Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

Szerda, 198G. április 23. 3 Nyáron már négy sávon... Autó buszt előz. a busz munkagépet, gyalogos meg csak ámul-bámul. hogy így is sikerült átjutni a túloldalra. A Rókusi körút környékén lakók már megszokták ezt az út­test-akrobatikát, örömüket mégsem titkolták, mikor ta­vasszal újra munkába kezdtek az útépítők. Most a Csong­rádi sugárút és a Szatymazi utca között „hízik" négysávos­ra a kétsávos út. s a Közútépítő Vállalat munkásai azt Ígé­rik, június elejétől az egész körút kiszélesített pályán en­gedj át a forgalmat Kezdeményezések exportra A hazai termelő és kül­kereskedelmi vt Halatok évente mintegy 280 millió dolíár bevételre tesznek szert kisebb tételek, apró cikkek külföldi értékesítésé­vel. Ez az export a nép­gazdaság tőkés kivitelének 6 százalékát adja. • A Külkereskedelmi Mi­nisztérium értékelése szerint a külkereskedelmi vállala­tok az utóbbi időben kezde­ményezőbbé válnak; mind több eladható új terméket kutatnak fel. bővítik gyártó­partnereik körét, s többet tesznek a kis tételek, apró cikkek értékesítéséért. A Transelektro a múlt évben mintegy öt százalék­kal növelte ilyen exprotját, amelyből 18 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből ötmillió dollárt új termékek értékesítéséért kapott. A Konsumex mintegy 140 új termék eladását kezdte meg tavaly. 11,5 millió dollárral növelve a vállalat exportját. A Ferunion egy esztendő alatt másfél millió dollár értékben adott el új termé­keket. Selyem hűsz országba A selyemipar helyzetéről és fejlesztési terveiről ren­dezett kedden Budapesten tanácskozást a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület valamint a Ma­gyar Selyemipar Vállalat. A 15. alkalommal megtartott rendezvény az idén különö­sen adószerű, mert világ­szerte divatba jöttek a fi­nom esésű, természetes ha­tású selymek. A vállalat képviselői el­mondták, hogy ebben az évben 55 millió négyzetmé­ter különféle szövetet gyár­tanak, s termékeik egyhar­madát húsz országba expor­tálják. A divatirányzatok gyors követésére és az ehhez szükséges műszaki feltételek megterem',cséré számos in­tézkedést tettek. Így például együttműködést alakítottak ki több világszerte ismert külföldi céggel. A svájci Hepatex cég szakembereivel közösen fejlesztettek ki több szintetikus divatszövetet. Az NSZK-beli KBC textilipari vállalattal együttműködve alakították ki az úgyneve­zett transzfernyomással gyártott kelméket. Az angol ICI céggel közösen új sport­ruházati alapanyagokat fej­lesztettek ki. amelyeknek sorozatgyártását az idén kezdték meg. A Selyemipari Vállalat az elkövetkezendő másfél év­ben tovább bővíti a szabad­időruházati termékek vá­lasztékát. Már az idén csak­nem 400 ezer négyzetméter Tactel márkanevű, pamut­hoz hasonló anyagot gyárta­nak. Lenin születésének 116. évfordulója alkalmából Propagandisták kitüntetése A megyei pártbizottságon A megyei pártbizottság szék­házában kedd délután meg­tartott ünnepségen Koncz János, a megyei pártbizott­ság titkára köszöntötte a megjelent propagandistákat, majd Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető­je mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának első tit­kára a párt kiváló munkát végző propagandistáinak adott át elismeréseket. A Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta Keresztes János, a Kisteleki Árpád