Délmagyarország, 1986. április (76. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

HQ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 91. szám 1986. április 18., pcntck A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Pozsgay Entre Szegeden Találkozás, megbeszélés a tudomány képviselőivel, népfrontaktivistákkal, egyetemistákkal Tegnap, csütörtökön Szegedre érkezett Pozsgay Imre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára, az MSZMP KB tagja. A vendéget Koncz János, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára és Molnár Sándor, a népfront megyei titkára fogadta. Pozsgay Imre ezt követően — vendéglátói kíséretében — a Somogyi Könyvtárba látogatott el, ahol városunk tudományos életének kiemelkedő képviselőivel kerekasztal-beszélgetésen vett részt. Témaindító előadásában a népfront főtitkára a társadalmi reformfolyamatokról szólt. Hangsúlyozta, a politika irányítói reagálnak a társadalom által életre hívott reformszükségletekre. Példaként említette a választási rendszer átalakítását, a vállalati irányítási rendszer megváltoztatását, valamint a parlamenti és tanácsi münka fejlesztése — a nyílt politizálás és az önkormányzati jelleg erősítése — érdekében tett lépéseket. Szólt arról, hogy az intézményi változásokkal párhuzamosan a különböző társulások megszületése is a reformfolyamat elindítását igazolja. Az előadást a jelenlevők — korunk aktuális társadalmi, politikai és tudományos életének problémáit boncolgató — hozzászólásai, illetve kérdései követték, amelyekre a népfront főtitkára részletes válaszokat adott. A kerekasztal-beszélgetés után Pozsgay Imre megtekintette a Somogyi Könyvtár épületét Tóth Bélának, az intézmény igazgatójának kalauzolásával. Itt csatlakozott a vendég kíséretéhez Papp Gyula, városunk tanácselnöke, a HNF Országos Tanácsának alelnöke is. A népfront főtitkára szegedi programjának következő állomása a Szegedi Nemzeti Színház volt. Itt Darvas Tamás fő-építésvezető és Nagy László színházigazgató tájékoztatta az itt folyó rekonstrukciós munkálatokról. Ezt követően került sor a Juhász Gyula Művelődési Központban a HNF Szeged Városi Bizottságának kibővített aktivaülésére, amelyen többek között részt vett Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság, Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese, Nagy István, a népfront megyei elnöke. A megjelenteket Alföldy Lajos, a népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Pozsgay Imrének, aki tájékoztatót tartolt a népfront VIII. kongresszusának állásfoglalásából adódó mozgalmi feladatokról. Bevezetőjében a kongresszus munkájának legfontosabb összefüggéseit ismertette, majd szólt a figyelemre méltó tapasztalatokról. Elöljáróban emlékeztetett az országos népfrontlanácskozást megelőző belpolitikai eseményekre. így többek között hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, az MSZMP XIII. kongresszusára, valamint az új országgyűlési és tanácsi választások első gyakorlati alkalmazásának tapasztalataira. Ebben a népfront szerepét illetően hangsúlyozta, hogy a társadalmi szervezet valóságos szereplője volt a választásoknak. Ezek az előzmények szolgálnak magyarázatul arra, hogy a VIII. kongresszust nagyfokú társadalmi, politikai aktivitás jellemezte. Jóllehet — mondotta —, ez az aktivitás magában hordozta a kritika és az aggódás jegyeit is, de mindez értékesnek és pozitívnak ítélhető a társadalom szempontjából. A tapasztalatokról szólva elmondta, hogy a — párt kívánságának megfelelően — társadalmi szervezetek tevékenykedjenek önállóan. Ez a legutóbbi népfrontkongresszuson érzékelhető volt. Az önállóság azt jelenti, hogy a párt és a nép kapcsolata valóságos partnerkapcsolatra épül, és ehhez nyújt működési keretet a népfront, egységes nemzeti programmá emelve a párt programját. Előadásának következő részében a kapcsolatokról és a mozgalom tennivalóiról