Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

3 Szombat, 1986. március 1. 7 Palacktöltés pótműszakban Somogyi Károlyné felvétele Naponta 16-18 ezer háztartási gázpalackot töltenek meg a Dégáz pb-gáztöltő üzemében — mégis kevés néha. Télen sokan használják fűtésre is a pb-gázt, így a két műszak olykor kevésnek bizonyul, pótműszakokkal biztosíthatják a szükséges mennyiséget. Felvételeink az algyői üzemben készültek Házon kívül van... Kereskedelem '8S-'86 flz Agroker és a maradék A mezőgazdasági üzemek jó vagy rossz éve nyomot hagy az Agroker gazüálkodásaban is. Az 1983—84. évi aszály miatt bizony megcsappant téeszeink elkölthető pénze. A vállalat ezután is arra törekszik, hogy az anyagi és műszaki ellátás színvonalát tovább javítsa, a saját pénzügyi helyzetük is stabilabbá váljék. A másfél száz.aléknyi eredményszint hosszabb távon tarthatatlan, fejlesztésre, raktárbővítésre egyáltalán nem nyújt fedezetet. A forgalomnövelés számtalan akadálya közül jelentős a gépértékesítés kialakult formája. A komolyabb nyugati gépláncokat a termelési rendszerek kapják, a Rába traktorokat a gyártó értékesíti, így az Agroker a maradékot forgalmazza. Míg 1982-ben gépeladásból 360 millió forint volt a bevétel, addig 1985-ben 200 millió. Ezt a kiesést csak részben pótolják a belső változtatások, a műtrágya- és növényvedőszer-kinálat bővítése. Létrehoztak egy vegyes osztályt, amelynek feladata, hogy eddig nem forgalmazott, de gazdaságosan értékesíthető termékeket kutasson fel. Bővült a kiskereskedelmi hálózatuk, a megyében két saját és 8 közös boltjuk működik. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszeirel alakított gazdasági társaság végzi az eladott gépek szervizmunkáit, átalánydíjas javításokat vállal, s háztáji kisgépeket is javít. A BKR tagjaként, a vagyoni betétjükre járó osztalék a vállalati gazdalkodús eredményeit növeli. A fuvarozási veszteségek mérséklésére, a rakodási idők lerövidítésére egy raktározási gt-be tömörültek más hasonló gondokkal küzdő vállalatokkal együtt. A vállalat létérdeke, hogy a forgalmát kevesebb készlettel'és létszámmal érje el. E készletcsökkenés tavaly jelentős volt, s elsősorban gépekből. Manapság megengedhetetlen luxus bizonytalanra rendelni, ekkora kockázatot nem bír el a mostani nyereségszint. Az ütemtelen szállítások miatt to- mondani, ha a számlán a vább nem szabad faragni a megszokottnál magasabb készleteket. Ígéretes tenden- árat talál, cia, hogy a hazai szállítók A létszámot úgy mérsékezöme újabban komolyabban lik, hogy az elmenő dolgoveszi a szerződéses fegyel- zók helyett nem mindig met. A készletösszetétel elő- vesznek fel újakat. így az nyösen változott, a tavasszal idén 12 fővel kevesebben keresett műtrágyából és nö- lesznek. Ahhoz, hogy a válvényvédő szerekből az év lalat állja a próbát, az eredvégén még többet is tudtak ménynek 40 százalékkal kell tartalékolni a szokásosnál, s javulnia. Nincs más megolfóliából átvettek volna na- dás. Az érdekeltségi rendgyobb tételeket is. Amelyik szert a forgalomnövelésnek vállalat keresett cikket gyárt, rendelik alá. A választékbősokszor visszaél monopol- vítés, a hiánycikkek körének helyzetével. A kirívó példa szűkítése, új beszerzési forerre az, amikor vagy egyál- rások felkutatása napjaink talán nem fogad el megren- sürgető feladata. S ha mindóeiést vagy önmaga számára ez sikerül, akkor is még ktdvezö szállítási feltétele- mindig szurkolniuk kell a kel diktál. A