Fejedelem Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola igazgatója, Csihás Gá­bor nyugdíjas (Mindszent). Kiváló Munkáért kitünte­tést vett át Szemenyei Bá­lint, a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat osztályve­zetője. Oklevelet kapott: Papdi József, Solti Antal, Szőke Péter, Tóth Ferencné, Dé­tári Istvánné, Mikula Kál­mán, Balogh Lajos, Slezák Mária. Propagandista emléklap elismerést kapott szakszer­vezeti propagandista mun­kájáért: Bihari József, Cze­ne Zoltán, Csűri Attila, Ma­joros István, ónozó János, Polczner Lajosné, Tóth Sán­dor, Temesvári Mihály. A kitüntetéseket Dobóczky Károlyné, az szmt megyei titkára adta át. Az ifjúsági szövetségben kiváló munkát végző propa­gandistáknak Turcsikné Sü­li Mária, a KISZ megyei bi­zottságának titkára Kiváló Propagandista Plakett ki­tüntetést adott át. Elisme­résben részesült: Katona András és Kozma Gábor. Lapunkban a szegedi és Szeged környéki községek­ben dolgozó kitüntetettek névsorát közöltük. A városi pártbizottságon Az MSZMP Szeged Váro­si Bizottsága agitációs és propagandamunkában kiváló tevékenységet végzőket tün­tetett ki. A városi pártbi­zottságon megtartott ünnep­ségen Fehér István, az MSZMP Szeged Városi Bi­zottságának tagja mondott beszédet, majd Schmidt Jó­zsef titkár adta át az okle­veleket. Elismerésben részesült. Lénárd Béla, Balogh László, Nyilasi Péter, Szappanos István, Simon Árpád, Szőke Mária, Baja Erzsébet, Kiss Ferenc, Eltér Antal, Imre Ottóné, Rózsási Győző, Ve­res Károly, Gyuris Dezső, Záhonyi Ferencné, Kocsis József, Gyuris Ernő, Szűcs Lászlóné, Perényi János, Tasnádi Ferencné, Atlasz Henrik, Kómár János, Horu­czi Lászlóné, Andrássy La­jos, Kiss Tibor, Takó Tiva­dar, Leitner Ákos, Mészáros Attila, Tóth László, Szabó János, Mayer László, Feleki Gábor, Kovács János, Tan­di Lajos, Kispál Antal, Cza­kó Istvánné, Vigh Zoltán, Zombori Zoltán, Csenke László, Dudás Béla, 'Blum •Ferenc, Ágoston István, Sza­bó Sándor, Kutnyik Pál, Csonka Antal. A városi pártbizottság el­ismerését munkahelyi meg­emlékezésen, illetve párttag­gyűlésen vette át- Barta Emil, Borbély András, Far­kas Imre, Földi László, Ba­logh István, Hódosi Imrér.é, Lakatos Béla, Mikházi Imré­né, Nagy Mihály, Papp Já­nos, Rakonczay József, Rá­kai István, Szalma Gézáné, Szegvári József, Gazsi La­jos, Darvas Tibor, Csatári József, Lévai Lászlóné, Link Mihályné, Szabó Margit, Szegedi Károlyné, Németh Ferencné, Tajti Miklós, Pá­vó Katalin, Tóth Lajos, Mé­rai Imre, Ádám Sándor, Mis­kolczi Ferenc, Vincze Ká­roly, Csanda Erzsébet, Rózsa János, Heintz Bálint, Godó László, Pálok János, Dénes Katalin, Bálintné Dancsó Mária, Csápenszki István, Kopasz Flórián, Csanádi Jó­zsef, Papp György, Horváth Lajos, Tárkány Szűcs Sán­dor, Vágfalvi Éva, Horváth Domonkos, Baráth Ferenc­né, Boris Antal, Szabó Gyu­la, Jóna Imre, Parázs Béla, Lengyel István, Kiss Ká­roly, Varga József, Szekeres László, Kiss Mihály, Buk­nicz Sándorné, Gárgyán Jó­zsef, Sütő Lászlóné, Balázs Antal, Fazekas Árpád, Klötzl Ferencné, Réti István, Bába Sándor, Tanács Aranka, Gaál Károly, Plavecz Pál, Faragó M. Vilmos, Maróti Antal, Balogh Ferenc, Dobó Szilveszter, Tolnai János, Bereznainé Deák Judit, Haj­dú Károly, Vincze Lajos, Mi­hály Illés, Andrikó Károly, Kovács József, Szabó Bélá­né, Tarnai Tamás, Tráser László, Fehér István, Oláh István, Kalapos Józsefné, Csűri József, Dobor