Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

4 Szombat, 1986. március 15. • • Ötven sor Ismerősöm rámszól az utcán, megveregeti a vál­lam: Nocsak, nocsak, saját bejáratú törvényetek lesz?! Sokan gondolkodnak így, mintha nem értenék, ez a törvény nem nekünk, újságíróknak, rádiósoknak, té­véseknek készül, hanem mindannyiunknak, hogy nem pajzsot és dárdát ad kezünkbe, hanem társadalmunk felnőtt korának újabb bizonyítéka, a mind értelme­sebben politizáló közösség érdemi demokratizálódásá­nak állomása. Nem, nem ajándék amit az újságírók kapnak állam-bácsitól, hanem a közösséghez és a feladatokhoz méltó lehetőség. Keret a jobb, pontosabb{ gyorsabb, bátrabb, hitelesebb, nyíl­tabb és differenciáltabb tájékoztatáshoz. Ez pedig va­lamennyiünk érdeke, de elsősorban az újságírótársa­dalom felelőssege. Nem ajándékot kapunk tehát, ha­nem magasabb követelményekkel és megnövekedett felelősséggel járó jogokat De nem csak mi, újság­írók. Hiszen az országgyűlés kulturális bizottságának ülésén nem véletlenül hangsúlyozta Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, hogy amennyiben a soros országgyűlés elfogadja a tervezetet, azzal alkotmányunk alapvető jogai közé sorolja a sajtószabadságot — mily külö­nös érzés ezt éppen ma, 1848. március idusának ün­nepén leírni! —, s megfogalmazza, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit és alkotásait. Persze, nem nyílnak zsilipek az anarchiának, a meg­gondolatlan fecsegéseknek sem. Az államtitkár úgy fogalmazott: „csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, tájékozott és felelősen gondolkodó állampolgároktól lehet elvárni a sajtó tudatformáló szerepének és moz­gósító erejének növekedését." Kell-e bizonygatni hát, hogy a tervezett sajtó­törvény mindenkire tartozik — aki írja és aki ol­vassa az újságot, aki készíti és aki hallgatja a rádió­adást, aki forgatja és aki nézi a tévéműsort. Persze, a nyitásnak és kötelezettségeknek — mondjuk a köz számára fontos információk kötelező nyilvánosságra hozásának — nem mindenki tapsol. Egy rosszul gaz­dálkodó vállalat, ha egy újságíró a gondokat firtatja, nem tagadhatja meg ezután a felvilágosítást vállalati titokra hivatkozva. Arra is remeny van, hogy az újságíró-társadalom­ban is rendeződnek a sorok, feloldódhat több ellent­mondás, teszem azt kis lapok nagy lapok, fővárosi és vidéki újságírók, nyomtatott és elektronikus sajtó stb. terén. S talán mindenkit serkenteni fognak az új le­hetőségek, kevesebbszer dörgölik orrunk alá gyenge­ségeinket, pontatlanságainkat, bizonytalanságainkat. Nem csupán' a szükséges rosszat, a kellemetlen figu­rát, az intézményesített indiszkréciót látják bennünk, hanem a sajtó presztízsével az újságíró társadalmi elismerése is növekszik. Rangja lesz nem csupán a leleplező riportnak, hanem az értelmes és korrekt tá­jékoztatásnak is, nem csak a perifériák sztorizói arat­nak babérokat, de az oknyozó riporterek is. S nem lesz szükség arra, hogy azzal vigasztalja a főnöke a több nyelven beszélő, udvarias és korrekt kollégát — aki diplomáciai és minisztériumi tudósítások megbíz­ható szállítója —. hogy: Ha te nem csinálnád ezt jól, akkor vagány kollégád alkoholizmusról hozott, kocs­mamiliöt árasztó riportja és a rossz lányokat szóra