kapott áru téeszek jobb eredményéért, _.; + ,,L ,I. jó termésért, kedvező szabámenny isege nem vitatható, Jyozásért> hügy ,egyen aki úgymond a termelő lehetősé- Komoly vevőként lép be a gei erre futották, s ugyan ki vállalat teherportáján. mer ilyen helyzetben ellent T. Sz. I. Előnyös iizemösszevonás A dorogi szénbányákhoz részére pedig importot hecsalolták a cement- és mész- lyettesitő szénliszt gyártását művek dorogi gyárát. A tervezik, szervezeti változás során senkit sem küldtek el meg. Az összevonással javul a szokott munkahelyéről, az munkaerő-gazdálkodás és az üzemmel együtt mind a 340 eszközök kihasználása is. A dolgozót átvette a szénbányamészüzem kőbányászai pélvállalat. , . daul csak a nyári honapokAz egyesítés mindkét gaz- ban termelnek kőzúzalékot, dasági egységnek előnyös, telen pedig a szénbányák Nagyobb lehetőség lesz például a mészüzem meglehetősen elhasználódott eszközeinek felújítására, dolgozói pedig megkapják a bányászokat megillető Kedvezményeket. A mészüzem továbbra is ellátja fogyasztóit a megszokott termékekkel, például kőzúzalékkal, mészhidráttal, a szénbánya pedig bővíteni tudja termékskáláját. A mészüzemben berendezkednek talajjavító előállítására: a gyenge minőségű, de magas humintartalmú szénport kőliszttel és speciális adalékanyaggal összekeverve alkalmassá teszik talajok rekultivációjára, az öntödék más üzemeiben foglalkoztatják őket. Kinek ne volna ismerős a helyzet? Pénteken délután alig-alig találni a teljes létszámot a munkahelyeken. „Nem tudom, visszajön-e még." „Talán hétfőn reggel szíveskedjék próbálkozni" — közlik az ilyenkor feltűnően udvarias, ám a szokottnál kevésbé bőbeszédű titkárnők, kollégák. Es ezzel sejtelni engedik, hogy míg őket székükhöz, munkapadjukhoz szögezi a főnöki szigor, vagy a tisztesség. mások, „bezzeg a többiek" már vígan autóznak a kiskertjük, a Balaton, a nagymama lakása, vagy a helybeli uszoda felé. Ezt az össznépi tapasztalatot felmérések is igazolják. A városi tanács vb munkaügyi osztálya, tavalyi vizsgálatának — mely 67 szegedi munkáltató közel 50 ezer, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójára terjedt ki — az volt a célja, hogy felmérje a munkaidőt terhelő, hivatalos és magánjellegű ügyintézések időbeli nagyságát. A munkaidőalap kihasználtságának védelmét szolgáló vállalati intézkedésekről is tájékozódtak a felmérés készítői, s tapasztalataikkal az elmúlt héten ismertették meg a tanács végrehajtó bizottságát. Megállapítva, hogy a kieső munkaórák aránya tavaly 18 százalék, s ennek legnagyobb részét a fizetett szabadságok és a betegség miatti távollétek adják, a felmérést csak a dolgozók hivatalos és magánjellegű ügyintézésével kapcsolatos egész- és törtnapi hiányzásokra terjesztették ki. S kiderült: ezek együttesen is csak a munkaidőalap egy százalékát teszik ki! Ugye, meglepően alacsony az arány? Hát még ha a további bontást is figyeljük: ezen az egy százalékán belül a hiányzások háromnegyedét a munkáltatók engedélyezik és fizetik, ötödét az ilyen-olyan ok miatt eltávozók ledolgozzák, s csupán a fennmaradó néhány százaléknyi kieső munkaidő bérét vonják le a fizetésekből! Mi lehet az oka, hogy a közvéleményben a statisztikai adatokkal ellentélben jóval kedvezőtlenebb kép alakult ki a munkaidő alatti legális és engedély nélküli távozásokról? A munkaügyi osztály felmérése e kérdésre is választ ad. Az úgynevezett „egész napos egyéb igazolt távollét" kategóriába kell sorolni