Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

11 Kedd, 1986. március 4. ^TT^rr­Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa zük emelni, a hús termelé­sét 21 millió tonnára. Eze­ket az eredményeket csak intenzív technológiák alkal­mazása, a hektárhozamok, illetve a produktivitás eme­lése alapján és az agrár­ipari komplexum új irányí­tási és gazdálkodási mód­szereire támaszkodva lehet elérni. öt év alatt 30 százalék­kal — vagyis az ipari ter­melés egészénél gyorsabb ütemben — tervezzük nö­velni az ipari fogyasztási cikkek termelését; jelentő­sen bővülni fog választékuk, és javulni minőségük. A fő irányok tervezete előirányozza az energiaigé­nyes termelés közelebb vite­lét a tüzelőanyag- és ener­giabázisokhoz, valamint a munkahelyek számának nö­velését a szükséges munka­erőforrásokkal rendelkező körzetekben. Különösen nagy figyelmet fogunk for­dítani Szibéria és a Távol­Kelet gazdaságának komp­lex fejlesztésére, természeti kincseinek kiaknázására, és az ehhez szükséges szállítá­si útvonalak létrehozására. Beszámolójának követke­ző részében Nyikolaj Rizs­kov többek között elmond­ta: Terveink és feladataink sikeres megvalósítása elvá­laszthatatlanul összefonódik a gazdálkodás irányításának és módszereinek korszerűsí­tésével. A korábbi módsze­rekkel és a régi szervezeti formákkal a termelést nem állíthatjuk az átfogó intenzi­fikálás útjára, ezeket össz­hangba kell hozni az új fel­tételekkel, és a gazdasági fejlesztés mai követelmé­nyeivel. Nem részleges ja­vítgatásokra, hanem — amint azt politikai előadói beszédében Mihail Gorba­csov kifejtette — radikális reformra van szükség. Nyíltan meg kell monda­ni, hogy egészen a legutóbbi időkig sok tekintetben le­becsültük az irányítási rendszer megjavításának sürgető szükségességét. Las­sú és felemás volt ez a mun­ka. A régi, mindenekelőtt adminisztratív módszerek­hez való ragaszkodás kere­kedett felül, ami fékezte a gazdaság fejlődését. A párt levonta a szüksé­ges következtetéseket, és vi­lágos feladatot tűzött ki: nagy horderejű intézkedése­ket kell megvalósítani az egész irányítási rendszer tö­kéletesítése terén, hogy lé­nyegesen növeljük annak hatékonyságát, döntő mér­tékben meggyorsítsuk a tu­dományos-műszaki hala­dást, minden lehetséges medon aktivizáljuk az em­beri tényezőt. Ezt a felada­tot sokoldalúan és alaposan megindokolja az SZKP XXVII. kongresszusának politikai beszámolója, amely meghatározta lépéseink elvi vonalát. Ennek a vonalnak lényege az, hogy a demok­ratikus centralizmus megin­gathatatlan elvére támasz­kodva erősítjük és tökélete­sítjük a gazdaság centrali­zált, tervszerű irányítását, amely a szocializmus nagy vívmánya és alapvető elő­nye. Ugyanakkor a párt to­vábbra is következetesen azon fog munkálkodni, hogy bővüljön az egyesülések és vállalatok önállósága, növe­kedjék felelősségük a vég­eredményért, nagyobb le­gyen a gazdasági növekedés. A XII. ötéves tervidőszak­ban szívósan kell dolgoz­nunk azon, hogy létrehozzuk az irányítás egységes rend­szerét, következetesen kiala­kítsuk a gazdasági mecha­nizmus elemeit, keressük az irányításnak, a terpieiés ösztönzésének és szervezé­sének hatékonyabb formáit és módszereit. Az ötéves tervidőszak egyik legfontosabb feladata az, hogy a népgazdaság ösz­szes ágazata az irányítás új formáira térjen át. Jelenleg új módon dolgoznak az ipa­ri termelés felét adó válla­latok, a távközlés egész ága­zata, a lakossági szolgáltatá­sok szervezetei és a szállítás egyes ágazatai. Ilyen elvek alapján fog dolgozni az ösz­szes iparvállalat, valamint