Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-23 / 120. szám

Péntek, 1986. május 23. "1 Hatvan a százezerből Hol tart nálunk a robottechnika? A sci-fi történeteken ne­velkedőket talán meg sem lepte a hír: robot táncolta el Kaliforniában a Láthatat­lan városok című balett fér­fi főszerepét. Mégpedig kifo­gástalanul. Az új stanfordi sztár, hajolt, kígyózott, csa­varodott, lágyan táncolt partnernőjével. Egy kurió­zum az amerikai kutató­munka eredményei közül. De vajon mit láthatunk ideha­za? Természetesen nem ba­lettmüsorokra gondoltunk, hanem a robottechnika ma­gyarországi elterjedésére. Ma hozzávetőlegesen 60 robotot alkalmaznak a ha­zai vállalatok, intézmények, elsősorban a gépiparban. Milyen eredménnyel? Rövi­desen pontos választ kapha­tunk a kérdésre, miután az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottságban most össze­gezik annak a vizsgálatnak a tapasztalatait, melynek ré­vén képet alkothatunk a ro­bottechnika magyarországi helyzetéről * Bár az állásfoglalás még r.em készült el, érdemes elő­zetesen néhány figyelemre méltó tapasztalatot közre­adni, Ügy tűnik: hazánkban az ipari és gazdasági kör­nyezet még nem olyan, hogv be tudja fogadni, és eredményesen alkalmazza a robotot. Ugyanis csak alapo­san szervezett, anyagokkal,, alkatrészekkel folyamatosan ellátolt technológiákban le­het robotot gazdaságosan mű köd tet n 1. Programozásá­hoz, karbantartásához, mű­kodtetécóbf.-, magasan kin­őtt munkásokra van szük­ség. Ezek az alapvető követelmé­nyek általában még nincse­nek meg a hazai vállalatok­nál, intézményeknél. Előfor­dul, hogv a robot belépésé­vel az élőmunka csak to­vább fokozódott, mert nem bíznak kellően az automati­zált gépben. Ugyanakkor fellelhető a másik véglet is: a milliókba kerülő robot áll, mert ilyen vagy olyan ok miatt nem tudják beillesz­teni a technológiai sorba. Az országban található hatvan robot mind műszaki színvonalban, mind az al­kalmazási területet tekintve jelentősen eltér egymástól. Ennek több oka van. Szá­mos magyar gazdálkodó szervezet pénzhiányban szenved, sőt, el is adósodott, s ez határt szab a robotosi­tásnak. Gondot jelent az is, hogy nincs kellő választék sem idehaza, sem a szocia­lista piacon. Tőkés orszá­gokból pedig vagy az em­bargó, vagy a viszonylag magas devizaszükséglet miatt nem vásárolhatnak. További gátat emel, hogy viszonylag még mindig olcsó az élőmunka. Mindent egybevetve: kez­deti sikereket ugyan elköny­velhet magának a magyar robot kutatás,. -fejlesztés, -gyártás és alkalmazás, de feltétlenül szükség van gyorsításra és rendszerek létrehozására, összehasonlí­tásul érdemes megemlíteni, hogy 1985 végén már mintegy százezer programozható ro­bot dolgozott a világ orszá­gaiban. A szomszédos Cseh­szlovákiában a múlt év vé­géig 4742 robotot, illetve manipulátort (egyszerűbb munkavégző gépet) állított elő a hazai ipar. E számok­ból is látható' igen jelen­tős hátrányt kell megszün­tetnünk. A legnagyobb gondot az okozza, hogy nálunk mind­össze néhány gazdálkodó szervezet vállalkozott a ro­bot előállítására. A gyorsí­tást. a rendszerszemlélet ki­alakítását szolgálja az Ipari Minisztériumban a közel­múltban kidolgozott állami cselekvési program, amely megfogalmazza a robotosítás minden területére vonatkozó feladatokat, és sokat tesz a nemzetközi együttműködés összehangolásáért. Szorosan illeszkedik például a KGST 2000-ig szóló komplex prog­ramjának fejlesztési céljai­hoz. Robotgyártásban a fő­ként technológiai teendők ellátására, az egészségre ár­talmas fizikai munka he­lyettesítésére, és a különbö­ző termelőeszközök kiszol­gálására alkalmas robotok gyártása látszik célszerűnek. Mindezekhez jelentős