestvére volt, Flóra, aki osztozott a család gondjaiban, kevéske örö­meiben. Bucsezán Miklós kitanul­ta a kötélgyártó mestersé­get, s ez a nélkülözésekkel teli napszámoslétből bizo­nyos társadalmi felemelke­dést jelentett számára. 1910 ányiskolában — ma Tömör- ország katonailag megszállta kény István gimnázium és Magyarországot. Bucsezán szakközépiskola — bebörtön­zött és halálra ítélt két kom­munista katonatisztet, Hoff­mann Ödönt és Dobos Je­nőt megszöktették. A Tanácsköztársaság meg­döntése után a különböző helyeken műKödő szegedi Miklóst 1944. március 22-én letartóztatták, s a városhá­za pincéjében tartották fog­va. de később kiengedték. Nem sokáig lehetett azon­ban szabadlábon Amikor 1944. április 3-án Szegeden megkezdődött a kommunis­munkásotthonok — Kaszár- tagyanús mozgalmi vezetők, nya, Fekete Ház, Maros ut- szociáldemokraták, demok­ca, Hétvezér utca — gond- ratikus, antifasiszta érzel­nokaként tevékenykedett. Korabeli dokumentumok­ból, visszaemlékezésekből jól ismert az a tény, hogy az ellenforradalmi rendszer körül került Szegedre, s itt időszakában a munkásott­a Szegedi Kenderfonógyár­ban helyezkedett el, mint kötélgyártó, s válik ipari proletárrá. Ezt követően rö­honok egyik jelentős bázi­sát képezték a mozgalmi életnek. Az SZDP helyi szervezete, a különböző mű munkások, polgárok le­tartóztatása, őt is lefogják, s a többiekkel együtt a bu­dapesti Mosonyi utcai to­loncházba szállítják. Innen internálják Dunántúlra, ahonnan megszökött, s 1945. április 9-én tért vissza Sze­gedre. Hazatérését követően videsen kapcsolatba került szakszervezetek itt tartottak mét aktívan részt vett a szervezett munkásmozga­lommal, belépett a textil­munkások szakszervezetébe, és a Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetébe is. 1919­ben tagja lesz a Szegedi Munkástanácsnak. A családtagok visszaem­lékezése szerint, Szeged francia megszállását köve­tően Bucsezán részese annak végrehajtott akciónak, amelynek révén a Felső Le­összejöveteleket, itt beszél ték meg a mozgalom előtt álló feladatokat, s a mun­kásotthon egyben tevékeny kulturális élet színtere is. Bucsezán Miklós a gondnoki teendők mellett aktív ré­szese az itt folyó tevékeny­ségnek. Több alkalommal rán következett letartóztatják, becsukják, la- öS7,én a Szegvári Miklós is kásán szinte állandóak a a sikeresen házkutatások. Mint tudjuk, 1944. márci­us 19-én a fasiszta Német­Eterbarátok köre Jóllehet, az időfelelős a ko­ra reggeli órákban az ünnep ellenére sem tudta eldönteni, valójában enyhe telet, vagy szép napsütéses hosszú for­ró nyarat adjon az ünnep napjára, a CB-rádiósok — az ország valamennyi szegleté­ben az éteren keresztül kap­csolatot és barátságot tartók — szegedi „helytartói" már a hajnali szürkületben elin­dultak, hogy birtokba ve­gyék a dorozsmai nagy népi találkozó legfőbb színhelyé­nek, a Széksóstó-part árnyas ligetének egy kellemes tisz­tását, s szorgos munka után CB-rádiósok a Széksóstón képzett parafa lúdtalpbetét­készítő kisiparos. Ahogy a kisiparos, úgy az állatorvos, a taxisofőr vagy a kamionos, de az elektro­műszerész és a kiskereskedő vagy az osztályvezető és a téglagyári munkás egyaránt ugyanahhoz a „szektához", a CB-rádiósok éterbarátsá­felálíították a fák hegyéig alapuló szövetségéhez érő jókora antennát az égtá­jak felé nyúló karjaival, csápjaival, hogy életre kel­hessen az éterbarátok hívó­szavára a CiB-rádiósok min­denkor meglevő testvérba­rátsága. Tizenháromnégyharminc­nyolc Gyuri, a OB-rádiósok dél-alföldi szervezetének tit­kára fáradhatatlanul ingázik a városközpont és a dorozs­mai helyszín között, s autó­rádióján — ahogy ők mond­ják, mobilban — tartja a kapcsolatot az első nekifu­tásra lassan éledő széksósi központ, a Majális 1 emberek, se vége, se hossza a szakmai kérdéseken, a for­galmazás, a rádiótechnika