beszélt. Elmondta, hogy a testületek összetételében konkrétan kifejeződik a politikai tömörülés jellege, hiszen a népfrontot együtt alkotják a különböző szervek delegált A főtitkár a Somogyi Könyvtárban előadását tartja tagjai. A népfront közjogi szerepéről szólva hangsúlyozta — a szervezetnek^ illetőleg az egész társadalomnak érdeke —, hogy a népfront közjogi szerepét és funkcióit jogszabályokba fogalmazzák. E kérdéssel s ennek kapcsán az új választási törvénnyel kapcsolatban aláhúzta, hogy a népfrontnak szerepet kell vállalnia választók és választottak közötti jó viszony kialakításához és fenntartásához. Ezt követően a népfront saját munkájáról beszélt. Mindenekelőtt elmondta, hogy a két választás között is eleven mozgalmi életre kell törekedni, hiszen a népfront csak akkor lehet tevékenységének alanya és tárgya, ha a mindennapokban is jól átgondolt, szervezett munkát folytat. Példaként emiitette a településpolitikában, a természet- és környezetvédelemben, a családvédelemben, a szociálpolitikai program felkarolásában, a népfront konkrét és fontos feladatait. Ez utóbbiakról szólva kiemelte, hogy ennek okán hozták létre a népfront égisze alatt működő családvédelmi tanácsot. A fogyasztói érdekvédelem kapcsán Pozsgay Imre elmondta, a népfront e felvállalt területének új aspektust adott, hogy a szolgáltatásokat is bevonták az érdekvédelem vizsgálatába. Az ideális az lenne, ha a fogyasztók érdekvédelmének rendszere végezetül felszámolná önmagát, ami azt jelentené, hogy nincs szükség tovább a fogyasztók érdekének védelmére. Olyan gazdaságpolitika kidolgozására ösztönöz ez, amely létrehozza a kereslet-kínálat egyensúlyát. Végezetül vázolta a népfront gazdaságpolitikai törekvéseit. A népfront főtitkára ezután válaszolt a hozzá intézett, írásban feltett és a jelenlevők szóban elhangzott kérdéseire. Pozsgay Imre szegedi látogatásának utolsó programjaként a József Attila Tudományegyetem Irinyi János Kollégiumába látogatott el, ahol beszélgetéssel egybekötött előadást tartott nemzetiségi politikánkról az egyetemi hallgatóknak. K. K. II Berlinben v » zs Megkezdődött az NSZEP kongresszusa Szerdán délelőtt Berlinben a Köztársasági Palota nagytermében megkezdődött a Német Szociali-ta Egységpárt XI. kongresszusa. A több mint 2,3 millió tagot és tagjelöltet tömörítő párt legfelsőbb fórumán a küldöttek az elkövetkező öt nap alatt az NDK gazdasági és társadalmi fejlődésének az elmúlt öt évben elért eredményeiről és a jövő feladatairól tanácskoznak. Az NSZEP kongresszusára 104 országból 140 kommunista és munkáspárt, valamint forradalmi demokratikus, szocialista és szociáldemokrata párt küldte el delegációját. Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet pártküldöttséget. A tanácskozáson résztvevő MSZMP-küldöttség élén Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja áll. Pontosan 10 órakor Horst Sindermann, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg a kongresszust. A jelenlevők egyperces néma felállással adóztak a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzetközi élet mindazon kiemelkedő személyiségei emlékének, akik a X. kongresszus óta hunytak el. A kongresszus küldöttei megválasztották a tanácskozás elnökségét és jóváhagyták a kongresszus napirendjére és ügyrendjére beterjesztett javaslatot. 