Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

4 Szombat, 1986. május 17. • • Ötven sor Eltemették Bálint Endrét. Elment hát ő is, a ma­dárcsontú művész. Elfogyasztotta az „utolsó vacso­rát". eldúdolt egy „képszonettet", s átlépett a Rubi­konon. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen formá­tumú művésznek nemcsak barátai, művésztársai van­nak, de tisztelői, tanítványai és ellenfelei, irigyei is. Talán éppen ez jelzi nagyságát. Am, azt hiszem, töb­ben utasítják el műveit az első pillanatban, mint ahányan értik, gyakoribbak a sznob fellángolások körülötte, mint az elemző vállalkozások. Bálint Endre e század európai művészetének, egyik legbonyolultabb vonulatának magyar szürrealista úttörője, nemzetközi rangú mestere. Egyetemes kultúra és sa­iátosan magyar szellemiség találkozott művészi áram­körében. Sohasem fogom elfelejteni azt a több mint tiz évvel ezelőtti élményt, amellyel Bálint Endre aján­dékozta meg a szegedieket. A Horváth Mihály utcai Képtárban festményeiből, kollázsaiból és objektjei­böl nagyszabású keresztmetszet-kiállítást rendeztek, s az eseményhez kapcsolódva találkozót a Lenin kör­úti koncertteremben. A díszlet Bálint Endre frissi­ben elkészült hatalmas, összegző vállalkozása, a Triptichon ikonosztáz volt, a műsorban Kocsis Zol­tán játszotta a szerző jelenlétében Kurtág György Pilinszky-versek ihlette Szilánkok című müvét. Ritka pillanat, egyedülálló varázslat volt. A magyar kultú­ra, a hazai szellemi élet, a progresszió, a még csak kevesek által fölismert jelentós művészi vállalkozá­sok randevúján vehettünk részt. Bálint már akkor nyavalyákkal küszködött, erejét, idegeit tépdesték a kórok. De az emelkedett, szinte éteri este feledtette a kellemetlenségeket. S még egy, közelebbi tapasztalatot is felidéz a búcsú szomorú eseménye. A Munka és műveltség me­gyei akciói idei felkészülési fázisában nem kevesen kérdezték, szóljanak bővebben Bálint Endre müvei­ről, próbáljuk együtt megfejteni a Groteszk temetése vagy a Szertartás bonyolultnak tűnő szürreális jel­képrendszerét. S miután a motívumok mögött föl­rajzolódott a háttér — Szentendre sok építészeti szépsége, a kőkeretes ablakok, az árnyékos kapual­jak. a sárgán tüzelő falak, a játékos vasrácsok, kor­puszok, keresztek, a pravoszláv ikonosztázok időtlen, arany hátterű sztntjei, a bibliai utalások, és a XX. század sodródó művészegyéniségének megpróbáltatá­sai ... —, mindjárt közelebb kerültünk nemcsak Bálint Endre művészetéhez, a szentendreiekhez, az Európai Iskolához, ahhoz a jelentős, a mában is ér­vényes törekvésekhez, melynek lényegét éppen ő fo­galmazta meg: „Az én munkámat a fölülről való in­tellektuális kritikai látásmód jellemzi, de ugyanek­kora szerep jut benne az emlékezésnek, az érzelmek­nek, az asszociációknak is. Vagy mondjuk: az ösz­tönvilágnak, a tudatalattinak, a gyermekkori érin­tettségnek. Ezeknek a mozgásoknak a fegyelmezésé­vel jutok el a harmóniához, az egyensúlyhoz ..." Akár hiszik, akár nem, a vetélkedőre készülődve és az előzetes versenyek tapasztalatait összegezve, nem kis örömmel állapítható meg. hogy sok más, e századi törekvés és magyar művész mellett Bálint Endre és a szürrealizmus is utat talált sokakhoz. S ez azzal a reménnyel tölthet el, hogy előreléptünk 1941 óta, amikor is a mester és barát. Vajda Lajos halálakor azt irta Bálint Endre: „Nem lenne értelme egyelőre arról a veszteségről írni, ami a mai magyar