Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

29 Péntek, 1986. április 4. MAGAZIN — Új év, uj remények — az ember ösztönösen egybekapcsolja ezt a két dolgot. Miniszter elvtárs véleménye szerint fogalmazhatunk-e így, a nemzetközt helyzet alakulását szemügyre véve, három hónappal az évkezdet után? — Neves külföldi politikusoktól hallani mostanában, hogy a nemzetközi viszonyok — mindenekelőtt az őket lényegesen befolyásoló keletnyugati kapcsolatok — jelenlegi állapota jobb, mint akárcsak fél évvel ezelőtt, a még korábbi időszakról nem is beszélve. Ezzel magam is egyetértek. De hozzátenném, megítélésem szerint a feszültség és az enyhülés elemei ma is egyaránt jelen vannak a nemzetközi életben. Ezért nekem az új esztendő kilátásairól szólva inkább az óvatos, reményteljes várakozás kifejezés tetszik leginkább. — A nemzetközt élet meghatározó tényezője a szovjet—amerikai viszony. Milyen fejlemények várhatók a két nagyhatalom kapcsolatában ? A szovjet—amerikai kapcsolatok ban kedvező irányú változások áll tak be. Az SZKP főtitkára és az amerikai elnök tavaly november: megbeszélései bízvást tekinthetői nagy jelentőségű pozitív esemény nek. Nem arról van szó, hogy a talál kozó egy csapásra minden feszültsé get feloldott volna, ami az elmúl években felhalmozódott a két nagy hatalom viszonyában. Nyilvánvaló hogy ez nem is lehetett célja. A genf „csúcs" igazi értékét a beindult fo lyamatok adják. Úgy gondolom, ma talán jobb a megértés mindkét nagy hatalom részéről a másik politikájá motiváló tényezők iránt, s reméljük hogy az Egyesült Államok részéről i meglesz a fokozottabb politikai aka rat az eltérő érdekek figyelembevéte lével, a reális alapokon nyugvó meg állapodások keresésére. A Szovjetunió állhatatosan, rend kívüli rugalmasságot tanúsítva tó rekszik a megegyezésre. Ennek a politikai gondolkodásnak a jegyében „Legfőbb törekvésünk a béke biztosítása" BESZÉLGETÉS VÁRKONYI PÉTER KÜLÜGYMINISZTERREL született a január 15-én közzétett szovjet leszerelési program, ezt tükrözik az SZKP XXV11. kongresszusának külpolitikai vonatkozású dokumentumai. A két nagyhatalom kapcsolatát nyilvánvalóan alapvető módon befolyásolja majd, hogy milyen érdemi magatartást tanúsítanak amerikai részről a szovjet javaslatok iránt, hogy valóban kész-e az Egyesült Államok vezetése a nukleáris fenyegetés felszámolására. — Ilyen nagyszabású leszerelést csomagtervvel Mihail Gorbacsov előtt egyetlen politikus sem lépeti a világ közvéleménye elé. Hogyan fogadták a szovjet javaslatokat? — A békeszerető emberek nagy tömegei mellett számos tőkés ország kormánya, felelős politikusai nyilatkoztak helyeslően a szovjet kezdeményezésről. Az Egyesült Államok magatartása a gyakorlatban — az alkalmanként elhangzó általános jellegű pozitív szóbeli megnyilatkozások ellenére — igen ellentmondásos. Nem biztat gyors előrehaladással az a válasz sem, amelyet az amerikai fél az SZKP XXVII. kongresszusának előestéjén juttatott el Moszkvába a január 15-i szovjet nyilatkozatra. Szovjet részről megvan a politikai akarat a megegyezésre, de a reális megállapodáshoz arra van szükség, hogy a másik fél is az egyenjogúság aiapján tartsa tiszteletben partnere érdekeit és tegye meg a megegyezéshez vezető út ráeső részét. Kívánatos volna, ha a következő szovjet—amerikai csúcstalálkozón ebben a szellemben már konkrét lépések is születnének. — Több tárgyalási fórum is működik napjainkban, Genfben, Bécsben, Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben felpezsdült a nemzetközi élet. Hazánk szinte minden polgára számára természetes, hogy odafigyel a külpolitikai eseményekre, hiszen elemi érdekei fűződnek azok kedvező alakulásához. Mit hozott az elmúlt három hónap, mit hozhat az 1986-os év a külpolitikában? E mindannyiunk számára fontos kérdés megválaszolására kérte fel a Központi Sajtószolgálat dr.Várkonyi Péter külügyminisztert. Stockholmban. A külső szemlélőnek néha úgy tűnik, eddig vajmi kevés eredmény szülelett ezeken a megbeszéléseken. ön szerint hozhat-e fordulatot ezen a téren 1986? — Túlzás lenne még fordulatról beszélni, de tény, hogy bizonyos mozgás máris érezhető. Úgy tűnik, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök tekintetében a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon kirajzolódhatnak az előrelépés lehetőségei. Ami pedig a bécsi haderő-csökkentési és a stockholmi bizalomerősítési és leszerelési tanácskozásokat illeti, a legújabb értesülések szerint szintén bizonyos közeledés, kedvező előjelű változás tapasztalható az álláspontokban. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat jelentős állomása lesz az ez év őszén Bécsben megnyíló találkozó, amely ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, hogy az idei esztendő pozitív változásai tartóssá váljanak a kelet-nyugati kapcsolatokban. — Engedjen meg saját dolgaink ró! néhány kérdést. Miként látnak bennünket, a Magyar Népköztársaságot a nagyvilágban ? — A pozitív megítélést két tényező határozza meg minden ország esetében: stabil-e a politikai rendszere és milyen teljesítményt mutat fel a gazdasága. Nálunk kiegyensúlyozott politikai viszonyok uralkodnak. Úgy gondolom, a munkánkat illetően sem kell szégyenkeznünk, még akkor sem, ha az elmúlt években valóban nehéz problémákkal kellett megküzdenünk. Lényeges, hogy továbbra is keressük azokat a módszereket, amelyekkel gazdaságunk működését hatékonyabbá tehetjük. Hazánk nemzetközi tekintélye egyenes arányban van azokkal az eredményekkel, amelyeket az országon belül értünk el. A mai bonyolult nemzetközi viszonyok között még inkább igaz, hogy csak hatékony hazai tevékenységünkkel és a párbeszédet szorgalmazó aktiv külpolitikai munkával őrizhetjük meg szavunk súlyát a nemzetek közösségében. — A magyar külpolitika számára kézenfekvően nagy jelentősége van a szövetségeseinkhez fűződő kapcsolatoknak. Kérem, szóljon ezek alakulásáról. — Ez nagyon fontos kérdés, különösen most, amikor a szocialista országok többsége ugyanazzal a kihívással találja szemben magát: át kell térnie a gazdálkodás intenzív szakaszára, meg kell felelnie a műszaki-tudományos fejlődés által támasztott egyre bonyolultabb követelményeknek. Mindez azt igényli, hogy magasabb szintre emelkedjen az egymás közötti együttműködés. A lépésváltás valamennyi területen megkezdődött. A népgazdasági tervík egyeztetése során már érvényesülnek a fokozott minőségi szempontok. Intézkedéseket teszünk a gazdasági fejlődést hordozó iparágak és technológiák egyeztetett fejlesztésére. Egyesítjük erőinket az új nyersanyag- és energiaforrások feltárásában, illetve gazdaságos hasznosításában is. A KGST legutóbbi, rendkívüli tanácsülése pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Ugyancsak fontos szerepe van a szocialista országok külpolitikájának egyeztetését szolgáló különféle tanácskozásoknak. Az SZKP XXVII. kongresszusa a fejlődés energikus gyorsítására, a társadalmi-gazdasági előrehaladást akadályozó tényezők felszámolására összpontosító programot hirdetett meg, és ez kétségkívül ösztönzőleg hathat szövetségi rendszerünk tagországainak hasonló irányú törekvéseire is. — Az idei esztendő — nemzetközi békeév. Milyen törekvések jellemzik a magyar külpolitikái ezzel összefüggésben ? — Legfőbb törekvésünk a nemzetközi béke biztosítása. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a január 15-i szovjet béketerv mielőbb megvalósuljon és a fegyverzetcsökkentés a kölcsönös érdekek számbavétele révén tartós folyamattá váljon. Mindebben az olyan kis országok is kivehetik részüket, mint Magyarország. Sajátos lehetőségeiket, hagyományos kapcsolatrendszereiket felhasználva megkönnyíthetik egy olyan légkör kialakulását, amelyben a nagyhatalmak könnyebben megértik egymást. Diplomáciánk ilyen irányú törekvései teljes összhangban állnak az MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött feladattal: a Magyar Népköztársaság külpolitikájának biztosítania kell a békés építőmunka kedvező külső feltételeit. Ennek valóra váltásán munkálkodunk. VASVÁRI FERENC A barátság pillanatai Melyik kép a leginkább jellemző? Nehéz volna válasz- nak, barátságának, együttműködésének ünnepeibe és tani. Lényegében mindegyik. Hiszen mindegyik betekin- hétköznapjaiba. Immár negyvenegy éve járunk egy úton lést nyújt a szovjet—magyar kapcsolatok mélységébe, — ezek a képek egy-egy pillanatát idézik fel ennek a kösokoldalúságába, a két ország, a két nép összetartozásá- zös útnak. Rendszeresek a kétoldalú találkozók országaink vezetői között. A képen Az Interkozmosz program kereté- Szovjet közreműködéssel épült fel hazánk első atomerőműve Pakson. A Kádár János és Mihail Gorbacsov az Í985 szeptemberében lezajlott moszkvai ben magyar űrhajós is feljutott a vitárgyalásukon lágűrbe. képen az erőmű vezénylőterme Szovjet—magyar esküvő. Sok magyar fiatal dolgozott Uszty-Ilimszkben a cellulózkombinát építésén S ahogy e kép is bizonyítja, jó néhányan ott leltek rá életük párjára Séta Lvovban — magyar egyetemisták előadás után Olga Lepesinszkaja világhírű szovjet balettmester magyar tanítványaival 'Foto APN—KS)