műhelytitkainak kérdésein hallgató' ideiglenes állomás mast többnyire eddig még és az ország csücskeiből út- soha nem latott- va^ csak rakelt rádiósok között. — Brékó Gyuri brékó — hallatszik Grétike jelentke­zése. Brékó, azaz jelzés arra, hogy most a bejelentkező túl a legkülönbözőbb törté­közbe akar szólni — Berci neteknek, amelyek mind azt mehet-e a sörért, Feri kérde- bizonyítják, a ma már orszá­zi a Majális 1-ről, hanyas gossá terebélyesedett mozga­erősséggel hallasz, egyébként lom és nemes szövetség nem útban vannak az orosháziak egyszerűen hobbi, hanem a 27-457 Gyula és a 27-489 Józsi, beszéljél velük, vol­tam a 22 249/2 Gréti. volságban levő emberek úgy tudnak segítséget nyújtani az országutakon rekedt tár­saikon, hogyha kell, akár öt­hat állomást és lépcsőt beik­tatva keresnek, míg a leg­megfelelőbb embert megta­lálják. 9981 József avagy Jó­zsi bácsi Cserkeszőllőből hívta fel a mezőtúri rádiós­társát, mert Túrkevénél el­akadt egy másik CB-rádiós. A mezőtúri volt legközelebb, ezért kereste tehát őt a cser­keszőllői. És egy órán belül, az éjszaka kellős közepén útra kelt a hiányzó alkat­rész. A segítség, a köztulajdon védelme és a gyanakvás üt­közőpontjába került az egyik rádiós, aki látván, hogy a közeli benzinkútból az or­szágúton átvezetve hosszú gumicsövön át lopják a ben­zint, s leadta a megfelelő helyre az értesítést, néhány nap múlva őrá néztek úgy, mintha ő lopott volna, mert kiderült, a CB-rádiója nem­csak a legmegfelelőbb he­lyen, hanem a legkevésbé megfelelőn, a tolvaj barátjá­nak televízióján is megszó­lalt. Hát kérem, ebből is lát­szik, vigyázni kell rá, hogy a CB-rádiózás ne zavarja a házi tévét. Délutánra száznál többen néhány alkalommal összejött jöttek össze a CB-zés hívei, tartoznak, s mint afféle tár­sadalmon kívüli, érdekcso­portokon felüli szervezet ösz­szefogott kezükkel egységet alkotva átfogják ezt a kis hazát, s nemegyszer határa­inkon túli kapcsolatot is ápolnak — társadalmi ho­vatartozás, osztály-réteg­rangkülönbség nélkül. Egy a közös: az érdeklődés, a kap­csolatteremtés igénye. Miközben-sorra-rendre ér­keznek az országos CB-talál­kozó meghívottai a széksósi főhadiszállásra, s összeölel­keznek a naponta „beszélő­viszonyban" levő, de egy­— Oké Gréti, Berci bácsi méhet, az orosháziakkal már beszéltem, Ferinek mond­jad, hogy elindult Pestről Sanyi, tudod, a 143, a CB embereket összefogó társa­dalmi tényező. Többen közü­lük a behatárolt hullámsávú CM-rádiózás mellett vizsgát téve a magasabb követelmé­nyekhez igazodó URH-rádió­zásból, ennek a „profi" rá­dióforgalmazásnak is hívei ROE képviselője. A Majális és aktív művelői lettek. En­1. gyengén ad, valami prücök nek pedig felbecsülhetetlen van az antennával, oké, szia, s valamennyien egyetértettek abban, hogy a legkitűnőbb teljesítményt aznap 85-51 Misi, azaz Stumpf Mihály nyújtotta: ö főzte a marha­lábszárpörköltet. Késő estébe nyúlt a találkozó, míg min­denki útnak eredt, s még két érdekes „trófeával" gyara­podhatott a CB-sek amúgy szép gyűjteménye: Feri egy dél-franciaországi magyar adóval létesített kapcsolatot, Gyuri és a többiek a 66-06-os Mikivel, aki nem tudott el­jönni, de bejelentkezett — Nigériából... Igriczi Zsigmond ís­a forradalmi munkában, s mozgalmi tapasztalatai alap­ján megválasztják a Tex­tilmunkások Csongrád me­gyei Szakszervezete titká­rává. Halála is a munkások ér­dekeiért vívott küzdelem so­be. 1945 Kender­gyárban a munkások „vad sztrájkot" szerveztek, s Bu­csezán Miklóst küldték ki abból a célból, hogy meg­magyarázza, ez a sztrájk a kialakuló népi demokratikus rend ellenségeinek kedvez. Miután sikeresen megol­dotta feladatát, hazatérés közben, Mindszenten, agy­vérzés következtében halt meg 1945. október 26-án, s Szegeden, a Dugonics te­metőben helyezték örök nyu­galomba. Munkásságának, küzdel­meinek