Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

4 Szombat, 1986. március 8. • • Ötven sor Az utóbbi időben mind több helyen szólítottak adakozásra bennünket különböző egészségügyi, gyógyászati eszközök, berendezések vásárlása érdekében. Az emberélet nem váltható forintokra — mondjuk oly gyakran, s ennek igazsága felöl meg vagyunk győződve —, néha mégis anyagiakon múlik az emberek élete. Nem is mindig pusztán a misztifikált devizán, vagy hazai forintokon, hanem hozzáálláson, közös összefogáson, együttes vállalkozásokon. Az cgi/iHlérzés forintjai összegyűlhetnek kommunista műszakokon, társadalmi munkaakciókon, csekkszámlákon egyaránt. Emlékezhetünk a szentesi vesekő-eltávolítás gyors és fájdalommentes eszközének beszerzésére, a szemészeti klinika új berendezésének vásárlására, de folytathatnánk a sort. Most ismét előttem van egy ilyen összefogásra serkentő felhívás, s kissé zavarban vagyok. Mert nem vagyok abban biztos, hogy az egészségügyi kormányzat ne tudná a dolgát, ne súlyozná a rendelkezésre álló anyagiakat, ne mérte volna fel pontosan, mikor, mire, mennyit kell és érdemes költeni. Félek, Jiogy egyszer azt mondják: elég volt. Ráadásul ez az akció felelőtlenségünkre is figyelmeztet, s ez most, a nőnapon, ne tűnjék ünneprontásnak. Arról van szó ugyanis, hogy a halálozási okok között hazánkban második helyen szerepel a rák, s ezek között igen gyakoriak a női rákbetegségek. Pedig a leggyakrabban előforduló emlő- és méhnyakrák korai felismerés esetén megelőzhető és gyógyítható. Csakhogy hiába minden propaganda, a 30 éven felüli nők nem járnak rendszeresen rákszűrő vizsgálatokra. Pedig sok helyen összekapcsolták a kötelező tüdőszűrő vizsgálatokat a mammográfiával, de a méhnyakrák megelőzését szolgáló beavatkozásokhoz megfelelő körülmények, berendezések szükségesek. Tudni kell azt is, hogy ezek a vizsgálatok fájdalommentesek, egyszerűek, járóbeteg-rendelésen elvégezhetők. A SZOTE szülészeti és nőgyógyászati klinikájának felmérése szerint a 30 év feletti nők több mint egyharmada nem vesz részt ezeken a szűrővizsgálatokon. Ezt felismerve egy szocialista brigád — a Dégáz szegedi pb-gáztöltő üzemének dr. Hága László nevű közössége — a Hazafias Népfront városi bizottságával karöltve kezdeményezte egy mozgó rákszűrő állomás létrehozását. Bizonyára ismerték a régi mondást: Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy megy Mohamedhez! Elképzelésüket támogatják a városi és megyei tanácsok egészségügyi osztályai s ha a Tisza Volán egy autóbuszt bocsátana rendelkezésükre, több szocialista brigád vállalná az átalakítás, felújítás munkálatait, a nem szakemberek kommunista műszakok pénzbevételét ajánlanák föl, az egészségügyi osztály a berendezés költségeit és a személyzet biztosítását, a városi kórház pedig a működtetést garantálná. Ha az érdekek találkozhatnak, őszre elkészülhetne ez a mozgó rákszűrő állomás, amely a legmesszibb tanyaudvarba is beállhatna, és látványosan csökkenhetne a halálozások, az elhanyagolt betegségek száma, javulna a gyógyítható esetek felismerése. A szakemberek szerint ugyanis a 30 év feletti nők évenkénti szűrővizsgálata ajánlott, s ennek ismeretében valóban indokolt egy ilyen mobil állomás létrehozása. Hadd hivatkozzak még egyszer a közös felelősségre, és arra, amit egy professzor mondott: az emberélet nem váltható forintokra, de megmentéséhez gyakorta forintok szükségesek. Tandi Lajos Emlékezés Papp Lajosra Papp Lajos kőfaragómunkás, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 80. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken Budapesten, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Úszta Gyula és Suhajda József, a KEB tagjai helyezték el a kegyelet virágait Papp Lajos urnájára. Az urnát megkoszorúzták a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Építő-, Fa- és Epítőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete képviselői, valamint Papp Lajos családtagjai. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Gimnáziumi oktatás - angolul Sieged oktatáspolitikájának terveiből Tanfolyam Befejeződött Budapesten a nemzetközi orvosiműszerkarbantartó-tanfolyam, melyen tíz fejlődő országból érkezett mérnökök vettek részt. A 13 külföldi szakember kéthetes elméleti képzést kapott a Budapesti Műszaki Egyetemen, ezután hathetes gyakorlati tanfolyamon vett részt a Medicornál, a Labor Műszeripari Műveknél, a Gamma Műveknél és a Magyar Optikai Műveknél. Ezeknél a vállalatoknál a legkorszerűbb laboratóriumi elektronikus műszerek karbantartásával ismerkedtek, amelyeket hazájukban is használnak, illetve beszerzésüket tervezik. Több mint egy évtizede rendeznek hazánkban az UNIDO-val, az ENSZ iparfejlesztési szervezetével együttműködve hasonló tanfolyamokat. Az idén hatodik alkalommal tartották meg a tanfolyamot. A LUCIEN LACOMBE című francia filmet vetítik a JATE filmesztétikai körének foglalkozásán ma, szombaton délután fél 3 órai kezdettel az egyetem Ady téri épületének Auditórium Maximumában. HUGÓT, A VIZILÓ-t láthatják videón a gyerekek holnap, vasárnap délelőtt 10 órától a Vár utca l.szám alatti Délép-klub gyermekfoglalkozásán. EGY „VILÁGCSAVARGÓ" HÉT TENGER PARTJÁN, avagy a Fehér Háztól a kínai Nagy Falig — ez a címe a Szegedi Irodalmi Kávéház soron következő, március 10-én, hétfőn este a Royalban kezdődő foglalkozásának, mely ezúttal Keszthelyi Béla szerzői estjére invitálja az érdeklődőket. A házigazda Tandi Lajos újságíró lesz, s a rendezvényen a Keszthelyi Béla-féle utakon készített, húszezer színes diából válogatott gyűjteményt is bemutatják. A NEMZETTUDAT KÉRDÉSÉRŐL tart előadást Csepeli György szociológus március 10-én, hétfőn, délután fél 3 órától az Ifjúsági Házban. JEAN RENOIR 1931-ben készült művét, A SZUKA című francia alkotást vetítik a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban levő Volán-filmklubban március 10-én, hétfőn este fél 7-től Műsorajánlat M. KECSKÉS ANDRÁS NÉGY ÉVSZAK című pantomimműsorát rendezik meg március 10-én, hétfőn este 8 órától a Délép-klubban. AZ EGYIPTOMI FARAÓK NYOMÁBAN — e címmel Jakucs László tart előadást március 10-én, hétfőn este 7 órától Kisteleken, a helyi művelődési ház és a TIT nagyközségi szervezetének diákcentrumán, a kollégiumban. ADOK, VESZEK, CSERÉLEK-akció lesz a TIT elektronikai klubjának március 10-én, délután 5 órakor a Tolbuhin sugárút 14. szám alatti szmt-könyvtárban megrendezendő foglalkozágedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola II. Számú Gyakorló Altalános Iskolájának riportercsapata kezdi, önálló műsoruk vendégei is egytől egyig a város ezért vagy azért nevezetes személyiségei: többek között Molnár Gyulát, a Molnár Dixieland vezetőjét, Simái Mihályt, a Kincskereső főszerkesztő-helyettesét, Fodor Zsókát, a Szegedi Nemzeti Színház művészét, Török Béla válogatott vízilabdázót, Erdős János karnagyot és Bagi Adámné Kazinczydíjas pedagógust szólaltatják meg a gyerekek — az adás március 12-én, szerdán 16 óra 5 perckor kezdődik a Kossuth-adón. Közoktatás-politikánk nem csupán az érdeklődés középpontjában lavíroz vágyak és lehetőségek között, reformok hullámzásában, de konkrét és társadalmi-szociológiai jelenségek szorításában igyekszik alkalmazkodni a változó igényekhez. Gyakorta emlegetjük például, hogy a demográfiai hullám csúcsa az országban az általános iskolától áttevődik a középiskolákra. E íme egy ellenpélda: Szegeden a következő években nem csökken az általános iskolások száma (a közelmúltban átadott új lakások, az ifjú házaspárok gyermekvállalási kedve, stb. miatt), viszont eléri középfokú oktatási intézményeket a mindenütt tapasztalható ár. így ennek a városnak párhuzamosan, mindkét területen szembe kell nézni a kihívással. Együtt jelentkeznek az általános és középiskola problémái. Az elmúlt 25 évben Szegeden több mint 20 általános iskola épült — ezek, bár minden igényt kielégítő, jól felszerelt intézmények, jelenleg mégsem fejthetik ki optimális tevékenységüket a zsúfoltság miatt. A közeljövőben a rókusi városrészben terveznek fejlesztést. Ha Szegeden is elhagyja az általános iskolákat a demográfiai hullám, gyermekserege, előtérbe kerül — körülbelül a mos kezdődő ötéves terv vége felé — a minőségi munka, a kisebb létszámú osztályokban folyó csoportos