művészetet érte halálával. Művészete a vaskalaposok szerint — még nem időszerű. A veszteséget mi érez­zük, barátai, kortársai, akik ismertük nagy emberi es művészi erényeit." Tandi Lajos Hegypásztorok egyesülele Hegypásztor-kör néven hegyvédő egyesületet alapí­tott Oszkón a fiatalok egy csoportja. A vasi hegyhát minden 800 lakosú kisközsé­gének újsütetű „hegypászto­rai", a faluhoz közeli Ebtu­lok-hegy öreg présházainak borospincéinek jellegét, a festői táj hangulatát szeret­nék változatlanul megőrizpi. A zsuptetős, fehérre me­szelt, s alul kékre festett évszázados pincéket két ve­szély is fenyegeti: értő ke­zek híján egyre nehezebb a karbantartásukról gondos­kodni, mert idős gazdáik nem köthetik fel az amúgy is egyre nehezebben besze­rezhető zsúpot a már-már roskatag tetőkre; másrészt nem ok nélkül nevezik mos­tanában Űj-hegynek is az Ebtulok-hegyet, itt is érez­hető a „modernizálás" szele. Ettől szeretnék leginkább megvédeni az idősebbekkel is szépen gyarapodó egyesü­let tagjai a hegy legjelleg­zetesebb részét — ha kell. saját munkájukat ajánlva fel a legszükségesebb javítá­sok elvégzéséhez. Fedolgoz­ták már a hegy történetét, előadásokat tartanak, közre­működnek a néprajzi érté­kek gyűjtésében és bemuta­tásában, ápolják a helyi ha­gyományokat. A pincék még nincsenek műemléki fel­ügyelet alatt, ám a kezdeti sikerek alapján úgy tűnik, a hegyvédők társadalmi mun­kája. igyekezete hatásosan szegül ellen az időnek, a környezeti értékeket elher­dáló divatnak. A mozgalmat a tanács és a termelőszövetkezet is tá­mogatja. A kör tagjai épp a napokban kapják meg egy öreg pince kezelési jogát­Terveik szerint mintaszerű helyreállításával és beren­dezésével a ió példa erejét is felhasználhatják törekvé­seik valóraváltásához. Öreg Diákok Baráti Köre „Elbocsátó, szép üzenet" Jó néhány alkalommal hí- 1948-tól Táncsics Mihály a baráti kör. és akik nem vott vendégségbe egy baráti Gimnázium néven lett az tudnak e baráti társaságról, társaság. Egyszer szalonna- ... . , . ... . Nem csupán egymást ke­sütéssel egybekötött beszél- orsza§ egy,k 'egjoDD Kozep- resjk vggy & meglevó szála_ getésre, másszor a felében- szintű oktatási intézménye. kat fűzik szorosabbra, ha­harmadában kész színház persze a hagyomány nem kötődésüket őrizvén és megtekintésére, legutóbb pe- . ,, , .., , . bizonyítván az útra bocsátó dig szűkebb hazájuk elöljá- ™magaban keves- Ertekeket ^kólától, szülőföldtől sem róival való találkozásra. Ami hordozóvá akkor és attól szakadnak el. Nemrégiben az összeköti e baráti társaság válik a jelenben is, ha kin- ő munkálkodásuk nyomán korban és hivatásban egy- cseit nem herdálják el. Az teremtődött meg egy talál­mástól különböző tagjait, az a szülőföld azonossága, ösz­orosházi gimnázium tanári kozás, amelyet a diplomácia nyelvén így mondanak: nem szetartozásuk alapja, ihletője kara ~ úgy tűnik — mind hivatalos, baráti látogatás, és éltetője az alma mater, a mai napig jól gazdálko- Amikor is Orosháza város Mindahányan a régenvolt dik a múlt teremtette érté- vezetőit vendégül látták ez Kel­ler József igazgatónak is, * aki 34 tanítási évéből 26-ot A volt iskola mai ¿smaj_ az orosházi alma mater ve- dani diákjaival a folyama­zetójeként dolgozott. Az tos kapcsolattartásnak egy Gimnáziumnak. Mostanra Apátczai_di jat csak a legki_ nemrégiben .született gondo­válóbb pedagógusok kapják. Keller József birtokosa legnagyobb magyar