Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

19 Csütörtök, 1986. március 20. Panel helyett — Kisteleken Kistelek főutcáján a házsorfoghíjba építi a képünkön látható lakóházat a Dé­Jép, a vállalat által gyártott, „Scan-Form", cián rendszerű zsaluzószerkezette). Ezt a technológiát ott alkalmazzák, ahol a pa­neles' épületeket fenntartással fogadná a lakosság. Így változatosabb, egyénibb homlokzat alakitható ki. Az épülethez a Kossuth utcára néző* felén lodzsák, az ud­var felöli oldalon függőfolyosók csatla­koznak. A külső falak felülete műanyag hőszigetelést és színes -festést kap majd. Így jól fog illeszkedni a szemközti olda­lon álló műemléki környezetbe. Ugyan­csak ezt szolgálja az épület magasított te­teje is, amit műemléki palával, úgyneve­zett francia rombuszfedéssel borítanak majd. Újdonság lesz a lakások egyedi fű­tése is: ablakparapetbe épített gázkonvek­torok adják majd a meleget. Szerencsére, az építkezés üteméi az idei enyhe tél alig akadályozta Ha továbbra is minden a terv szerint halad, akkor novemberben sor kerülhet az épület átadására. Bolt a kertészeknek ÚYty kezdeném legszíve­sebben, hogy fölírnám cím­nek: Bolt a varos szélén. Azért nem teszem, mert kis millió játék szülelett már a hajdani tévésorozat után. Megkerülnöm sem lehet azonban a kölcsöncimet, mert rá* a holt mégis a vá­ros szélén van, pedig nálunk a város közepén szoktak nyílni, leginkább ott, ahol a papok táncolnak. Mi történ­hetett, hogy a Dorozsmai úton nyitottak üzletet? A hagyomány vezérli talán az üzletet? Kecskemétnek is. Majsának is, Fprráskútnak is a szélén van a kisgazda­ságok és a kertészkedők boltja, miért éppen itt ne lenne ott? Kár lenne ilyen titokzatos okokat keresnünk, a Szegedi Zöldért azért tette ide a boltját, mert kész épülete volt itt, csak be kel­lett rendeznie. Ha eddig eljutottunk, rá­gódhatunk tovább is. A Zöldért eredeti föladata az volt, hogy fölvásárolja és to­vábbszállítsa a .környék zöldségét és gyümölcsét, mit akar most kezdeni még egy ' bolttal? Ha legalább a zöld­séget és gyümölcsöt aszalná meg vagy savanyitóba rak­ná,. esetleg mindenféle üdí­tőt gyártana belőle, azt még könnyen megértenénk. Ez a iég annyifélét csinál már — többek között zöldséget és gyümölcsöt is vásárol, és to­vábbszállitja! —, miért ép­pen ebbe ne vágna bele? Hagyjuk el fölöslegesnek látszó aggodalmainkat — a világ ügy is a maga törvé­nyei vagy félreértései szerint halad —, lépjünk be inkább, és nézzünk szét. Majd elvá­lik később, amit mi aprólé­kos munkával most ellene vagy mellette tudnánk ösz­szeszedni. Bár télen senki nem gazdálkodik, nem is építkezik, a havonkénti for­galom mégis hárommillió forint körül volt. Most jön a tavasz, most lódul neki az érdeklődés igazándiból. A boltosok nagyon bizakod­nak. Leltár kellene ide. hogy érzékelni lehessen: hajTyféle dolgot árulnak. Engem min­denesetre elönt a gyönyörű­ség. mert ennyit talán sehol nem láttam eddig. Húzható­tolható motoros kapa fogad­ja az embert, 19 ezer 200 fo­rintért. Egy pillanatig nem kell töprengenem rajta, ter­mészetesen nem érdekel, de jó. hogy van. Villanymoto­rok sokasága következik, mé­ret és teljesítmény szerint sorba rakva. A búvárszivaty­tyúk és a mindenféle moto­ros szivattyúk állnak mö­göttük, kicsi és hatalmas permetezők jönnek, lakások kazánjai, konyhai gáztűzhe­lyek, bojlerek, radiátorok, annyi változatban, hogy föl­sorolni is elég lenne. A sa­rokban csempék, Alba-fal és furcsa mintájú, ,Tormater­vezett, extra" fürdőkád. Az a furcsa benne, hogy hatal­mas belső bordák díszítik vagy erősítik, állítólag azért, hogy meg lehessen támasz­kodni bennük. Akinek erre fáj a foga, itt megtalálja. Duplára kihúzható, négymé­teres alumíniumlétra, cse­resznyeszedéshez nagyon jó lenne. Évek óta úgy sze­dem a cseresznyét, hogy egy­szerűen levágom, amit már nem érek el. Rába-kistraktor — kettőt állítólag már eladtak belőle —, komposztálógépek, fűnyí­rók, fúrógépek, kis