oktatás, a tehetséggondozás, a fakultáció, a felzárkóztatás. Ezzel együtt két koncepció meggyökereztetését tervezik: a második idegen nyelv bevezetését, valamint ar számítástechnikai oktatás elterjesztését. (Ez utóbbi területen már a tarján! IV. számú bázisiskola oktatómunkája országos viszonylatban is jelentős.) Egy elfogadott terv szerint a közeli hetekben elkezdődik Szegeden, a József Attila sugárúton egy új, 24 tantermes gimnázium építése. Az építészeti, szakmai- és művészeti szempontból is elsőrangú terveket Nóvák István és tervezőcsoportja készítette. A városban szinte minden középfokú intézménynek sajátos profilja van. A Ságvári gimnázium elsősorban matematikára, fizikára és idegén nyelvre, a Radnóti biológiára, a Tömörkény művészeti képzésre profilirozódott, a Széchenyi keresi az utat a testnevelés tagozat, illetve a pedagóguspálya felé való irányításhoz. Az új iskolának is igyekeznek vonzó profilt biztosítani, bővíteni a már meglévő, igen gazdag kínálatot. A terveknek megfelelően angol nyelvű gimnáziumi osztály indul. Tagjai a matematikát fizikát, biológiát, és a világtörténelmet Angliából érkező tanároktól tanulják. Nem annol szakos pedagógusok előképzéséről van szó, hanem olyan kísérletről, melyben a tehetséges gyerekek már középiskolában anyanyelvi szintre emelhetik egy-egy külföldi nyelv ismeretét. Már most tavasszal a városi tanács művelődésügyi osztályának képviselői próbálják felkutatni a mostani hetedikes, angol tagozatos osztályok tanulói közül azokat a matematikában is tehetséges tanulókat, akik majdan, 1987-ben, — már a gimnázium átadása előtt egy évvel — ebbe az angol nyelvű tagozatos osztályba kerülnek. Az iskolát ugyanis 1988-ban adják át rendeltetésének. E különleges tagozat mellett az új gimnázium specialitása a számítástechnikai és informatikai tagozat lesz: olyan fiatalokat igyekeznek itt képezni a társadalmi igényeknek megfelelően, akik számítástechnikai gondolkodást és manuális készséget is szereztek az érettségi bizonyítvány mellé. Természetesen az új gimnázium mellett a többi, már meglévő intézmény is bővül — a városi tanács júniusi ülése dönt majd húsz új tanterem megvalósulásáról. Szeged és a város oktatásügye az országos érdeklődés homlokterében van. Mégis, a vezetés elsődleges feladata és kötelessége, hogy a városban meglévő igényeket kielégítse. Vannak olyan középfokú intézmények — szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák, gimnáziumok —, amelyek ezután is várják a környező megyékből a tehetséges fiatalokat. Az elmúlt években minder nekelött a szakoktatás fejlődött — új épületbe költözhetett a 600-as, a 624-es, az élelmiszeripari, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola —, most a középiskolákon a sor. T. L. „Lehet jobb, aki legyőzhet A harsona művész-tanára: Simon István Exponált hangszer a harsona. Akik fújják a szimfonikus zenekarban, a legnagyobb felelősség terhét viselik: ha elvétenek akár csak egy hangot a koncer. ten, a kevésbé művelt hallgató is észreveszi. Simon István harsonaművész-tanár is e felelős posztról — szólamvezető, első harsonásként — ment nyugdíjba. 25 éves szolgálat után, a Szegedi Szimfonikus Zenekartól. Mivel a fúvóshangszer fokozottan igénybe veszi a játékos fizikumát, erejét, ezért negyedszázados munka után kérheti az úgynevezett szakmai nyugdíját. Elengedték, noha — mint kollégái mondják — kitűnő muzsikusa volt az együttesnek. Kell a hely a fiataloknak. Ez is szempont. A fiatalok viszont igényt tartanak a munkájára, tapasztalatára, tudására. Tehát továbbra is oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán és a zeneművészeti szakközépiskolában. A hajdani bordányi úttörőzenekaros kisfiú utolsó éves zeneakadémistaként került Szegedre 1960-ban, Vaszy Viktor hívására. Bár mély elismeréssel s szeretettel beszélt valamennyi harsonatanáráról, azt mondja, Vaszytól tanult a legtöbbet. 