a szállítás is 1937-től. A továbbiakban Nyikolaj Rizskov rámutatott: A gazdaság intenzívebbé tételének feltételei között növekszik az áraknak — mint a hatékony költségfel­használás és a gazdasági te­vékenység eredményei meg­bízható mércéinek, a tudo­Nyikolaj Rizskov miniszter­elnök előadói beszédét mond­ja. (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) mányos-technikai haladás és a termékminőség-javítás hathatós ösztönződnek — szerepe. E téren riagy fel­adatok hárulnak az Állami Árbizottságra. Szükséges, hogy az gyorsabban és gaz­daságilag hozzáértőbben oldja meg a felgyülemlett problémákat. A szociálpoli­tika feladataival összhang­ban a kiskereskedelmi árak tprén.is van mit tenni­A jelenlegi gazdaság külö­nösen magas követelménye­ket állít a termelés irányítói elé. Fontos, hogy vezetőink­nél a közgazdasági gondol­kodásmód korszerű típusát alakítsuk ki, amely magá­ban foglalja a magas szak­mai tudást, szocialista vál­lalkozókedvet, előrelátást, és azt, hogy a kollektíva neve­lői és szervezői legyenek. Az egész irányítási rendszer tö­kéletesítéséből adódó fel­adatok megvalósítását a pártszervezeteknek állandó­an ellenőrizniük és irányíta­niuk kell. A beszámoló ezután arra tért ki, hogy a pártnak a társadalmi-gazdasági fejlő­dés meggyorsítására irányu­ló vonala nagy követelmé­nyeket támaszt a külgazda­sági tevékenységgel szem­ben. Abból indulunk ki — mondotta a szovjet kor­mányfő —, hogy a jelenlegi világban elengedhetetlenül szükséges a gazdasági és tu­dományos-technikai kapcso­latok aktív fejlesztése, a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvétel. Mi ebben fontos eszközét látjuk a békés, jószomszédi, államközi kapcsolatok fenn­tartásának és megszilárdítá­sának, a népgazdasági prob­lémák kölcsönös együttmű­ködéssel való megoldásának. A fő irányok tervezete a külgazdasági kapcsolatok jelentős mértékű bővítését írja elő. Az elsőbbséget él­vező feladatokra kell majd összpontosítani e kapcso­latokat, a tudományos-mű­szaki haladást célozva meg velük, nagyobb mértékben felhasználva őket a szociá­lis kérdések megoldása ér­dekében. Meghatározó volt és ma­rad a testvéri szocialista or­szágokkal folytatott együtt­működés. A KGST-tagor­szágok felső szintű gazdasá­gi értekezletén hozott hatá­rozatok alapján a követke­ző években nagy lépéseket kell tennünk a szocialista integráció fejlesztésében, s azt a széles körű gyártás­szakosítás és kooperáció alapján kell elmélyítenünk. Ennek az egész munkának tengelye lesz a KGST tag­országok ezredfordulóig szóló tudományos-műszaki komplex haladási program­jának következetes megva­lósítása. Természetesen sok függ majd a szocialista or­szágok kollektív szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa munkájának javításától is. Az integrá­ciós folyamatok további el­mélyítése feltétlenül alkotó, újító szemléletet igényel. A régi, megszokott formák, amelyek az extenzív fejlesz­tés időszakában alakultak ki, nem képesek biztosítani az együttműködés dinamiku­sabb fejlődését. Ezért kell új utakat keresni, határo­zottan törekedni a vállala­tok és az ágazatok közvet­len együttműködésére, fej­leszteni a közvetlen gazda­sági kapcsolatokat, illetve közös egyesüléseket, terve­zőirodákat, laboratóriumokat létrehozni. V. Szociális fejlesztés és a népjólét növelése A beszámoló utolsó feje­zetéhez érve az előadó egye­bek között kifejtette: A gazdaságnak és a gaz­dasági hatékonyságnak a XII. ötéves tervben elő­irányzott fejlődése szilárd alapot teremt ahhoz, hogy lényegesen előrelépjünk az SZKP programcéljainak