Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

46 Csütörtök, 1986. március 20. Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) les lakóházak felújítását. Az első próbálkozások megkezdődtek Budapesten és vidéken is, s a tapasztalatok alapján kívánják eldönteni, hogy különösen a gépészeti, hőlechnikai berendezések rekonstrukcióját miként lehet elvégezni. A miniszter megerősítette a tárcának azt a szándékát, hogy az építőipari vállalatok kihasználatlan telephelyeit a magánlakás-építés szolgálatába állítják. Mégpedig úgy, hogy vagy félkész terméket, vagy a tüzép-telepeken is forgalmazott építőanyagokat árusítanak ezeken a helyeken. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk Ránffy György (Budapest, 4. vk.j, a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez Interpellált a szolgáltató és üzlethálózatban gombamóejra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. Felkérte a minisztert, hozzon rendeletet, amely a kiemelt idegenforgalmi központok, intézmények többnyelvű feliratainak kivételével megtiltja a szolgáltató és kereskedelmi hálózatban a nem magyar elnevezések használatát. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszában a helyzet pontosabb megvilágítása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó egységek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve van. Ugyanakkor a vendéglátásban használatos néhány olyan megnevezés — büfé, bisztró, eszpresszó —, amely már a köznyelv részévé vált. Az idegenforgalomban js kívánatos, hogy a nemzetközi szállodákban, éttermi láncokban, idegenforgalmi központokban legyen néhány nemzetközi jelzésű felirat. Az interpelláció jogosságát a miniszter a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvényerejű rendelet módosítását. Ennek kapcsán lehetőség van arra, hogy rendeletileg is megteremtsék az alapot ahhoz: a szakmai elnevezés és a nyelvi helyesség se szenvedjen csorbát. Az interpelláló és az Országgyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos (Budapest 11. választókerület), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6. és december 28. munkanappá nyilvánításával kapcsolatban. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy az évi nyolc fizetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ki a munkanap-áthelyezések eddig is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, merta nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. Így néhány hónapban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyilvánították április 6-út és december 28-át. Ez a megoldás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidőalapot — tehát végső soron hozzájárul a nemzeti jövedelem növeléséhez —, erre pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabádnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), a Latex Fonó- és Szövőgyár művezetője az Országos Anyag- és Arhivata! elnökenez interpellált a magyar ipar védelme ügyében, az importtermékek belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint mondotta, egy korábban kiadott árhivatali rendelet hátrányos helyzetbe hozza a hazai ipart. A rendelet lényege, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi vállalatok a hazai eredetű árukkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-háromszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az ím portot szorgalmazza. A képviselő véleménye szerint a piaci versenyben legalább azonos feltételeket kellene teremteni. Szikszai Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Arhivatal elnöke elmondta, hogy a kifogásolt rendelkezés csupán a fogyasztásicikk-nagykereskedelem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. A rendelet ilyen területeken írja elő, hogy a nagykereskedelem csak akkor juthat a kalkulélhatónál nagyobb iövedelemhez. ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén, csökkenti a további beszerzési arat vagy szocialista importból származó termékeket értékesít. A többletjövedelm egy részét viszont más cikkek árának mérséklésére kell fordítania. A jogszabály tehát előnyben részesíti a jobb kereskedelmi munkát, s a fogyasztót, a vásárlókat védi. Az olcsóbb, választékot növelő importtal r:em a hazai termelöket akarják hátrányos helyzetbe hozni, hanem a verseny révén a fogyasztók számára előnyös vállalati magatartást és áruösszetételt kívánnak elérni. Lényegi megoldást ugyanis nem a verseny korlátozása, hanem a hazai termékszerkezet felülvizsgálata és módosítása, valamint a belföldi igényeknek jobban megfelelő hazai áruösszetétel jelent. A kormány Gazdasági Bizottsága ugyanakkor már előírta a szóban forgó rendelkezés felülvizsgálatát. Ennek célja természetesen nem a verseny kikapcsolása, hanem annak elemzése, hogy hol, milyen területeken szűntek már meg a rendeletet kiváltó okok, hol alakult ki olyan, a kereslet-kínálat egyensúlyára utaló piaci helyzet, ahol a lakosság ellátása és az árszínvonal védelme már biztosított — mondotta végül Szikszai Béla. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Mint mondotta. véleménye szerint sem az import leállítására, vagy annak hatósági korlátozására volna szükség, sokkal inkaob arra, hogy ne működjék olyan érdekeltségi rendszer, amely hátrányos a hazai ipar számára. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. így az ügyrendnek megfelelően az Országgyűlés elnöke a kérdést továbbítja a kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés leg közelebbi ülésszakán száni">. be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. (MTI) Progressz—25 Parlamenti jegyzet A tavaszi ülésszakról szóló tudósítás népszerűségi listáján kétségtelenül első helyen áll az illetékről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája. A T. Ház, Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) módosító javaslatát fogadta el szavazattöbbséggel a kormány indilványával szemben. Röviden a vitát így foglalnám öszsze. Tallóssy Frigyes jogtanácsos felvetette a lakásingatlan illetékmentes haszonélvezetét rögzítő Jogszabállyal kapcsolatban: bizonyos értékhatárig kedvezményt kapjanak az üdülőkre, hétvégi házakra és zártkerti ingatlanokra is. A módosítás azokat az ingatlanokat érintené, amelyeket kis jövedelmű emberek saját munkájukkal alakítottak ki, müveitek meg, s amelyek fgy nem a vagyonszerzést szolgálják. A társadalmi igazságosságot Javítaná, ha ezeket az ingutlunokat nem terhelné a haszonélvezeti jog után járó illeték. Ugyancsak javasolta, a gyermektelen házaspárok esetében a túlélő házastárs illeték fizetése nélkül örökölhesse a közös munkával szerzett lakást. Ennek szükségességét azzal indokolta, hogy ez a probléma általábon kis keresetű, idős nyugdijasokat érint. Hetényi István pénzügyminiszter így reagált az elmondottakra: a saját és a kormány véleménye szerint nem szükséges ezekkel az indítványokkal módosítani a törvényjavaslat tervezetét. A lakásnak az üdülőtől való megkülönböztetésére hangsúlyt helyez a törvény, de ezzel nem kisebbíti az állampolgároknak a pihenéshez való jogát. Mindezért helytelen lenne az üdülőtulajdont — még ha bizonyos értékhatárig, a javaslat szerint 500 ezer forintig — azonosítani a lakástulajdonnal. Az sem kívánatos, hogy a közösen szerzett lakást a túlélő házastárs illeték nélkül örökölhesse, mert így a gyermeket nem vállaló családok jutnának pótlólagos előnyhöz. Hetényi István kérte az Országgyűlést, hogy tekintsen el a képviselő által javasolt módosításoktól. Nem volt egyszerű a szavazatok összeszámlálása, szavazóbiztosok álltak a padsorok elé, és egyenként számlálták össze a voksokat. Tallóssy javaslata mellett 193-an, ellene 90-en szavaztak, 9-en tartózkodtak a szavazástól, tehát elfogadták a képviselők az indítványt. Az új választási törvény és az ezt követő hevesebb parlamenti viták felvetik a t. ház technikai korszerűsítését. A folyosói beszélgetésekben a bennfentesektől megtudtam, hogy szó van arról, a képviselők előtt három gombot szerelnének fel, igen, nem és tartózkodás felirattal. Az eredményt pedig mindenki egyszerre láthatná egy képernyőn. Bibók Istvánné (Csongrád megye, 8. vk.) is természetesen kézfelemeléssel szavazott, és a módosítás mellett voksolt illetékügyben. A szünetben meg is kérdeztem, miért fogadta el képviselőtársa álláspontját? — Így tartom igazságosnak, épp elég nehézséget okoz, ha valakinek meghal az élettársa. És akkor amit összekuporgattak, ne sújtsuk külön adóval. — Egyébként Bibók Istvánné igy látta a vitát. — Tizenkét éve vagyok parlamenti képviselő, de még annak nem voltam tanúja, hogy egy minisztert leszavazzanak. így lesz élénkebb a parlamenti munka. A kétnapos ülésszakon nemcsak az illetékről, hanem a sajtóról szóló törvényjavaslatot is megtárgyalták, illetve a T. Ház törvényt alkotott. De volt még egy izgalmas napirendje a tanácskozásnak, mégpedig az építőiparról szóló beszámoló. Ü'gy vagyunk az építéssel, mint a focival, szakértőnek érezzük magunkat, végül is jogosan, hiszen mindenki saját lakásának minőségi ellenőre. Az építőipar összes örömét és gondját megismerhettük, a tengernyi információból néhányai kiemelnék. Az építtetőnek megnyugtató lehet, hogy nem neki kell szaladni a kivitelező után, hanem a vállalatok versenyeznek a munkáért. Szinte hihetetlenül hangzott, tavaly a lakások átlagos alapterülete 80 négyzetméter volt. A növekedés a magánerős építés javára írható. Visszaköszönt az örökzöld téma, a panel is. Az új városrészek szürkeségééi t évtizedek óta a betont tesszük felelőssé. Az építésügyi miniszter felhívta a figyelmet, ne mindig a vasbetont kárhoztassuk, mert sokszor olyan társadalmi konfliktusokat is a panelre fogunk, amelyekhez ennek a jó szolgálatot tett technológiának semmi köze Soraimmal nem akarom a vitát élezni. A Parlament kupolacsarnokában az elmúlt négy évtized magyar építészetét fényképes kiállítás mutatta be. Nos, betonból is láttam remekmüveket. Kíváncsian kerestem a szegedi képeket. A kiállítás rendezői a reprezentatív anyag közé szűkebb pátriánkból négy munkát válogattak. Két felújítás az erdészeti technikum és a Feketeház rekonstrukciója, az újdonságok közül pedig a könyvtár-levéltár palotája és a Nóvák István tervezte űjszegedi oktatási központ szerepelt a tablón. Nem láthattam azokat a képeket, amelyek a beázott lakásokról vallottak volna, de ezekről beszélgettem Bödóné Rózsa Edittel. Szegeden talán az ő választókerületében — Rókus, Makkosház, Északi-város — legtöbb a panasz a csöpögő mennyezetek miatt. Akinek ázik a lakása, annak talán nem vigasz a miniszteri expozéban hallottak, de mindenképp biztató azok számára, akik az otthonteremtéssel most foglalkoznak. Mert a miniszter ezt mondta: „Sokkal több lapostető készült az elmúlt évtizedben, mint azt az építészeti jelleg vagy a megfelelő szigetelőanyag indokolta volna. Ezért szorgalmazzuk, és szerencsére, több városban látni, paneles épületeket is magas tetővel. Ez a mi klímaviszonyainknak, szokásainknak sokkal jobban megfelel, véleményem szerint szebb látvány is. Sajnos, egy kissé későn ébredtünk." Halász Miklós Összekapcsolás Moszkva (MTI) Pénteken, közép-európai idő szerint 12 óra 16 perckor, a Progressz—25 jelzésű, személyzet nélküli teherűrhajó, önműködő rendszerek segitségével, összekapcsolódott a Mir űrállomással. A Föld körüli pályán keringő űrállomáshoz az elmúlt szombat óta hozzákapcsolódik a Szojuz—T—15 jelzésű űrhajó is, amely Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov űrhajósokat vitte fel a világűrbe, március 13án. A Szojuz—T—15 sorozatának utolsó darabját még a Szaljut űrállomáshoz fejlesztették ki. Az új űrállomás ezentúl már az új nemzedékhez tartozó személyszállító űrhajókat fogad. Leonyid Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnök közérzete jó. A távmérési adatok, valamint az űrhajósok jelentése szerint a „Mir — Szojuz—T— 15 — Progressz—25", Föld körüli pályán keringő üregyüttes fedélzeti berendezései rendben működnek. Bulgária A1/n/szterefc felmentése A Szófia (MTI) Új miniszterelnököt neveztek ki a Bolgár Népköztársaságban. A bolgár nemzetgyűlés pénteken Todor Zsivkovnak, a BKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének javaslatára elfogadta a minisztertanács szervezeti felépítésének és személyi összetételének megváltoztatásáról kidolgozott javaslatot. Az országgyűlés Georgi Atanaszovot, a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a minisztertanács űj elnökévé. A törvényhozók elfogadták a Bolgár Népköztársaság új munkatörvénykönyvét, több minisztériumot megszüntettek, szúmos minisztert felmentettek tisztségéből. Árengedményes akció! Burgonya- és káposztavásár A Zöldért 2. számú ABC-ben (Szeged, BÉCSI KÖRÚT 37—39.) és a 30. számú ABC-ben (Szeged, HÜVELYK UTCA 6.) MÁRCIUS 24-TÖL 29-IG 25 SZÁZALÉKOS ÁRENGEDMÉNY! SZEGI A Tisza Halászati Termelőszövetkezet március 24-én, de. 9 órakor a tápéi telephelyén (Szeged-Tápé, Körös sor 83.) a következő eszközöket értékesíti árverés útján: © LP—5-ÖS FIXPLATÓS PÓTKOCSI PK—5-ÖS FIXPLATÓS PÓTKOCSI IZS 2715-01 típ. KISTEHERGÉPKOCSI BARKAS B—100-as vegyes használatú GÉPKOCSI TZ 4 K 143 KERTI TRAKTOR 2 db 1 db 2 db 1 db 1 db Képes levelezőlapok nagy választékát kínálja l^mr \. KíPíSBOlT SZEGED, OSKOLA U.19