István­né, Urbán Lajosné, Molnár József, Lakatos Lajos, Bugyi Zoltán, Gönczi Gyula, Kot­hencz Ede, Marschalek Gyu­la, Simon Lajosné, Eszteró Lajos, Militár Miklós, Bata Antal, Lengyel Józsefné, Szabó Béla, Csöme Lajos, Kószó Józsefné, Neer Lajos. Milyen is a mai ifjúság? Inteijú Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága első titkárával A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség XI. kongresszusára készül. Csongrád megyében valamennyi város és község KISZ-esei megtartották már küldöttgyű­lésüket. Ezen a hét végén, a megyei kül­döttértekezleten, az eddig elhangzottak összegezésére kerül sor, s a résztvevők megjelölik azokat a célokat is, amelyekért a több mint 30 ezer fős KISZ-tagságot mozgósítani szeretné a szövetség. A megyei küldöttgyűlés alkalmából il­lő áttekinteni, hogyan változtak az ifjú­ság problémái, tervei az elmúlt öt év alatt. Az átfogó kép felvázolására kértük fel Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád Me­gyei Bizottságának első titkárát. — A fiatalok megítélése koronként vál­tozik, de az idősebb generáció elégedetlen­sége az „utódok" életvitelével, gondolko­dásával, teljesítményével szinte állandó, ön hogyan ítéli meg a generációk együtt­élését megyénkben a nyolcvanas évek kö­zepén, mennyire tartja meggondoltnak, al­kotónak, s miben gyengének megyénk fiataljait? — Egy évezredes vitához nehéz hozzá­szólni. Aki a fiatalokat a társadalom ön­álló rétegének tekinti, az könnyen misz­tifikálhatja a nemzedéki ellentmondáso­kat, akárcsak az ifjú emberek életkorából, élethelyzetéből adódó sajátos érdekeket, értékeket. Márpedig a fiatalok közérzete, magatartása a társadalom általános álla­potát is tükrözi. Ha a gazdaság szekere jó irányban, zökkenőmentesen halad, ak­kor szívesen kapaszkodnak fel rá. A gö­röngyös út viszont őket is összerázza. Az örömet, a nehézségeket személyenként változó módon élik ót, mutatják ki. Ezért sem értékelhetjük őket sablon szerint. Kü­lönösen veszélyes, ha a külsőségek alap­ján ítélkezünk, ha egyes, nem kívánatos jelenségekből az ifjúság egészére általá­nosítunk. Igaz, megyénkben e szélsőséges megállapítások egyre ritkábbak. A felnőt­tek belátták, hogy az utánuk érkezettek elődeik tevékenységét a kor kihívásának megfelelően, megváltozott körülmények között kénytelenek folytatni. Sok ifjú em­ber maga is elősegítője a változásoknak. Megyénkben az első számú vezetők 3,^ százaléka fiatal. Jelenlétük különösen a mezőgazdaságban, az élelmiszer-feldolgo­zásban és az ipari szövetkezetekben jó­tékony hatású. Ugyanakkor joggal keve­sellhetjük a fiatal középvezetőt, termelés­irányítót, művezetőt. Mégis, a nemzedék­váltás csakis folyamatosan, megfelelő ká­dermunkával, a képességek és nem az életkor elsődlegességének hangsúlyozásá­val képzelhető el. Csongrád megyében a fiatalok döntő többsége nagy lendülettel és felelősség­érzettel dolgozik, teljesíti közéleti, megbí­zatását. Mint a társadalom más rétegei­ben, természetesen közöttük is találunk passzívákat, a közösségi élettől visszahú­zódókat. Nyilvánvaló, hogy a marxista— leninista ideológia a szocialista viszonyok között sem tudja automatikusan meghó­dítani őket. Eszmei-politikai arculatuk, felelősségtudatuk formálása minden párt­munkás napi feladata. — A mai tizen-huszonévesek magatar­tását alapvetően befolyásolja a helyzetük. Gondolok itt a családalapításra, 