magvalósításában: a szovjet emberek életszínvonalának minőségileg új szintre eme­lésében, a munka- és élet­körülmények következetes javításában. Mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődés érde­kei elsősorban a munka fel­tételeinek, jeliegének és tar­talmának jelentős mértékű átalakítását követelik meg. Az új ötéves tervidőszakban fordulatot kell elérnünk egy <;lyan megérlelődött problé­ma megoldásában, mint a kevés szakképzettséget igénylő kétkezi munka fel­használásának csökkentése. E csökkentés arányait és ütemét legalább kétszeresé­re-háromszorosára kell nö­velni. Minden egyes dolgozó ke­resetének nagyságát pon­tosan összhangba kell hozni munkájának eredményei­vel. Ebből kiindulva jelöl­tük ki a fő" irányokban "sze- ' replö nagy jelentőségű in­tézkedés végrehajtásának — a bértarifák és a besorolá­si illetmények emelésének — irányait és rendjét. Szük­ségesnek tartjuk, hogy az anyagi termelés ágazataiban rövid idő alatt, gyakorlati­lag egv ötéves tervidőszak folyamán, áttérjünk az új bérekre és fizetésekre, ame­lyeket átlagosan 25-30 szá­zalékkal tervezünk emelni. Gyorsabb ütemben fog emelkedni a kereset a kol­hozokban, a munkatermelé­kenység tervezett növelésé­vel összhangban el fogja ér­ni átlagosan a havi 100 ru­belt. A háztáji gazdaságok­ból származó jövedelmeket is figyelembe véve a kolho­zokban foglalkoztatott dol­gozók reáljövedelme gyakor­latilag egyenlő lesz a mun­kások és alkalmazottak jö­vedelmével. Az előadó ismertette a kö­vetkező évekre tervezeit főbb szociálpolitikai intézkedése­ket, majd közölte, hogy az ötéves tervidőszak végére az összes családok több mint 50 százalékának egy főre ju­tó havi állagjövedelme meg­haladja majd a 125 rubelt. Az egészségügy, az ok­tatás és a kultúra legfonto­sabb fejlesztési céljainak fel­vázolása után egyebek kö­zött elmondotta: A párt folyamatosan gon­doskodik a lakásprobléma megoldásáról. Nem kis ered­menyek születtek ezen a té­ren: a városi családok több mint ÍI0 százaléka ma ön­álló lakásban lakik, falun jelentősen nőtt az 'összkom­fortos lakásokkal való el­látottság. A lakásprobléma súlyosságát mégsem szüntet­tük. meg. A következő öl évben 565-570 millió négy­zetméternyi lakás átadását tervezzük. A párt szociális politiká­jának keretében elvi jelen­tőségű a lakosság növekvő fizetőképes keresletének ma­radéktalan kielégítése. Mindenekelőtt javítani kell a lakosság élelmiszer-ellátá­sát, különösen húsból, tej­termékekből, zöldségből és gyümölcsből. Az iparcikkek fogyasztásának is progresz­szív változásokon kell át­mennie. A XII. ötéves tervidőszak folyamán a térítéses szol­gáltatások volumene a ter­vek szerint 30-40 százalék­kal nő. Beszámolója végén Nyiko­laj Rizskov hangsúlyozta: Most arra van szükség, hogy teljes határozottsággal, energiával és kitartással va­lósítsuk meg az elfogadott terveket. A tömegek alkotó­erejére, az országos szocia­lista versenymozgalomra tá­maszkodva harcot kell in­dítanunk a kitűzött felada­tok gyakorlati megvalósítá­sáért. Nagyszerű feladatok ezek, összhangban vannak népünk létfontosságú érde­keivel, eszményeivel és béke­vágyával. Baráti találkozók Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke hétfőn Moszkvában, a magyar nagykövetségen ta­lálkozott es megbeszélést folytatott Szultán Ali Kist­manddal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottságának tag­jával, az Algán Demokrati­kus Köztársaság miniszterel­nökével. A találkozón jelen volt Rajnai Sándor. hazánk moszkvai nagykövete. Mihail Gorbacsov, az, SZKP KB főtitkára, hétfőn talál­kozott Kaysone Phomviha­néval, a Laoszi Népi Forra­dalmi Párt KB főtitkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság minisztertaná­csa elnökével. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről folytatott véle­ménycsere során kinyilvání­tották az SZKP és az LNFP, a Szovjetunió és a Laoszi NDK eltökéltségét, hogy kö­vetkezetesen munkál kod nuk az ázsiai és csendes-óceáni térség békéjének megerősí­tésén, biztonságának szava­tolásán Mihail Gorbacsov megbe­szélést folytatott Kang Szong Szánnál. a Koreai Munka­párt KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, a KNDK Közigazgatási Tanácsának elnökével, aki a Koreai Mun­kapárt küldöttségét vezeti az SZKP XXVII. kongresz­szusán. Mihail Gorbacsovés Kang Szong Szan megvitatta f>?. SZKp és a Koreai Mun. kapart, a Szovjetunió és a Kis DK közötti baráti kap­csolatok és együttműködés továbbfejlesztésének lehető­ségeit. Mihail Gorbacsov megbe­szélést folytatott Dimcse Belovszkival, a .IKSZ KB elnökségének titkárával, aki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttségét vezeti az SZKP kongresszu­sán. A megbeszélésen mind­két részről hangsúlyozták, hogy korunk legégetőbb problémájának megoldása, a nukleáris háború veszélyé­nek elhárítása érdekében aktívabbá kell tenni a világ valamennyi haladó erejének tevékenységét Sarlós István tokiói tárgyalásai c> Tokió (MTI) A képviselőház megláto­gatásával kezdődött hétfőn délelőtt a Sarlós István ve­zette magyar parlamenti küldöttség hivatalos japáni programja. Az Országgyűlés elnökét és a kíséretében lévő személyiségeket a tulajdon­képpeni vendéglátó, Szakata Micsila, a japán Alsóház el­nöke fogadta, s jelen volt az, alsóház több vezető képvise­lője is. Sarlós István és Szakata Micsila kölcsönös tájékozta­tást adott a magyar, illetve a japán parlament munká­járól. Az Országgyűlés elnö­ke és vendéglátója egyaránt hangsúlyozta a parlamenti kapcsolatok kiemelkedő sze­repét a két ország közötti ba rá t ság fej lesz t ésében Megelégedéssel nyugtázták a két törvényhozók közötti kapcsolatok jelenlegi állását, és mindketten sikraszálllak a rendszeres parlamenti érintkezések folytatása mel­lett. mert ezek nagymérték­ben elősegítik a baráti vi­szony erősítését, a két or­szág és a két nép közötti közeledést. A hétfő délelőtti program keretében Sarlós Istvánt és az általa vezetett parlamenti küldöttséget fogadta Naka­szone Jaszuhiro miniszter­elnök. A" közvetlen és baráti légkörű találkozón a szi­getország kormányfője emlé­keztetett Lázár György mi­niszterelnökkel folytatott ta­valy szeptemberi tárgyalá­saira. nagyra értékelve a ket ország kapcsolatainak törte­netében első kormányfői lá­togatás jelentőségét. Naka­szone Jaszuhiro hangsúlyoz­ta, hogy a Lázár Györggyel, lezajlott megbeszélések és a magyar miniszterelnök ja­0ánF .JátogatnéáFíoü léti'éjött megállapodások szellemében a japán kormány további erőfeszítéseket tesz a két ország közötti barátság és' együttműködés fejlesztésére. A kormányfő külön utalt", a gazdasági és kulturálist együttműködés jelentőségére, s hangsúlyozta: Japán nagy súlyt helyez a Magyaror­szággal való kapcsolatok to­vábbi szélesítésére. Sarlós István megerősítet­te Naknszone Jaszuhiro ma­gyarországi látogatásra szóló meghívását, amit tavaly szeptemberben még Lázár György nyújtott át a japán kormányfőnek. Nakaszonq kijelentette: nagy érdeklő­déssel tekint a látogatás elé. A Sarlós István vezette par­lamenti delegáció hétfő dél­után a Tanácsosok Házában — a japán parlament Felső­házában — lett látogatást. A küldöttséget