bíró anyaga sem jelenhetne meg! Hiszem, kevesebbszer kell majd hallani: Honnan veszik a bátorságot?, Miért ütik bele az orrukat?, hi­szen törvényesítetten közös feladatunk lesz a tájé­kozottság és tájékoztatás. A kettő pedig szorosan ösz­szefúgg. S akkor akár bátrabbak, nyíltabbak, érvelőb­bek, okosabbak is lehetünk — együtt. Tandi Lajos Tanácstagi beszámolók Az elmúlt év júniusában megválasztott tanácstagok megtisztelő megbízatásuk kezdete óta március 17. és április 24. között először szá­molnak be választóiknak az eddig végzett munkájukról. A tanácstagi beszámolókon a második napirendi pont­ban a Hazafias Népfront választásokat rendez, ugyan­is a lakó- és utcabizottságo­kat kell öt évre megválasz­tani. Március 17., hétfő: 28. az MSZMP Csongor téri szék­háza, 17 óra, Ozvald Imre; 41. Rókus II. Sz. Általános Iskola (Csáki u. 1.), 17.30 óra, Gulyás Andrásné; 47. 600. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (Tolbuhin sgt. 84.), 17 óra, Katona Gyula; 57. Petőfitelepi III. Sz. Altalá­nos Iskola (Balatoni u. 11.), 17.30 óra, Szőcs Lajos; 71. kiskundorozsmai II. sz. is­kola (Jerney u. 2.), 18 óra, Link Mihály; 89. Szerb u. 171. sz. alatti általános isko­la, 17 óra, Tóth Csaba. Március 18., kedd: 75. mi­hályteleki művelődési ház, 17 óra, Tóth P. Jánosné; 87. Szerb u. 15. sz. alatti általá­nos iskola, 18 óra, Szirovicza Ernő. Március 19., szerda: 10. Liszt Ferenc Zeneiskola (Tá­bor u. 3.), 17 óra. Csikós Fe­renc; 49. Gagarin Általános Iskola (Kolozsvári tér), 17.30 óra, Bácskai László; 88. Tisza—Maros Szög Mgtsz (Szerb u. 57.), 18 óra, Men­debaba Rado. Március 20., csütörtök: 9. Madách Utcai Altalános Is­kola, 17 óra, Benedek Ti­bor; 25. Révai iskola (Só­lyom utca), 17.30 óra, Kanász Györgyné; 44. élelmiszer­ipari főiskola I. előadó terem (Marx tér 7.), 17 óra, Ru­zicska László; 65. petőfitele­pi III. sz. iskola (Balatoni u 11.), 18 óra, Kocsis Attiláné; 86. Magyar utca 14. szám alatti művelődési ház, 18 óra, Farkas Katalin. Március 21., péntek: 16. Ortutay kollégium (Április 4. útja 26.), , 17 óra, Tényi Mária; 46. Gagarin Altalános Iskola (Kolozsvári tér), 17.30 óra, Csorba Erzsébet; 58. Majakovszkij Téri Altalános Iskola, Tápé, 18 óra, Márta István. Oratorikus művek Két jelentős oratorikus sugallatok, áhítatok sokszínű gulatában meggyőzőbb in­mű hangzott el csütörtök régióiba kalandozik a mu- terpretáció~volt. A kórus hí­este a Zenés színházban a szegedi szimfonikusok és a Délép Szegedi Zenebarátok Kórusának közreműködésé­vel (karigazgató: Molnár László), Oberfrank Géza ve­zényletével. zsika, ott egysíkú, túl józan vebben tudta átélni és su­az interpretáció. Természe- gározni a zenei mondani­tesen az alkotói inspirációt valót, ezt a művet azonban erősen befolyásolhatja a nem először énekelték. Sum­rendelkezésre álló egyútte- mázva: mind/két interpretá­sek minősége. Sajnos a Ze- ció — a zenei formálás egé­nebarátoknál a tenorszólam szét tekintve — Oberfrank Liszt Ferenc Koronázási hangzása máig megoldatlan, irányításával, biztos kézzel, miséjének előadása tisztel­gés volt a mtizsikus fenomén emlékére, születésének 175. és halálának 100. évforduló­ja alkalmából. A ritkán ját­minöségileg, létszám szem­pontjából egyaránt. Ezt a tényt elhallgatni