eredményei azonoan tovább élnek, s élete példáz­za az öntudatos, harcos munkás eredményes tevé­kenységét. Fehér István * Bucsezán Miklós születé­sének századik évfordulója alkalmából az MSZMP Sze­ged Városi Bizottsága ko­szorúzási ünnepséget rendez holnap, hétfőn délelőtt 11 órakor, a Dugonics temető­ben levő sírjánál. Buruzs Csaba rajza C zertartásaimhoz hozzátartoztak a hajnali ébredések, ^ a zajtalan lopakodások, az alkudozások néhány forint engedményért — hogy aztán e nyereségből még egy és még egy újabb szal kerüljön a kosárba —, a rohanás — hogy még az ébredése előtt kévényi csokorba kössem a tavasz létező virágait —, a vára­kozás az ágya szélén, várva arra, hogy első pillantá­sa a csokorra essék. Sok-sok éven át így volt az első májusi vasár­nap reggelen. Anyám jól ismerte a játékszabályt: alvást színlelve kell bevárnia engem, s aztán illően meghatódnia és meglepődnie. Tudta, boldogságot vá­gyok adni néki, s ezért ő megadta a boldogság lehe­tőségét nekem. De hogy számára mit jelentett az én reggeli rítusom? Ma sem tudom. Okozott-e akkora örömöt, mint amekkora megnyugvást nekem? Hisz nemcsak a szeretet és a megemlékezés volt életre hívója anyák napi szertartásaimnak. A virágok szá­ma, a gondos válogatás, a titkos korai felkelés kí­gyómarásaim, fájdalmat szülő ellenszegüléseim, vélt és valós bűneim csereértékei is voltak. Egy ünnepi lehetőség a megnyugtató törlesztésre. Évek óta nem kelek hajnalok hajnalán e napon. Nem veszek színes-díszes bokrétát, csak virágüzlet­ben készült sabloncsokrokat. Nincs rítus, nincs ertel­me, célja és címzettje a közös játéknak. Pedig a hiány még hevesebb érzelmeket szül, és mindaz, ami oly természetesnek tűnt, más léptékkel méretett, amikor már nem volt velem . . . Aztán csak kínzó gyötrelem marad minden örömet adni, szeret­ni és törleszteni vágyás. Az elszalasztott lehetőség miatti bánat, önkínzás és lelkiismeret-furdalás anyák napján és a hétköznapokon. De a szálak az évek múltával mégis, lassan elszakadnak. És a hiány szül­te heves érzelmek megkeményedve és már bolydit­hatatlanul ágyazódnak az idő múltával belénk. ev óta izgalommal teli szívvel fekszem le május első vasárnapjának előestéjén. A irám váró játék szabályait jól ismerem: alvást színlelve várom a színes-díszes bokrétát hozót, mert tudom — ma még fiam segédlettel ugyan — próbál boldogsá­got adni nekem, s ezért megadom néki a boldogság lehetőségét. De hogy számára mit jelent most és majd az anyák napi szertartás9 Nem tudom. Jelent-e akkora örömöt, mint amekkora megnyugvást nekem? Azt azonban tudom, hogy nemcsak a szeretet es a megemlékezés lesz életre hívója az ünnepi csokrok­nak, hanem ellenszegülései, vélt vagy valódi „bűnei" törlesztésének jelképe is. Kalocsai Katalin N éhány m : 1 nit Vendégségben Odesszából Palotai Jenő alezredesnek, az MHSZ Csongrád me­gyei szervezete titkárának vezetésével tavaly december­ben küldöttség járt Odesszában, a DOSZAAF területi bi­zottsága meghívására. A DOSZAAF (a szovjet MHSZ) fekete-tenger-parti területi bizottsága és a Csongrád me­gyeiek között a baráti kapcsolat régi keletű. Bizonyíték a kapcsolat szorosságára, hogy az odesszai viszontlátogatás­ra már ezekben a napokban sor került. Megyénkbe érke­zett V. G. Txjihosztup ezredes, a DOSZAAF odesszai te­rületi bizottságának elnöke és N. V. Beljajev ezredes, a területi repülőklub parancsnoka. Tyihosztup 'ezredes az ötvenes évek elejétől tevé­kenykedik a DOSZAAF­ban, majd ötvenöttől elin­dul a Szovjet Hadsereg­ben katonai pályafutása. Különböző seregtesteknél szolgál, s közben megjárja a ranglétrát — egészen ez­redesig. A DOSZAAF odesz­szai területi -bizottságában 77 óta dolgozik. Idén ja­nuárban nevezték ki a tes­tület elnökének. motoros géppel repül —, egy JAK 18-assal. Moso­lyogva meséli, hogy az első ,önálló repüléskor a szo­rongás, és a boldogság dal­ra fakasztotta a levegőben. Akkor ismerte meg igazan a magára utaltság érzését. Mert a légi egyedüllét cso­dálatos dolog, de odafönn csak saját ügyességére, szakmai tudására számithat az ember Aztán repülte az IL 28-as könnyűbombázó­kat, IL 4-eseket. Ismeri a Beljajev ezredes ötventől leglökéses gépek valamennyi számítja repülős múltját. Akkor alig múlt tízéves. IA repülőmodellezés indít­ja el az aviatika mind tel­jesebb megismerésében. Ti­zenhat éves korában mái­voltam a 13-438 Gyuri. Grétike, azaz Barkós Ber­talanné volt, aki afféle ösz­szekötőként „relézett" a széksósi központot kisegíten­dő, Berci pedig, azaz Berci bácsi a férje 22 249 Berci, a találkozó megszervezésének egyik technikai mindenese, maga is régi CB-rádiós — civilben nyugdíjas művég­tag- és gyógyászati segédesz­értékei vannak az életmen­tést és a közbiztonságot segí­tő tevékenységben. A minap rosszul lett egy idős asszony a szegedi rak­parton, és épp az egyik taxi­ban ülő vizsgázptt URH-rá­diós értesítette a mentőket, akik mindössze öt percen belül a helyszínen voltak, s az orvosi megállapítás sze­rint tíz percen múlott az asz­köz-készítő, a szegedi gyár szony élete. Az sem közöm­egykori alapitója, most szak- bős, hogy egymástól nagy tá­Kazinczy Ferencné levelezése Kazinczy Ferencné Török 1801-ből származót küldte Sophie levelezése címmel Török Sophie későbbi fér­kötetet adott ki a győri Ka- jének, a nyelvújítás vezér­zinczy Ferenc Gimnázium, alakjának. A további leve­A nyomtatásban eddig meg lek címzettjei Kazinczy ba­nem jelent kéziratos levele- rátái, Szemere Pál és Guz­ket V. Busa Margit kutatta mics Izidor, akik a széphal­fel hazai közgyűjtemények- mi mester halála után segí­ben, könyvtárakban. A kö- tő kezet nyújtottak az ár­tet 32 levelet közöl, ame- váival egyedül maradt öz­lyek közül a legkorábbit, az vegynek. típusát. Sőt vizsgázott heli­koptervezetésből is. Vala­mennyi típusra jogosítvá­nya van. Szinte csak kie­gészítés gyanánt ejtőernyő­zött is. Több mint 2 ezer fölszállást tudhat maga mögött. .Jelenleg is repül. Azt mondja, az igazi pihe­nést az jelenti számára, ha elemelkedhet a földről... A két odesszai ezredes programja meglehetősen Azt mondták, hogy a Hof­gesang Péter igazgató vezet­te intézetben tapasztaltakat sikerrel alkalmazni fogják majd az odesszai kerület­ben is. Hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek az MHSZ gep­járműiskolájában. Náluk, a Szovjetunióban is egyre in­kább előtérbe kerül a mi­nőségi munka fokozott anyagi elismerése. Azt mondta Tyihosztup ezredes, hogy az itteni premizálási rendszert továbbgondolják, s bizonyosan alkalmazni fogják odahaza. Az odesszai testvérszerve­zet nemcsak nagyságrendjé­ben, hanem felépítésében is más mint a szegedi. A ten­ger közelségéből adódik, hogy a DOSZAAF élen jár a tengerészképzésben. Nem­csak a hadiflotta számára képeznek ott ki leendő szakembereket, hanem a népgazdasági hajózás kapi­tányai is náluk ismerked­nek a szakma alapelveivel. Csak az odesszai kerületben több mint 20 ezer fiatalt foglalkoztat a szervezet. A Csongrád megyeiek viszont motoros sárkánnyal és hö­légbalonnal (még ha egye­lőre kölcsönbe is dicseked­hettek .. A most megfogalmazott ötesztendős megállapodás zsúfolt. Bizonyítandó, hogy számos konkrét, barátságot reggel fél csak egy hétkor szabad találtunk órácskát mélyítő, személyes kapcso­latokat erősítő elemeket is a beszélgetésre. A vendége- tartalmaz. így várhatóan ket elsősorban az ifjúság még ennek az évnek szep­honvédelmi módszertani kérdései ér­deklik. Nagyon tétszett ne­kik amit a 600-as szakmun­kásképző intézetben láttak nevelésének temberében a szegediek be­mutatják, hőlégbalonos és sárkányrepülő tudásukat Odesszában... Szabó Pál Miklós É

Next

/
Thumbnails
Contents