Délmagyarország, 1986. május (76. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAöYARORSZAG 70. évfolyam, 113. szám li)86. május 15., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Segítő program a közös tervekhez Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Tegnap, szerdán ülést tar­tott a Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága. A tanácskozást — amelyen jelen volt Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titká­ra is — Nagy István, a nép­front megyei elnöke nyitot­ta meg. Ezt követően Papcli József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke fűzött szó­beli kiegészítést az írásos beszámolóhoz megyénk VII. ötéves tervének célkitűzései­ről. Majd válaszolt a témá­val kapcsolatos kérdésekre. Az ezt követő hozzászólások részben a VII ötéves tervről szóló tájékoztatóhoz, részben pedig a megyei népfrontbi­zottság ötéves programjának írásos dokumentumához kapcsolódtak. A megyei népfront elkö­vetkezendő fél évtizedre szóló programját_a Hazafias Népfront VIII. kongresszu­sa, illetve az elmúlt eszten­dőben megtartott megyei népfrontértekezletek állás­foglalásai határozták meg. JEnnek megfelelően a társa­dalmi szervezet kiemelt fel­adatának tekinti, hogy a jö­vőben még nagyobb szere­pet vállal a gazdasági épí­téssel összefüggő politikai munkában. A népi-nemzeti egység erősítése érdekében fokozni kívánják rétegpoli­tikai munkájukat, ami azt jelenti, még nagyobb gond­dal foglalkoznak a fiatalok, a nők, az időskorúak, a hát­rányos helyzetűek és a ne­hezebb sorsú családok min­dennapos gondjaival, és a mozgalom lehetőségein be­lül könnyíteni próbálnak nehézségeiken. A szocialista demokrácia erősítése érdekében már a közelmúltban is sokat tett a népfront. A lakosság azon­ban egyre több beleszólási lehetőséget kíván saját sor­sáról szóló döntésekben. A demokrácia fórumainak bő­vítése tehát minden eddigi­nél nagyobb figyelmet kí­ván. így azon túl, hogy a népfront közreműködik a törvények, tanácsrendeletek és a lakosság nagy táborát érintő döntések előkészítésé­ben, keresnie kell azokat a sajátos fórumokat, amelyek alkalmasak az érdekek kife­jezésére. Ehhez viszont el­engedhetetlenül fontos, hogy a lakosság továbbra is kap­jon közvetlen tájékoztatást a fejlesztési elképzelésekről, a tanácsi gazdálkodásról, köz­vetlen környezetének közeli és távlati terveiről. Az írásos program hangsú­lyozza továbbá, hogy a mű­velődéspolitikai célkitűzések megvalósításakor a legna­gyobb figyelmet a politikai, közgazdasági kultúra és az erkölcs kérdéseire kell for­dítania. A mozgalom eszkö­zeivel segítenie az oktatás korszerűsítését, az iskola és a család közötti együttmű­ködés harmonikussá tételét. A résztvevők véleményü­ket a két témával — a VII. ötéves terv célkitűzéseivel és az ötéves népfrontmozga­lommal kapcsolatban mondták el. Több hozzászóló figyel­meztetett arra, hogy a jövő­ben a társadalmi ellenőrzés­nek az élet minden területén jobban kell érvényesülnie, és ha már a társadalmi szerve zeteknek nagy szerepe volt a tervek előkészítésében, úgy legyen beleszólása a tervek megváltoztatásába is El mondták továbbá, hogy a kivitelező vállalatokkal szemben sokkal nagyobb igé­nyeket kell támasztani hi szen az új lakások, intézmé­nyek hibajavítási költségei köztudottan igen súlyos veszteséget okoznak népgaz­daságunknak. Mások java­solták és kérték a népfront segítségét a tanyán lakó em­berek elszigeteltségének, magányosságának enyhítésé­ben. Ez nem pénzen, sokkal inkább az embertársi gon­doskodáson múlik. Sok szó esett a falvak, községek la­kóinak életéről — hangsú­lyozván —, hogy a jobb — vagy a jobbnak hitt — vá­rosi életkörülmények és le­hetőségek „elszívják" lassan a falvak embereit. Többet kell törődni a vidéken élők­kel, jusson több pénz szá­mukra a közös kasszából, több lehetőség a? ottani munkára. Ne érezzék a nagy­városok mellett mostohagye­reknek magukat az ottlakók, s ne „meneküljenek" százá­val a városokba. A cigánylakossággal kap­csolatban volt, aki két prob­lémát vetett fel; a falvakban élő cigányok lakáshoz jutá­si nehézségeit, illetve a ve­lük törődő szociális gondo­zók hihetetlenül alacsony fi­zetését A népfront ötéves prog­ramját értékelő vélemények megegyeztek abban, hogy a szervezet a tanács VII. öt­éves tervének célkitűzéseit kívánja segíteni, feladatter­ve összhangban