ku­tatásra és fejlesztésre van szükség. Az ebben a terv-> időszakban induló országos középtávú kutatás-fejlesz­tési terv (OKKFT) kilenc műszaki jellegű programja közül az egyik magában fog­lalja a robottechnika komp­lex fejlesztését is. Vannak, akik azt remélik, hogy a robotosítási kényszer és az anyagi támogatások hatásá-. ra tervidőszak végére meg­sokszorozódik a robotok szá­ma. A hazai robotizálást lé­nyegében az Ipari Minisz­térium és az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság 1983-ban közösen meghirde­tett pályázata indította el. (Tapasztalatait felhasz­nálva újabb pályázat kiírá­sára számithatnak a magyar gazdálkodó szervezetek.) Ha­tására a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Számítás­technikai és Automatizálási Kutatóintézete — a SZTAKI — kidolgozta és elkészítette az első alakfelismerő rend­szer prototípusát. További fejlesztéssel újabb egységek beiktatására is lehetőség vol­na, amelyek növelnék a gép intelligenciáját. A rendszer a minőségellenőrzésben, az orvostudományban is hasz­nosítható. * A közelmúltban írta alá a SZTAKI és a tamperei Műszaki Egyetem azt a szer­ződést, amelynek értelmében finn robotokba Magyaror­szágon gyártott érzékelöt építenek, mindkét országban egy-egy azonos intelligens robotrendszert hoznak létre konkrét ipari feladatok meg­oldására. A csepeli Egyedi Gépgyár a japán Daidó cég­től egy komplett gyártmány­család, a győri REKARD Ausztriából főként ivhegesz­tésre alkalmazható robot licencét vásárolta meg. A Bakony Művek Bosch­licenc alapján, a Mikroelekt­ronikai Vállalat viszont ha­zai tervek szerint gyárt ro­botot. A Központi Fizikai Kutatóintézetben precíziós robotok fejlesztése is szóba került. A Vega-programban elért magyar eredmények hama­rosan a köznapi életben is hasznosulnak. Emlékezetes, hogy a hazai szakemberek több műszert, részegységet készítettek a Vega-program számára; többek között a kamerát, az üstökösre irá­nyítható berendezést. Ennek az ipari robotokéhoz hasonló összetett mozgást kellett végeznie. Ez is azt igazolja, hogy a magyarok képesek jó robotok gyártására. A magyar robotosítás te­hát elindult, jó úton halad, ha nem is a megfelelő ütemben. Ezen nyilván vál­toztatni fog az OKKFT, de azért mégsem számithatunk arra, hogy a közeljövőben robotok táncában „gyönyör­ködjünk", hazai balettszínpa­don. Azzal is beérjük, ha „csak" dolgoznak. Sokkal nagyobb számban, mint nap­jainkban. Horváth Teréz Májusi Fehér-tó Illatozik a vadrózsa és a kttlöshatári tanyák felől integetnek a bodzabokrok. A melegben álmosan tükrö­ződő tavakon elhalkult a ta­vasz fortisszimója. Csendes napok köszöntöttek Madár­országra a vándormadarak tüntével és a megtelepülök izgatott udvarlása után. A tücsökmadár pirregése csak néha hallik, halk, és fáradt, — éhesek a fiókák, etetni kell.. . Sirályok kotlanak a Kr.romsziget zöldjében, bol­dog csend nyújtózkodik a hatalmas, nyugodt nyári vizeken. Madárfészkek min­denütt; nád közt, selyem­fűben és csonttá keménye­dett puszta földön. De amint ember téved a madárottho­nok közelébe — megszólal­nak a tollas lakók. Szabad­jon kérdeznem látták-e már, hogyan csapong, bukfence­zik és sír a bíbicpár, a sömlyék felett fiókáit félt­ve? Követték-e szemmel a fészkére szárnyaló nagykó­csagot? Nézték-e kezükben a kis szárcsafióka szembo­garát? Mit gondolnak ho­gyan ébred a kékbegycsa­lád a susogó nádszálak tö­vén ?... Óvatosan, lopakodva jár­juk Madárország fészekút­jait bölcsőidőben. így is be­szélgetnek a madárszülők — az emberrel — fiókaféltőn, mérgesen, cselesen. Gulipá­nok felelgetnek, sérülést imitálva „vergődnek", pró­bálkoznak a becsapással. Fehér-tó „címermadarából" félszáz" pár