eszter­gák, rotátorok, gumicsizmák, vetőmagok, könyvek, íösté­kek, csatlakozók és csapok vízvezetékhez, műanyagból is, fémből is — lehet boga­rászni közöttük. Aki venni is akar, annak főleg érde­mes. Akármennyire új a bolt, a reklámmal mégse tud lépési tartani. Mániákusan ragasz­kodunk a legeslegújabb vegyszerekhez, mert tőle várjuk azt a csodát, amit eddig nem tapasztaltunk. Új szert mond a rádió a Iemo­sópermetezéshez, azt keresi tehát mindenki. Kitartóan, rendíthetetlenül, pedig csak mutatóba kaptak belőle. Van persze olyan is, ami legföljebb ötletadónak lehet jó. Tessék elképzelni egy nagy ládát. Négy sarkán négy oszlop, és ferdére állí­tott deszkák kötik össze. Komposztálóláda a neve. és 1050 forint az ára. Nem akarok ellenreklámot csi­nálni, de aki nem tudja öáz­szeütni saiát két kezével, az megérdemli, hogy ennyit fi­zessen érte. Állítólag vádolják az új boltot, hogy túlontúl magas az árukészlete. Azt hiszem, nem veszik figyelembe azt a nagyon egyszerű tényt, hogy üres boltban nem lehet árul­ni. A boltosok mindenesetre azt mondják, szeretnének szinte mindenből folyamatos ellátást kapni és adni. Meg­számlálhatatlanul sok gyár­tó céggel állnak így kapcso­latban. A boltba járó mindeneset­re jobban szeretné, ha a kertje végében lenne a min­dent árusító üzlet, de mivel ez elképzelhetetlen, hajlan­dó villamosra szállni, busz­ba ülni vagy kiautózni is a város szélére, ha azt sejtheti, hogy megéri. Hi­hetetlenül megnőtt a ker­tészkedők száma, úgy tűnik, a csak néhány cikkel bajló­dó, kisebb Boltok, kiegészí­téséhez nagy szükség van ilyen nagyra is. Akár a vá­ros túlsó szélén is. Ne fe­ledkezzünk meg természe­tesen a szakszövetkezetek tagjairól se, mert nekik másfajta, de ugyancsak cél­szerű eszközökre van szük­ségük. Horváth Dezső Lengyel fiatalok látogatása A testvérmegyei kapcsola­tok jegyében évek óta jó együttműködés alakult ki a KISZ • Csongrád Megyei Bi­zottsága és a Lódz megyei ifjúsági szövetség között. Hétfő délután, a delegációk szokásos évi cseréje alapján. Szegedre érkeztek a lengyel fiatalok képviselői — Ma­rék Ludwisiak, a ZSMP lódzi bizottságának vezető­helyettese, Elzbieta Wlodar­czyk, az ifjúmunkásosztály képviselője, Román Wozny, a ZSMP lódzi bizottsága el­nökségének tagja. A delegáció első este meg­beszélést folytatott a KISZ Csongrád megyei vezetőivel, tegnap délelőtt ellátogattak a televízió szegedi körzeti stúdiójába, majd délután Vásárhelyre utaztak. Az Al­földi Porcelángyárban üzem­látogatáson vettek részt, s találkoztak a gyár gazdasá­gi és tömegszervezeti veze­tőivel. Ezt' követően Vásár­hely képzőművészeti és nép­művészeti hagyományaival ismerkedtek, majd baráti est keretében találkoztak a Hódiköt és a porcelángyár; fiataljaival. Ma délelőtt a Csongrád megyei pártbizottságra láto­gatnak el a lengyel vendé­gek, ezt követően a Sándor­falvi Lengyel—Magyar Ba­rátság Tsz-ben fogadják őket. A délutáni program­ban szerepel az Öpusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­park és a KISZ újszegedi politikai képzési központjá­nak megtekintése. Hármas ikrek A szülészeti klinikák tör­ténetében . v ritkaságszámba menő eserníhjísorózata volt a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szülészeti Kliniká­jának, ahol alig ket hónap alatt háromszor születtek hármas ikrek. Legutóbb, hét­főn éjszaka Hagymási Ká­rolyné, nyíregyházi lakos adott életet három gyer­meknek. Brit műszaki napok Brit műszaki napok kez­dődtek kedden Budapesten, az MTESZ székházában. A három napig tartó fórumot a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Brit Külkereskedelmi Ta­nács felkérésére az MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara rendezte. A ha­zánkban negyedik alkalom­mal lezajló rendezvénysoro­zatot Tóti1 János, az MTESZ főtitkára nyitotta meg. Ott volt Peter Unwin, Nagy­Britannia budapesti nagy­követe és Sir Anlhony Jol­liffe, a Londoni Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke. .Megnyitójában