'a lakás­hoz jutásra, a munkalehetőségekre. Orszá­gos mércével mérve, mennyire lehetnek elégedettek a Csongrád megyei fiatalok, milyen főbb gondok megoldásában vár­hatják el joggal a megye vezetőinek se­gítségét? — Az 1970-es évtizedben megyénkben 46 ezer új otthon került tető alá, ennék egyharmada állami erőforrásból. Csong­rád megye lakásállománya ebben az idő­szakban (az országos 14 százalékkal szem­ben) 23 százalékkal növekedett. Sajnos, az anyagi erőforrások elapadásától az önál­ló otthon megteremtése az ifjúság egyik legégetőbb problémája lett. A megyei ta­nács 1984-től mintegy 105 millió forintos alapot hozott létre a családos fiatalok la­káshelyzetének segítésére. Sajnos, a keret­ből mindössze 77 millió forintot sikerült felhasználni, a többnyire vissza nem té­rítendő támogatást 752 család kapta. A VII. ötéves tervidőszakban a megye ha­sonló célra 500 millió forintos állami tá­mogatással számol. Ebből hozzávetőlegesen 2 ezer 500, tanácsi célcsoportos lakás épül­het, a tervezett 1600 tanácsi lakáson felül. A támogatások és a kölcsönök elosztá­sában, a valóban rászorulók felkutatásá­ban, a feleslegesi költségek csökkentésé­ben, a tájékoztatás és a propaganda ja­vításában a KISZ-szervezetek sokat segít­hetnek. A megye 9 ezer lakásigénylőjének 40 százaléka fiatal, örvendetes, hogy közü­lük minden második hozzájut az áhított kiutalóhoz. A lakásvásárláshoz, a lakás­építéshez évente 100 millió forint mun­káltatói támogatásban részesülök többsé­ge is ifjú családalapító. Mégis, újabb kor­mányzati intézkedések nélkül a fiatalok egyéni erőfeszítése belátható időn belül aligha ölt testet megfelelő lakásban. Ugyancsak elkerülhetetlen az előtakaré­kossági és hitelkonstrukció korszerűsítése, a lakásárak növekedési ütemének mér­séklése, a lakásgazdálkodás színvonalának javítása, a lépcsőzetes lakáshoz jutás el­| terjesztésének szorgalmazása. Érdemes szót ejteni a családalapítás kedvező és kedvezőtlen megyei sajátos­ságáról is. Az országos átlagnál magasabb a nők foglalkoztatása, köszönhetően a megfelelő munkakörülményeknek. Ugyan­akkor a házasságok több mint egyharma­da válással végződik. Csökkent a szüle­tések száma, csak reménykedhetünk a szociálpolitikai intézkedések kedvező ha­tásában. A családok döntő többsége fele­lősséggel nevel, de látnunk kell az utób­bi időben elszaporodó, nem kívánatos je­lenségeket is. Az elhanyagolt vagy a fele­lőtlenül elkényeztetett gyermekeik miatt a megyében hat és fél ezer 18 éven aluli, kiskorú veszélyeztetett. Az elmúlt évek­ben növekedett az^ifjúkori bűnözés, ter­jednek a különböző, egészségre káros szenvedélyek. Csongrád megyében 1985-ben az aktív keresők 32 százaléka 30 éven aluli fiatal. A munkába lépés, az elhelyezkedés válto­zó feltételei és lehetőségei a teljes fog­lalkoztatottságot biztosítják. Az 1980-as években a munkaképes korú fiataloknak ajánlott állások 28 százalékkal meghalad­ják az első ízben munkába lépők számát. Igaz, a munkaerő-kínálat és -kereslet időnkénti és területi eltérései még létez­nek. Gimnáziumi érettségivel és szakkö­zépiskolai végzettséggel olykor csak meg­alkuvások árán lehet elhelyezkedni. A diplomások többsége (a közgazdasági és a műszaki pályán levők kivételével) ha­sonló gondokkal küszködnek. Ennek döntő oka: Szeged „vonzereje". Miután napja­inkban a munkaerő-utánpótlás egyetlen számottevő bázisát a fiatalok