fészkelt le az idén, szerteszét kisebb-na­gyobb kolóniákban. Talán sikeres lesz fészkelésük, nem árasztja víz idő előtt? Amott székilile üli tojásait, itt nagygoda bújik a kamilla függönye mögé. Szóródik a nyárfa magja, fehér „vattával" játszik a szél a függőcinegék örömé' re. Készül a művészi fészek, hintázik a mohos füzön. Bar­na réti héja váltja párját a tojásmelengetésben, a hím vidáman vitorlázik a kéklő jegenyés határban — ahol mindenütt puha fészkek, pettyes tojások és csillag­szemű fiókák rejtőznek. A bodzaillatú szél betakarja májusi madárországot..., s a Fehér-tó ki röpte ti új fiait. Csizmazia György Ml? HOL? MIKOR? 1986. MÁJUS 23., PÉNTEK — NÉVNAP: DEZSŐ A Nap kel 4 óra 59 perckor, és nyugszik 20 óra 23 perckor. A Hold kel 20 óra 25 perckor, és nyugszik 4 óra 20 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél csütörtökön plusz 148 cm (apadó). Palotai föld alatti •.. Hári Lajos, csanádpalotai plé­bános, már nyitja is a több mint 200 éves templom ajtaját. Körben állványok, frissen vakolt falak. Egy szent néz alá, alsó testét még rejr tik a le nem fejtett mészrétegek. — Itt van alattunk a katakom­ba egyik ága. Nem túl régen Feke te György gróf, országbíró földi maradványai csaltak le bennünket a labirintusba. E vidék egykori földbirtokosa immár kétszáz éve halott. O építtette ezt a templomot, és a hozzá tartozó plébániát. Lábunk alatt a márványburkolat vasajtót takar. Talajvíz emelgeti odalenn a Fekete család tagjainak csontjait. A kriptából fold alatti alagút vezet a körülbelül 50 méter re levő plébániára. A folyosó ezen szakaszát befalazták. A parókia bás­tyaszerű, külső falain keressük a bejáratot. Pici nyílást, ablakocskát találunk csupán. Belesünk. Egy mé­ter mélyen víz csillog a pincében Ajtó, lépcső sehol, amin keresztül leereszkedhetnénk a mélybe A plébános úr reménykedik Még az idén nyáron felszedik a plébánia egyik szobájának padozatát, ott le­het a vasajtó, melynek titkát — a helybeliek szerint — Kálmány La­jos szegedi folklorista, a magyar néprajztudomány úttörője is ismer­hette. — Olyan .yira, hogy a pincében. házi nyomdát rendezett be — erő­sít meg bennünket Asztalos P. Kál­mán, a falu helytörténésze. — Kálmány Lajos 1885-ben ke­rült káplánnak Palotára. Egy év múlva távozik, majd 1894-től 1898v­ig adminisztrátor a parókián, ezt követően pedig, 1910-ig, a község plébánosa. Ittléte alatt sokat per­lekedett a szolgabírókkal, ö volt a falu legerősebb embere. Tüskés ter­mészete miatt többször szembeke­rült az egyházi elöljárókkal. Töb­bek között azért is harcolt, hogy a templom előtt ne legyen kocsma. Munkáit a saját költségén adta ki. Eddig a Kálmány-legenda Az alagút következő állomása a mosta­ni tanácsháza. Itt a lejáratot (biz­tonsági okok miatt) befalazták. Nem csoda, hiszen gyerekek, fel­nőttek egyaránt elindultak a külö­nös labirintus felkutatására. Kö­zéjük tartozik például Ludányi Ist­ván is, aki kisgyerekként többedé­magával járt az alagútban Mind­ez a 30-as években történt Az om­lások miatt azonban nem jutott messzire Pedig juthatott volna, hi­szen a föld alatti folyosó hossza több kilométer. Megtalálható pél­dául a piactér, a Csikesz-iskola alatt is. Nagy György, szintén gye­rekkorában. az iskola alatti folyo­sóba ereszkedett le, de mivel a gyertyája elaludt, néhány méternél tovább nem jutott. A labirintus két nagy kijáratáról beszélnek a hely­beliek. Az egyiket a már lezárt te­metőben találták, a másikat pedig Fekete György gróf egykori birto­kán, a falu központjától másfél ki­lométerre. Mítosz születik a „katakomba" körül Palotán. Egyesek úgy vélik, a törökök elől bújtak föld alá az itt élők. Mások a kápolnával egy idősnek