faluból, ,kekkel. Köszönhető — szűkebb Patriank elöljárói, a viharsarokból, Darvas Jó­zsef hazájából: Orosházáról indultak, s voltak egykoron diákjai a Táncsics Mihály megérkeztek ide, „révbe". * a szegedi lat a biztosítéka. „Az öreg Diákok Nagy múltú gimnázi­um az orosházi. Fél évszázaddal ezelőtt a sze­Baráti ...... . ~ Körének szegedi tagozata tanari eletmuvet megbecsülő felhívással fordul minden magas elismerésnek. De ma- diáktársához azzal a céllal, gáénak mondhatja a híva- hogy a baráti kör közössé­génység, és néhány állás- talos elismerésnél sokszorta P-€nek életet meg gazdagab­Pedagógiai vizsgálatok Pénteken fejeződött be az tes reprezentatív felmérés­az országos vizsgálatsorozat, ben 15 ezer diák: 350 álta­amely a 10—18 éves diákok lános iskola, gimnázium, alapvető tanulási képességei- szakközépiskola és szakmun­nek felmérésére irányul. Az kásképző intézet tanulói vet­Országos Pedagógiai Intézet tek részt, értékelési központja vezeté­sével végzett mintegy kéthe­talan tanár nyomorúságos többet érő tanári jutalmat: helyzete hívta életre 1933- -_»••,-. • u i - vo't es mai diakjai szama­ban meg csak gimnáziumi J tanfolyamot szerveztek, ahol ra ő az emberi minta, az mindössze 27 tanulót tani- életre ható példakép. Egy tott hét tanár. A mezőségi 0iyan iskolai szellem őrzője gimnázium leányvállalattá- é továbbvivője, amely aszó nak tekintette ezt a kisded J ' J létszámú tanfolyamot. Tér- '8azi ertelmeben tisztesseges képekkel, segédeszközökkel útravalót kínál, biztos fogó­és egyéb taneszközökkel dzókat nyújt egy életen át. látta el az iskolát, a taná­rait pedig bölcs tanácsok- Eltéphetetlen szálak fűz­kai és tantervekkel. A tan- hetik azokat az alma mater­folyamtól a stafétabotot hez, akik a „kiröppenés 1937-ben — több évi pró- .,.„,„ „„ „„ „ _.„ . .,, .. .. utan 10, 20, 30—smegennel balkozas utan — vette ataz űj intézmény, az Orosházi több évvel — újra és ismét diákoknak 10_10 Evangélikus Gimnázium, egy táborba verődnek. Ta­,Az államérvényes bizonyít- lántán azért is, hogy egy­^l^fL^rT}" másra találva biztonságo­sabban lépegessenek a szü­lőföldtől távol, az idegen ta­lajon. Az egymást -keresés iegkiválóbbakat ötletét maga az iskola su­gallta. Felvetődött pedig ak­vány kiadására jogosult ön­álló nyilvános középiskolák" sorába 1944-ben lépett, majd DISZKOVARIETÉ lesz ma, szombaton (is) a JATE klubban: a hagyományos diszkóprogram mellett leve­títik A halál keze című hongkongi és A bosszú cí­mű francia filmeket is. A SZÉLKIÁLTÓ EGYÜT­TES műsora várja gyermek- utan 6_tól a Tolbuhin Műsor­ajánlat A SZEGEDI REGIONALIS TÉVÉADÁS legközelebb má­jus 20-án, kedden este fél 7-től lesz látható a 2-es' programban. Többek között szó lesz a munkásművelő­désről. a külföldi munkavál­KAI KLUBjának foglalkozó- lalásról és a szegedi diszkó­sán május 19-én, hétfőn dél- táncversenyről is. napi előzetesként a kicsinye- sugárút 14. szám alatti szmt- ^edi^téve^Sd^^ák ket holnap, vasarnap del- könvvtárban szegem tevestumo SZIOVUK iit-in 5 órától az ifiűsáci . nyelvű nemzetisegi műsorát, házban Hagyományos, .gen jó ba- május 2l-éh, szerdán 19 óra ráti kancsolat áll fenn hosz- 10 perces kezdettel láthat­Ez egyszer, kivételesen en- szd ¿vek dta a szegedi és az iák a nézők a 2-es műsor­gedtessék meg némi „önrek- újvidéki tévéstűdió között, ban. A programot május 24­lám" önmagunkat ajánló Az együttműködés jegyében én. szombaton az l-esen reg­' . . tavaly ősszel