Kimura Mu­cuo, a Felsőház elnöke üd­vözölte, és jelen volt több más vezető felsőházi képvi­selő is. Az Országgyűlés elnöke — akárcsak a délelőtti alsóházit látogatás során — tájékozta­tást adott a magyar parla­ment munkájáról, míg Ki­mura Mucuo a Felsőház te­vékenységéről tájékoztatta a magyar vendégeket. A hétfői parlamenti talál­kozók krónikájához tarto­zik, hogy Sarlós István ma­gyarországi látogatásra hív­ta meg Szakata Micsitát, az Alsóház, és Kimura Mucuot, a Felsőház elnökét. A meg­hívást mindketten köszönet­tel elfogadták. A parlamenti tanácsko­zásokat követően Sarlós Ist­ván és az általa vezetett küldöttség látogatást tett Kono johei államminiszter­nél, a Tudományos és Tech­nológiai Hivatal vezérigaz­gatójánál, a Japán—Magyar Baráti Társaság elnökénél. Ugyancsak a hétfői program keretében a magyar parla­menti küldöttség ellátogatott a tokiói fővárosi kormány­zóság hivatalába is, ahol' Szuzuki Sunicsi, Tokió kor­mányzója üdvözölte a ven­dégeket. A hétfői találkozó­kon részt vett Szarka Ká­roly, hazánk tokiói nagykö­vete is. i Hétfő este Szakata Micsi­ta, a képviselőház elnöke díszvacsorát adott a Sarlós István vezette magyar par­lamenti küldöttség tisztele­tére. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Cora­zón Aquino asszonynak, a Fülöp-szigeteki Köztársaság új elnökének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Salvador Laurel alelnököt, az új kormány miniszterel­nökét üdvözölte. RÉSZVÉT­NYILVÁNÍTÁSOK Olof Palme, Svédország miniszterelnöke elhunyta al­kalmából Marólhy László, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Esztergályos Ferenc külügy miniszter-helyet les hétfőn felkereste Svédország budapesti nagykövetségét, és a kormány nevében részvé­tét fejezte ki. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága nevében Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkára és Kovács Lász­ló, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője nyil­vánította részvétét Anders Ragnar Dromberg nagykö­vetnek, a Svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnö­ke tragikus halála alkal­mából. FOLYIK A NYOMOZÁS A Palme-gyilkosság ügyé­ben nyomozó svéd rendőr­ség egyelőre csak a gyilkos fegyverének típusát azono­sította, a tettes és a merény­let oka sajnos továbbra is ismeretlen. A nyomozók a fegyver felkutatására a la­kossághoz fordultak segít ségért. A Palme halálát oko­zó revolver feltehetőleg amerikai gyártmányú. Szak­értők szerint a miniszterel­nök életét egy golyóálló mel­lény sem mentette volna meg: a közvetlen közelből kilőtt lövedék azt is simán átütötte volna. „Ilyen golyó­val akár medvét is lehet öl­ni, Pálmának semmi esélye sem volt'' — mondta egy szakértő a tv-ben. VÁRKONYI PÉTER jKÖZÉP-AMERIKAI OTJA Várkonyi Péter külügymi­niszter Isidoro Malmierca Pcolinak, a Kubai Köztársa­ság külügyminiszterének és Miguel d'Escoto Brockman­nak, a Nicaraguai Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására hétfőn hivata­los, baráti látogatásra Ku­bába és Nicaraguába, to­vábbá Bernardo Sepulveda Amor mexikói külügyminisz­ter meghívására hivatalos látogatásra a Mexikói Egye­sült Államokba utazott. ÉPÍTÉSÜGYI TÁRGYALÁSOK Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter és Levi Farah Balsameda, a külföldi építkezésekért fele­lős kubai miniszter vezeté­sével február 26-a és már­cius 3-a között Budapesten tárgyalásokat folytattak a ket ország építésügyi szak­emberei. Áttekintették a két ország építő- és építőanyag­iparának együttműködési le­hetőségeit • t I

Next

/
Thumbnails
Contents