van azzal. K. K. Á csernobili atomerőmű-balesetről Mihail Gorbacsov tévébeszéde Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szer­dán este beszédet mondott a szovjet televízió esti híradójában, a Vremja cí­mű műsorban. Az alábbi­akban közöljük beszédé­nek teljes szövegét: Önök mindannyian tud­ják, hogy nemrég baj ért bennünket, szerencsétlenség történt a csernobili atom erőműben. A szerencsétlen­ség fájdalmasan érintette a szovjet embereket, megrázta a nemzetközi közvéleményt. Először kerültünk ténylege­sen szembe egy olyan félel­Ünnepség a Felszabadulás Tsz-ben A Hoffertól a Rába-Steigerig Hogy szalad az idő, mond­hatták a szövetkezet ala­pító tagjai a tegnap, szerda délelőtt a Tisza Szállóban megtartott ünnepi közgyűlé­sen. Harmincöt éve, 98 hek­táron kezdte 12 család a kö­zös gazdálkodást, s ma már az 5 ezer hektáros nagy­üzem több mint nyolcszáz embernek ad biztos megél­hetést. S ha a gépeket néz­zük, eljutottak a Hoffer­traktortól a Rába—Steigerig. Kevés mezőgazdasági szö­vetkezetnek sikerült az, ami itt valóság, minden eszten­dőt nyereséggel zártak Négy egyesülés közül, háromban veszteségesen gazdálkodók gondjait is a nyakukba vet ték, s ez sem rendítette meg anyagi helyzetüket. Érde-1 mes a közös vagyon gyara­podását is szemügyre venni. 1960-ban 25 millió, tíz évre rá 58 millió, 1980-ban 216 millió, s az elmúlt évben 470 millió forint. A mostani követelmények felismerését jelzi, hogy a téesz több ter­melési rendszernek is tagja. Kotogány Mihály elnöki beszámolójából kitűnt, hogy az elmúlt öt év évente vál­tozó időjárási és közgazda­sági viszonyai az eredmé­nyekben is meglátszottak, de alapvető törést nem okoztak a fejlődés lendületében A jövedelmező gabonater­mesztés érdekében 13 milli­ós IGP-hitellel korszerű gép­sorokat vásároltak A 6,5 hektáros üvegház üzembe­helyezésével megteremtő­dött az intenzív kertészke­dés alapfeltétele. Egy hibá­val, az építés és üzemelte­tés költségei, a hitelkama­tok a korábban tervezettet alaposan meghaladták. Má­ra, ha nem is nagy nyere­séggel, de helyrebillent a mérleg. Ehhez azonban új érdekeltségi rendszerre, a nagybani értékesítés meg­szervezésére, és a jövedel­mezőbb dísznövénytermesz­tés nagyobb részarányára is szükség volt Az állatte­nyésztést, a sertés • és juh­tartást csak változatos for májú, a közös és a tagi gaz­daság előnyeit kombináló formákkal tudták jövedel-i mezővé tenni. A kiegészítő üzemágak bevételei is hoz­zájárultak a stabil gazdasá­gi helyzethez. A VII. ötéves tervben el­sősorban a termésátlagok növelésében látják a tarta­lékot. Folytatják a meliorá­ciót, mely a biztonságos nö­vénytermesztés alapja, eze­ken a mélyfekvésű talajo­kon. Az olajipari geoter­mikus hulladékenergiára építve 9,8 hektárra bővítik a hajtatásos kertészetet. Az önértékelést hozzászó lások tették teljesebbé, majd Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese kí­vánt további sikeres éveket a szövetkezet kollektívájá­nak. Ez alkalomból adta át a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetését Miciz János téesz-nyugdíjasnak, Szilá­gyi Lajos asztalosnak, Ko­rom Sándorné üzemgazdasá­gi osztályvezetőnek, Kiss Dénes sertésgondozónak és Árva Ferenc gépkocsivezető­nek. Emellett tíz Kiváló Téesz-tag kitüntetés is gaz­dára talált, 53-an vehették a törzsgárda elismerés vala­melyik fokozatát. A jól dol­gozó brigádokat is kitüntet­ték Paprikások rajtja Lázár Mihály felvétele Egyre kevesebb parcella üres a határban, most már a me­legigényes paprikafélék számára kihagyott földdarabokat is gépek s emberek veszik birtokukba. A talajmunkák, gyomirtás után elérkezett a palánták kiültetésének ideje. Képünkön: a Szegedi József Attila Tsz munkacsapata igazgatja a pritamintöveket a gép által készített, majd újra visszatöltött mélyedésekbe metes erővel, mint az ellen­őrzés alól kiszabadult nuk­leáris energia. Rendkívüli próbatétel Figyelembe véve a Csernobilben történtek rend­kívüliségét és veszélyessé­gét, a Politikai Bizottság vette kezébe a szerencsét­lenség lehető leggyorsabb felszámolására, következ­ményeinek korlátozására irányuló munkák megszer­vezésének egészét. Kor­mánybizottságot hoztunk lét­re, amely azonnal az ese­mény helyszínére* utazott, a Folitikai Bizottságon belül pedig Nyikolaj Ivanovics Rizskov vezetésével csopor­tot alakítottunk az operatív kérdések