alföldi költők gel fél 9-tol megismétlik, egy-ket sor is: lapunK, a jártak a vajdaság fővárosá- A MOLNÁR DIXIELAND­Délmagyarország fennálla- ban. a szegedi tévéstúdió et hallhatjuk május 20-án, sának 76 évfordulója nlkal- Írók VENDÉGSÉGBEN ci- kedden délután fél 3-tól a mából a SZEGEDI IRODAL mű, május 19-én, hétfőn dél- Kossuth rádió Dzsesszmeló­MI KÁVÉHÁZ soron követ után fél 6 órai kezdettel az diák című műsorában, kezö összejövetele DÉLMA j-es programban sugározan- SZEGEDI PROFESSZOR, GYARORSZAG-EST lesz dd műsorában pedig a vi- CSILLIK BERTALAN be­május I9-én. hétfőn este fél szonzást mutatja meg: Vörös szél kutatásairól május 22­7-től a Royalban. Házigazda- László a Tiszatáj főszer- én, csütörtökön 21 óra 40 Sz. Simon István főszerkesz- kesztője a szerb Letoois Mo- perces kezdettel a Kossuth tő. közreműködnek a szer- tjce Cjmű irodalmi folyóirat rádió Fájdalom és agyátülte­kesztősée munkatársai és munkatársait látja vendégül, tés című műsorában Péter László irodalomtörté­nész. Marik István és Beslin Anita részleteket olvas föl a lapban megjelent írásokból Stckovics Jánosnak, a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társának Tabló című FOTO­KlALLlTASA nvilik meg május 19-én, hétfőn délelőtt fél 11-kor a Tömörkény Ist ván művészeti szakközéois kólában A kiállítást Diós József, az intézmény igaz gatója nyitja meg. ELEKTRONIKUS HANG­SZEREK TEGNAP, MA, HOLNAP — ezzel a cím­mel Balogh Gáhor tart elő­adást, a TIT ELEKTRONI A négy korcsoportra kü­lön-külön kidolgozott fel­adatlapok és kérdőívek első­sorban a tanulók olvasási és matematikai képességé­nek, valamint tudásszintjük­nek a feltérképezését tették lehetővé, de a vizsgálat ré­szeként a szülőket is meg-, kérdezték: mi a véleményük az iskolai tantervről és ne­velésről. Az adatok és vála­szok számítógépes feldolgo­zása és értékelése nyomán — várhatóan a jövő évben — a vizsgálat eredményeit már nemcsak a kutatók, ha­nem a gyakorló pedagógusok is hasznosíthatják minden­napi munkájukban. Az in­formációk hozzájárulnak majd a központilag megha­tározott követelmények ki­alakításához és módosításá­hoz is. A felmérést — amelyben az Országos Peda­gógiai Intézet kutatói, a me­gyei pedagógiai intézetek munkatársai, valamint gya­korló pedagógusok "vettek részt — a tervek szerint négyévenként megismétlik, majd. Á Kritika Szegeden F.gv színvonalas művelő- Miklós Gimnáziumban jöttek elemzik, vitatják meg. Ebből déspolitikai folyóirat, a Kri- létre, elsősorban a fiatalok, az alkalomból tegnap, pénte­tika olvasótáborát kívánja irodalmi, társadalomtudomá- ken Szerdahelyi István, a növelni szűkebb hazánkban nyi tájékozódását növelendő. Kritika főszerkesztője talál­az a kezdeményezés, amely- A diákok élvezettel, érdeklő- kozott a Radnóti gimnázi­nek értelmében — az or- déssel forgatják, olvassák, a umban működő Kritika kör szágban elsőként — úgyne- lapot, s az intézmények ma­vezett Kritika-körök alakul- gyar szakos tanárainak irá­tak Szegeden. A tavasz fo- nyitásával megkezdődött a i • , ~ , munka során rendszeresen a lyaman előbb a Tömörkény Krjtikaban publikált íráso. István művészeti szakközép- kat> sőt, az ezekhez kapcso­iskolában, majd a Radnóti lódn fontos jelenségeket tairól. tagjaival, tájékoztatta őket a lap műhelymunkájáról és irodalmi életünk mai hely­zetéről, s elbeszélgetett ve­lük a jelen és a jövő felada­bá tegye és az alma mater mindenkori tanulóifjúságá­nak