Tóth Já­nos elmondta, hogy a két ország műszaki és tudomá­nyos életében már eddig is sokoldalú együttműködés alakult ki. A most kezdődő eseménysorozat hozzájárul a kapcsolatok további bőví­téséhez, és ahhoz, hogy a magyar szakemberek jobban megismerjék a legnevesebb angol vállalatok kutatásfej­lesztési eredményeit. Martos István, a Magyar Kereskedelmi Kamara alel­nöke a magyar és angol ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatokról tartott elő­adást A brit résztvevők ne­vében Sir Anthony JollilTe köszöntötte a tanácskozást Elmondotta, hogy Nagy-Bri­tannia számára rendkívül nagy jelentőségű a KGST­tagországokkal, köztük Ma­gyarországgal folytatott ke­reskedelmi kapcsolatok to­vábbi bővítése. Peter Un­win nagykövet kiemelte, az angol üzleti életben nagyra értékelik azt, hogy Magyar­ország a kölcsönös előnyök alapján kész együttműködni más társadalmi berendezke­désű államokkal. A fóuumon 16 előadás hangzik el, többek között áz automatizálás, a bánvászat, az élelmiszeripar, az elekt­ronika, a biokémia és a gépgyártás terén elért új tu­dományos eredményekről A rendezvénysorozaton 12 brit cég képviselői is jelen vannak. A Rolls-Royce kép­viselői a gázturbinák üze­meltetési tapasztalatait is­mertetik, a Schweppes cég szakértői az üdítőitalok cso­magolástechnikájáról tarta­nak előadást. Az Anderson bányagépgyártó váltalat szakemberei legújabb bá­nyagépeikről számolnak be, a Xerox képviselői az iro­dai munka automatizálását szolgáló berendezések mű­szaki jellemzőit ismertetik. A brit műszaki napok március 20-ig tartanak. A megújulás kérdései A forradalmi ifjúsági napok majd két hónapos ün­nepe az ifjúsági szövetségnek. 1R48, 1919, 1945 jeles dátumai rendezvények tucatjain késztet­nek emlékezésre, számvetésre és tervezésre. Tervezés­re? — tehetjük fel a kérdést. Természetesen. Hisz a múlt példáinak felemlegetése csak annyit ér, amennyit a tapasztalatokból beépíthetünk saját, huszadik szá­zad végi életünkbe Ezt nem én találtam ki, s szeren­csére, elvként nemcsak én alkalmazom. Az értékelés, a tervezés, különösen az idén, a KISZ XI. kongresszusa idején, napi feladat. Ha leírom — csupán Szegeden és környékén 800 alapszervezet­ben vizsgálódnak a KISZ-esek, mit sikerült teljesí­teni az elmúlt öt évben — már érezhető is ez a pezs­gés. Köszönhető ez annak, hogy a KISZ KB „Ma a teendőnk?'' című kongresszusi felhívása valóban vá­laszt kereső, netán újabb kérdéseket felvető vitára ösztönzött Bár e héten mar a küldöttgyűléseken összegeznek KISZ-eseink, nem árt áttekinteni, milyen ötleteket, kérdéseket vihettek magukkal az alapszervezetekböl „A közösséghez tartozás ne csak állapot legyen, ha­nem követelmények is párosuljanak ehhez. Csak az maradjon egv alapszervezet tagja, aki tenni is akar csápatáért!" — hangzott el nem egy beszélgetésen. És ezzel a megállapítással aligha lehet vitatkozni. Mint ahogy azzal a felszólalóval sem (nem egyedül volt), aki azt kérdezte- egy negyvenfös alapszervezetben mi­ért csak tíz tag hajlandó mozdulni. E két gondolatot, ugyebár, nem nehéz összekapcsolni. S mitől támadt fel ennyire a tenni akarás? Hal­lottam egy érdekes, de számomra épp ezért elfogad­ható magyarázatot ma már jóval nagyobbak a mun­kahelyi követelmények, s ez a minőségi szemlélet betört a KISZ-be is Ezek szerint a megújulást hirdető viták első for­dulójában minden a várakozások szerint történt? Saj­nos, erről szó sincs. A bizonytalanság számos vitából kicsendült. Egy példa, a „hogyan tegyük vonzóbbá szervezetünket?" kérdésre elvi válaszok ugyan már születnek, csak épp a gyakorlati megvalósítás mód­szerei alakulnak ki nehezen. Néhol megdöbbentő volt az a szemlélet, ami elfogadja, sőt elvárja a megúju­lást, de ezt valami felsőbb utasítás végrehajtásának hiszi, s abban bíznak, hogy a KISZ KB által „megújí­tott" úton nekik csak menetelni kell a szépen meg­fogalmazott célok felé. Pedig hát a miniségi javulás jórészt épp az