10 óra 30 .perckor Erich Hohecker, az NSZEP KB főtitkára lépett a szónoki emelvényre és ismertette a központi bizottság beszámolóját. A délutáni ülésen Kurt iSeibt ia központi revíziós bizottság elnöke terjesztette elő a testület jelentését. Ezt követően megkezdődött a vita a központi bizottság beszámolójáról. Erich Honecker beszámolója Bevezetőben elégedetten rögzítette, hogy maradéktalanul sikerült végrehajtani az öt éve megtartott X. pártkongresszus határozatait, majd átfogóan foglalkozott a nemzetközi helyzettel, a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságpolitikájával, a tudomány és a kulturális élet feladataival, az ország belső fejlődésével és az NSZEP szerepével. Megállapította, hogy az Egyesült Államok, és a NATO fegyverkezési politikájának következtében az utóbbi időszakban kiéleződött a nemzetközi helyzet. A Német Szocialista Egységpárt ezért döntő feladatának tekinti, hogy tettekkel segítse elő a háborús veszély csökkentését. Kereste a párbeJobb szervezést a termelésben Enyedi Zoltán felvétele A kibővített népfront bizottsági ülés résztvevőinek egy csoportja Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága csütörtökön Cselőtei László akadémikus elnökletével az Országházban ülést tartott. A testület a fogyasztási szövetkezeteknek az élelmiszer-gazdaságban betöltött szerepét elemezte. A bizottság elé terjesztett írásos anyagból kitűnt: a mezőgazdasági kistermelőktől származó árualap megközelítően negyed részét az áfészek vásárolják fel; évente 340—360 ezer tonna burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt, 24—26 ezer tonna baromfit. 58—59 ezer tonna sertést, továbbá nagy menynyiségű házinyulat, tojást és egyebek között mézet is. Az elmúlt öt évben a szövetkezetek mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétele 10 százalékkal nőtt Ülés) tartott az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A fejlődés a korábbi évekhez képest kisebb ütemű, ami egyebek között a kedvezőtlen időjárással, több ágazatban pedig a termelői érdekeltség időszakos vagy állandósult csökkenésével magyarázható. Az áfészek több mint 200 mezőgazdasági szaküzletet, továbbá 3500 takarmányértékesítő helyet tartanak fönn, ezek éves forgalma meghaladja a 10 millárd forintot. A fölszólalók közül Szabó Sándor (Csongrád m.) a termelői biztonság kérdéseiről szólva kifejtette: jobb szervezéssel mérsékelni lehetne a termelésben mutatkozó időszakos hullámzásokat. Tóth László (Csongrád m.) az áfészek által integrált termelői kör eszközellátásának javítását indítványozta, mivel egyre inkább fiatalok vállalják a munka jó részét és ők szívesen vennének igénybe korszerű eszközöket, ha nem is a legdrágábbakat. A vitában felvetett kérdésekre Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Szlameniezky István válaszolt. Mindketten hangsúlyozták a szövetkezeti tevékenység színvonalának javítása a lakossági ellátás és az export szempontjából egyaránt fontos (MTI) szedet a legkülönbözőbb politikai irányzatokhoz tartozó nyugati személyiségekkel. Erich Honecker méltatta a Szovjetuniónak a nemzetközi kérdések megoldására tett erőfeszítéseit, a nukleáris fegyverek felszámolására és a nemzetközi biztonsági rendszerek megteremtésére előterjesztett programját. Hangsúlyozta: az NSZEP teljesen egyetért a szovjet javaslatokkal. A Német Demokratikus Köztársaság változatlanul sikraszáll a tárgyilagos párbeszédért, a nemzetközi helyzet orvoslását szolgáló együttműködésért, az enyhüléshez való visszatérésért. A többi szocialista országgal együtt érdemi és gyümölcsöző tárgyalásokra törekszik a stockholmi értekezleten és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Az NDK mindig kész felkutatni a gazdasági, tudományos-műszaki, környezetvédelmi, kulturális, egészségügyi és egyéb együttműködés új formáit. Honecker hosszasan elemezte a tőkés világ gazdasági helyzetét, ellentmondásait, majd a szocialista országok helyzetével foglalkozva megállapította, hogy a közösség az elmúlt években jó eredményeket ért el, megteremtette a gazdasági, tudományos-műszaki haladás minőségében új feltételeit. Történelmi jelentőségű eseményként méltatta az SZKP XXVIÍ. kongresszusát, amelyre, mint mondotta, a tárgyilagosság, az alkotói kedv, a harci szellem és a derűlátás volt a jellemző. Honecker aláhúzta a Szovjetunió és az NDK testvéri együttműködésének fontosságát. Honecker a béke biztosítása szempontjából nagy (Foty tatás a 2 oldalon)