segítséget nyújtson és példát mutasson. Minden évben felajánlunk a tehet­séges diákok támogatására 100—100 forintot. Az össze­gyűlt pénzből minden tan­évzárón — az iskola igazga­tója és a tantestület által titkosan megszavazott — ar­ra érdemes, tehetséges, pél­damutató emberi magatar­tású és -közösségi érzelmű ezer fo­rintot. egyszeri tehetségtá­mogató jutalmat ad át az öregdiákok adományaként." A cél tehát: felkarolni a azzal a szándékkal, hogy a gimná­ko»v amikor az orosházi ziumból elkerülő tanulók to­gimnázium fél évszázados vábbi tanulmányait, fejlő­fennállásának ünnepére az dését elősegítsék, közelebb ország minden részéből visz- , ,, „ „ „,..,, szatérek a volt diákok is. hozzak oket az Öreg Diakok Az újra találkozás szülte Baráti Korehez, kifejezve az elhatározást: alakíttassák azt a szellemet, hogy a ma meg az Orosházi öreg Diá- jutaimazottja a holnap ado­kok Baráti Köre, amely ösz- . . , , , ., szefogni szándékozik az is- manyo*>->a ^ nem íelejt­kola falai között egykoron és ve el. honnan jött. most tanítókat, régi és mai # diákokat. A szülőföldön kí­vül a fővárosban és Szege- Jóllehet az összegyűlő den alakítottak barati kort adomány tetemes összeg, ki­az orosházi diákok, immá- váIt egy életbe induló tizen­ron három esztendővel ez- éves fiatalnak Ami ennél előtt. Energikus fő szerve- f0ntosabb és forintban nem zőjük, Szabó Mihály doktor mérhető: a gesztus A né­127 embert derített fel a Sze- hány hónappal ezelőtt fo­geden élők közül. A barati gant nemes gondolatból má­osszejoveteleken igencsak ra már megszületett az oros­részt vesznek mindig eny- házi szegediek első adomá­nyien. Körlevelek, telefonok nya s bizonnyal így történt „mennek", avagy egymás Orosházán és Budapesten is. kozott szájról szajra jar a A közelgő tanévzárón a hol­hír, mikor, hol .találkoznak nap öregdiákjai veszik át legközelebb. Ma mar egy- jUVenibus a maioribus-t a fajta nemes versenges fo- folytonosságot szimbolizáló lyik a „csapat" létszámanak stafétát, az erős kötésű al­bővítéséért, hisz még min- ma mater más életre szóló dig élnek itt fel nem kuta- útravalójával együtt, tott régi orosháziak, volt diáktársak, akikről nem -tud Kalocsai Katalin A műszaki hónap eseményei Hétfőn, május 19-én, dél- dasági üzemek VII. ötéves után 4 órakor a TIT Kárász tervi energiagazdálkodási utcai klubjában a Tudomá- feladatait ismerteti. Délután nyos Ismeretterjesztő Társu- 2 órakor a szegedi posta­lat szervezésében Bátyai igazgatóságon, KlSZ-rendez­Jenó ötletemberek az in- vény keretében ifj. Marosán novációban címmel tart elő- György a műszaki értelmi­adást. Kedden, 20-án dél- ségnek az innovációban be­után 3 órakor Kisteleken a töltött szerepét elemzi. Dél­megyei tanács művelődési után 3 órakor, a Szervezési osztályának rendezvényén és Vezetési Tudományos Perjési József vitaindítójá- Társaság két összejövetelt is nak témája a haladás és az tart. A KSZV-központjában innováció. A kisteleki műve- Sponner Jenő a tröszti vál­lödési ház munkásklubjában lalatok önállóságából, jogál­május 20-tól 24-ig ipari ter- lásából eredő feladatokat is­mékbemutatót tartanak a merteti meg a hallgatóságot, helyi üzemek gyártmányai-. Az Élelmiszeripari Főiskolán ból. A Magyar Elektrotech- Szabóné Tükrössy Anikó az ként,' delelőttU'n) S'or^a ^'elm,szerek versenyképessé­Technika Házában Wiegand gének fokozásáról tart elő­Győző az ipari és mezőgaz- adást

Next

/
Thumbnails
Contents