alapszervezetek munkáján múlik a kongresszus után is. A nagy kérdés csupán az, mi várható azoktól, akiknek ezt magyarázni kell? A „Mi a teendőnk?" megjelenése után két téma a vártnál jobban is felkorbácsolta az indulatokat. Az oegvik az életkor (pontosabban egy esetleges belépési felső korhatár-meghatározása), a másik a taglétszám alakulása vólt. No's, ma mar tahin világos — senkit nem akar a KISZ" életkora miatt kizárni, s tegyük hozzá: szerencsére. Mert bármennyire is kívánatos lenne, hogy az ifjúsági szövetség átlagéletkorát te­kintve is fiatalabb legyen, ma még sokuk számára nem világos, hol folytathatják a mozgalomban meg­szokott munkát, milyen közösségbe kapcsolódhatnak be, hiszen a párt csak a legjobbaknak adhat cselek­vési lehetőséget. Most pedig a taglétszámról. Tél közepén elhang­zottak ilyen vélemények is — a mozgalmi szemlélődök (udvariasabb kifejezést nem leltem föl) kizárásával ezrekkel is csökkenhet környékünkön a taglétszám, de ez nem is baj. Nos, az üzemi alapszervezetek tag­gyűlésén a vártnál jóval kevesebb fiatalnak köszönték meg a munkáját (munkáját?), így a szervezettség alig változott Vagyis ma még nem is olyan könnyű ke­ménynek lenni? De meglepő példával is szolgálhatunk Az egyik közösség fegyelmit kezdeményezett KISZ­titkára ellen, mert az elhanyagolta kötelességét. A címben azt írtam, a megújulás kérdései. E témához kapcsolódó kérdésem pedig: vajon meddig kell várni arra, hogy a közömbösség, netán lustaság ilyen „elis­merése" általánossá váljak? Az előbb említett példa egyedi volt, s ha a vá­lasztások eredményeit nézzük, akár kirívónak is te­kinthetjük. Általában ugyanis bizalmat szavaztak az eddigi vezetőknek, sőt sok helyen, nemes egyszerűség­gel. nem fogadták el lemondását (hiába hivatkoztak a mozgalomban eltöltött hosszú évekre és az életkor­ra), mert a tagság ügy Ítélte meg: a tapasztalat, a gazdasági vezetőkkel kialakított jó kapcsolat egyelőre pótolhatatlan kincs. Hogy mi lesz akkor a fiatalításr sal? Ez is a megújulás kérdéséi közé sorolható S itt egyelőre álljunk meg. A vállalati küldöttgyű­lések ugyanis még tartanak, s bár eddig számos terv és gondolat vetődött fel, az összegezésre — legyen az csupán helyi is — még várni kell Ha az alapszervezeteknél tapasztalt pezsgést sikerül átmen­teni a magasabb fórumokra, biztos lesz miről írni egy hónap múlva is Bátyi Zoltán Homlokzatmintázás Továbbfejleszti a Svédor­szágban vásárolt BVM—TIP építési rendszert a Beton- és Vasbetonipari Müvek duna­újvárosi gyára. Az egy- és többszintes betonvázas épü­letek emelésére alkalmas sajátos építési rendszernek — minden szempontból nagy előnyeként — csak a gyár­tástechnológiája tipizált, egyébként rendkívül tág te­ret ad az építész fantáziá­jának. Akár ipari csarnokot, középületet, iskolát vagy lu­kóházat emelnek, az alkal­mazásával lehetőség van a legkülönbözőbb egyedi igé­nyek kielégítésére. Ezért ve­szik igénybe például a fövá ros foghíjainak beépítéséhez is. Továbbfejlesztésének eredményeként már az idén bevezetik az úgynevezett merevítő falak előregyártá­sát, a' homlokzat-kialakítás­hoz pedig egy angol felület­kiképzési módszert kombi­nálnak. Az utóbbi egy olyan betonmintázási eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a homlokzat kiképzésével, dí­szítésével kapcsolatos egye­di kívánságokat már az ele­mek előregyártásánál érvé nyesítsék. Az így készíteti homlokzatot később már nem kell vakolni, mintázni és színezni (MTI) Nemzetközi tanácskozás A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetenek székhá­zában kedden megkezdődött a Bányászok Nemzetközi Szervezete (OIM) elnöksé­gi irodájának kétnapos ülé­se. A testület Arthur Scar­gillnak, a brit országos bá­nyászszakszervezet és a Bá­nyászok Nemzetközi Szerve­zete elnökének vezetésével áttekinti a múlt év szeptem­berében Párizsban megala­kult új nemzetközi szak­szervezeti tömörülés első közgyűlése óta végzett mun­kát

Next

/
Thumbnails
Contents