lehet, de szépíteni nem. (Reméljük, közeli budapesti szereplésú­szott, Szegeden először fel- kön a Mátyás-templom jó (hangzó mű 1867-ben I. Fe­renc József és Erzsébet ki­rályné koronázási ünnepsé­gére készült. Liszt arra tö­rekedett, hogy az egyházi akusztikája némileg segít majd ezeken a gondokon.) A gregorián ihletésű tétel­nél (Credo), az orgona kísé­rettel lényegében unisono jó formáló készséggel össze­fogott volt, de a jövőben még további tartalmi s ki­fejezésben átgondolást és csiszolást igényelnek. Berényi Bogáta Nevetlen ujj és mások Nemrégiben jelent meg a JATE Bölcsészettudományi Karának néprajzi tanszéke, ill. különböző nyelvészeti tanszékei (altajisztikai, álta­lános és alkalmazott nyelvé­sezti, finnugor nyelvészeti és magyar nyelvészeti) gon­dozásában a Néprajz ét Nyelvtudomány című egye­temi acta legújabb (XVIII.) kötete. A nagy hagyomá­nyokra visszatekintő kiad­Tanulmányok a néprajz és a nyelv­tudomány köréből fel, a századforduló körüli évektől napjainkig. Czinegé­né Károly Anna az erdélyi Csikmenaságon a lakodal­makban megjelenitett dra­matikus játékok közül ir te kettőt: a násznagyfa-vivést és a báránykázást. Az első­ről bizonyltja, hogy a lako­dalmi fa a világfa, ill. élet­fa mítoszának őrzője. A bá­laszk orrunkról elesik vala) ránykázás nevű játékban pe­ványsorozat (az első kötet ered a nyomába. d,g az osl szent Demeter­még 1957-ből való) célja, hogy — bá«« csak szűk — keresztmetszetét adja az egyes tanszékeken folyó ku­tatómunkának, bemutassa e munkálatok eredményeit. A kötet első részében nyelvtudományi írások talál­hatók. Agyagási Klára alta­jisztikai témájú tanulmányá­ban hat XVIII. századi tatár szójegyzék forráskritikáját végzi el. A vizsgálattal egy­részt a tatár nyelvtörténet kutatóinak figyelmét akarja felhívni erre a nyelvemlék­családra, másrészt, megkí­sérli feltárni a nyelvemlékek összetartozásának módját, hiteles gyűjtés és másolatok viszonyát. Mészáros Editnek kultusz továbbélése mutat­Mokány Sándor rendkívül ható ki. Dienes Erzsébet A érdekes tanulmányában né- kunhegyesi halotti anya­hány ujjnevúnk (bolondujj, könyvek néhány tanulsága neveletlen ujj) eredetét ku- című munkájában a refor­tatja. Különösen érdekes kö- mátus lelkipásztorok által zúlúk a neveletlen ujj el- vezetett anyakönyvek 1738 nevezés, ez ugyanis népeti- és 1859 közötti anyagát dol­mológia eredménye, eredeti- gozza fel. leg nevetl?n ujjnak hívtak a A kötet harmadik részé­gyűrüsujjat, a szemlélet pe- ben Szemle címmel két dig a névmágiában gyökere- könyvismertetést, ill. recen­zik: a gyógyító és varázs- ziót olvashatunk. Békési Im­erejűnek tartott ujj csodaté- re Szabó Józsefnek A mon­vő tulajdonságát vélték a datszerkesztés nyelvszocioló­néy által a gonosz szelte- giai vizsgálata a nagykónyi mektől megóvni, ugyanis a nyelvjárásban (Bp., 1983.) néphit szerint aminek nincs című könyvét mutatja be és neve, azaz nevetlen, az nem értékeli, Károly Sándor pe­is létezik, tehát nem lehet dig Temesi Mihálynak A ártani neki. A második, magyar nyelvtudomány — Az erza-mordvin igetőtípu- nePraÍzi témájú írásokat Irányok és eredmények a sok című tanulmánya hiány- ma6aba foglaló reszben negy felszabadulás óta (Bp., 1980.) mordvin tanulmány foglal helyet, című könyvét veszi