megvizsgálására. Lényegében a nap hu­szonnégy órájában folyik a munka. Mozgósítottunk min­dent, ami csak rendelkezé­sünkre állt az egész ország tudományos, műszaki és gazdasági lehetőségeit te­kintve. A szerencsétlenség körzetében dolgoznak sok országos minisztérium és fő­hatóság szervezetei a mi­niszterek irányításával, ve­zető tudósok és szakembe­rek, a szovjet hadsereg csa­pategységei és a belügymi­nisztérium alegységei. A munka és a felelősség hatalmas részét vették vál­lukra Ukrajna és Belorusz­szia párt-, állami és gazda­sági szervei, önfeláldozóan és hősiesen dolgozik a cser­nobili atomerőmű munka­társainak kollektívája. Mi is történt? A szakemberek jelentései szerint, miközben folyt a negyedik blokk terhelésé­nek tervszerű csökkentése, hirtelen megnőtt a reaktor­teljesítmény. A jelentős gőz­termelődés és az azt követő reakció hidrogén képződé­séhez vezetett, majd annak robbanásához, a reaktor összeomlásához és az ezzel kapcsolatos radioaktív kilö­velléshez. Egyelőre még korai vég­legesen meghatározni a sze­rencsétlenség okait. A kor­mánybizottság fokozott fi­gyelmének tárgyát képezi a probléma valamennyi vetü­lete — az építői, a tervezői, a műszaki és az üzemelte­tési problémák. Természe­tesen a bekövetkezett sze­rencsétlenség okainak feltá­rását követően minden szük­séges következtetést levon­nak. és a hasonló esemé­nyek megismétlődését kizá­ró intézkedéseket hoznak. Mint már említettem, elő­ször kerültünk szembe olyan jellegű rendkívüli eseménnyel, amikor arra volt szükség, hogy gyorsan megzabolázzuk az ellenőrzés alól kikerült atom veszélyes erejét, és a lehető legki­sebbre korlátozzuk a sze­rencsétlenség méreteit. Elsődleges a lakosság biztonsága Nyilvánvaló volt, hogy súlyos a helyzet Sürgősen és szakszerűen kellett érté kelni ezt a helyzetet. S amint megkaptuk az első megbízható információkat, azokat a szovjet emberek rendelkezésére bocsátottuk és diplomáciai csatornákon továbbítottuk a külföldi or­szágok kormányainak. Ugyanezen információ alapján bontakozott ki a gyakorlati munka is a sze­rencsétlenség felszámolásá­ra, súlyos következményei­nek korlátozására. — A kialakult helyzetben elsődleges kötelességünknek — rendkívül fontos köteles­ségünknek — ítéltük, hogy biztonságba helyezzük a la­kosságot, hatékony segítsé­get nyújtsunk a sérülteknek. Pár óra alatt kitelepítették az erőmű melletti település lakóit, s később, amikor vi­lágossá vált. hogy potenciá­lisan veszély fenyegeti az emberek egészségét a kör­nyező övezetben, ezeket az embereket ugyancsak biz­tonságos körzetekbe szállí­tottuk. Ez az összetett mun­ka rendkívüli gyorsaságot, szervezettséget és pontossá­got követelt meg. S mégis a megtett intéz­kedések több embert nem tudtak megóvni. A szeren­csétlenség pillanatában két ember halt meg-: Vlagyimir Nyikolajevics Sasunok. az automatikus rendszerek be­állítója, és Valerij Ivanovics Hagyemcsuk, az atomerőmű operátora. A mai napig 299 embert szállítottak kórház­ba különböző súlyossági fo­kozatú sugárbetegségek di­agnózisával. Heten közülük meghaltak. A többiek min­den lehetséges orvosi segít­séget megkapnak. Az ország legjobb tudományos és egészségügyi erőit, Moszkva és más városok szakosított klinikáit vontuk be a mun­kába. Az orvostudomány leg­korszerűbb eszközei állnak rendelkezésükre. Az SZKP KB és a szov­jet kormány nevében mély részvétemet fejezem ki az elhunytak családjainak, hoz­zátartozóinak, a dolgozók kollektíváinak, mindazok­nak, akit érintett ez a sze­rencsétlenség. akinek szemé­lyes veszteséget okozott. A szovjet kormány gondoskod­ni fog az elhunytak család­jairól és a károsultakról. A legnagyobb elismerést érdemlik azoknak a körze­teknek a lakosai, ahol szí­vélyesen befogadták a kite­lepítetteket. A szomszédok baját sajátjukként fogták fel, s népünk legjobb ha­gyományainak megfelelően tapintatról. együttérzésről és figyelmességről tettek tanú­bizonyságot. Az SZKP KB és a szovjet kormány levelek, táviratok ezreit kapja szovjet embe­rektől és külföldi állampol­gároktól is, akik együttérzé­sükről és támogatásukról biztosítják a károsultakat. Sok szovjet család kész ar­ra, hogy gyerekeket fogadjon be a nyári hónapokra, sokan anyagi segítséget ajánlanak fel. Olyanok is szép szám­mal vannak, akik azt kérik, (Folytatás a 2 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents