Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

10 Kedd, 1986. március 4. ^TT^rrTanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa (Folytatás az 1, oldalról.) A XXVI. kongresszus Tényleges célkitűzései teljesítés A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére, 1985. az 1980-as év százalékában Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985. az 1980-as év százalékában Társadalmi fogyasztási alapok, 1985. az 1980-as év százalékában Átadott lakások 1981 —1985-ben, millió négyzetméter összterület Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben. millió hely Átadott általánosan képző Iskolák, 1981 —1985-ben, millió tanulóhely Kórházi ágyak száma. 1985. az 1980-as év százalékában Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1981—1985-ben, millió fő 113—116 120—122 120 530—540 113 129 125 552 Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományosműszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság űj műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és feladatok megvalósítása lényegesen elltbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelentősen megerősíti világgazdasági helyzetét, s még jojjban növeli a szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőnket és tartalékunkat. működésbe kell hoznunk a szocialista termelés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi tényezőjét. A legfontosabb az emberi tényező sokoldalú aktivizálása. 2.5 4,3 108—110 10 2.9 5.2 108,7 10,5 III. Fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában Nyikolaj Rizskov rámutatott: Az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós maradt 35 millió tonna kész, hengerelt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal és 16 milliárd rubel értékű fogyasztási cikkel. Nem hpzták meg a szükséges eredményeket a mezőgazdaságba befektetett jelentőd ráfordítások. Rendszeresen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének feladatait, erőtlenül valósult meg a tudományos-műszaki haladás. Mindez nem maradhatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődésének eredményeire, aranyaira, s a nemzeti jövedelem több milliárd rubelgp veszteségében mutatkozott meg. Ennek következtében nem teljesítettük a népjólét emelésének számos feladatát, például a reáljövedelmek, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. Gyökeres változásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, s a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. A legfontosabb most az, hogy a szocialista tervgazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasználva következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiáját. Nyikolaj Rizskov a beszámoló következő fejezetében hangoztatta, hogy a párt hosszú távú gazdasági stratégiájának gyakorlati megvalósításában az első és rendkívül felelős szakasz a XII. ötéves terv. Az előadó leszögezte: a XII. ötéves tervnek meg kell vetnie az alapot ahhoz, hogy a következő évtizedben felgyorsuljon az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme. Ez szükségessé teszi, hogy a népgazdasági arányok kialakítása közben megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a beruházási politikára. Az elmúlt három ötéves terv időszakában folyamatosan és lényegesen csökkent a beruházások növekedésének üteme, és ez elkerülhetetlenül azzal a következménnyel járt, hogy lelassult az állóeszközállomány felújítása, az ország potenciáljának növekedése, és végső soron a népgazdaság fejlődése. A felgyorsítást célzó irányvonalból kiindulva az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek minősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelésének ütemét, szemben a megelőző időszak 16 százalékával. Természetesen mindez bizonyos változásokkal jár a nemzeti jövedelem megoszlásában: növekszik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszakban a felhalmozási aránynak állandó szinten kell maradnia, majd pedig valamelyest csökkennie kell. Mindez olyan körülmények közepette történik, amikor emelkedik a társadalmi termelés hatékonysága. Ez lehetővé teszi a fogyasztási alap abszolút mértékének jelentős növekedését, amely végső soron meghatározza a szovjet emberek anyagi életszínvonalát. A fogyasztási alap növekedése a XII. ötéves tervben 74 milliárd rubelt tesz ki az elmúlt időszak 55 milliárd rubeljéhez képest. Felgyorsul a lakosság reáljövedelmenek növekedése. Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényegesen csökken a legfontosabb erőforrások felhasználása, és javulnajt a munka minőségi mutatói. II. A 2000. évig szóló stratégiai feladat növekedés az ötéves tervben (százalékban) A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a fő irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKPnak társarialmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló, 2000-ig érvényes programját, a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A fő irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a kemizálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása, és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyökeresen átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági potenciált hozunk létre, amely nagyjából megegyezik a szovjet hatalom évei alatt a mai napig felhalmozott potenciállal. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. Az előadó ezután rámutatott: A társadalmi termelés es a népjólét ilyen szintjét elérni a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságának lényeges növelése és ütemének lényeges gyorsítása útján lehet. Ennek megfelelően fokozni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidőszak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. Ezáltal leküzdjük azt a negatív jelenséget, hogy az elmúlt három ötéves tervidőszakban lelassult a növekedés üteme. Még nagyobb mértékben emelkedik a nemzeti jövedelem abszolút növekedése. A gyorsítás folyamatában ki kell alakítani a termelés olyan harmonikusabb szerkezetét, amely jobban megfelel a növekvő és változó társadalmi szükségleteknek. Az ütem növekedését a mindenoldalú és következetes intenzifikálás alapján kell elérni. Nem csupán a munkatermelékenység növelését tűztük ki célul, hanem azt is, hogy csökkenteni kell az anyag- és eszközigényességet, s nem egyes ágazatokat, hanem a népgazdaság egészét kell átállítani az intenzifikálás vágányaira. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelese. A fő irányokban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3—2,5-szeresére növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg "5 munkaerő-szükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és ejyéb anyagszükségletek novekmenyet 75—80 százalékban megtakarításból fedezzük. S el w 5 a növekedési ütem emelkedése ( f), illetve csökkenése (—1 .lieS 1. Termelési eredmények fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem Ipari termelés Mezőgazdasági termelés (évi átlag) 2. Legfontosabb Az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma Termelési állóalapok Termelőeszközök gyártása Az új ötéves terv egyik alapvető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy a nemzeti jövedelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egesz növekménye gyakorlatilag a munka termelékenységének emelkedeséből származik. Jelentősen felgyorsul olyan fontos feladatok megoldása, mint az, hogy a takarékosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégítésének fő forrásává tegyük. A következő öt évben ebből kell kielégíteni a legfontosabb erőforrások iránt mutatkozó többletszükséglet 60-65 százalékát. A hatékonyság növelésének fő problémái közül Rizskov a legnagyobbnak és legégetőbbnek nevezte a termékek és a munka minőségét. Rámutatott: Ez nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. Történelmileg rövid idő alatt sok termelési mutató tekintetében világviszonylatban 17 20 erőforrások 2,3 37 17 19—22 21—24 plusz 2—5 plusz 1—4 14—16 plusz 8—10 0,5 30 15 —1,8 —7 —2 élvonalba kerültünk. Most nem kevesebb energiával es szívóssággal kell munkálkodnunk a minőség problémájának megoldásán. A népgazdaság olyan szintet ert el, amikor a minőségi mutatók gyökeres megjavítása nélkül nem lehet megoldani egyetlen fontos termelési és szociális feladatot sem. A fő irányok tervezete célul tűzi ki, hogy az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg kétszeresére emelkedjék a magasabb minőségű ipari termelés aránya. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta, hogy a XII. ötéves terv folyamán teljes egészében biztosítani kell mindazt is. amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védelméhez szükségük van. Fordulatot kell tenni a tervteljesítés megszervezésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múltból, amikor az ötéves tervidőszak teljesítésében a súlypont annak utolsó éveire helyeződött. IV. Á gazdaság intenzifikálásának útjai A sokoldalú intenzifikálás A tudományos-műszaki hapártirányvonala a tudomá- ladás meggyorsításának a nyos-müszaki forradalom je- párt állal kidolgozott irálenlegi szakaszának óriási le- nyitási stratégiája abban hetőségeire támaszkodik — foglalható össze, hogy a tufolytatta az előadó domány és a technika terén széles frontot alakítva, a kulcsirányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-műszaki haladás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves tervidőszakban 1,5-2szeresére kell ••bővíteni az egyes iparágakban a haladó bázistechnológiák alkalmazását. A másik irány a termelés automatizálása és gépesítése. Népgazdasági méretekben az automatizálás szintje átlagosan kétszeresére nő. A népgazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök termelése öt év alatt 2.3-szeresére nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott méretei biztosítják a társadalmimunkatermelékenyscg növekményének több mint kétharmadát, s 28 milliárd rubellel csökkentik az ipari termelés önköltségét. Nyikolaj Rizskov a tudományos-műszaki haladás igen fontos láncszemének nevezte az ágazati tudományos munkát. s ennek irányításában mutatkozó hibákat. Rámutatott, hogy számos minisztériumi vezető tehetetlenséget és felelőtlenséget árul el e hatalmas tudományosműszaki potenciál felhasználásában Ugyanakkor rendkívül aktívan szerez be olyan külföldi technikát és technológiát, amelyet saját erővel, itthon is sikeresen elő lehetne állítani. Az előadó a XII. ötéves terv