nagyító pótló, ugyanis a nyelv szótöveivel csak igen kevés munka foglalkozik, s különösen elhanyagolt az igetövek kutatása. A szerző a mordvin igetövek részle­tes áttekintése során hét tő­típust különít el a tövek morfológiai felépítése alap­ján, majd ezeket részletesen is tárgyalja. Janurik Tamás A szölkup igeképzők funk­ciórendszere című munkájá­ban a hagyományos képző­osztályozás kategóriáitól némileg eltérő, de ezáltal egységes funkciórendszert alkotó kategóriákba tömöríti a szölkup nyelv denominá­lis és deverbális igeképzőit, s minden alcsoportot egy sor példával is illusztrál Az első rész további négy tanulmánya a magyar nyelv­tudomány köréből meríti témáját. Bicskei Dezsöné dol­gozata mai nyelvünket veszi nagyító alá: a mondathosz­szúságot és a mondategész­beli kapcsolásokat vizsgálja a 14—15 éves gimnazisták nyelvhasználatában (élőszó­beli és írásos szövegek alap­ján), s eredményei lehetővé teszik számára, hogy az em­lített korosztály anyanyelvi képességeiről egzaktabb megfigyelésekkel is szolgál­jon. A további három tanul­mány nyelvtörténeti kérdé­sekkel foglalkozik. Józsáné Szenáky Gyöngyi cikkében szembeszáll azzal a korábbi fölfogással, mely szerint a tehát kötőszó, csak a XVII. században válik a következ­tető mondatok általános kö­tőszavává. szerinte ugyanis már első könyvünk, a Jókai­kódex (XIV—XV. sz.) szö­vegében is található számos olyan példa, amelyekben az eredetileg időhatározószói szerepben álló tahát (a tehát elődje) már inkább kötőszó­ként értelmezhető. Bratinka József egy régi, Tinódinál fellelhető szólásnak (az pa­Közúlúk az első Sz. Bozóki alá, s méltatja a könyv — Margit és Szabó József mun- apró hibái ellenére is rend­kája, akik a Tolna megyei kívüli — tudományos jelen­Nagykónyi község táplálko- tőségét, hiánypótló voltát, zási hagyományait dolgozták Forgács Tamás Műsorajánlat KOVÁCS KATI ÉS AZ UNJ- órától a Hermán Ottó kollégium VERZÁL EGYÜTTES .műsorát társalgójában. rendez lik meg ma. szombaton A világhírű Remarque-regény, délután fél 6 órai kezdettel a a NYUGATON A HELYZET Rákóczi utca szám alatti Vas- VALTOZATLAN amerikai film­utas Művelődési Házban. Közire- változatát vetítik március 1.7-én, működik: Koncz Tibor. hétfőn este fél 7 órai kezdettel a A KOMMUNIKÁCIÓS REND- Kossuth Lajos sgt. 52. szám alat­SZEREK EVOLÚCIÓJÁRÓL tart ti Dugonics moziban levő Volán­előadást Szemere György Az filmklubban. evolúaiótan és a modern biolö- A KÁBELTELEVÍZIÓZÁS MO­giia című szabadegyetemen, hol- SZAKI-TECHNIKAI FELVETE­nap. vasárnap délelőtt L1 órától LEIRŐL. A SZERKESZTÉS'. M'i­a Juhász Gyula Művelődési Koz- SORPOLITIKAI ELVEKRŐL. ES pontban. AZ. EDDIGI TAPASZTALATOK­AZ IFJÜMUNKASOK ÉS AZ rOL tant előadást Szombathy ÉRTELMISÉGIEK MOZGALMAI Zoltán, a kecskeméti városi tele­A DUALIZMUS IDEJÉN - ez a vizió főszerkesztője a TIT video­cime annak az előadásnak, tme- szakkorének március 17-én. het­lyet sebesi Judit tart a TIT me- főn délután 5 órakor a megyei gyei szervezete történelmi 6zak- tanács Kozépfasor 1—3. sz. alatti osztályának szabadegyetemi so- továbbképző intézetének 110-es rozatában március 17-én. hétfon termében megrendezendő foglal­délutan 5 órai kezdettel a Szege- kozásan. Az érdeklődők megfe­di Akadémiai Bizottság Somogvi 