Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

M >0 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEEMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 55. szám 1986. március 6., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Véget ért a vita az SZKP XXVII. kongresszusán Határozatokat fogadtak el Megválasztották a vezető testületeket Az SZKP XXVII. kongresszusa szerda délelőtt Gejdar Alijevnek, az SZKP KB PB tagjának, a minisztertanács első elnökhelyettesének elnökletével folytatta és befejezte az ötödik napirendi pont vitáját. Bár alapvetően a szerdai felszólalásokban is ? Szovjetunió gazdasági és társadalmi fej. lesztésének fő irányairól volt szó. mindegyik szónok helyeselte az első munkahéten tárgyalt politikai beszámolót is, és elismeréssel szólt az SZKP békepolitikájáról, nagyformátumú fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseiről. Az első felszólaló, Mahtaj Szaggyijev, a kokcsetavi területi pártbizottság első titkára, Kazahsztán mezőgazdasági problémáira tért vissza. Szavaiból az derült ki,-hogy a területi pártszervezet nincs megelégedve sem a mezőgazdasági gépgyártási minisztérium, sem a mezógazdaságtudományi akadémia munkájával. Elpa. naszolta. hogy az intenzív búzatermesztés módszerei nincsenek kidolgozva, a műtrágya minősége nem megfelelői, kevés a gyomirtó szer, nem rendelkeznek gyorsan beérő fajtákkal és termelékeny gépekkel, elégtelen a mezőgazdasági üzemek járműparkja. „Ahány tudós, annyi elmélet" — mondta a területi párttitkár, aki emellett megjegyezte, hogy az emberek nemcsak jól dolgozni akarnak, hanem jól élni is szeretnének, s ez komoly feladatokat jelent a kokcsetavi területen. 7van Francenyuk. a novo. iipecki kohászati kombinát igazgatója felszólalásában a vaskohászat korszerűsítését sürgette. A kombinátról elmondta, hogy az 18 országba exportálja termékeit, szorosan együttműködve csehszlovákiai és NDK-beli vállalatokkal. A nyersvas, az acél és a hengerelt áruk gyártási technológiájában közelíteni kíván a világszínvonalhoz, de itt az illetékes minisztérium és tervező szervek gyakorlati hozzájárulása szükséges. Vaszilij Szitnyikov, az irkutszki területi pártbizottság első titkára annak a gondjának adott kifejezést, hogyan juttassák el a párttagsághoz, a társadalom szélesebb rétegeihez a pártkongresszus gazdag mondanivalóját és főképp stílusát, hangulatát. A terület nyolcmilliárd köbméter íakinccsel rendelkezik, de még „hiánycikk" az erdőgazdálkodásban, a famegmunkálásban a hulladékmentes technológia. Szitnyikov üdvözölte a Bajkál-tó vizének tisztasága érdekében tett lépéseket, a szennyeződés iháris észlelhető csökkenését, de sürgette, hogy ezeknek a tennivalóknak egy közös, felelős gazdája legyen. A szerda délelőtti ülésen üdvözölte a befejezéséhez közeledő pártkongresszust Gordon McLennan, NagyBritannia Kommuista Pártjának főtitkára Az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadták a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait az 1986—1990-es évekre, valamint az évszázad végéig terjedő időszakra. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Gejdar Alijev közölte, hogy a fárgyalás alatt álló napirendi ponthoz 32 felszólaló jelentkezett, 25 felszólalás hangzott el, s javasolja a vita berekesztését. Indítványát elfogadták, majd Lev Zajkov, az SZKP KB titkára, a módosító és kiegészítő javaslatokat véleményező bizottság elnöke számolt be a végzett munkáról. Ezután a délelőtti ülés elnöke szavazásra tette fel a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait tartalmazó és immár kiegészített és módosított tervezetet, valamint a róla szóló határozat tervezetét. A kongresszus mindkettőt egyhangúlag jóváhagyta azzal, hogy az SZKP Központi Bizottsága. aSzov. jetunió Minisztertanácsa, a minisztériumok, a főhatóságok, valamint a köztársasági kormányszervek foglalkozzanak azokkal a további észrevételekkel, amelyek nem kerültek bele a végső okmányba. A kongresszus titkársága közölte, hogy mintegy negyedmillió levél érkezett az SZKP XXVII. kongresszusához, támogató, kérdéseket felvető, kérdéseket, panaszokat tartalmazó, kivizsgálást kérő és intézkedéseket szorgalmazó levelek. A kongresszus megbízta az SZKP új központi bizottságát, foglalkozzék majd a beérkezett levelekkel és tegye meg a szükséges