1961-ben. a művész-tanári d-ploma megszerzése után, hozzálátott a pedagógiai munkához is. Először a főiskolán, majd kisdiákéveinek színhelyén, a konzervatóriumban fogott a fúvóstanszak kiépítéséhez, hiszen az összefüggést hamar fölismerte: ha nem nevel középfokon jó hangszereseket, nincs a főiskolán sem utánpótlás. Nemcsak a szakmára tanított, hanem emberségre is. Komoly felelősséget érez valamennyi neveltje iránt, s eket is helytállásra tanítja. („Kell. hogy egy olyan szellemi erő legyen jelen minden tanszakon, amj viszi őkel előre. Egymástól tanulni. ellesni a jó megoldásokat. Beleoltom mindegyikbe, hogy ebből fog megélni, tehát ezt kell a legjobban, maradéktalanul megtanulnia. Mindig gondolni arra is, hogy lehet nálam egy jobb, aki legyőzhet. Igyekezni mindig a legjobbnak lenni. Arra törekszem, hogy jó A SZEGEDI REGIONALIS TÉVÉADÁS legközelebb március 11-én, kedden este fél 7-tői jelentkezik a 2-es programban. Némi ízelítő a kínálatból: válaszadási kísérlet a kérdésre: — Mire megy el a munkaidő? Azután: Telektilalmak; Narkósok — és így tovább... AZ ÜGY VOLT... — ezzel a címmel indít sorozatot a rádió MR 10-14 című műsora, a Magyar Úttörők Szövetsége 40. születésnapja alkalmából. A részt vevő diákkrónikások felidézik csapatuk, úttörőházuk történetét, s a sorozatot a sze• Szabadegyetemi előadás-sorozat Az ifjúsági mozgalomról A TIT Csongrád megyei szervezetének történelmi szakosztálya szabadegyetemi előadás-sorozatot rendez március 10. és május 5. között. Hétfőn délután 5 órától Germánná Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága első titkára, az ifjúsági szövetség kongresszusi előkészületeiről tart előadást. Egy héttel később az ifjúmunkások és a fiatal értelmiségiek dualizmus idején zajlott mozgalmairól szól Sebes Judit könyvtári osztályvezető, majd a polgári demokratikus forradalom és a proletárdiktatúra időszakában jelentkező ifjúsági törekvésekről lesz szó Serfőző Zoltán főiskolai adjunktus előadásában március 24-én. Április hónapban a szocialista ifjúmunkás-mozgalmak az ellenforradalmi rendszer idején címmel Bárány Ferenc egyetemi tanár tart előadást, ezt követi a szegedi fiatalok művészeti kollégiumáról szóló beszélgetés, amelynek előadója Lengyel András muzeoló" gus. Az ápYilis 21 -i programban szó lesz a szegedi egyetemi ifjúság második világháború idején működő politikai szervezetéről. E témakörről Székely Lajos egyetemi docens beszél majd. Április utolsó hétfőjén Nagy István főiskolai tanár előadása a demokratikus ifjúsági mozgalom szervezeti egységének megteremtését eleveníti föl, majd a szabadegyetemi sorozat / zárásaként Somlyai Magda egyetemi tanár a népi kollégiumi mozgalomról tart előadást értelmű versenyszellem alakuljon ki a növendékeim között.") Végtelen türelemmel, szeretettel oktat. Kétlem, egyáltalán képes a haragos szóra. A lustaságot, hanyagságot viszont nem tűri. Számtalan találó, képszerű hasonlattal segíti a jó megoldásokat, akár az intonáció pontosságáról, akár a helyes levegővételről, akár a zenei formálásról van szó. A remek magyarázatok fűszerezésére be is mutatja, miként kell megszólaltatni a problémás részletet, de akár az egész művet Gyönyörű, puha, fényes hangot fúj. Ilyen színvonalú muzsikus szólistaságra is törekedhetett volna — gondolom. Mikor szóvá teszem ezt. ismét a fúvósok felelősségéről beszél. A fúvósokéról, akik más emberek mint például a vonósok, s akik titkon szólistának készülnek. Hogy a zenekarban betöltött posztjukat mily felelősséggel veszik, ifjú korának példaadó operaházi, illetve rádiózenekari harsonásait említi. Akik az optimális fizikai és szellemi készenlét érdekében minden próba előtt két órával már bent ülnek a teremben, skáláznak. Ezt a szakmai alázatot oltja a növendékeibe is. S hogy munkájával elismerést, megbecsülést vívott ki, s tanítványai szeretik, ékesen példázza. hogy már hónapok óta titkos-buzgó gyakorlással készülnek meglepni 50. születésnapja, tanári munkájának 25. évfordulója alkalmából. Vidékről is eljöttek a régi harsonás tanítványok. Ügy látszik, a szakmai összetartásra sem hiába nevelt: harminchat régi és jelenlegi növendéke fog mu. zsikáini ma, szombaton délelőtt 11 órától a konziban. Simon István születésnapján lelkes besegítők lesznek még a főiskola trombita-, kürttanszakának hallgatói, vala. mint a Magyar Harsonaegyüttes. Berényi Bogáta