8inthetik a kecskeméti kabel­utca 7. szam alatti székházaban. tévéseknek a II. országos videó­,,,,,,... • „,,,„rw a szemlén dijat nyert műsorát. a T i^i. PATIKAN AK ÜVEG A JT A- keoSkeméti lakástüzröl tudósító JABAN címmel a gyógyszereszet programot Is törtenetét mutatja be k az imé6 egy hétfői TIT-prog­archív tótokkal es szirtes diaso- nam; az ismeretterjesztő társu­rozattai Illusztrál* műsor ame- lat , szervezcUinok akva­Jyet a Szegedi Irodalmi Kávéház rtsta és terransta szakkőre már­cius 17-én délután 5 órai kezdet­hatnak az érdeklődök március 17­ted a Kárász utca Ulu szám alatti TITJk,lubban rendezi meg fog­mellett a magyar nemzeti éneklő kórus a legkényesebb jelleg is érvényesüljön, ezért helyzetben van. Ilyenkor de­a verbunkos elemek s a jel- rúlnek 'ki zenei nevelésünk legzetes bővített szekundos múltbéli hiányosságai, mi­hangsorok, dallamfordulatok szerint hosszú ideig nem ta­nítottuk a gregorián zenét. Kórusaink — kevés kivétel­lel — nem is tudnak ebben a stílusban énekelni. Ez a tolmácsolás sem volt az. A szólisták, Vajda Júlia, Erdélyi Erzsébet, Réti Csa­ba és Gregor József, vala­mint a Kodály-műben szop­ránt éneklő Iván Ildikó vi­(a 19. század muzsikusai többek kőzött ezeknek a ze­nei elemeknek a felhaszná­lását vélték a magyaros nemzeti jelleg 'kifejezőjének) alkalmazásával fűszerezte a latin szövegű zenét. Levelé­ben mégis azt írja Mosonyi­hoz, hogy „a mű magva az érzésben van azzal kell hatnia..." S ez az, amivel szont mindvégig kiegyenlí­adósak maradtak az előadók. A lendületes, energikus, erő­teljes zengésű tételeket, il­letve egyes ilyen jellegű tett, esztétikus, emelkedett légkörű produkciót nyújtott. A hegedűszóló-betéteket pe­dig Szöllösy József koncert­részleteit a műnek fényes, mester játszotta komoly ih­tiszta hangzással, imponáló- letettséggel. an oldották meg, de ahol kevésbé ..látványos" a zenei anyag, ahol a költészet ma­gasságába-mélységébe, az el­Kodály Budavári Te De­umjának megszólaltatása is őrizte az előbbi teljesítmény erényeit és hibáit, de egé vont gondolatok, sejtések, szét tekintve érettebb, han­A bizalom vonala Egészségügyünk jelenleg legnagyobb gondja a pszi­chés betegségekben szenve­dők, és az időskorúak gyó­gyítása. Kiváltképp me- betegségek megelőzésének hogy a segítségért telefonáló gyénkben igaz ez, ahol az érdekében szervezték meg öt „pácienst" tanítsa meg a kú­országos átlagol meghala- esztendővel ezelőtt — az lönböző élethelyzeti problé­dóan magas az öngyilkossá- egészségügyi osztály anyagi mák, konfliktusok egyedüli gok, válások, veszélyeztetett támogatásával — az SOS-t, feldolgozására, gyermekek száma. Ennek amelynek létjogosultságát okán minden eszközzel arra igazolja az a tény is, misze­kell törekedni, hogy az alap- rint a segélykérő hívások és a szakorvosi ellátás terú- száma évről évre nő. létén javítsuk a lelki orvos- A Magyar Pszichiátriai las minden feltetelet — , .., ... , mondotta Csergő Tibor, a TAL"SASAS ELNOKE. Szilárd Ja­Szeged Megyei Városi Ta- nos professzor a telefonszol­nács egészségügyi osztályá- gálatnak a pszichiátriai bé­nák vezető főorvosa tegnap, teggyógyítás egész rendsze- nycsodott, sokkal inkább a pénteken az SOS lelki se- lében betöltött ' helyéről, gélyszolgálat fél évtizedes