beruházási politikája újdonságának nevezte, hogy az a tudományos-műszaki haladás felgyorsítására és — ezen az alapon — a termelés anyagi bázisának és szerkezetének minőségi átalakítására irányul. Lényegesen bővül a beruházások növekménye: az 1981 — 1985. évi 125 milliárd-rubelről a mostani ötéves tervidőszakban 170 milliárd rubelre emelkedik. A XII. ötéves terv fontos sajátossága, hogy a gépgyártásban jelentősen, 80 százalékkal növeljük a beruházásokat. A gépgyártás az a komplexum, ahol anyagi formát öltenek a tudományos-műszaki haladás eredményei. A báziságazatok közül megkülönböztetett figyelmet kap a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum. Országunk és a szocialista közösséghez tartozó államok népgazdaságának megbízható tüzelőanyag-ellátása — miközben a tüzelőanyag kitermelése és szállítása mind nehezebbé válik — a beruházások 47 százalékos növelését tette szükségessé. Az agráripari komplexumra — az élelmiszerprogramnak megfelelően — az öszszes beruházás mintegy harmada jut. Ezen belül elsőbbséget kapnak azok az ágazatok, amelyek mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoznak fel. Az új ötéves terv jellemző vonása, hogy a termelés műszaki megújítására és rekonstrukciójára helyezi a hangsúlyt. A beruházások e célokra irányuló része az 1985-ös 37 százalékról 199IIben 50 százalékra emelkedik. Nyikolaj Rizskov a beruházási politika kozponti láncszemének nevezte a beruházási építés gyökeres átalakítását, és hatékonysága növelését. Rámutatott: ezert a területen éveken át sok megoldatlan probléma halmozódott fel. Nem teljesítették a létesítmények építési határidejét, megengedték az építési költségek emelését, mértéken felül nőtt a befejezetlen építkezések, és a beépítetlen berendezések száma. Elsősorban az eszközök szétforgácsolásával kell határozottan leszámolni. Hoszszú ideje beszélünk erről. ennek ellenére az országban tobb mint 300 ezer kisebb-nagyobb építkezés folyik egyidejűleg. Ez meg gazdaságunk hatalmas méreteit figyelembe véve is megengedhetetlenül sok. Az SZKP Kozponti Bizottsága utasítást adott a rend megteremtésére ezen a területen. 1987-tel kezdődően áttérünk az építkezések szigorúan normatív határidőhöz kötött tervezésére és kivitelezésére. Nincs kizárva, hogy számos, kevésbé fontos beruházást félbe kell hagyni, át kell csoportosítani az erőket és eszközöket. Csak íg • tudjuk valóban legalább felére csökkenteni az építkezések időtartamát — hangoztatta Rizskov, majd arról szólt, hogv az ötéves terv beruházási programjának megvalósítása szükségessé teszi a beruházási építkezés iparszerűségi színvonalának emelését. Áttérve a XII. ötéves terv szerkezetpolitikájának elvi jelentőségű irányaira, Nyikolaj Rizskov mindenekelőtt kiemelte a végtermékeknek — a gépeknek és berendezéseknek, a közszükségleti cikkeknek, a kész építőipari létesítményeknek — az úgynevezett közbülső termékekénél — a tüzelőanyagokénál, a nyersanyagokénál és a félkész termékekénél — gyorsabb ütemű növekedését. Az iparban a feldolgozó ágazatok növekedése kétszerese lesz a tüzelőanyag- és nyersanyagtermelő ágazatokénak. A másik sajátosság az olyan ágazatok fejlődésének meggyorsítása, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a népgazdaság elérje a tudományos-műszaki világszínvonalat. A villamosenergiatermelés, a vegyipar, az olaj feldolgozó ipar és a gépgyártás hányada az iparban 1990-re eléri a 41 százalékot. Végül, kivétel nélkül minden ágazat a korábbinál nagyobb mértékben fordul a közszükségleti cikkek evártása és a szolgáltatások fejlesztése felé. Az iparban fokozni kell a B csoportnak az A csoporténál gyorsabb fejlesztését. Az egész népgazdaság biztos fejlődéséhez szükséges a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum további erősítése. Az ötéves terv végére a villamosenergia-termelésben az atomerőmüvek hányada meg fog kétszereződni, és eléri a 20 százalékot. A tüzelőanyag- és energiaforrásokon belül 38 százalékra növekszik a földgáz részaranya. A földgázipar jol hajtja végre feladatait. Nincs okunk azonban az onmegnyugtatásra, hiszen miután az urengoji lelőhely elerte tervezett kapacitását, a gázkitermeles mindenekelőtt a jamburgi lelőhely kiaknázásaval fog növekedni. A legfontosabb most, hogy meggyorsítsuk ennek kiépítési ütemét. Feladatunk továbbá, kellő időn belül megfelelő tartalékokat létrehozni a jövőre. A mezőgazdasági tervfeladatokra áttérve, a miniszterelnök kijelentette: a szerkezetátalakítás egyik fontos iránya, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a szovjet nép sokrétű és megnevekedett szükségleteinek teljesebb kielégítésére. Ezt fejezi ki az élelmiszeripari termékeket, valamint más fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok gyorsított ütemű fejlesztése. Jelentős mértékben fejlődik a mezőgazdaság, erősödik anyagi-műszaki bázisa. Növelni kell mindenfajta mezőgazdasági termék termelését. Ehhez jobban el kell látni a kolhozokat és a szovhozokat új műszaki eszközökkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel, valamint nagyobb földterületen kell javítani a talajt, és hatékonyan kell kihasználni ezt az erőforrást. A szemes terménvek termelését 250255 millió tonnára tervez-