lépéseket. A szovjet pártkongresszus — mint*az elnök közölte — szerda délután zárt ülést tartott. Az utolsó napirendi pont az SZKP központi szerveinek megválasztása. A tanácskozás várhatóan csütörtökön délben ér véget. Á magyar delegáció látogatása az Ordzsonikidze gépgyárban Kádár János, az MSZMP főtitkára, az SZKP XXVII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke és Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete, a küldöttség tagjai, szerdán látogatást tettek a moszkvai Szergo Ordzsonikidze Szerszámgépgyárban. A magyar küldöttséget elkísérte, Borisz Scserbina, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese. A gyár kapujában a vállalat komszomolistáinak képviselői virágcsokorral köszöntötték a magyar vendégeket. A vezérigazgatói irodában Jevgenyij Voronyicsev főmérnök adott tájékoztatást az üzem történetéről és tevékenységéről. a következő ötéves tervidőszakra megszabott feladatairól. Nilikolaj Csikirjov, a szerszámgépgyár vezérigazgatója az SZKP XXVII. kongresszusának küldötte. így a látogatás időpontjában a kongresszus zárt ülésén vett részt. A főmérnök elmondta, hogy a szovjet szerszámgépipar egyik vezető üzemét, a Szergo Ordzsonikidze nevét viselő gyárat 1932-ben alapították A már korábban is jelentős eredményeket felmutató üzemben az ötvenes évek végén, a hatvanas évek el> jén korszerűsítették a gyártmányszerkezetet. Uj műszaki megoldásokat alkalmazva, a világon elsőként, korszerű félautomata gépcsaládot hoztak létre. A hetvenes években berendezéseket szállítottak a volgai (VAZ) és a kámai (KAMAZ) autógyáraknak, a Nyiva és a Kolosz kombájnokat gyártó taganrogi és minszki mezőgazdasági gépgyáraknak. A hengerfejek és a motorblokkok gyártásához készítenek fémmegmunkáló gépeket, komplett gyártósorokat. Mint a tájékoztatón elhangzott, korábban a Csepel Autógyárnak is szállítottak két gyártósort. Elsőként a Szovjetunióban a Szergo Ordzsonikidze gyár kezdte el a számjegyvezérlésű szerszámgépek sorozatgyártását. Ma lényegében ez az üzem látia el a szovjet autó- és traktoripart a szükséges termelőeszközökkel. Korszerű gépeik robotizált gyártóegységekbe és rugalmas termelési rendszerekbe illeszthetők. A gyár ötezer dolgozója előtt nagyszabású feladatok állnak a 12. ötéves tervidőszakban. A termékmennyiséget másfélszeresére, a munka terme léken ységét 1,6-szeresére kell növelniük. A gyárat 1957-ben Leninrenddel, kétszer az Októberi Forradalom Érdemrenddel, és egyszer a Népek Barátsága Érdemrenddel tüntették ki. A magyar küldöttség ezután megnézte azt az üzemet, ahol a számjegyvezérlésű szerszámgépeket szerelik össze, az automatizált és robotizált gyártósorok részeit készítik. A hatalmas üzemcsarnok munkásai tapssal fogadták az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját. Az üzemben Jevgenyij Voronyicsev részletesen ismertette az egyes készülő gépek rendeltetését, műszaki mutatóit. Elmondta, hogy az itt oyártott egyik géptípust 32 országba exportálják, köztük az NSZK-ba, Japánba és Kanadába. Az üzemlátogatás befejeztével a gyár igazgatói tanácstermében a vendégek találkoztak a vállalat dolgozóinak képviselőivel. A találkozót Anatolij Szvjatyenkö, a gyár pártbizottságának titkára nyitotta meg. A vállalat kommunistái és dolgozói nevében meleg szavakkal köszöntötte a (Folytatás a 2 oldalon.) flz elért színvonal nem csökkenhet A megyei, a városi pártbizottság, a tanács és a Közlekedési Minisztérium vezetőinek megbeszélése Szegeden A közlekedési tárca és Csongrád megye, valamint Szeged párt- és tanácsi vezetőinek hagyományos, év eleji feladategyeztető tárgyalására érkezett tegnap, szerdán Szegedre Ónozó György közlekedési miniszterhelyettes és Tóth István, a KM osztályvezetője. A megyei tanács székházában folytatott megbeszélésen — melyet Papdi József megyei tanácselnök vezetett — Petrik István, a tanácselnök általános helyettese tájékoztatta a minisztérium vezető tisztségviselőit a VI ötéves terv Csongrád megyei közlekedési fejlesztéseiről, az ágazat helyzetéről és a VII. ötéves tervi elképzelésekről. Az egyeztető tárgyaláson részt vett Bartha László, a megyei és Fraknóy Gábor, a városi pártbizottság titkára, Papp Gyula, szegedi tanácselnök, Sebők János, az szmt titkára és munkatársaik is. Ónozó György a délutáni órákban a tárca irányítása alá tartozó