szerepéről és fontosságáról jubileumi ülésén. Szólt ar- szólt. Többek között elmond­ról, hogy a lelki problémák- ta: az SOS-sel szemben tá­ból kifejlődő súlyos pszichés masztott alapkövetelmény, én. hétfőn délután »6 órától a KoyaJöarv A házigazda Hajdú anm" Palla András ímre gyógysaeresz lesz. (közre- Beve2etó5 a terrarisztikába és ÍT^Í^J^L. T' magyarországi helyzetkép clm­Knotik Márta és Szabó Bcűa - s duaképekkei illusztrált a műsorban resztetek hangzanak eladást el a «magyar ós a világirodalom BARANGOLA.S A GÖRÖG SZI­gyogyszereszettel kapcsolatos al- G£RRVILACBAN - ezzel a cim­kutasaiból is. me, lKtonikai László szintúgy rtia­Polytatódik az Ifjúsági Házban képekkel illusztrált előadásé* a Szegedi Nemzeti Színház mú- hallgathatják meg az érdeklő­vészeit bemutató sorozat: máirci- dók március 17-ón, hétfőn dél­us 17-én. hétfőn este 7 órától uté.n 6 ónai kezdettel a Juhász FODOR ZSÖKA HÁZIASSZONY Gyula Művelődési Központban. VENDÉGE KARIKÖ TEREZ OPE- JAPÁN ÉLMÉNYEK CÍMMEL R A ÉNEKESNŐ Jiesz, kozremükö- A KARATERÖL tant videófelvé­di'k: Nagy Imre (zongora). telekkel illusztrált előadást Furkó •A GEN ESETE ENZIMMEL. Kálmán négy dános kyokushin­AVAGY: TANÁR ÜR KEHEM, kai szakág-vezető március 17-én, AZ ISKOLÁBAN NEM ÍGY TA- hétfőn dé.lután 6 ólától a Vár ut­NÜLTÜK! — cz a vonzó cím a ca 1\ szám alatti Délép-klubban. Coltegium Poly technikum Ujabb SZÖGED! STÜDIÖ - igen. ez­eredmények a természettudomá- úttal sz.ó szerint így mondható nvokban című sorozatának fog- és főleg ejthető a szegedi tévé­lólkozásáé. amelyet Orosz László stúdió neve: március 17-én, hét­tanszékvezető egyetemi tanár fon 16 óra 50 perckor az l-es tart március 17-cn, hétfőn este 8 programiban kezdődő műsoruk­ban ugyanis a szegedmek ismert, valójában azonban ennél jóval nagyobb nyelvterületen megta­lálható ö-ző nyelvjárás titkaiba avatja be a nézőket Döme László •nyelvészprofesszor, Kri.tay Endre és Kovács János, a Szegedi Nem­zeti Színház egykori művészei, ifi.. Lele József néprajzkutató, Tóth Ferenc muzeológus és szo­kotai Péter mesemondó. Szer­kesztő-műsorvezető: Olajos Cson­gor. A SZEGEDI REGIONÁLIS TÉVÉADÁS március 18-an. ked­den. ismét a megszokott időben, este fél 7-kor jelentkezik a 2-as programban, a szentesi 23. csa­tom a ni. AZ ECRANUL NOSTRU. a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora március 18­én. szerdán 1« óra .115 .perctől lesz •látható a 2-es programban. AZ ELMÜLT EVEK NAGY SIKERŰ SZEGEDI DZSESSZ­HANGVERSENYEIBŐL közvetít részleteket március 18-án. ked­den 22 óra 5t perctől a rádió 3. műsora. Ezúttal az Oregon együt­tes és Jan Garbarok zenekarának szegedi 'koncertjéből hallhatunk több számot. VASZY VIKTOR—ANDRASSY LAJOS—TŐTH BELA 1919 Cimu kantatájat sugarozza a Kossuth rádió március 21-én. pénteken 8 óra 55 perces kezdettel. A koz­remukódok között talaljuk MoJ­dován Stefániát. Gregor Józsefet és Réti Csabát. A telefonszolgálat vezető­je Onody Sarolta főorvos el­mondta, hogy 1981 januárjá­ban, az indulásnál a stáb tagjai kiváltképpen az ön­gyilkosság gondolatával fog­lalkozók hívásaira számítot­tak. Az évek során bebizo­kapcsolatteremtési nehézsé­gekkel küszködők tárcsázzák i\ 11-000-t, mint az életet el­dobni szándékozók K K

Next

/
Thumbnails
Contents