képezik, ör­vendetes, hogy a foglalkoztatottakon be­lül növekedett a szak- és betanított munkások aránya. Az iskolai végzettség­gel együtt, folyamatosan nő a magasabb kvalifikáltságú szakmunkások létszáma. — Ez az élet egyik oldala — a fiatalok jogai. S mi az ma, a VII. ötéves terv kez­detekor, amit a fiatalok legfontosabb kö­telességei közé sorolna? — Az épülő szocializmust, a jövő tár­sadalmát az állandó megújulásra való ké­pesség jellemzi. Az ifjúság rokonvonása aligha tagadható. Nyilvánvaló, hogy a jö­vő nagyszabású túrsadalomépitö program­jából ők sem szeretnének kimaradni. Részt követelnek az intenzív fejlesztés­ből, a gazdaság élénkítéséből, a jövede­lemtermelőképességfokozásából, az anya­gi-műszaki bázis fokozatos és széles kö­rű megújításából. Tudják, hogy alapve­tő érdekük és egyben kötelességük a ma­guk módján hozzájárulni a jólét, az élet­színvonal érezhető emeléséhez. Az ipar­szerkezet korszerűsítése csakis gyorsíthat­ja a társadalom mobilitását, a fiatalok vezetővé válását, a foglalkoztatottság jobb, a fiatalok igényeinek megfelelőbb kialakulását. Tehát amikor reformokról, megújulásról beszélünk, akkor jelentős és gyors változásokra gondolunk. Ez a dina­mizmus megfelel az ifjúság életvitelének, lendületének, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának. — A KISZ XI. kongresszusa előtt el­kerülhetetlen kérdés: hogyan látja ma a párt ifjúsági szervezetének munkáját, s miben várná el a párt leginkább a meg­hirdetett megújulást? — A KISZ Csongrád Megyei Bizottsá­ga, az elmúlt évek nehézségei, ellentmon­dásai ellenére, sikeresen mozgósította a fiatalokat a párt politikájának képvisele­tére, a szocialista építőmunka gyakorlati feladatainak megoldására, összességében a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága a párt ifjúsági szervezeteként is eredménye­sen dolgozott. Az elkövetkezendő hónapok­ban azonban jobban kell növelni a tekin­télyét, tömegbefolyását. Sokoldalúbban és differenciáltabban kell segíteni a párt po­litikájának elfogadtatását. Több figyelmet igényelnek a fiatalabb korosztályok, a ta­nuló- és pályakezdő fiatalok is. Politikai­leg fel kell készülni a KISZ mellett mű­ködő diákközösségek, a hallgatói képvi­seleti rendszer, valamint az önkormány­zati jelleggel működő csoportok megala­kítására, más néven, új ifjúsági struktú­rák létrehozására. Korszerűbb módszere­ket kíván az ifjúság érdekképviseletében a szakszervezeti ifjúsági tanácsokkal, ta­gozatokkal történő együttműködés. To­vább szükséges erősíteni a KISZ Csong­rád Megyei Bizottsága irányító szerepét, testületi demokratizmusát, különösen a személyi döntések előkészítésében, a tiszt­ségviselők munkájának rendszeres érté­kelésében, a tervszerű káderutánpótlás biztosításában. Szeretnénk, ha a KISZ minél több tagot nevelne az MSZMP-nek. A megújulás az ifjúsági mozgalom mi­nőségileg új helyzetében szükséges és el­engedhetetlen. A változásokhoz a felté­teleket az egész politikai intézményrend­szernek kell megteremteni. Ebben meg­határozó szerepe van társadalmunk veze­tő erejének, a pártnak. Itt hadd idézzük Lenin szavait: „Mi a jövő pártja vagyunk, a jövő pedig az ifjúságé. Mi az újítók pártja vagyunk, az újítókat pedig mindig szívesebben követi az ifjúság." E gondo­latok máig ható tanulságát, üzenet jelle­gét nem szabad elfeledni. Bátyi Zoltán l

Next

/
Thumbnails
Contents