ugyanis a továbbképzésben, oktatásban, politikai, társadalmi szervezetek rendezvényein, a munkásőrségnél eltöltött órákat. Ezek a ledolgozható munkaórákhoz viszonyítva 9,6 százalékot tesznek ki. Ennél kisebb, 0,4 százalékos az úgynevezett törtnapi hiányzások aránya, s még ezen belül is különbséget kelt tenni hivatalos és magántermészetű okok között. Az előbbiek: véradás, terhestanácsadás, munkásőrség, honvédség, ügyintézés a társadalmi szervezeteknél, orvosi vizsgálatok, bírósági idézések, szakmai tárgyalások, előadások — melyekre „hivatalból" el kell engedni a távozási engedélyt kérőt. De melyik művezető, üzemvezető, osztályvezető ne engedné el egy-két órára a beosztottját, akinek beteg a gyermeke, lakásszerződést kell kötnie az OTPvel, gáztűzhelyét időre bejelentett szerelő javítja, vagy be kell adnia útlevelét, cserélnie a személyi igazolványát? Pedig ezek már a magánszféra hiányzási okai! A felmérés szerint egyébként az ilyen „magánügyi kilépéseket" az iparvállalatok ötödénél, a kereskedelmi egységek 60 százalékánál, a személyigazdasági szolgáltalók 70 százalékánál, az OTP-nél és az Állami Biztosítónál pedig egyáltalán nem tartják okok szerint nyilván. Talán azért is, mert — mint a jelentés fogalmaz —: „a megkérdezett munkáltatók szerint a törtnapi hiányzásik miatt kieső munkaórák száma és aránya nem számottevő." Különösen azóta nem, hogy — noha még nem a lehetséges körben, de — jó néhány vállalatnál, intézményben bevezették a rugalmas munkarendet. Másutt a kilépési engedélyek kiadásának szigorításával és az engedélyezők körének szűkítésével értek el eredményt. Néhány munkahelyen tájékoztatták a dolgozókat az érvényes nyitvatartási, ügyfélfogadási, > rendekről, hogy ha már munkaidejüket szakítják meg, legalább ne hiába tegyék. A munkahelyi, társadalmi rendezvényeket is egyre több vállalatnál kezdik munkaidő után. A Délépnél bevezették a reggelizés idejének ledolgozását és a lépcsőzetes ebédeltetést. A kereskedelmi hálózatban terjed a szezonális igényekhez alkalmazkodó, az adott éven belül egyenlőtlenül elosztott munkaidőrendszer. Intézkedésekben, módszerekben nem szűkölködnek hát a munkaidőalap védelmezői. Az eiedményességet tekintve azonban még nagyobb hatást érhetnének el, ha — mint a megkérdezett kilépők elmondták — egy-egy ügy elintézéséhez nem kél eltávozásra volna szükség. Vagy ha a különböző szakorvosi vizsgálatok rendelési ideje nem esne egybe az érintettek munkaidejével, s ha a várakozási idő rövidebb volna. Odahaza, a szerelőkre várva is ... Azt már a vizsgálatot végzők tették hozzá, hogy az átutalásibetétszámla-rendszer kiterjesztése is kívánatos volna, hiszen Szegeden, a fizikai dolgozók 10, a nem fizikaiaknak is csupán 30 százaléka rendelkezik ilyen „időtakarékos" betétszámlával. (Hadd tegyük hozzá: ezek szervezésében, az ügyintézés átvállalásában a munkáltatóknak is meg kellene találniuk a maguk érdekeltségét !) A délutáni ügyintézési lehetőségek szorgalmazásában, az egész várost átfogó, egységes nyitvatartási, ügyfélfogadási tájékoztató kiadásában és terjesztésében, a szolgáltatások időbeli „lépcsőztetésében" volnának még esélyek, hogy az öszszességében ugyan egyszázalékos, ám gazdasági hatását nézve nem lebecsülendő kiesést is mérsékelni lehessen. Bár az is igaz, hogy — mint a jelentésben olvastuk — „ennél nagyságrenddel nagyobb veszteségeket okoznak a ténylegesen letöltött munkaidőben a szervezetlenségből eredő kiesések". Egyes becslések szerint 15-20 százalékot is... Ami pedig azokat a bizonyos péntek délutánokat illeti, nos, a hétfői hiányzásokat száznak véve, a péntekiek 170 fölé szaporodnak ám! Valami igazuk lehel hát azoknak, akik állítják: mindig lehet elfogadható okot találni az engedélyezett eltávozásra ... Egyébként péntek délutánra nálunk is kiürül a szerkesztőség. Igaz, azon a napon a nyomda is hamarabb kéri a kéziratokat, meg néhány munkatársunknak a szombat, vasárnap sem pihenőnap. De nem magyarázom tovább! Még azt hihetnék, csak ürügyet keresünk ... Pálfy Katalin Kitüntetés A Magyar Népköztársaság valamint a béke és a szociaElnöki Tanácsa Pham Van lizmus ügyének előmozdítáDongot, a Vietnami Kommu- sa terén szerzett kimagasló nista Párt Politikai Bizott- érdemei elismeréseként a ságának tagját, a Viet- Magyar Népköztársaság runami Szocialista Köz- binokkal ékesített Zászlótársaság Minisztertaná- rendjével tüntette ki. Lázár csának elnökét 80. szú- György, az MSZMP Politiletésnapja alkalmából a ma- ka' Bizottságának tagja, a f*,,n_ Minisztertanács elnöke ebgyar es a vietnami nep ba- . ... ,, , . , ... , , H bol az alkalombol levelben ratsaga, orszagaink együtt- köszöntötte Pham Van Donmúködésének elmélyítése, got Részesedés a Volánnál A Tisza Volán dolgozói a február végi napokban vehették át az 1985. évi nyereségrészesedésüket. Az ezúttal is differenciáltan felosztott összeg meghaladta a 15 millió forintot. Ez dolgozónként átlag 15,07 munkanap bérét teszi ki, de a vállalati szocialista munkaversenyben, a gazdálkodásban elért eredmények alapján néhány üzemegységnek több is jutott. Így Hódmezővásárhelyen 21,66, Csongrádon 19,61, az ipari üzemegységnél 18,31, a műszakinál pedig 18,15 munkanap bérének megfelelő összeg került differenciáltan felosztásra. Volt olyan üzemegység is, amely a gyengébb gazdálkodás folytán a vállalati átlagnál kevesebbet, vagy egyáltalán nem oszthatott nyereségrészesedést. Betétek és hitelek Az OTP adatai szerint ez év januárjában a lakosság a betétekben 2,6 milliárd forintot helyezett el, 8 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. Továbbra is a hosszabb időre lekötött, magasabb kamatozású betétek a legnépszerűbbek. Az OTP és a takarékszövetkezetek által nyújtott hitelek összege 15 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában. Most összesen 4,4 milliárd íorintot folyósítottak a lakosság részére a pénzintézetek. Különösen a hosszú lejáratú — elsősorban a lakáslétesítésre kért — kölcsönök mennyisége és összege növekedett. Az elmúlt esztendő januárjában 1100-an kértek 380 millió forint, ezúttal 1600-an 610 millió forint építési kölcsönt családi házak létesítésére. Az elmúlt évinél lényegesen többen kívánják OTP-, illetve Takarékszövetkezeti kölcsönből felújítani lakásukat: idén januárban 27 százalékkal volt nagyobb az igénylők száma, mint az elmúlt év elején. Áruvásárlási hitelt az egy évvel korábbinál 10 százalékkal többen igényeltek, összesen 50 ezren, és 20 százalékkal nagyobb összeget vettek föl. Személyi hitelt 80 ezren kértek és kaptak a pénzintézetektől. A valutaforgalom is magasabb volt a januárban megszokottnál: 45 ezren adtak és vettek valutát a fiókoknál a tavalyi 35 ezerrel szemben. A totó- és lottószelvények értékesítésének mérlege: 63 százalékkal több totó- és 16 százalékkal több lottószelvényt értékesítettek, mint tavaly januárban, összesen 104 millió darabot. A nyeremények összege 200 millió forint volt