vállalatok, szervezetek vezetőivel folytatott aktuális kérdésekről kerekasztal-beszélgetést. Petrik István bevezetőjében megállapította: a VI. ötéves tervben a közlekedési ágazatba tartozó szervezetek általában kielégítő színvonalon feleltek meg az igényeknek. A személyszállításban nőtt az egyéni közlekedés részesedése és a helyi tömegközlekedésé is, ám csökkent a távolsági és helyközi forgalom. A vasútvonalak közül csak a budapestin és a békéscsabain javult az utazás színvonala. Az áruszállítás teljesítményei csökkentek, nem sikerült egyenletesebbé tenni az áruszállítások ütemét. A lakossági szolgáltatások terén érezhető a színvonal emelkedése. Ami az úthálózatot illeti, az előző tervciklus nem hozott lényeges állapotjavulást, leszámítva a községeket, amelyekben a lakossági erők összefogásával 16-ról 23 százalékra javult az utak kiépítettsége. A megye vezetői úgy látják — hangsúlyozta Petrik István —, hogy a tömegközlekedési járműpark egyre rohamosabb elavulása gyors központi intézkedést sürget. Majd a VII. ötéves tervi elképzeléseket vázolta. (Ezek ismertetésére — az elfogadásra hivatott megyei tanács ülése után — lesz alkalmunk.) Kérdésekre adott válaszainak bevezetőjében ónozó György utalt arra, hogy a személy- és áruszállítás országos tendenciái megegyeznek a Csongrád megyeiekkel. A tárcát jelenleg foglalkoztató gondokról is részletesen szólt a miniszterhelyettes. „Vállalataink szállítási teljesítményei és bevételei is csökkentek, ugyanakkor további szigorítás várható a szabályozásban" — mondotta —, „s a csökkenő teljesítmények mellett is tartós szállítási feszültségek mutatkoznak, s nőnek a minőségi munka iránti igérivek." Ebben az ellentmondásos helyzetben az ágazat egyet tehet: pozíciói megtartására törekszik, s arra, hogy a jelenlegi helyzet romlását megállítsa. Érdemesebbnek látszik egyelőre csak 1986— 87-re előretekinteni, s a tervidőszak félidején újra áttekinteni az ágazat helyzetét. Az egyes alágazatok — a vasúti, közúti szállítás, az úthálózat, a vízi közlekedés — helyzetének és kilátásainak elemzése után Ónozó György és Tóth István konkrét kérdésekre adott választ. (Ezek közül ezúttal a közérdeklődésre számot tartóakat emiitjük.) A vasúti beruházási igények közül a VII. ötéves tervciklusban is maradnak kielégítetlenek — így az űj csongrádi vasúti hídhoz csatlakozó pályaszakaszon csak 1—1 kilométer felújítására lesz pénzügyi fedezet. Hasonló okból, csak a Vásárhely és Szentes közti vasúti pálya felújításának van realitása. S annak, hogy az E5-ös tehermentesítésére — a dorozsmai állomástól és kísérletképp — próbálkozzanak a kamionok vasúti szállításával, Ausztria felé. Az egyeztető tárgyaláson hallottuk azt is, hogy a 47es út bővítése négysávosra — egyelőre Szeged és az algyői híd között — bekerült a VII. ötéves terv feladatai közé, a híd és Vásárhely közti szélesítés ügye még a vizsgálódás stádiumában van. Megegyezés született arról is, hogy a Szentes belvárosát'az ipari úton elkerülő útszakasz meg-, illetve átépítésére a minisztériumi és tanácsi erőket összevonják. Ez a megoldás kínálkozik Szegeden is, hogy az E5-ÖS átkel_ési szakasza elkerülhesse a túlzsúfolt Marx teret — a harmadik körút hiányzó, 650 méteres déli végének kiépítésével. Egy év eleji pénzügyminisztériumi döntés szerint lehetővé válik olyan pénzügyi alap képzése, amelyből az elöregedett autóbuszpark rekonstrukciója fedezhető. Ami a villamoskocsik beszerzési nehézségeit illeti, a minisztérium száz kocsi szállítására kötött szerződést a cseh Tatra-gyárral, s most már az ország négy „villamosvállalatának" kell megegyeznie. milyen formában és arányban osztoznak az új s a régi kocsikon. De ehhez a maguk erejére kell támaszkodniuk, ez a minisztérium állásfoglalása. Szó volt még kerékpárutakrói, a tömegközlekedés egységes irányításáról, tanácsi és közúti igazgatósági kezelésben levő utak fagykárairól, a személygépkocsikereskedelem decentralizálásáról, kompokról és öszszekötő utakról, a medencés kikötőről, a Szeged—Makó és Szeged—Vásárhely közti vasúti és közúti párhuzamosságokról is. Ezek részletezése helyett hadd utaljunk végezetül a tanácskozás hangsúlyos alapgondolatára: a közlekedési ágazatban nem csökkenhet az alapellátás színvonala a gazdálkodási nehézségek, a beruházási feszültségek ellenére sem. P.K. ft »