vélik az alagútrendszert, amely boltíves, magassága két mé­ter, széltében pedig egy ember kéi­nyelmesen elfér. Kutakról is esik még szó. Ezek a labirintus alatt húzódnak, kiszámíthatatlanul. A palotaiak azt mondják, aki nem is­merte a föld alatti védelmi rend­szert, vagyis idegen volt, az bele­zuhant ezekbe a kutakba. Többek között a Sirály utcában található ilyen kút Iszonyatosan mély Ki tudja, mit és kiket rejt magában? Azt beszélik, Petőfi is bujkált erre­felé.. . A talányos labirintus izgatja a palotaiakat. Eddig nem egyszer sza­kadt be alattuk a műút, az út, a járda. Ilyenkor mindig az alagút tá­tongó nyílására bukkantak. A kí váncsiskodó gyerekekot féltik, ma­gukban pedig próbálják leinteni a tudni-ismerni vágyás ördögét. — Pénz kellene, meg néhány ér­deklődő régész, muzeológus ... Búcsúzunk a plébános úrtól és Kálmány Lajos házi nyomdájától, ahová, már ki tudja, mióta, nem lépett be ember... Bodzsár Erzsébet KÉTSZÁZ ÉVE hunyt el Benyovszky Móric (1741—1786) utazó, emlékiratíró, Madagaszkár királya. A (Lanci­ákkal vívott küzdelemben vesz­tette életét. KÉTSZÁZ ÉVE született Reviczky Adám (1786— 1862) gróf. főkancellár, akadé­mikus. Fökanccllársága idején (1828—1836) vált lehetővé a ma­gyar reformmozgalom k-ibonta­kozása. SZÁZHETVENÖT ÉVE született Low Lipót (1811—1875) pápai, majd szegedi főrabbi, ne­ves zsidó teológus ós történész. SZÁZHUSZONÖT ÉVE született Rippl-Rónai József (1861—1927), a modern magyar festőművészet ígyik vezéralak­ja. 1884-ben iratkozott be a müncheni akadémiára, de 3 év­vel később már Párizsban volt. Két esztendőn át Munkácsy mellett dolgozott, s egy időre hatása alá is került. Bekapcso­lódott a francia művészeti élet­be. Párizsból több ízben haza­látogatott. A századforduló után hazaköltözött, s többnyire Ka­posvár melletti villájában dolgo­zott. Ady barátja volt. HETVENÖT ÉVE született Kenyeres Imre (1911— 1962) író. irodalomtörténész. a Diárium című könyvbarát-folyó­irat és az Officina képesköny­vek szerkesztője. HATVANÉVES Bende Zsolt (sz. 1926) Liszt-dí­jas operaénekes, a Zeneművé­szeti Főiskola tanára. Pályáját 1956-ban Szegeden kezdte, de 1957 óta az Operaház magán­énekese. HARMINCÖT ÉVES A. J. Karpov (sz. 1951) szovjet sakkozó, világbajnok. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, dél­után fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor: Egy maréknyi dollárért (színes olasz film. Kiemelt hely­árt). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: F.lpidin valdés (szincs, m. b. kubai rajzfilm). Negyed 6 és 8 órakor: Egy maréknyi dollár­ért (színes olasz film. Kiemelt helyárt). Kiskörössy halászcsárda: (vi­dcomozi) 8 órakor: A halál ke­ze (szincs hongkongi karate­film). Kiskörössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Fantom az éj­szakában .(szincs. m. b. amerikai film. Kiemelt helyár! Csak 16 éven felülieknek!). Androméda mozi: (Kígyó u. 4.) 4 és 6 órakor: Ki kém, ki nem kém (színes, m. b amerikai filmvígjáték. III. helyár!). Kertmozi: (Újszeged) este 9 órakor: Banditák cimü filmet vetítik. ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI CS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, se­bészet) felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel íél 9 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvos) ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön 19 órától reggel 7 óráig, szomba­tonként reggel 8-tól déli 12 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az OJszegedi Gyermek­kórházban van (Szeged, Odesz­szai krt. 37.). Telefon: 22-655. Egyéb napokon a Fül-Orr-Gége Klinika tart ügyeletet (Lenin krt. 111.) Telefon:- 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap 22 órától reggel 9 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-429. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töI reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. DUfi'J 15.55' 100 híres festmény — angol rövidfilm 16.05: Három nap tv-műsora 16.10: Egy szó mint száz — nyelvi fejtörőjáték 16 45: Reklám 16.55' Összefoglaló a KISZ XI. kongresszusának első napjáról 17.55: Képújság 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó „ 20.no: Reklám 20.05: Telefere 21.15: v. Nemzetközi Karmesterverseny — — Tn memóriám Fcrencsik János — döntő — 1. 22.35: Betüreklám 22.40: Híradó 3. 22.50: Himnusz BUDAPEST 2. 16 50: Képújság 16.55: Magyarország—Kína „Tisza Kupa" nöl kosárlabda­mérkőzés — a szünetben: reklám 18.35: Tau bácsi — csehszlovák—NSZK— osztrák filmsorozat — 16. — (ism.) 19.05: Horowitz Moszkvában — komoly zenei film 19.50: Henry Coanda — román film 20.00: Kimenő — angol tv-film 21.00: Híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Barátom a sejk — NSZK tv-film 22.55: Képújság BELGRÁD 1. 16.55: Híradó 17.15: Bábmüsor 17.45: Szórakoztató műsor 18.15: A Josp Broz Tito Emlékközpont 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Makepeace és Dampsey — amerikai tv-filmsorozat 21.35: Zenés műsor 22.20: Híradó BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Alkotók 19.30: Híradó 20.00: A zene körül 20.45: Huszonnégy óra 21.50: Téves ambíciók — olasz játékfilm ÚJVIDÉK 17.00: Híradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Gyermekműsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Hiradó magyarul 20.00: Makepeace és Dampsey — amerikai tv-film 20.55: Kerekasztal 22.25: Hiradó szerb­horvátul EffRxI BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: ITV 9.45: Bibliai üzenet — NSZK képzőművészeti rövidfilm — (ism.) 10.00: Nyugdijasok délelőttje — Párok, kapcsolatok, tűi az élet delén 10.30: A nyugdíjasnak sosincs ideje — NDK tv-filmsorozat — 2. Kb. 10.55: Hol az a dal? — Egy este György Pállal — (ism.) Kb. 11.55: Képújság 14.55: ITV — oldjuk meg! — biológia 15.50: Hirek KOSSUTH Kb. 8.20: Koránkclöknek 8.50: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 9 34: Óvodások műsora 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Arany János versel — (ism.) 10.10: Zenekari muzsika 11.00: Gondolat 11.45: Mi ez a gyönyörű? 12.45: Bata Imre ' 1 könyvszemléje 12.55: A zene is összeköt — ' válogatás az OIRT­rádiók műsorából 14.10: Válogatott perceink 15.30: Nótáit 16.05: Kele — Fekete István regénye 17.00: Helyszínrajz — a pécsi Főnix Szállóról 17.25: Az indiai klasszikus zene — 9. 17.50: Udvardy Tibor operett­felvételeiböl 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk — (ism.) 19.30: Diákkönyvtár hangszalagon — Aranyborjú — 2. 20.35: Európa zenéje Liszt •zongoráján — 2. 21.15: Szimfonikus zene 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Leporoló 23.00: Operaest — Katia Ricciarelli és Róbert Merrill felvételeiből 0.15: — 4.20: Éjfél után . . . PETŐFI 8.05: Kemény Egon müveiből 8.50: Tíz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — zenés délelőtt 12.10: Táncok fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvünk — — (ism.) 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől — péntekig 17.08: Könnyűzene 17.30: Ötödik sebesség — kongresszusi külön­kiadás 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Nótakedvelöknek 21.05: Látogatás a múltunkban ... ahogy a hang­archívumból látjuk 22.00: Híres történetek — nagy egyéniségek 23.20: Archie snepp felvételei — 12. 24.00: — 0.14: Virágénekek 0.15: — 4.20: Éjfél után . . ja

Next

/
Thumbnails
Contents